Augusztus 2005
Terrorizmus – szemben álló kultúrák

Kántor Erzsébet

Andrei Pleşu az Európai Unióról és az emberi dimenzióról

A román filozófus és esszéíró cikkét a bukaresti hetilap a Süddeutsche Zeitung 2005. június 9-ei számából veszi át, ahol Eine barocke Kanzlei címmel volt olvasható. A szerzőt Románia európai integrációja foglalkoztatja. Mintha egy kicsit mindig lekésne ez az ország. A kilencvenes évek végén, amikor a NATO-csatlakozás volt napirenden, egyre bátorították, hogy sikerülni fog, a kérdés már csak az, hogy mikor. Pleºu ehhez akkor (külügyminiszter is volt) hozzátette: A kérdés nem az, hogy sikerül-e és mikor, hanem hogy mibe lép be Románia. Hiszen a NATO a teljes átszervezés alatt állt, nem hasonlított ahhoz, ami a hidegháború idején volt. Most ismétlődik a helyzet az Európai Unióval: jelenlegi válságát az Európai Unió nem vészelheti át komoly stratégiai és doktrináris átalakítások nélkül. Megint későn érkeztünk? Vagy tán balszerencsét jelentünk azoknak a szervezeteknek, amelyekbe kívánkozunk? – teszi fel a kérdéseket Pleºu. Mivel találja szembe magát a közeljövőben Románia és Bulgária? Vagy tán a kettős nem szavazat után változni fognak a brüsszeli technokraták, a kudarc „szerencsés bosszúsággá” válik? Előbb-utóbb ennek a sokknak be kellett következnie, mert az EU kezdte már az európai történelem mindenhatójának hinni magát. De lám, az európai népek nem hajlandóak „rágatlanul”, hirtelen bekapni a kommu-          nitáris őrleményt, mint valami fast-foodot, ami épp kéznél van. Tapasztalható, hogy Európa ma ideológiává lett. „Mi pedig, kelet-európaiak még jól tudjuk, milyen pusztító hatása van annak, amikor egy gondolat vagy egy hit ideológiává, vagyis elvont programmá, fanatikus sémává, fix ideává változik.” Az EU-nak igyekeznie kell visszaszerezni kezdeti frissességét, természetességét, emberi dimenzióját – figyelmeztet a szerző. Azzal, hogy egyre csak ellenőriz, figyelmeztet, kioktat, korlátoz, olyan lett, mint egy anyós vagy egy besavanyodott pedagógus. „Kötelezettségeket szab meg és drasztikus szabályokat, bejár a háztartásodba, a költségvetésedbe tekint, szokásaidat, hagyományaidat forgatja fel.”

Ettől függetlenül Pleºu nem hiszi, hogy szakadék szélén állnánk. Az európai projektum életképes lesz, éppen mert jelenleg válságon megy keresztül. Megszabadul veszélyérzetétől, visszanyeri kiegyensúlyozottságát, bölcsességét. Ami pedig a keleti országokat illeti, ők életképességet, képzelőerőt visznek be, amire szükség lesz a kontinens eljövendő identitásához. Ezek az országok már most hasznosak, ha nem egyébért, mint bűnbakok ezért a mostani esetért. (22, 2005. jún. 21–27.)