stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Korunk 2008 Március

Erdélyi műemlék-antológia


Mihály Melinda

 

Erdély műemléképületeinek kutatása és monografikus feldolgozása főként a rendszerváltást követően nyert nagyobb lendületet. A helyszíni és levéltári kutatások számtalan új eredménye alapján egyértelművé vált egy népszerűsítő kiadvány elindításának létjogosultsága, az igen nagy sikernek örvendő, magyarországi Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára1  című sorozat mintájára. Az 1993-ban útjára bocsátott Erdélyi Műemlékek2 című sorozatnak Kovács András egy személyben alapítója, szerkesztője és szerzője is volt, első négy kötetével biztosította a kiadvány biztos sikerét, melynek számos fiatal szerzőt felvonultató folytatása immár a negyvenötödik kötetnél tart.

Kovács András újabb kötete3 a budapesti székhelyű L’Harmattan kiadó Múltidéző zsebkönyvtár című sorozatának második kiadványa. Horn Ildikó sorozatszerkesztő célja Kovács András ezen sorozatban megjelentetett tanulmányainak összegyűjtése volt, melyeket három, a sorozattól független tanulmány egészít ki, a Wolphard–Kakas-házról, az aranyosgerendi református templomról és egy átfogó képet nyújtó tanulmány Erdély reneszánsz kastélyairól.

A kötet közvetlen hangú előszóval indít, melyben Kovács András pályájának kezdeteiről, kedvenc témáinak, az alvinci Martinuzzi–Bethlen-kastély és a Wolphard–Kakas-ház kiválasztásáról, a műemlékvédelem feladatairól, valamint az évek során oly nagy népszerűségre szert tett „műemlékes füzetek” indulásáról tesz vallomást. Bár azt gondolhatnánk, hogy a kedvenc témák egy kutatói pálya csúcsán kerülnek terítékre, Kovács András figyelmét már másodéves egyetemistaként egyetemi tanárai, Jakó Zsigmond és Pataki József professzorok irányították e műemléképületek felé, melyek pályájának újra meg újra felbukkanó témáivá, visszatérő motívumaivá váltak.

Bár a sorozatszerkesztő nem rendszerezte külön fejezetek szerint az egyes témákat, a kötet felsorakoztatott tanulmányai három fő tematikus egység, az egyházi, a világi és a polgári építészeti alkotások monografikus bemutatása köré csoportosulnak. Az első tematikus egység hat templom és egy kolostor bemutatásával indít, mely a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház, az aranyosgerendi református templom, a kolozsvári Farkas utcai református templom, a kolozsmonostori római katolikus Kálvária-templom, a besztercei evangélikus templom, a kézdiszent-léleki római katolikus templomvár és a dévai ferences kolostoregyüttes épületeit foglalja magában. A második egység az erdélyi reneszánsz kastélyokról átfogó képet nyújtó tanulmánnyal indít, amelyet az alvinci Martinuzzi–Bethlen-kastélyt, a fogarasi várkastélyt, a szilágysomlyói Báthory-várat és a bonchidai Bánffy-kastélyt ismertető tanulmányok követnek. A kötet utolsó tematikus egysége egyetlen tanulmányt tartalmaz a kolozsvári Wolphard–Kakas-házról.

A kötetet a felsorakoztatott tanulmányok megjelenési helyét és irodalmát feltüntető függelék zárja.

Az egyes épületmonográfiák hűen követik az Erdélyi műemlékek sorozatban meghonosított rendszert, melyben minden esetben a bemutatásra került épület vagy épületegyüttes történeti adatainak, keletkezési körülményeinek, birtoktörténetének, valamint építéstörténetének felvázolását az épület jelenlegi, jellegzetesen műemlékes szemléletet tükröző, mai állapotának pontos leírása követi, melyben a szerző esetenként külön fejezetet szentelt az épület berendezésének bemutatására is.

A 224 oldalas kötet formátuma, méretei alapján és nem utolsósorban a sorozatcím alapján is zsebkönyvnek minősül. Az eredeti sorozathoz hasonlóan egyik fő értéke abban rejlik, hogy rendkívül gazdag, színes képet nyújt Erdély fontosabb építészeti emlékeiről, és közérthető stílusának köszönhetően nemcsak a szakmabeliek, hanem a laikus olvasóközönség kedvelt olvasmányává vált.

 

JEGYZETEK

1. Az 1977-ben alapított Tájak Korok Múzeumok Egyesület kiadványa.

2. A sorozatot 1996-tól az Utilitas, majd 2000-től a Kriterion Kiadó adja ki.

3. Kovács András:  Épületek emlékezete. Nevezetes épületek Erdélyben. L’Harmattan, Múltidéző zsebkönyvtár, Bp., 2007. 224.

 


+ betűméret | - betűméret