FŇĎoldal

Korunk 1927 Január

A rezgés-érzék

 


A 19. század lélektani munkásságát legnagyobbrészt az emberi érzékek kutatása s a különféle érzetek létrejöttének vizsgálata foglalta le. Az eddig ismert öt érzékhez még ujabbakat fedeztek fel, mint a sulyérzéket, a hőmérséklet- és fájdalom érzékét, a statikai (vagy egyensuly) érzéket, az izom-, in- és izület érzéket és azt az általános érzéket, amely a szervek érzeteit (éhség, szomjuság, telítettség) közvetíti a tudatnak. Igy szükségessé vált a régebben ismert érzékeket legalább is megduplázni, hogy a tényleg létező érzeteket eredetük szerint elhelyezhessük.


Az uj század beköszöntésekor azután azt hitték, hogy most már az emberi érzékeket teljes számukban felfedeztük. Az idei nemzetközi lélektani kongresszuson azonban Katz, rostocki tanár bejelentette, hogy egy uj emberi érzéket, a rezgés-érzéket fedezett fel.


A tapintási érzéknek Katz profeszszor szerint két egymástól teljesen különböző elágazása van: a nyomás- és a rezgés-érzék, melyek közül. az utóbbi — fejlődéstanilag — az idősebb. Fejlődéstörténetileg a hallás érzéke is a rezgés-érzékre megy vissza. A rezgés-és hallás érzetek rokonságát Katz tanár egy általa szerkesztett hangtalan dolgozó vibrátoron mutatta be. A készülék által egy fakocka legkisebb részei jönnek rezgésbe s aki ujjával megérinti a kockát, az az érzése, mintha ujjaival hallana. A siketeknek is ugyanaz a benyomásuk. Másképen, mint a rezgés-érzék segítségével az a jelenség sem magyarázható meg, hogy sok süket zenét „hallani” képes. Két pszihologus megvizsgált egy berni Sudermesteir nevü süketet, aki halló szervei hiánya dacára zenét tud „hallani”. Sudermeister azt mondta, hogy a hátával „hallja” a muzsikát. Nyilvánvalóan rezgés-érzéke legerősebben a hátán fejlődött ki. A rezgés idegek a benyomást elvezették a hallóérzékhez és így következett be automatikusan a hallóközpont izgatása. A halló- és a rezgés-érzék összefüggése magyarázza meg némely zenedarab „megrázó” mellékhatását.


A rezgés-érzéknek nagy szerepe van az egyes anyagfajták megítélésénél. Ha egy hosszu fabotot egyik végén különböző anyagokkal — üveggel, szövettel, vassal, gummival, — megérintjük, gyakran a bot másik végének megérintésével, a botnak átadott rezgésből, megtudjuk állapítani, hogy milyen anyag érintette a botot. De a rezgés-érzék távérzék is. Sok süket keresztbetéve lábait meg tudja állapítani egy a földet ért ütés által okozott rázkódtatás irányát. Katz tanár egy süketet vizsgált meg, ki egy rázkódtatás kiindulási pontjának abszolut távolságát meg tudta állapítani azzal, hogy két mutatóujját egy nagy asztalon tartotta.


 


Vissza az oldal tetejére