FĹ‘oldal

Korunk 1930 Január

Mit olvas az amerikai ember?


DobĂł Ferenc

 


Emanuel Haldeman Julius, az Amerikában általánosan ismert Kis kék könyvek (The Little Blue Books) kiadójának most megjelent könyvében a The First Hundred Million-ban érdekes adatokat találunk. Haldeman Julius a The First Hundred Million-ban első száz millió eladott könyvének konzekvenciáit vonja le s így olyan üzleti adatokat közöl, amelyeken keresztül szemléltetően látható, mit olvas az amerikai.


Az első száz millió egyik megállapítása, hogy a klasszikusokat nem olvassák. Értsük meg jól: a Kis kék könyvek eredetében nem vastagon aranyozott könyvekről van szó, mint amilyenekre mi a klasszikus szónál önkénytelenül gondolunk, hanem könyvecskékről, amikben egyszerű kék papirfedő alatt a klaszszikus szöveg huzódik meg. Ez az érdeklődés-hiány legjobban a klaszszikusok-klasszikusánál a bibliánál tünik fel. Amerikában évente több millió példányban fogy el a biblia. Ám ebben az esetben a bibliának Bibliának keli lenni, fekete kötésben, aranyozott lapszélekkel, vastagnak és nehéznek. A biblia szövege azonban, amit Haldeman Julius ad ki, nem kell senkinek. Konkluzió: a biblia nem könyv, hanem tárgy, fétis és butordarab. Ugyanerre az eredményre jutott Haldeman Julius a Hegyi beszéd és a Biblia kivonata című szériájával. Ezzel szemben a valláskritikai művek, amelyek az ellen a Biblia ellen irányulnak, amit nem olvasnak, a legjobban keresett könyvek közé tartoznak. A Tizenkét év kolostori élet egy Joseph Mc Cabe nevű volt szerzetes munkája, egy év alatt negyvenhatezer példányban kelt el. Luther Burbank könyve pedig a Miért vagyok hitetlen elérte a hatvannégyezres évi példányszámot. Ennek a kategóriának olyan nagy a sikere, hogy a kiadó maga ad ki rendeléseket ilyen irányú művekre.


Az anekdotás és vicckönyvek mondhatni ugyanolyan keresetnek örvendenek, mint a valláskritikai munkák. A Népszerű vicces könyv és az 1926-os év legjobb viccei 37,000, ill. 50.000 példányban kelnek el évente. A legjobban keresett könyvek, a best sellersek, amik minden rekordot vernek a Sex kategóriában találhatók. A Miért vagyok hitetlen 64000 példányszáma nagyon szép eredmény, de a Prostitució a modern világban 129,000 évi példányszámával mégis a duplája ennek. Ez a szám még impozánsabb, Ha a lista végén álló címekkel hasonlitjuk össze. Lukács Evangéliuma melancholikusan a 4000 számnál maradt, a Nagy Keresztény Hymnusok pedig alig érte el a 3000-et.


Fölötte érdekes dolgokat mond Haldeman-Julius a címekre vonatkozólag. A hirdetés nagyon drága Amerikában és így a különböző folyóiratokban csak a könyvek címeit hirdetik. A közönség tehát majdnem kizárólag a címek után tájékozódik. Érthető tehát az a gondosság, amivel Haldeman-Julius könyveinek címét megválasztja. Valahányszor valamelyik könyv nem megy, ahelyett, hogy rögtön kivonnák a forgalomból, a „korházba” teszik, azaz alapos vizsgálat alá veszik azokat a methodusokat, amikkel a könyvet „jól menő”-vé lehetne tenni. Ezek között az eljárások között a címváltoztatás bizonyult a leghatásosabbnak.


Példának okáért: Maupassant egyik munkája „Faggyúgolyó” cím alatt 15.000 példányban kelt el, ugyanekkor Maupassant két másik könyve, Szerelem és egyéb elbeszélések és Fifi kisasszony címek alatt 37,000 olvasóra találtak. A Faggyúgolyó címét Egy francia prostituált áldozatára változtatva a következő évben az eladott példányok száma 54.700-ra szökött fel. Az eladási ereje, a selling power-je tehát több mint megháromszorozódott a cím-csere által.


Persze vannak egyéb tanulságai is a Haldeman-Julius „könyvkorházá”-ban alkalmazott gyógyítási methodusoknak. Az a körülmény, hogy a legtöbb könyv, amelynek címe valamely híresség neve, rövidesen kezelés alá került, arra enged következtetni, hogy az olvasók, vagyis ebben az esetben a tömeg jobban ismeri a tényeket, mint a neveket, amikhez a tények füződnek. A Bevezetés Einsteinbe című könyv 15,000 példányban kelt el, viszont Einstein relativitás elméletének magyarázata már 42000 olvasóra talált. Ezek szerint 27000 olvasó hallott a relativitás elméletéről, anélkül, hogy Einstein nevét ismerné. Ugyanez áll Mussolinire: Az igazság Mussoliniról 15,000 példányban kelt el, A Fascizmusról című könyvet azonban egy hét alatt 24,000-en vásárolták meg.


     A leghatásosabbaknak azok a címek bizonyultak, amelyekben ezek a formulák fordulnak elő: Az igazságról, vagy Hogyan csináljunk... Rövid idő alatt teljes kollekciók keltek el az ilyen című könyvekből.


Ezek volnának Haldeman-Julius könyvének főbb tanulságai. De álljunk meg egy pillanatra. Vajjon kaptunk-e mindezekből egy speciális jellemzést az amerikai olvasóra? Vajjon van a tengerentúli olvasónak más igénye a maga napi olvasmányával szemben, mint az amit a világ minden más olvasójánál tapasztalhatunk? Nem. Ha a számokat más más országok arányában átszámítjuk akkor mindenfelé ezeket a jelenségeket tapasztalhatjuk. A régi könyvek iránt való közömbösség mindenütt egyaránt szembeszökő. A mai ember nem szívesen ül le beporosodott mondatok közé, nem szívesen bajlódik régi mondatszerkezetekkel. Azt kívánja, hogy az ő szavaival szóljanak hozzá, nincsen ideje a gondolatokat a saját nyelvére átfordítani. A régi problémákat megmosolyogja vagy untatják. Hiszen mindenfelől a körmére égtek saját problémái, amik lelki vagy testi egyensúlyát, épségét veszélyeztetik. Ezért nyul inkább azok után a könyvek után, amikben ezekre vél megoldást találni. Hiszékeny, mert nincsen hite, mert mindenbe bele szeretne kapaszkodni, ami erős, ami igazság, amire fel lehet állni és amiről feljebb lehet lépni. (Páris)


 


Vissza az oldal tetejére