FĹ‘oldal

Korunk 1926 Február.

Beer M. — A szociálizmus története

Ostwald szellemes mondásának, hogy semmi sem gyakorlatibb, mint az elmélet, a társadalomtudományban a pendant-ja is áll. Az elmélet máig sem tudta megvonni a szocálizmus fogalmának határait tudományos bizonyossággal. Beer könyvének átolvasása után (M. Beer: Allgemeine Geschichte des Sozialismus. Kiadta a Verlag für Sozialwissenschatt Berlinben) viszont tisztán látjuk és érezzük, hogy a szociálista mozgalomba tartozik minden, ami a nincstelen, nyomorgó embertömegeknek kenyérhez és joghoz való juttatáséra irányul. Beer könyve igazolja azt is, hogy a termelő tényezők kollektív tulajdonba vétele nem a dogmatikus marxisták önfejü követelése, hanem a szociálista mozgalomnak egyetlen tartalma és célja. A régi egyptomi, görög és zsidó földosztási mozgalmaktól kezdve a középkor gyakran vallási jellegű harcaiig, minden igazán a népbe nyúló megmozdulásnak alapgondolata és vezérlőcsillaga a termelési eszközöknek (akkoriban az egyetlen számbavehető termelési eszköznek: a földnek) közös tulajdonba való átvétele volt.


Beer ezt a tendenciát nem szavakkal, de lényegében különösen kihangsulyozza. És ezért érthetetlen is előttem, hogy könyvének ciméül miért nem „kommunizmus történetét” adta. Hiszen még a marxisták sem zárkózhatnak el az elől, hogy a Bernstein, Lengien-féle revíziós mozgalmat ne tekintsék a szocializmus történetéhez tartozónak, már pedig Beer könyvében Bernstein Edének, Davidnak, Oppenheimernek még a neve sem fordul elő. Szerintem nem küszöbölhető ki a szociálizmus köréből az igazi keresztényszociálista mozgalom sem, amelynek ma is élő és működő vezére dr. Annie Bezan, egy Owen-el, Buonarotti-val, Blanqvi-val, Marx-al felérő harcosa az emberi nemnek és akiről Beer szintén egy sort sem ir.


Sokkal stílusosabb is lett volna a könyv címébe a kommunista elnevezés, hiszen maga a szociálista szó is mindössze másfél évszázados, mig Beer könyve két évezred történetét tárgyalja és a kommunizmus szó és fogalom ugyanilyen régi.


Beer könyve — valószínűleg — a történelem modern fogalmának sem felel meg teljesen. Ugy tudom, hogy a tudományos történelemírás feladatának


 ma nem az egyes kiemelkedő személyek, hanem a leirt idők gazdaság1 és kulturális viszonyainak, továbbá a különböző társadalmi rétegek életkörülményeinek tárgyalását, ezek változását, a változások egybekapcsolódását, az új fejlődési csiráknak kimutatását stb. tartják. Beer könyve nem ezt a módszert használja vagy legalább is kevéssé és csak a római birodalomnak a kereszténység keletkezésekori történetét, a reformáció korabeli Európa keresztmetszetü történetét, a hegeli filozófiai iskolát tárgyalja részletesebben. Egyébként a proletárság felszabadításáért és az ősi kommunizmus visszaállításáért küzdő emberek életét, működését és tanításait ismerteti. (a zsidó próféták, Plato, Spartakusz, Thomas Müntzer, stb.). Ez azonban nem hátránya a könyvnek, inkább előnye, mert könnyüvé, érdekessé teszi.


Csodálatosan szép, okos és érdekes Beer könyve. Leköt, lebilincsel, tanít, lelkesít. Könyvének egyes részei regény fejezetként hatnak és Beer könyvét élvezettel fogják olvasni azok is, akik a szocialista mozgalom iránt csak panhumanista érdeklődéssel viseltetnek.


Beer könyvének legérdekesebb részei a középkori kommunista megmozdulásokról szóló fejezetek. Ilyen részletesen és rendszeresen még egyetlen munka sem foglalkozott ezekkel. Itt egészen új dolgokat kap még a szociálista irodalomban jártas olvasó is. Az ókori és az ujabbkori mozgalmak szintén nagyon pontosan, részletesen vannak feldolgozva, ezek azonban már közismertebbek és talán azért kevésbé is kötik le az érdeklődést. A Marx utáni szociálista irányzatok közül Beer a baloldali irány híve, mindenütt helyes kritikával, találó beállításban tárgyalja a dolgokat.


Kissé különösen hatott reám, hogy a magyarországi kommunéről egy szó val sem emlékszik meg, ugyanakkor, amikor például a bolgár parasztmozgal mat részletesen ismerteti. A magyar országi munkásmozgalom történetét egyébként sem ismeri, abban a rövid bekezdésben, amelyet ennek szentel, a magyar junker-uralomról ír általános ságokat, a magyar munkásmozgalmak ról semmit. (Az oroszországi, a bol seviki forradalmat megelőző szocialista mozgalmakat sem ismerteti.)    fl.


 


 


Vissza az oldal tetejére