FŇĎoldal

Korunk 1930 Június

A szeretet nevében

 


Ugynevezett társadalmi, vallási és kulturális előkelőségek gyűlést hirdettek Budapesten is a Szovjetoroszországi állítólagos vallásüldözések ellen. A gyűlésen gyérszámú hallgatóság jelent meg, többnyire öreg emberek. Sok és sokféle beszéd hangzott el. Valamennyi persze olyan szellemben, mely különösen hajlamos arra, hogy az oroszországi eseményekről hamis tájékozódást vegyen fel, mely szivesen szopja be a képtelen hazugságokat s amely dühösen tiltakozna az egészen hiteles információk ellen, hiszen az ilyesmik megzavarnák indulataikat, sőt köreiket. Legnevezetesebb és legjellemzőbb talán a Kontra Aladár beszéde volt, aki nemcsak parlamenti képviselő, hanem református lelkész is. Többek közt ezt mondta: „Amikor Abdul Hamid parancsára a kurdok gyilkolták a keresztény örményeket, akkor a nagyhatalmak flotatüntetést rendeztek a Boszporuszon, — de most, amikor Oroszországban az izrokurdok gyilkolják a keresztény oroszokat, most nem jelentkeznek a nagyhatalmak hadihajói”


Honi tájékozottság ez a világ eseményeiről. Itt még mindig elhiszik a gonosz kitalálásokat, hogy az oroszok géppuskákkal lövik halomra a papokat, csak azért, mert papok és istenhivők. Mindenesetre ugy tesznek, mintha elhinnék, mert igy könnyebb a hiszékenyeket vadítani. Egy kis viszontkegyetlenkedésekre, a krisztusi szeretet nevében. És jóllehet a világ polgári lapjai tele voltak zsidó sírásokkal is, melyek szerint a rabbikat is halomra géppuskázzák, sőt szálanként tépik ki a szakállukat s megetetik velük, — azért a jó református pap képes volt ugy beadni a derék keresztény öregeknek a maszlagot, hogy hát a zsidók gyilkolják a keresztényeket. Mert igy már lelkesitőbb. És valóban ennek a mondatnak is volt a legnagyobb sikere. Viharos taps tört ki, helyesléséül annak, hogy a szelid pap fején találta a szöget. A szelid pap, aki flotatüntetést reklamál, nem pártolván el csöppet sem attól a lehetőségtől, hogy előbb jön a flottatüntetés, azután, ha az nem használna, a flották lőnek. Egy kis ágyuzás a szeretet nevében sohase lehet rossz. És hogy az ágyuzás bombavetés, gyilkolás, háború ne legyen egészen abszurd idea, hát bizony hasznos és kellemes elhinni minden rosszat, amit a kovnói, varsói és párisi rágalmazások kitalálnak és Isten ellen való gonosztettet követ el az, aki firtatja az igazságot,


A krisztusi szeretetre jellemző, hogy amikor Ravasz László püspök haragosan kiáltotta, hogy nem csak kenyérrel él az ember! — és valaki a karzatról, valami munkásféle leszólt, hogy, de kenyérrel is! — hát azonnal ott termett a rendőr. Bizonyos vagyok benne, hogy a közbeszólót megbüntetik, — hát amikor ez történt a krisztusi szeretet, mint mindig, megint csődöt mondott, nem jelentkezett, nem volt sehol, mert különben a püspök ur közbelépett volna. No de hát ők csak az orosz dolgokba akarnak beavatkozni, az itteniekhez nincs közük.


A lapok a gyűlésről részletes tudósításokat közöltek, de ugy ez a kis „incidens”, mint például a református lelkész elméssége hiányzott a tudósitásokból. Volt jelen vagy nyolc hirlapiró. De azért az izrokurdok emlegetése az izrokurd lapokból is hiányzott. Amikor a Proletáriátus elleni akcióról van szó, akkor nincs felekezeti széthuzás, még ha a református lelkész el is szólta magát. (n. l.)


 


Vissza az oldal tetejére