Főoldal

Korunk 1929 Január

Dr Arrowsmith


Nádass József

 


Dr. Martin Arrowsmith orvos.* Amíg orvos lesz, amíg felnő és elvégzi az iskolákat, zabolátlan és elégedetlen diák. Meggyőződése van és érdeklődése. A tudományért rajong, a kísérletekért, a veseszéletekért és a mindent ellentőrző „controll”-ért és így különös jelenség az amerikai orvosokat nagyban gyártó iskolaiparban. Különös´ jelenség a reklámnak, üzletnek induló orvos-csemeték között. Nincs is barátja, csak éppen egy valaki, az a Clif, aki aztán egy napon otthagyja az egyetemet és másnap automobil ügynök lesz és holnapután betársul egy szanatóriumba, ami egy alkoholcsempész társaságnak a fióküzlete. De ez a Clif legalább őszinte, ez kifigurázza az egész egyetemet, jó puha szíve van, utálja a nagyképűséget, ami kötelezőbbnél kötelezőbb tantárgy ugy látszik Amerikában is.


Arrowsmith ebben a környezetben nő fel, egy istene van: a tudomány és egy pápája: Gottlieb. Gottlieb az üzletes tanárok között a tudós, a gerinces, a hajlíthatatlan, a csak kutatással törődő. Ennek a szelleme kiséri végig az egyetemen, ez ellen lázad fel, mikor ez feltétlen megadást és minden másnak tagadását követeli. Ez előtt tör meg és ennek hódol be, mikor meglátja, hogy nincs más útja, mint az övé és nem tud elszakadni tőle. Köröskörül csinálják felfelé ívelő pályájukat, gyűjtögetik pénzecskéjüket, kúsznak a társadalmi érvényesülés létráján. De Gottlieb és aztán Arrowsmith nem törődnek semmivel, nem érdekli őket más, csak a kutatás, a laboratórium, a haladás. Vannak percek, mikor meginognak. Van idő, mikor átmenetileg – házasodásának idejében – és más egy-két periódusban is, mikor ugy látszik: elmenekült a tudománytól, kivonta magát a száraz, szikár, aszkéta nagy Gottlieb hatása alól, akit ugy-e, hiába ismernek a világ nagy tudósai, rektorok és Nobel-díj nyertes kutatók, viszont egyetlen amerikai szérumgyár részvénytársaság sohase hívja meg az igazgatóságába és egyetlen hírességeket gyűjtő szalonban sem ünneplik, vagy emlegetik a nevét.


De a menkülés,az eltolódás csak rövid átmeneti periódus, Martinban újra felszakad a lázadás és a. vágy a laboratórium, a tudomány és Gottlieb felé. És megint csak a látszólag haszontalan, mert azonnal pénzre nem váltható dolgokkal törődik es nem vesz példát a betegeit és a közvéleményt versekkel gyógyító és blöffölő Pickerbaugh-ról és nem törődik a leopolisi dr. Coughlinnal és nem utánozza, Angus Duert, aki elegáns voltával, nagyszerű társadalmi összeköttetéseivel hamarosan sebésztanár lesz. Nem a nyakas és megátalkodott lázadó, akin nem lehet segíteni, akit nem lehet letörni aki nem akar a járomba szokni. Milyen csökönyös, milyen kitartó a korrupciónak, a korlátoltságnak, a szívtelenségnek, üzletességnek, reklámnak, felületnek ebben az országában. Ebben a világban vannak a legnagyobb dimenziók, de a dimenziókat ne csak a fény, hanem az árnyoldalakra is értsed. És ne gondold, hogy Dr. Arrowsmith félisten! Nem. Van egy csomó ostoba hibája is, néha megbízhatatlan és gyakran életének jónéhány oldalán primitiv és alacsony nívójú. De legtöbbször elmaradottsága csak romlatlanság és el nem neveltség és frisseség.


Hosszú az út, amit dr. Arrowsmith végig csinál. Fiatalságában énjének két különböző kétfele különböző nő felé húzza. A vadóc, édes és harcos Leóra győz és hamar kiderül, hogy a másik csak tévedés volt. De amíg ez kiderül és ők teljesen egymás mellé tudnak állni. Martín az egyetemmel, Gottliebbal, a világgal való harcai közben csavargói lesz, inni kezd, züllik, Jack London utazásai jusson eszünkbe – tányérmosogató, tehervonatokon potyautas, szódagyári munkás – végül harcra kel a lány korlátolt farmer szülei, családja ellen és elveszi Leórát feleségül. Jönnek a küzdelmes évek, végig megyünk egész Amerikán, kis és nagy városokban élnek Arrowsmithék, falusi kis praxis, kisvárosi járványorvosság, aztán tisztiorvos nagyobb városban, szérumgyártás, kutatás, kutatások kudarca, harc, letörés, ujra harc, feljebb, lejebb, megint lejebb.


Van egy pár sorsdöntő fordulat, mikor a híres phag-szérumot, a pestis. gyógyszerét, felfedezi és leutaznak a szigetekre gyógyítani a járványt, a rettenetes küzdelem és a nap, mikor Leóra megkapja a bajt és elpusztul. - És aztán a dúsgazdag Joyce szerelme, a második házasság, a nagy kényelem,a gyerek. Mindenképpen úgy látszik, Arrowsmithból divatos kutató lesz. A végén, a végén mégsem.


A végén mégis megszökik, otthagyja a társaságot, a „felsőbb körök” életét és és elbújik, elmegy Terryhez, a másik „őrülthöz”, valami a várostól messze eső házba, ahol ülnek és dolgoznak a laboratóriumban és folytatják azt, amit Gottlieb és minden Max Gottliebek abbahagytak...


Egyszerű, mély, tiszta könyv. Befejezetlen – látszólag.


Az utolsó mondatot dr. Arrowsmith mondja barátjának Terry Wickettnek:


Úgy érzem, most kezdek csak igazán dolgozni. Az az új kinin-história lehet, hogy nagyon jól fog menni. Még két-három évig vesződünk vele és lehet, hogy valami maradandót hozunk ki belőle – vagy pedig belebukunk”,


Igen. Az, aki kutató, aki lázadó, aki többet akar adni a mánál – annnak ez a sorsa.....


Előre kell mennie, el kell hagynia, minden mást és teremtenie. Akár belebukik – akár nem. Ők, – a dr. Arrowsmithek – akik tovább viszik a világot. (Budapest)


* Sinclair Lewis: Arrowsmith, Franklin társulat 1928.


 


Vissza az oldal tetejére