Főoldal

Korunk 1927 Június

Románia gazdasági mérlege


Keresztúry Sándor

 


A Marmorosh-Bank évente könyvet ad ki francia nyelven a külföld számára Románia közgazdasági életéről.*


Románia lakossága 1926-ban több, mint kétszerese a háboruelőtti román királyság lakosságának: 17,153.932. Az ország területe 294.967 km2. Legsürübben lakott Bukovina, ahol egy km2-re 77 lakós esik s utána sorrendben következik Besszarábia 66, az ókirályságban 57 és Erdély 54 lakóssal km2-ként.


Az ország lakosságának 17 százaléka városokban és 83 százaléka a falvakban lakik. A nagyobb városok lakossága így oszlik meg: Bukarest 850.000; Kisenev 150.000; Csernovic 130.000; Kolozsvár 105.000; Jassy 97.000; Temesvár 90.000; Nagyvárad 90.000; Galac 80.000; Braila 70.000; Arad 70.000; Ploesti 60.000; Szatmár 60.000; Craiova 57.000. E kimutatásból kitünik, hogy Románia ipari és kereskedelmi fejlődésének súlypontja amit a városok virágzása biztosit a változott politikai viszony oh következtében a csatolt területekre tevődött át.


Az évkönyv fentartás nélkül beismeri, hogy Románia legnagyobb kereseti forrását a földmüvelés szolgáltatja. Az ország területe művelhetőség szempontjából így oszlik meg: Ókirályság 46.80%, Besszarábia 58.78%, Bukovina 26.29%, Erdély 28.25%, vagyis összesen az ország területének 41.63%-a művelhető. A gabonatermésnek 1925-ben mégis csak 18.3 %-át vitték külföldre, ami 845.000 tonnát tesz ki; míg 1924-ben a termés 29.4%-a, súlyban kifejezve 1.422.000 tonna került kivitelre. Ez a két számsor megmagyarázza pénzünk értékének külföldi ingadozását. Pénzügyi politikánk ugyanis a helyzeten úgy akart segíteni, hogy felütötte kivitt gabonánk értékét, amivel a nemzetközi piacon versenyképtelenné tette. Amig 1924-ben 1.422.000 tonna gabonakivitelünk 12.266.424.000 lei értéket képvisel, addig 1925-ben 845 ezer tonnás kivitelünk 7.319.000 lei értékkel szerepel az évkönyv kimutatásában. Azt se lehet mondani, hogy a gabonatermés ilyen nagy hányadát ipari feldolgozás végett tartották vissza, mert hiszen az utóbbi három év leforgása alatt szesz és egyéb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos iparmik is tönkrement. Az agrárkivitel ilyen hanyatlását egyébként még tisztábban látjuk, ha tudjuk, hogy az ország petróleumkivitele 1924-ben 438,000 tonna és az össztermelés 11.9%-át kitéve értéke 3.377.919.000 leire rug, míg 1925-ben az ország petróleumtermésének 19.18 %-át exportálják, 788.000 tonna súlyban és 5.759.729.000 lei értékben. Ilyeténkép az ország gazdasági politikája annak a plutokrata-csoportnak érdekeit szolgálta, amelyik a petróleumtermeléssel foglalkozik.


Az évkönyv szerint a Romániában 1917-ben alkotmányba iktatott és az impériumváltozás után végrehajtott földreform kedvező hatással volt az ország gazdasági életére. Statisztikai adatai szerint a földosztás előtt a művelhető területek 57.6%-a, vagyis 11.613.314 hektár volt a kisbirtokosok és 42.4% vagyis 8.521.347 hektár a nagybirtokosok kezében. Ez a megosztódás a földosztás végrehajtása után igy változott meg: kisbirtok 88.8% vagyis 17.889.181 hektár és nagybirtok 11.2% vagyis 2.245.480 hektár. Földet kapott az ókirályságban 1.014.819; Besszarábiában 357.016; Erdélyben 530.694 és Bkovinában 50.593, összesen 1.953.122 lakos. Az 1925-ik év végén még felosztatlanul maradt, de magánkezekből az úgynevezett „állami tartalék”-hoz tartozott 1.053.392 hektár.


Az évkönyv a földosztás célját a tőkekoncentrációban látja és annak a véleményének ad kifejezést, hogy az agrárreform növelte a földmivelési kedvet és fokozta a tömegeknek az ország földjéhez való ragaszkodását. Természetesen a földosztás egészen más célt szolgált és nem volt egyéb, mint a plutokrata és indusztriálkapitálizmus sakkhúzása az agrárkapitálizmussal szemben. Háború előtt ugyanis Romániában két politikai irányzat harcolt egymás ellen: a 48-as polgári forradalom polgáriasító és ipariasító szellemében politizáló Liberális Párt, mely kimondottan az ipari és plutokrata tőkét képviselte és a Marghiloman vezetése alatt álló Konzervatív Progresszista Párt a feudálizmus és agrárkapitálizmus képviseletében. Az ipari kapitálizmus külpolitikailag a Bratianutestvérek intésére Páristól igazodott, mert a plutokrata Franciaországtól kölcsönöket és tőkét kapott ipari erőkontingenseinek kiépítéséhez, a marghilománista irányzat pedig német-barát külpolitikával kapcsolódott Németország Bagdad felé irányuló törekvéseibe, hogy Romániát a német ipar piacává építse ki és így letörje a belföldi ipart, mely — véleménye szerint — „az ipari proletáriátust és a munkáskérdést hozta az ország nyakára.” A konzervatív irányzat egyébként elvi alapokon is rokonszenvezett a magyar feudálizmussal és a német junkerséggel, mert azokban osztályérdekeinek legkötöttebb támaszát látta. Könnyen érthető tehát, hogy mikor a világesemények ismét a liberális pártot állították az ország kormányrudja mellé, megkezdte a földosztást, halálos csapást mérve az agrárfeudálizmusra.


