FŇĎoldal

Korunk 1927 Július

Albánia, az olasz gyarmat

 


Az olasz-jugo szláv ellentét ismételten Albániára vonta a háborútól félő világ figyelmét. Albánia már a háború előtt állandó vita tárgyát képezte Olaszország és a régi Osztrák-Magyar Monarchia között. 1913-ban teremtette meg az önálló Albániát Olaszország és a Monarchia, hogy korlátokat állítson a délszlávoknak tengerfelé irányuló igényei elé, melyek az egész Adriára kiterjedtek. Albánia legfontosabb kikötővárosa Valona, a világháború befejeztekor olasz kezekben maradt, a többi győztes államok tiltakozása folytán azonban Olaszország kénytelen volt kiüríteni. A háború óta valóságos versenyfutás kezdődött Olaszország és Jugoszlávia között Albánia gazdasági és kulturális meghódításáért. A küzdelemben Olaszország maradt a győztes. A két állam beavatkozása Albánia ügyeibe rendesen forradalmi fölkelések mesterséges scenirozása utján történik, amikor is mindegyik állam az ő pártján álló pártvezéreket igyekszik kormányra segíteni. Ma Albánia kikötői Olaszország kezében vannak, olasz pénz segítségével épülnek ki. Olasz bankok látják el Albániát hitellel, sőt röviddel ezelőtt, magát az albán jegybankot is olasz pénzzel alapították meg. Olaszország egy kereskedelmi szerződést kényszerített rá Albániára, amely a legfontosabb olasz termékeknek vámmentességet, vagy igen alacsony vámtételeket biztosít és az olasz hajóknak az albán vizekben és kikötőkben messzemenő külön jogokat, sőt a kizárólagos parti hajózási jogát biztosítja. S megjegyzendő, hogy Albánia ma kizárólag tenger utján közelíthető meg, minthogy a vasutak az országban még teljesen hiányzanak. Csak nem rég épült fel az első vasuti vonal Valonából az ujabban felfedezett petróleum forrásokhoz. Az ország gazdasági jelentősége ugyanis csaknem kizárólag petróleum-gazdaságában áll. 1925 őszén fedeztek föl Dél-Albániában egy háromszázezer hektáros rendkívül petróleumgazdag területet. Legelsőnek az Angol-Perzsa petróleum-tröszt szerzett koncessziót a petróleum források kiaknázására, azt követte az olasz tőke, amely szintén nagy terjedelmű koncessziókat kapott. Egy olasz koncern alakult az albán petróleumforrások kiaknázására. S Anglia és Olaszország politikai megállapodást kötött, az albán petróleumforrásoknak közös kiaknázására, a többi országok kizárásával. Az olasz-albán kereskedelmi szerződésben Albániának köteleznie kellett magát, hogy sem monopóliumot, sem koncessziót nem fog adni harmadik államnak, amennyiben ez Olaszország érdekeit sérthetné. Ugy, hogy Albánia a háború utáni évek alatt csaknem teljesen olasz gyarmattá vált s úgy látszik Jugoszlávia nem hajlandó megbarátkozni ezzel a helyzettel, nem engedi magát teljesen kizárni Albánia és az albán hajózás kiaknázásából.


 


Vissza az oldal tetejére