F艖oldal

Korunk 1927 Április

The Review of Nations

 


A „Nemzetek szemléje” címmel Félix Vályi egy nagyszabásu havi folyóiratot indított meg Genfben. Az előkelő kiállításu, terjedelmes szemlének kiadó szerkesztője következőkben körvonalozza célját és munkaterületét:


Ez az új nemzetközi folyóirat általános jellegű vállalkozás. Universalitás a célja a szó igazi értelmében: a szellem, a szimpátia, a tudás univerzalitása, amely kutatási körébe zár mindent, ami emberi, a politika tudományát ép úgy, mint a történelmet, államok filozófiáját és lélektanát épen úgy, mint a közgazdaságtant, a nemzetközi pénzügyet, nemzetközi jogot, vallásszociológiát és a régi kulturák társadalmi tanítását épen úgy, mint az emberi kultura új szintézisére irányuló új erőfeszítések megértő vizsgálatát.


Univerzalitás, szimpátia, szintézis. Ez a három szó fejezi ki az új revü hitvallását, amely nem egyéb, mint hit az emberiség haladásában. „Törzseknek törzsek ellen, fajoknak fajok ellen, vallásoknak vallások ellen, gazdasági akarásoknak gazdasági akarások ellen, birodalmaknak birodalmak ellen való hatvan évszázados szüntelen harca után megérett az idő arra, hogy kísérletet tegyünk az emberi lélek megtisztítására, egy nagy szintézisre a tudás és a minden embert magához ölelő szimpátia által, minden faji vagy egyéb előítélet nélkül, anélkül, hogy valamit is, ami emberi, gyülöljünk és megvessünk”. A nemzetek szemléje harcolni akar a gazdasági önzés, az imperiálizmus, az önimádás minden formája, embernek ember által való kizsákmányolása, az emberi szolgaság régi és új formái ellen. Az emberi erőszak minden formáját elitéli s a fölénynek csak egy formáját ismeri el, az erkölcsi és szellemi fölényt.


Bár neve a „Nemzetek szemléje” és bár a népszövetség gondolatának hordózója kíván lenni, mégis megőrzi kritikai és morális szabadságát a népszövetséggel szemben is és nincs se hivatalos se félhivatalos jellege. Ezt szükségesnek látja a szerkesztő hangsulyozni, mivel munkatársainak nagy része a Népszövetség üléseiről ismert nevek közül kerül ki.


Az első két szám valóban gazdag, szép tartalommal jelent meg. Az első szám legérdekesebb cikkei: Félix Vályi: Az ázsiai szellem történetéről, B. Lichtenberger: Franciaország és Németország, W. Dickinson: A kisebbségi kérdés, W. Solf: A Mahayana-buddhizmus, P. Masson-Oursel: A túlvilági élet problémája a keleti gondolkozásban, Kiyoshi K. Kawakami: Japán pacifista politikája. Iwao Ayusawa: A szines fajos problémája, W. Martin: A Népszövetség kialakulása, Jawahar Lail Nehru: A hindu nacionalizmus lélektana, Tamon Mayada: A munkáskérdés Japánban, W. Pickens: Az amerikai néger-kérdés. A második számban F. Vályi: A dollár diplomáciája, F. Oppenheimer: Az állam-bálvány, J, Veillier: Mahatma Gandhi. Pierre Mille: Fehérek, Sárgák es Feketék, C. Becker: Az izlám problémája a történelemben, Champat Kai Jain: A jainizmus etikája, P. Masson-Oursel: Kelet és Nyugat ellentéte, Emir Chekib Arslan: Az arab kérdés. G. Guerero: A Népszövetség és kis államok, A. Aragon: Mexiko vallási problémája.


 


Vissza az oldal tetejére