stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Korunk 2008 Március

Izraeli könyvtárakban


Gidó Attila

 

Féder Zoltán: Izraeli könyvtárakban. Két bibliográfia

 

Féder Zoltán könyve az általános bibliográfiai munkák sorába illeszkedik. Az Izraelben élő Fédert korábbi, A Hétben és a tel-avivi Új Keletben megjelent írásaiból ismerjük. Legjelentősebb munkáinak viszont a 2004-ben közreadott bibliográfiáját és a három évvel később, 2007-ben napvilágot látott háromszéki zsidóság történetét tárgyaló monográfiáját tekinthetjük. (Féder Zoltán: Zsidók Háromszéken. Charta, Sepsiszentgyörgy, 2007.)

Önerőből, különösebb intézményi támogatás nélkül, közel húszéves kitartó munka eredményeként jött létre ez a kötet, mely tény azért is érdekes, mert a szerző „szakmán kívülről érkezett”. Féder Budapesten született 1931-ben, de Sepsiszentgyörgyön nevelkedett, és ott vészelte át a holokausztot is. A háború után agrármérnöki diplomát szerzett, majd 1977-es emigrálásáig különböző erdővidéki mezőgazdasági egységeknél töltött be vezető funkciókat.

A szerző által összegyűjtött bibliográfiai tételek az 1928–2002 közötti időszakot ölelik fel. Az izraeli magyar nyelvű könyv- és lapkiadás termékei mellett, a kiadás helyétől függetlenül, a kárpát-medencei zsidó közösségekkel foglalkozó műveket is számba veszi.

A könyv két nagyobb tematikus egységre oszlik. Az első rész az Izraelben megjelent munkákkal foglalkozik, eredeti munkákat, utánnyomásokat és fordításokat különböztetve meg. Mindhárom esetben külön fejezetekbe sorolja, és esetenként annotációkkal látja el a nyelvtudomány, irodalom, történelem, vallás területéhez tartozó kiadványokat. Ebben az egységben kapott helyet az Izraelben megjelent magyar nyelvű folyóiratok, hírlapok adattára is.

Erdélyi szempontból már csak azért is érdekes e kiadvány, mert olyan, a két világháború között felkapott zsidó írókkal, költőkkel találkozhatunk benne, mint Barzilay Kugel István, Kaczér Illés és Giszkalay János. Mindhárman az akkor még Kolozsváron szerkesztett Új Keletnek voltak munkatársai, később Izraelbe települtek át. A zsidó származású tollforgatók mellett ott találjuk a magyar irodalom, történetírás keresztény származású nagyjait is, kiknek művei magyarul vagy héber fordításban jutottak el az izraeli közönséghez (Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Petőfi Sándor).

Közhelynek számít az a megállapítás, hogy Izraelben igen komoly magyar nyelvű közösség és vele együtt szerteágazó, gazdag magyar könyvkiadás fejlődött ki a második világháború után. Mindez viszont csak akkor tudatosulhat igazán, ha összegyűjtve, rendszerezve is elénk tárul az elmúlt évtizedek eredménye, termése. Az ideológiák, műfajok, regionális gyökerek/kötődések mentén szerveződő lapkiadás több mint nyolcvan tétellel gazdagította a magyar nyelvű sajtó tárházát. A ma is működő izraeli lapok közül a legismertebbek közé tartozik az Új Kelet, A Hét Tükre, Izraeli Szemle.

A könyv második része azokat az izraeli szerzőktől származó történelmi munkákat tekinti át, melyek a kárpát-medencei zsidó közösségekkel foglalkoznak. A kiadványok csoportosításánál Féder az általános zsidó történelem és vallástörténelem mellett a 20. századot meghatározó zsidó történelmi események mentén csoportosított. Külön részben tárgyalja a holokausztkutatás eredményeit, a cionizmus kérdését és a holokauszt-emlékirodalmat. Ugyanígy az Izraelbe történő kivándorlás is külön kategóriát képez nála.

Féder könyve olyan monumentális munkákat egészít ki, mint a Schreiber-féle zsidó hírlap- és folyóirat-katalógus vagy Monoki István bibliográfiája (Schreiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóirat-ok bibliográfiája 1847–1992. MTA Judaisz-tikai Kutatócsoport, 1993; Monoki István: Magyar könyvtermelés Romániában 1919– 1940. Erdélyi Múzeum Egyesület – Országos Széchenyi Könyvtár, Kolozsvár– Budapest, 1997).

A kötet egy judaisztikai témájú kutatókörúton bárki számára hasznos útitársnak bizonyulhat Izraelben. Több, a könyvben hivatkozott kiadvány viszont hazai, magyarországi és egyéb európai nagy könyvtárakban is hozzáférhető.

*Eked Kiadó, Tel-Aviv, 2004.


+ betűméret | - betűméret