Főoldal

Korunk 1929 Február.

A gondolatszabadság jegyében


Kemény Gábor

 


Műfajnak ma szokatlan s vállalkozásnak merész: gondolatokat összegyűjteni és kötetben kiadni. Az emberek az utóbbi tíz év alatt kissé leszoktak arról a luxusról, hogy gondolkozzanak, hogy a lelkiismeretükkel szóba álljanak s így még inkább eltávolodtak attól a drága hittől, hogy másokat is gondolkodóba ejtsenek. Árkossy Károly axiómáinak ez az eláradó hit adja meg az értékét. Hívő és harcias gondolkodó. Harcol magáért a gondolkodásért, harcol az igazságért, a közélet tisztaságáért, a szabadságért, az örök békéért, az emberért. Komolyan és hittel harcol. Hisz gondolata erejében. Komolyan veszi gondolkodói hivatását. „Bárki észrevételeit és ellenvéleményét válaszkötelezettség mellett köszönettel veszem” – ezt olvassuk az első lapon.


Nem meglepő eredetiségükkel hatnak ránk gondolatai. Ezt ő maga is érzi. „Teljesen eredeti gondolat nincsen. Minden gondolat elhangzott már valahogyan. Ez azonban nem baj, mert egy gondolat addig új és aktuális s addig ismételhető, mig meg nem valósul”. Árkossy úgy érzi, hogy ehhez a megvalósuláshoz hozzá kell járulni. Nem játék nála a gondolkodás, de életét betöltő szenvedély. Utjelzőjévé akar lenni egy elfogultságtól mentes jobb közgondolkodásnak. In magnis et voluisse sat és Árkossy tovább megy az akaratnál. Gondolkozik és gondolatokat ébreszt. (Budapest).


* Árkossy Károly könyve. A szerző kiadása, Budapest, 1928.


 


Vissza az oldal tetejére