Áprlilis 2007 Művek a purgatóriumban |
A mester kabátja (vers) Balázs Imre József Irodalom és politika Selyem Zsuzsa Szerepek és zavarok Boka László Vitázó utókor (ankét) Táguló kerekasztal Kántor Lajos Fehérnép-poszton (vers) Balogh Edgár Philosophiai mesék Szabédi László „Mindnyájan szomorúak vagyunk” Balogh Tamás Palocsay Zsigmond poémája elé Láng Gusztáv Bálint Tibor Nicolae Balotă Bogu Miloszt (Generátor – próza) László Szabolcs Toll A varázsmesétől a mítosztalan falukutatásig Pozsony Ferenc História Politikai emblémák a nagyszebeni Haupt-epitáfiumon Kovács Zsolt Mű és világa Hegel, új olvasatban Zoltai Dénes Előadások (részlet) G. W. F. Hegel A széthullott világ képzete Dsida Jenő verseiben Bondár Anita Téka Magánymitológiák (Átfogó) Demény Péter Az uralisztika görbe tükre Simoncsics Péter A velünk együtt haladó határról Rigán Lóránd A terápia felfüggesztett ideje Csog Szidónia A „mot juste” keresése Andorkó Júlia A Korunk könyvajánlata Talló Ciklikusan gyorsuló kultúra? Schmidt Dániel Bálványok alkonya Balon Ruff Zsolt Erdélyiek a vásznon Nagy Katalin Lépcső/ház Abstracts Számunk szerzői | Lépcső/ház Évforduló után A Korunk újraindulásának félszázados évfordulóján Kolozsvárt (2007. február 23-án) „Európa felé”, az Illyés Archívumban, Budapesten (március 12-én) „Korlát és kötés” címmel rendeztünk tudományos tanácskozást. A Kolozsvár Társaság székhelyén összegyűlt közönség a főszerkesztői bevezető után Boér Ferenc színművész összeállítását, az 1976-os évfordulóra készült Mondj igazat! című Boér-lemezen is szereplő néhány verset hallgatta meg. Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke a folyóirat szerepéről beszélt az európai nyitásban; Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a Korunk történelmi tárgyú írásairól, fiatal szerkesztőnk, Rigán Lóránd pedig a kortárs kolozsvári filozófiai törekvésekről értekezett. A budapesti konferencia házigazdájaként Pomogáts Béla méltatta az eseményt, majd megtartotta előadását, A Korunk és a magyar népi mozgalom címmel. Csapody Miklós A Korunk és az Erdélyi Fiatalok, Poszler György November 4-e – Brumaire 18-a, Kántor Lajos Madách kalandja a Korunkban, Tamás Pál Identitás; jövőkép és bevándorlás (Alakzatok az újabb magyarországi nyilvánosságban) című előadásai az ötven, illetve nyolcvanegy év magyar históriájából merítettek. (A szövegek megjelentetésére számít a szerkesztőség.) Az ünnepi alkalommal – Kolozsvárt és Budapesten – került átadásra a „Korunk-kötés”; régi, hűséges munkatársainak – Benkő Samunak, Deák Ferencnek, Lászlóffy Aladárnak, Pomogáts Bélának, Poszler Györgynek, Tordai Zádornak és Tóth Sándornak – ezzel a grafikai formába öltöztetett elismeréssel köszönte meg a szerkesztőség az évtizedeket átívelő együttműködést. Korunk Kulcsa A 2006-os évben a Korunkért kiemelkedően sokat tevő, Münchenben élő Degenfeld Sándor, a Korunk Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke vehette át a Korunk Kulcsát, ünnepi keretek között, a budapesti Illyés Archívumban. Pomogáts Béla és Kántor Lajos köszöntője után Kovács Kiss Gyöngy mondott laudációt a folyóirat önzetlen támogatójáról és munkatársáról. Válaszában Degenfeld Sándor többek közt ezt mondotta: „Hálásan köszönöm ezt az Erdélyben készült, művészi kivitelű kulcsot, amely a mai kitüntetés kézzelfogható szimbóluma. Idáig ez az első kitüntetés, amellyel hosszú életem folyamán dicsekedhetem. Ezért különösen becsben fogom tartani és megfelelő rámában otthonom falára függeszteni. Így utódaimnak is jobban megmarad, mint egy dobozban valamelyik fiók alján. Engedjétek meg, hogy néhány szóban visszaemlékezzem az 1945 és 1964 közötti romániai éveimre, ahol az emberi élet legproduktívabb húsz évét veszítettem el primitív körülmények között és teljes reménytelenségben. Ez nálam a 22–42 közötti életkort jelentette, amikor a már kiforrott férfi megtalálja hivatását és felépíti jövőjét anyagiakban és szellemiekben egyaránt. Amint a példa mutatja, nem törtem meg, az öröklött gének megszokták az elmúlt évszázadok alatt a csapásokat és optimistán nézek a jövőbe. Erőmhöz képest segítek, ahol tudok, vadászatra is találok alkalmat, sőt a Korunk jóvoltából még írogatni is próbálkozom, ami azelőtt nem volt kenyerem. Ez nagy megtiszteltetés számomra, tekintettel a Korunk magas tudományos és irodalmi színvonalára.” A kitüntetett aztán rátért egy szó nélkül nem hagyható körülményre: „Pártállástól függetlenül tiszteletben kellene tartanunk olyan erkölcsi értékeket, amelyek az egész világon érvényesek és amelyek a vallásos emberek életét megszabják. Ilyenek a tisztességes családi élet, az igazmondás, a becsületesség és az áldozathozatal azért a közösségért, amelyben élünk. Nem vagyunk tökéletesek, sokszor hibázunk, de ha életünk mércéje Jézus Krisztus, akkor bízunk az ő megbocsátó kegyelmében.” A kulcsátadásra meghívott Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője a következő levelet juttatta el hozzánk: Tisztelt Szerkesztőség! Köszönöm a rám gondolást és a meghívást Korunk Kulcsának ünnepélyes átadására. Korunk nagy lehetőségek birtokában van. Kezében egy olyan kulcs van, amely olyan teret nyit, amelyen sokan elférnek, talán mindenki. Van-e ennél szebb feladat? Legyen jutalmuk az áldás! Mivel külföldön tartózkodom, nem lehetek részese az ünnepléssé magasztosuló találkozásnak. Sajnálom. Tisztelettel Budapest, 2007. március 8-án Kozma Imre Korunk Galéria Január. Bartha C. Ernő szobrászművész szobor- és grafikai tárlata. A megnyitó keretében Kántor Lajos beszélgetett el a művésszel. A zenei programban közreműködött a Swinging Train együttes. Február. Matei László festészeti és grafikai kiállítása. Bevezetőt mondott Heim András. Verseiből Balázs Imre József olvasott fel. A zenei műsorban fellépett Kolcsár Péter (zongora). Március. Gerrard Franklin John amerikai festőművész kiállítása. Bevezetőt mondott Heim András. Allen Ginsberg verseiből Salat Lehel színművész olvasott fel. A zenei műsorban közreműködött Szép András (zongora). Paulovics László íróportréi Az áprilisi lapszámunkban közölt rajzok (Horváth Imréről, Jékely Zoltánról, Kemény Jánosról, Kós Károlyról, Páskándi Gézáról, Palocsay Zsigmondról, Sütő Andrásról, Szilágyi Domokosról) – további negyven Paulovics-grafika társaságában – részét képezik az „Erdélyi magyar íróportrék” című gyűjteménynek, amely a Kolozsvár Társaság székhelyén, Főtér 22. sz. Alatti Kolozsvár Galériában tekinthető meg. |