FŇĎoldal

Korunk 1929 Március

Galsworthy kommentárja


Wagner György

 


Az angol filisztervilág puritánlelkű epikusa ebben a könyvében több, mint egy tucat tanulmányt közöl a társadalmi ellentétekről, a társadalmon kívüli nyomoruságról és más csupa sötét és vigasztalan kérdésről. Szerző ebben a könyvben, úgy szerepel mint az objektiven szemlélődő középosztálybeli úr kellemetlen árnyékfigurája: felvonultat éhezőket, unatkozókat, fukarkodókat, az élet elesett figuráit és azokat, akiknek még csak elesniök sem kellett. Rabokat, akik önnön börtönüket építik, betegeket és kóbor kutyák módjára kivetetteket. Fanyar utóíz marad a szánkban, ha letesszük a könyvet s a hideg objektivitás szűk határai fülledtté teszik kedélyállapotunkat. Nincs Galsworthynak egy vigasztaló szava sem, mégcsak nem is utal valami kivezető út lehetőségére. Őszinte embertől nem kívánunk páthoszt és a Szocializmus is túljutott már patétikus hőskorán – de Galsworthynak csak a tényeket sötéten megfestő ijedt letargiája – bántó. Igazolja a középosztály „laissez-fare” felfogását, s ez minden harcos ügy halálát segíti elő. Nincs okunk Galsworthy szocializmusának őszinteségében kételkedni, csak nem értjük, miért találja a helyzetet olyan vigasztalanul kiábrándítónak és miért nincs egy szava sem az új társadalmi berendezkedés felé vezető kiútról? Nem bízik a jövőben? A nagyon kiváló íráskészséggel megírt könyv minden szépsége mellett kiábrándító munka.


Más, frissebb és egészségesebb írások kellenek most. Biztatás és aktívabb szeretet. (Budapest)


* John Galsworthy: Ein Kommentar. (Menschen und Schatten) Paul Zsolnay-Verlag. 1928.


 


Vissza az oldal tetejére