Főoldal

Korunk 1929 Április

Az ember és a háza


Moholy Nagy László

 


A rettenetes lakásnyomor építkezést követel. Rövidesen száz és száz ezer lakást kell építeni egyedül Németországban. S ezzzel a legkülönbözőbb társadalmi, gazdasági, technikai és egészségügyi problémák állanak elő. Valószínű, hogy a lakáskérdés megoldása lényegesen befolyásolni fogja nemcsak a mi sorsunkat, hanem az utánunk következő nemzedék sorsát is.


Dacára a probléma sűrgös voltának és a velejáró rendkívüli felelősségnek a dolgot ma még igen ritkán fogják meg helyes végén. Azt a néhány embert, aki felismerései alapján új lehetőségek átgondolására és megvalósítására törekszik, alig vonják bele a gyakorlati munkába. Ma még mindig az építési vállalkozóé általában az első és az utolsó szó az építkezésben. Ehhez járúl, hogy a társadalmi, gazdasági, technikai és egészségügyi problémák még nem merítik ki a lakáskérdés megoldáskörét. Igaz, hogy már az is nagy eredmény, ha a pénzügyi-technikai meggondolások mellett a konstrukció és a közgazdaság, a technikai és az ökonomia problémái is némi figyelmet nyernek. De a sajátos architektonikai elgondolásról, a tér alakításáról többnyire nincsen szó, mert az a legtöbbek számára idegen dolog.


Pedig az elemi testi szükségletek kielégítésén túl az ember lakásában a tér tényét is át kell, hogy élje, legalább is megtanulja átélni. A lakás nem szabad, hogy elbújás legyen a tér elől, hanem benne élés, őszinte összefüggésben vele kell, hogy legyen. Ez azonban azt jelenti, hogy a lakás építését nem a költség és építkezési tempó, nem csak a célszerűség, az építőanyag, a gazdaságosság többé kevésbé felületesen meglátott viszonya kell, hogy megszabja. Hanem első sorban a t é r é 1 m é n y, amely a házban lakók lelki, testi jóérzésének alapja.


Ezt a követelményt nem szabad egy misztikus tartalmatlan frázisának tekinteni; nem sok idő fog eltelni s az architektonikus koncepció pontosan körülírható szükségszerűségét fogjuk benne látni; vagyis az épületet nem csak belső terek együttesének fogjuk tekinteni, ami megvan az időjárás viszontagságai ellen, nem csak mint merev körülzárást, mint változatlan téri szituációt, hanem mint az élet fokozásának mozgékony eszközét, magának az életnek organikus részét fogjuk benne látni. Az új építészet legmagasabb fokán arra lesz hivatva, hogy megszüntesse az eddigi ellentétet organikus és mesterséges, nyílt és zárt között, vidék és város között. Az építeszet pozitiv kell legyen. Hozzá vagyunk szokva, hogy a házépítésnél az architektonikus alapkérdést nem vesszük figyelemben, mert a, házépület hasznossága áll az előtérben: a pihenés és új erőszerzés helye. A jövő építészetének a lakó ember összhelyzetébe kell magát beleképzelnie s ezt kell megrealizálnia; a ház egyes részein, mint egy biológiailag észszerűen felépített egész részei nemcsak a pihenés és regeneráció céljait szolgálják, hanem egyben az ember erői fokozásának és harmónikus tevékenységbe oldódásának is eszközei legyenek. Ehhez a célhoz az útak különbözők lehetnek. Egy nap azonban mégis az alakított tér, az alakított lakótér követeléséhez fogunk eljutni. Akkor azonban az építész mértéke többé nem az egyes ember, egyes kategória egyéni lakásszükséglete lesz, hanem, sokkal általánosabb alapon állva, az e mber biológiailag kialakúlt lakásformájának követelménye. Ez a közös emberi alapforma azután variálható a jogosult egyéni szükségletek szerint.


Pozitiv javaslatokat természetesen nem lehet tenni a jövendő építészete számára. Minden kornak megvan a maga építészete. Korunk feladata, hogy ezer és ezer technikai és egyéb egyes kérdést tisztázzon, tudatossá tegyen. Egyben az ember, különösen a fiatal ember ösztönét kellene óvni, hogy az egyes dolgok tudatosításával szemben erős alapot képezzen.


Az élet különböző területein végez ma vizsgálatokat a fiatalság az élet biológiai alapjai és követelményei felől. Ezen tudományok mindentfelforgató tézisei mindenütt termékenyeknek és egymásnak jól megfelelőknek látszanak lenni.


Az új tér-felfogás és téralakítás kísérletei, legyenek még oly fontosak is, ezért csak mint a széles körű új orientáció egy összetevőjének tekinthetők. Ma azonban még a legelsődlegesebb térélményforrásokat is technikai slágvortok borítják be; ezen az alapon a jövő építészete, az új élet-tér alakítás az ember számára nem születhetik meg.


Az építészet csak akkor fog közelebb jutni a megoldáshoz, ha eljutottunk az emberi élet mélyebb megismeréséhez a maga teljes élettani egészében. Egyike a legfontosabb momentumoknak ebben az ember beillesztése a térbe, a tér megfoghatóvá tétele, az építészet, mint az általános tér tagolása. Az építészet gyökere a térproblematika uralásában, a gyakorlati konstrukció problemákban van. (Berlin)


 


Vissza az oldal tetejére