FŇĎoldal

Korunk 1930 Június

Az erkölcs mégis csak relativ

 


Más Magyarországon (legalább is a bíróság felfogása szerint), mint például Németországban.


Bársony Miklós budapesti orvost a bíróság 200 pengő pénzbüntetésre ítélte erkölcstelen kifejezések nyilvános használatáért. Az orvos néhány héttel előbb hirdetés útján asszisztensnőt keresett, amire kb. kétszáz fiatal leány jelentkezett. A pályázóknak az orvos hangosan kijelentette, hogy csak érintetlen és becsületes leányokat tud használni; azok, akik már férfival érintkeztek, mehetnek haza. A jelentkező leányok néhánya erre feljelentette az orvost becsületsértésért. A tárgyalás napokig tartott. Végül is a bíróság salamoni bölcsességgel megállapította, hogy egy leánynak az érintetlensége, mindaddig, amig annak ellenkezője bizonyítást nem nyer, magától értetődőnek tekintendő. Tehát ez után érdeklődni erkölcstelenség és sértés.


Igy Budapesten. Pár száz kilométerrel odébb északnyugatra, Berlinben a bírák már másképen fogják fel a dolgot.


Egy ismert német nagyiparos fia kérte a (bíróságtól házasságának megsemmisítését, amelyet a mult évben egy porosz előkelő nagybirtokos leányával kötött. Az indokolás: nem tudta hogy feleségének a házasságkötés előtt tizenöt szeretője volt. A panaszos ügyvédje a következő szavakkal indokolta a semmisség kérésének kimondását: a mai erkölcs alapelvei szerint nem lehet kifogásolni azt, ha egy társaságbeli hölgynek házassága előtt egy-két, mondjuk három szeretője volt, de tizenöt — ez mégis egy kicsit túl sok. Ezt megengedheti magának egy házasságban nem élő leány, de egy férjes asszony még sem. Erre a feleség ügyvédje a következőképen érvelt: ez a tétel teljesen hamis. Először is védencének nem volt tizenöt, csak hat szeretője. Névszerint felsorolta őket: szép csokra a legismertebb német úrlovasoknak. S a hat közül négynek létezéséről a férj már a házasságkötés előtt tudott. Hogy még kettő volt, az egyáltalában nem lényeges. S ennek igazolására idézte a védő a rostoki felsőbíróság egy határozatát, amelyben egészen határozottan kimondást nyert, hogy egy férj, aki feleségének több viszonyáról tudott a házasság megkötése előtt, nem támadhatja meg a házasságot később azon a címen, hogy utólag még több viszony jutott tudomására.


 


Vissza az oldal tetejére