FŇĎoldal

Korunk 1930 Szeptember

A mai német folyóiratirodalom


R. Kaltofen

 


Hogy valamely ország politikai tagozódását nemcsak napilapjai, hanem a legtisztább értelemben vett irodalmi orgánumai is kifejezésre juttatják, bizonyítja az a keresztmetszet, ami a mai német folyóiratirodalomról felrajzolható. Már az első szempillantásra feltünik, hogy a demokrácia és a szocializmus sokkal több német irodalmi folyóiratot hívott életre, mint a jobboldal. A jobboldali polgárság nagy tömegének olvasmányát a kizárólag szórakozási célokat szolgáló reakciós folyóiratok képezik, mint például a Scherl (Hugenberg) – Verlag folyóiratai a Woche, a Daheim, a Scherls Magazin, a Gartenlaube s az ugyancsak reakciós Velhagen und Klassing magazinja a Westermanns Monatshefte stb. Ezek közé tartozik a breslaui Bergstadt, Paul Keller folyóirata s a Hannoverben megjelenő Mark wart, amit H. Löns emlékezetére adnak ki barátai. Mindezeknek a folyóiratoknak irodalmi és kulturális értelemben nincs semmi értékük. Magasabb nivót és jó kvalitást csupán a Berlinben megjelenő Deutsche Rundschau s a radikálisan nemzeti Standarte jelentenek, olvasó közönsége azonban ezeknek is kicsi.


A katholikus Délnémetországban nagyon elterjedtek a müncheni katholikus folyóiratok a Süddeutsche Monatshefte, a Deutscher Hausschatz és a Hochland. A nivót illetőleg ezek se különbek a reakciós szórakoztató magazinoknál.


A legkulturáltabb polgári demokratikus folyóiratot a Die Neue Rundschaut az S. Fischer Verlag adja ki Berlinben. Amidőn a naturalizmus, mint friss irodalmi és kulturális mozgalom a maga igazának kiküzdéséért harcolt, akkor tették ezt a folyóiratot harcos organumukká Thomas és Heinrich Mann, Herman Hesse, Schnitzler, Shaw, Gorki és Gerhard Hauptmann, akik mindmáig munkatársai maradtak e lapnak. A fiatal generációtól ma viszont teljesen elzárkozik.


Minden nagyobb irodalmi jelentőség nélkül kizárólag mint információkkal szolgáló közlöny szerepel a. berlini Literarische Welt, amely hasonlit a francia Nouvelle Literaire-hez. Egy másik nagyon jó információkkal szolgáló lap a Literatur. A kül- és belföld futurisztikus beállítású írói és művészei a Herwart Waiden Sturm-ja körül csoportosulnak. Körülbelül két éve jelenik meg Bremában a Böttcherstrasse, ez a liberális beállítású s az egyetemes kultura kérdésével foglalkozó folyóirat. Valamennyi eddig megjelent képpel, izlésesen kiállított száma külön-külön témának volt szentelve. Jó általános műveltséget közvetít a lipcsei Reklams Universum, amelyet évek óta demokratikus szellemben vezetnek. A berlini Wassmuth Verlag kiadásában megjelenő modern és univerzális Atlantis a világ gazdasági, földrajzi és néprajzi kérdéseivel foglalkozik. Elsőrangú reprodukciókat közöl. Megemlíthetők még a jenai Tat, a müncheni Kunst wart stb.


Ellentétben ezekkel az individualista jelleget kifejező folyóiratokkal, a berlini Neue Bücherschau a kollektivista szellemet ápolta. Ez a tiszta, céltudatos folyóirat — amig fennállott — a szocialista világnézetet képviselte, erős kapcsolatban állott az aktuális eseményekkel s a munkásság életével s ezeknek megfelelően különösen a fiatalabb írónemzedéket juttatta szóhoz.


A lipcsei Institut für Arbeiterbildung egy nagyon jól szerkesztett folyóiratot a Kultur will e-t adja ki. Ez a lap szintén a szocialista arcvonalat képviseli s a haladó munkásság orgánuma. Minden egyes füzete valamely aktuális irodalmi kérdést tárgyal a proletár nézőpont vonaláról. Pár hónapja jelenik meg Berlinben a Linkskurve, a forradalmár proletárírók folyóirata.


Pacifista tendenciákat képvisel a Hamburgban megjelenő s W. Hammer által szerkesztett Fackelreiter. A háborús veszedelem leküzdését a berlini Schwetzschke et Co. Verlag kiadásában megjelenő Der drohende Krieg vállalta. Anarchista eszméket és gondolatokat közvetít az Erich Mühsam szerkesztésében készülő berlini Fanal, anélkül azonban, hogy szűk pártdogmatikába esne. A jobboldalról propagált sajtócenzura ellen a Stimme der Freiheit (Berlin-Neuköln) harcol.


Ujabban ismét megjelenik Wilhelm Herzog Forum-a, amely a kiadó elvi álláspontja szerint a százszázalékos szocializmus világnézetét, közelgeti. Szociáldemokrata orgánumok a jenai Urania s a berlini. Bücherkreis és Bücherwarte. Marxista alapon szerkeszti Hürlimann a kulturális kérdésekben harcos Die Frontot. Szocialista elveket propagál a nagyon jó nivójú berlini Magazin für Alle.


A színházi publikációk terén a bohumi és esseni városi színházak folyóiratai a Prisma és a Scheinwerfer nagyon érdekesek. A mai színházkrizis minden problémáját nagyon behatóan tárgyalják. A proletár színházkultura kérdéseivel a Volksbühne és a Piscator körül csoportosulók Junge Völksbühne-je foglalkoznak.


Végül még arra a két folyóiratra mutassunk rá, amelyek úgy politikai, mint kulturális értelemben nagyon termékeny harcot folytatnak. Ez. a kettő a Weltbühne és a Tagebuch. A Weltbühnében állandó érdeklődéssel köti az olvasót Tucholsky élesre köszörült stílusa. A Tagebuch az utóbbi időben súlyos harcokat vivott Karl Liebknecht és Rosa Luxenburg meggyilkolásának a felderítésével, mely a német katonai bíráskodás leleplezésével végződött. (Drezda)


 


Vissza az oldal tetejére