Főoldal

Korunk 1929 Február.

A tömeg-ember filmje

 


Amerikából egy szokatlan film érkezett Európába, ha ez a film nem is szokatlanul jó. Mig az átlag amerikai német, vagy egyéb filmek meglehetősen alacsony nívón mozognak és készítőik valami egységes édestésztává gyúrják valamenynyit, King Vidornak ez a filmje valami, ami Amerikában és Európában is nagyon rittka: szociális film. Minden látszat szerint semmi egyéb nem akar lenni, mint szociális, sőt kegyetlenül szociális, melyet azonban mindenféle beleaplikált jelenet és a sablonszerű happy end meglehetősen eltisztátalanit, úgy hogy azután a „rendkívüli” jelzőt egyáltán nem érdemli meg. A film lényegében egy átlagember életét ábrázolja, aki valami akar lenni és nem tud lenni semmi, mert az átlagképességei s a kispolgári lét banalitásai és a mindennapi kenyérharc útjába állanak. Mindez a giccses zárójelenetig teljesen szentimentáliák nélkül, nagyon ösztönösen, meglehetős képgazdagsággal és tempóerősség gel ábrázolódik úgy, hogy az európai néző megismeri a lehetetlen lehetőségek Amerikáját, valami olyasmit tehát, amit az eddigi film és utazói-beszámolások teljesen lenyeltek. Megismeri az európai néző az amerikai kis alkalmazottak és munkások kiszipolyozott és kihasznált életének világát. Azoknak a kisembereknek és munkásoknak az életét, akik az emberiség rettentő nagy hulladékhalmát képezik. A reménytelenek világát. A tömeg-embert.


 


Vissza az oldal tetejére