Szeptember 2006
Szubkultúrák


  Bevezető
  

  Csoportok és kultúrák
  Keszeg Vilmos

  Határaink: egy csoportkultúra megalkotása
  Szabó Á. Töhötöm

  Munkás-szubkultúrák történetei
  Balázs Imre József

  Az elitek szubkultúrája
  Keszeg Anna

  Az állandósuló átmenet kultúrája
  Sólyom Andrea

  Esővarázsló; Tenger, Árnyék, Imap Ukua (versek)
  Jánk Károly

  Balogh Edgár száz éve
  Kántor Lajos


1956–2006
  Az erdélyi irodalom az „olvadás”-tól a megtorlásig (1954-1958)
  Dávid Gyula


Világablak
  Hazatérés az idegenbe
  Rainer Hillenbrand – Hajdú Farkas-Zoltán

  Rainbow-világtalálkozó és közel-keleti béketalálkozó Törökországban
  Vermes Veronika


História
  Bizalmatlanság, vádaskodás, vasfüggöny
  Fülöp Mihály–Vincze Gábor


Mű és világa
  Orvos és páciens (II.)
  F. Dornbach Mária

  Termékenyítő barátság
  Tüskés Tibor

  Örök börtön
  Sánta-Jakabházi Réka


Levelestár
  Balogh Edgár és Gáll Ernő levélváltásaiból
  Kántor Lajos

  Balogh Edgár levele – Apáczai-évfordulón (1974)
  K. L.


Téka
  Erdély-reprezentációk
  Gál Andrea

  Élet és határ mezsgyéjén
  Lakatos Artúr

  Illik
  Váradi Nagy Pál

  Néprajzi körkép a Duna mentéről
  Szőcsné Gazda Enikő

  Jelentés a „szív-atmoszféra” változásairól
  Tapodi Zsuzsa

  A Korunk könyvajánlata
  


Talló
  Raoul Şorbanról – nekrológ helyett
  S. L:

  Replika a szubkultúrakutatásra
  Patakfalvi Ágnes



  Abstracts
  

  Számunk szerzői
  

Jánk Károly

Esővarázsló; Tenger, Árnyék, Imap Ukua (versek)

Esővarázsló

 Eső ül a fellegeken

eső fut a cserepeken

faágakon, leveleken

eső csorog az ereszen

 

ó, jaj, a föld felett

 

Eső, kopogj a földeken

zuhogj, zuhogj – ess, ess, ess

eső, zuhogj – ess, ess, ess

 

Eső kopog a földeken

alvilági reteszeken

láthatatlan ereszeken

a fordított cserepeken

eltűnik e leveleken

csöpp

csöpp

csöpp

 

ó, jaj, a föld alatt

 

 

Tenger

Tükrös napszemüveg távolában fekszel.

A végtelenkék víz ölén hullámpergette

kergetőző gyöngysorok felett levegő-

fészkű sirályok siklanak. Sárga homok-

dűnék, mint púpostevék, a horizonton

vándorolnak. Lassan egészen lebarnul az

  ég. Az éj – fordított tükör.

   Mélyén ismeretlen karaván.

 

Ne sírj, ne félj kicsikém –

A partra jön és beborít a tenger.

 

 

Árnyék

Útpatka dereng

borongó alkonyatban –

árnyék barangol.

 

 

Imap Ukua

 Tengerek anyja,

Imap Ukua, halat

főztél ebédre?