Korunk 1929 Június

Magyar néphit és népszokások


Kemény Gábor

 


Ebben a könyvben részint a Magyar Nyelvőrben és a Journal of Royal Anthropological Institute-ban megjelent közleményeit, részint újabb kutatásait adta közre a tudós szerző. Ez a minden részletében érdekes munka nagyszerű dokumentuma annak, hogy az igazi tudomány, ha nacionális keretben kezdi is kutatásait, szükségképpen szélesiti internacionálissá kutatásának terrénumát s bizonysága annak, hogy a tudomány sohasem lehet annyira elvont, hogy rá ne világítson reális életjelenségekre. A magyar népszokások egész tömegét vonultatja fel Roheim Géza gondos forrástanulmányok alapján. A gólyamese, a táltosokban való hit — hogyan jönnek-mennek láthatatlanul hogyan nyerik vagy vesztik erejöket, hogyan jósolják vagy csinálják az időt, hogyan esnektrance-állapotba — a garaboncás diákok világa, a szerelmi varázslatok, a lélek búcsúja, Pilátus-verés, pünkösdi királyság, a hétfalusi kukák sajátos világa filmszerűen peregnek le ebben a dús anyagot összesűrítő könyvben, melynek azonban csak kisebb érdeme egy szerte széjjel heverő óriási anyaghalmaznak rendszeres összefoglalása és kibővítése. Főérdeme a pszicho-analitikus szempont, mellyel megvilágítja a népszokások, idők folytán elhomályosult értelmét; így sikerül neki megértetni nemcsak azt a gyermekhitet, hogy a gyermekeket a gólya hozza, de azt is, hogy miért éppen lakodalma alkalmából vérezi meg lábát a gólya? „A modern pszicho-analitikus hatás régen kimutatta, hogy a nemi aktus jellegzetes kisérője a kasztrációtól való félelem. Ez a félelem biológiailag érthető, hiszen az ember valóban testének egy lényeges részétől, a genitális secretumtól válik meg a coitus révén. Ez az infantilis gyökerű félelem volna tehát a gólya véres lábának magyarázata és a mi szempontunkból a dolognak az volna a tanulsága, hogy útmutatást ad a samanizmus és a kasztrációs komplexum közötti kapcsolatra”. A szerelmi varázslatokat is a pszicho-analizis segítségével teszi érthetővé. Ez derítette ki, hogy a nemi impulzus onto- és biogenetikailag különféle fejlődési fokokon megy át vagyis, hogy a genitalitás az ovális, (száj) anális (táplálék kiürítése) és urethrális (vizelet) libido ösztönök eredője s mivel a nemi aktushoz bizonyos agresszivitás is szükséges, ennek jelképe: a vér is szerephez jut a szerelmi varázslatban. Igy válik érthetővé a legtöbb szerelmi varázslatban először a tej és étel, azután a különféle ürü lékek, végül a vér szerepe... „Nagy lengyelen, ha a férfi azt akarja, hogy a nő viszontszerelemre gerjedjen, nevendék ujjából eresszen egy cseppvért a pohárba, abba öntsön bort és itassa meg vele. — Aranyosszéken, ha a leány hónapszámos ingét ki mossa és ennek vizéből vakarót csinál és azt a legénnyel megéteti, a legény beleszeret”. Nemcsak az az érdeme Roheim Gézának, hogy a néphit és népszokások rejtett okaira rávilágít. Világossá teszi azt is — analógiák felsorolásával — hogy „a nyelvhatásoknak nincs fontosságuk a népszokások elterjedésében”. A magyar néphit nemcsak a szerelmi varázslatokban, de legtöbb megnyilatkozásában csupán része egy egyetemes egésznek, melyet európai néphitnek nevezhetünk. Sőt: ha elgondoljuk, hogy pl.: a pünkösdi királyság nem csupán szláv, szerb, tót, német hatásra, de még afrikai, amerikai, ázsiai analógiákra is emlékeztet, akkor túlszerénynek és korlátozottnak tartjuk a tudós szerző végső megállapítását: „A nem céhbeli olvasó pedig azt a tanulságot vonhatja le könyvemből, hogy Európa népei egyáltalában nem tudják, hogy lelkileg milyen közel állnak egymáshoz”. Ősmagyar hit nyomait egyedül az „Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus” - ban (1863) leirt halotti táncban tudta felfedezni; a magyar néphit és népszokások túlnyomó részét csak európai jelzővel illetheti. Ezzel a tudományos megállapítással világit bele a könyv írója a mai magyar élet realitásaiba. Összetettséget, európaiságot mutat meg ott, ahol ezer év kulturális szövevényét megtagadva a tiszta fajiság jelszavával akarják némelyek a magyarságot ázsiaivá vissza egy szerűsíteni. (Budapest)


* Dr.Roheim Géza könyve. Athe naeum Budapest 1928.


 


Vissza az oldal tetejére | |