FĹ‘oldal

Korunk 1930 Január

Modern architektura


Háy Gyula

 


Vannak világraszóló jelentőségű fórumok amelyeknek semmi más hivatásuk nincsen, mint létező dolgokat a létjogosultság fémjelzésével ellátni. A képzőművészetnek is van ilyen fóruma, nem alkot, nem ítélkezik, nem akar, nem propagál, csak éppen tudomásul vesz és létezőnek ismer el némely dolgokat a létezők közül ugyanakkor, amikor másokat viszont elhallgat, mint nemlétezőket. Természetes, hogy Angliában van ez a forum, ami egész funkciójában nagyon hasonlít az előkelő társadalom közvéleményéhez. Egy folyóirat ez és a címe: Studio.


Mindenki ismeri a Studiót, többé-kevésbbé magas nivójával és mindig kifogástalan tekintélytsugárzó, hogy úgy mondjam gentlemanlike megjelenésével. Gondolom, a mai bűnös világban egy kicsit már veszített a jelentőségéből ez a nagy helyzeti energiával rendelkező folyóirat, de él bennem a gyanú, hogy Angliában és vidékén, Európában még mindig nagyon sok ember van, akinek minden művészeti irány shoking, amiről nem adott hirt, képzőművészeti leibzsurnálja, a Studió.


Éppen ezért, ha magától is nem volna már följegyzésre méltó a Studió legújabb évkönyve, hát már csak azért is meg kellene említeni, mert nyilvánvaló, hogy a modern architekturának elismertetése, új publikumhoz nyit útat az eddig forradalmiként kezelt építészetnek.


Meg kell hagyni, hogy a Studio, ha már csinál valamit, akkor ezt nem dilletáns módon csinálja. Ha érettnek érzi az új épitészetet a tudomásulvételre, akkor érettként is akarja közönségének bemutatni és így nem kisebb reprezentánsát a modern építészetnek nyerte meg a könyv megírására, mint a berlini Bruno Taut.


Arról azután senki a világon nem tehet, ha egy olyan átütőerővel rendelkező embernek a keza alatt, mint aminő Taut, az ismertető munkából propaganda munka lesz. Itt nem elsősorban a nagy mérsékletre törekvő, de persze mégis komoly kiállású szöveg az, ami a propagandát viszi, hanem a gondosan megválogatott, de egyébként egészen tárgyilagos képanyag. Tautnak is, a Studiónak is egy kicsit az egész világ a rendelkezésére áll, ha képeskönyvet akar csinálni és ők meg is tették a magukét, hogy a szélrózsa minden irányából értékes képeket gyüjtsenek össze. Nem rajtuk múlt, ha némely helyütt olyan kudarc érte őket, mint például Magyarországon, ahol magam tanuskodhatom, hogy ők bekérték a modern épületek fényképeit,de sajnos legjobb igyekezettel sem találtak efélét. Azaz mégis.


Lehetetlen letagadni, mert mindenki utánalapozhat, hogy a könyvnek egy teljes oldala, mégpedig a 62-ik — azon a részen, ahol a szép és a nagyon gazdag szakirodalom színvonaláról nézve is komoly értéket jelentő történelmi viszszapillantás van — teljesen Magyarországnak van szentelve. Van rajta két ház Málnaitól, egyik 1911-ből, a másik 1912-ből és egy udvar Lajta Bélától 1909-ből. Ha. nem csal a tudomásom, azóta épült egy-két ház Magyarországon, de olyan, amit a konzervatív angolok folyóiratának évkönyve elég haladónak talált volna arra, hogy nyomdafestékre méltassa, egy sem. Hogy Lajta Béla, ha ma élne, mit csinálna, azt nem tudom, de hogy Málnaival együtt néhány építész, aki a háború előtt tudott olyant produkálni, ami nélkül Taut a könyvét hiányosnak gondolta volna, ma teljes gőzzel halad az akkor megindított iránya ellen, azt sajnos minden pesti járókelő tapasztalja.


Ilyen tömegszerűen, majdnem kivételt nem ismerően fellépő jelenségért egyeseket felelőssé tenni nem lehet és így a levegőben kell a baj okát keresni. Taut talán csodálkozik, a Studió talán hiányolja, hogy a 62-ik szép oldal után nem tudott még egy, a mai állapot korszerűségét ábrázoló másik oldalt is közölni, de mi, akik szívjuk a levegőt, akik éljük a korszerűtlenséget, ami Taut mester szakmáján kivül is gyönyörűen megtalálható, mi nem csodálkozunk és már hiányolni is csak ritkán tudunk.


Az ilyen könyvek, mint ez a Studió-féle Modern Architekture őszinte meglepetést válthatnak ki Magyarországon. Hogyan? Hát mindez valóban létezik? Annyira létezik, hogy talár a határátlépési vizumát is megkapta a Studiótól, az angol lélek konzervatívabb területeire? Ki hitte volna,hogy ilyen bolondos ez a világ! (Budapest)


* Modern Architecture by Bruno Taut, London. The Studio.


 


Vissza az oldal tetejére