Az agrártermésre vonatkozó számadatokból kitünik, hogy a parasztság a kapott földet kezdetben nem tudta bevetni, mert hiányzott az igavonó állatállománya és eszköze, az utóbbi idő folyamán azonban egyre kevesebb föld marad vetetlenül. Igy míg 1925-ben alig 3.930.780 hektár volt bevetve, 1926-ban már 4.075.432 hektár került megmívelés alá. Természetesen ez a változás a termés végeredményét visszatükröző kimutatáson is meglátszik. Míg ugyanis 1925-ben az ország gabonatermése 41.591.461 q-át, addig 1926-ban 57.249.161 q-át tett ki. Az ország belföldi szükségletére ebből 30.485.000 q-át kellett visszatartani, vagyis kivitelre maradt 267.641 vaggon.


Külön fejezetet érdemelne ebben az ismertetésben az évkönyv külkereskedelmi mérlege. Ez a mérleg 1925-ig is emelkedő tendenciát mutat. Az export rendeltetési helye szerint így oszlik meg:


 


1920-ban         1921-ben         1922-ben         1923-ban


                                                %                                 %                  %                        %


 






































































Belgium


8.38


6.08


10.27


15.59


Magyaror.


1.48


6.13


17.10


12.46


Franciaor.


4.00


8.82


9.65


10.62


Ausztria


7.12


4.75


7.08


10.44


Németor.


1.18


4.28


5.86


7.27


Gibraltár


9.70


6.05


2.53


5.64


Anglia


6.54


12.03


2.37


4.77


Hollandia


7.27


3.16


0.77


4.63


Csehszlov.


4.11


4.92


8.00


4.10


Olaszor.


19.84


11.43


8.03


4.37


Lengyelor.


3.06


7.60


3.23


2.42


 


Ez a kimutatás nemcsak követendő külpolitikánk alapelveit írja elő, de hű grafikonját rajzolja meg az e téren elkövetett hibáknak is. Közelebbről megvizsgálva e kiviteli mérleget, megállapítjuk, hogy kivitelünk nem szerint így oszlik meg: élő állat (és állati termék) 21.56%, földfeletti termék 56.01% és földalatti termék 21.10%.


Az 1926-ik év kiviteli és behozatali mérlege a következő: behoztunk 9.903.765.964 lei értékü árút és kivittünk 6.605.926.764 lei értéküt. Az importált árúk között legnagyobb százalékkal a textil termékek (5.76%), gépek (5.22%) és a kémiai termékek és orvosszerek (3.20%) szerepelnek. Kiviteli és behozatali mérlegünk tehát 1926-ban 3.297.839.200 lei passzívát mutat.


Az ország háztartási kiadásai nőttönnőnek. Alig hat év leforgása alatt az ország költségvetése régi értékének ötszörösére emelkedett. Míg 1921-ben a román állam 7.500.000.000 leies költségvetéssel dolgozik (s ebből egy lakosra esik 441.10 lei), addig 1926-ban költségvetésében már 40.000.000.000 lei szerepel (lakósonkint 2353 leivel). Természetesen ezt a nagy költségtöbbletet elő kellett valahonnan teremtetni. Az előteremtés módjaival tisztában leszünk, ha tudjuk, hogy például a román államvasutak összjövedelme 1921-ben 1.395.927.448 lei; 1926-ban pedig 5.615.967.103 lei volt. Ebből a bevételből az utasokra 1921-ben 563.673.018; az árúforgalomra pedig 818.868.562 lei — 1926-ban pedig az utasokra 1.715.596.240 és az árúforgalomra 3.825.076.516 lei esett. Az adók a következő rohamos emelkedést mutatják: 1923-ban az állam bevett egyenes adókból 2.236.000.000, közvetett adókból 8.193.000.000; bélyegekből és egyéb illetékekből 1.132.000.000, állami monopóliumokból 2.202.000.000 és egyebekből 4.005.000.0.. leit. Ugyanakkor 1926-ban az egyenes adó 4.224.000.000; az indirekt adó 10.668.000.000; a bélyeg- és egyéb illeték 2.113.000.000; az állami monopóliumok jövedelme 4.895.000.000 és más címletek jövedelme 12.862.000.000 leivel szerepel a költségvetésben. (Nagyvárad)


* Las forces economiques de la Roumanie,


 


Vissza az oldal tetejére