Július 2007 Történelmi tér, mozgástér, kényszerpálya |
Beszéljünk a muzsikáról (vers) Lászlóffy Csaba „Térbeli fordulat” és a várostörténet Gyáni Gábor A „katasztrófa” okai Romsics Ignác Európai célok – közép-európai lehetőségek E. Kovács Péter Kettős függésben: Erdély államisága a 16. században Oborni Teréz Mozgástér a kényszerpályán Hermann Róbert Egy sajátos földtulajdon: a székely örökség Egyed Ákos A Magyar Népi Szövetség kisebbségpolitikájának korlátai 1946-ban Nagy Mihály Zoltán–Olti Ágoston Keresem a metaforát (Európai Napló) Sz. Benedek István Toll Kasstól – Kassról Kántor Lajos Tájoló Elcsöndesedő falu? Simon András Julius Krohn, Róheim Géza és Mircea Eliade sámánképe Sarnyai Csaba Máté História Hat elaggott férfiaknak… Murádin János Kristóf Mű és világa Naphimnusz a Kálvárián Poszler György Téka Rókák és struccok (Átfogó) Bogdán László Nyolcvan év nagyhatalmak érdekzónáiban Stanik Bence Az arctalan közösségtől az egyéniesített társadalom- és kultúrakutatásig Pozsony Ferenc Archetipikus szimbolizáció és reprezentációi Peti Lehel Ars peregrinandi Nagy Zoltán Olvasó kizárva Kovács Noémi A Korunk könyvajánlata Talló A szabadság apostola Heim András Libertariánus honlapok Mihai Sârbu Lépcső/ház Abstracts Számunk szerzői | ![]() | Lépcső/ház Olvasói visszhang Fiatal politológus, Kiss Viktor írja Budapestről: „Ez úton szeretnék önökhöz eljuttatni egy esszét, amelynek »Csatlakozás után, felzárkózás előtt« a címe. Az írás Budapestről íródott, de azt hiszem, az egész régió számára tartalmaz érdekes adalékokat. Hiszen a »csatlakozás« itt tágan értendő: a Nyugathoz való csatlakozásról van szó. A folyóirat-választás talán érdemel némi magyarázatot. Be kell valljam, folyóiratuk nemrégiben került a kezembe s megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy van még igazi, klasszikus értelemben vett értelmiségi orgánum magyar nyelven. Ez talán onnan nem látszik, mekkora kuriózum, de innen nagyon is, mert sajnos a pesti folyóiratok világa régen leszámolt nagy sorskérdéseinkkel. Nem úgy, hogy megoldotta őket, hanem hogy alig vesz tudomást róluk. Ehelyett heveny politizálás folyik. Ami egy politológusnak igencsak sérti a fülét. Ezek ismeretében nem volt kérdés, hogy midőn elkészül az írás, önöknek fogom elküldeni.” – Természetesen örülünk szavainak, a Korunkról írott értékelésnek. Szeretnénk hinni, hogy lényegi igazságot tartalmaz, legalábbis ebben a szellemben igyekszünk dolgozni, a továbbiakban is. A küldött esszét nyilván önmagában ítéljük meg, tartjuk közlésre érdemesnek. Tehát mind az esszészöveget, mind a lapunkról írottakat köszönjük. Demény Péter „Levél a szerkesztőhöz” című írásának (2007. 4.) Sütő Andrásról szóló soraihoz szól hozzá Veress László, a kolozsvári Apáczai Csere János Baráti Társaság elnöke. Demény egyebek közt a következőket írta: „Mert az irodalom, amilyennek én szeretném, nem bálványok állítgatása és döntögetése, hanem viszonyulások sorozata, amelyben a szeretetnek természetesen megkerülhetetlen szerepe van, a hosszú, ütemes tapsnak és az örökös hajlongásnak azonban semmilyen szerepe nem lehet. Nem olvasom őt másként, mint eddig, mert eddig is megpróbáltam eltekinteni siralmas jelképes helyzetétől s úgy olvasni a műveit, ahogy mindenki műveit olvasni szoktam.” Veress László válasza: „Mint a Kolozsvári Református Kollégium 1948-ban végzett osztályának meghívott, t.b. osztályfőnöke az 1998. évi 50 éves találkozó alkalmával, melyen Sütő András öregdiák is jelen volt – a leghatározottabban visszautasítom a szövegben szereplő méltatlan, kulturálatlan és lealacsonyító megállapításokat. Lehet, hogy a legújabb kori irodalmi etika vagy annak hiánya mindezt megengedi. Saját és évfolyamtársainak véleménye szerint Sütő András életműve jelkép – sőt mintakép az erdélyiek számára, még akkor is, ha egyesek nem értik vagy nem akarják megérteni.” Korunk – Budai Porta A magyarországi, elsősorban budapesti médiapiacon való érdemi jelenlét biztosítása érdekében elhatároztuk, hogy létrehozzuk kinti közvetlen képviseletünket, a Korunk – Budai Portát, amelynek elsődleges feladata lesz az ottani szerzőkkel, intézményekkel, olvasókkal való kapcsolattartás, rendezvényeink szervezése. Ezt a képviseletet – saját székhellyel, irodával (a folyóiraton támogatóink közt már eddig is feltüntetett Új Budapest Filmstúdió irodájában, honlapján, illetve a Margit körút 5. sz. alatt működő Bem Mozi kávézójában) – szeretnénk a magaskultúrában, az elit értelmiség körében hitelesíteni. Ennek érdekében a Korunk – Budai Porta szellemi rangját a kolozsvári szerkesztőség felkérésére különböző szakterületek jeles képviselőiből álló grémium kívánja minősíteni. Megkeresésünkre eddig a grémiumban való részvételt vállalta: Poszler György irodalomtörténész, akadémikus, Romsics Ignác történész, akadémikus, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTA doktora, Csiki László és Zalán Tibor író, Tettamanti Béla grafikus. Korunk Galéria Április 18. – Fazakas Rita budapesti fotóművész kiállítása. Bevezetőt mondott Kántor Lajos. Kassák Lajos verseiből Dimény Áron színművészolvasott fel. A zenei mű-sorban közreműködött a budapesti Dresch Kvartett. Május 18. – Szabó Vilmos Zilahon élő festőművész kiállítása. Bevezetőt mondott Székely Géza. képzőművész. Szilágyi Domokos verseiből Boér Ferenc színművészolvasott fel. A zenei műsorban közreműködött Star-müller Péter és Veress Gáspár. |