Augusztus 2005
Terrorizmus – szemben álló kultúrák

Terrorizmus és etnikai konfliktusokA Korunk kérdése: Van-e köze a terrorizmusnak az etnikai konfliktusokhoz?

A Korunk kérdése: Van-e köze a terrorizmusnak az etnikai konfliktusokhoz?1

 

Ez statisztikai kérdés. A terrorizmusnak köze van a szervezett bűnözéshez, a kultúraközi vagy etnikai konfliktusokhoz, a diktatórikus államokhoz, a valláshoz.  És még sok máshoz is. (Sanyi úr)

 

A terrorizmus-etnikai konfliktus kapcsán az Everett-féle multiverzum teória érvényesül, ami ugyebár az állandó jelleggel hasadó, magáról folyton apróbb változásokkal másolatokat készítő kozmosz modelljét jelenti.... ami egyébiránt az ószövetségi történetektől errefelé reprodukálja önmagát... (aetranger)

 

Itt nem érvekről vagy előítéletekről van szó, ez nem vélemény kérdése, hanem ténykérdés: van-e köze? Persze, hogy van (lásd: ír, baszk, palesztin, csecsen sötöbö-sötöbö). (Sanyi úr)

 

OFF

Elébb jutott eszembe... Isten megszólal:  „Osama, itt vagy?” „Igen, uram.” „Osama, hallottál a cunamiról?”  „Igen.” „Na azt körözd le, te gyökér.” (aetranger)

 

Mihez van több köze a terrorizmusnak: a szervezett bűnözéshez, a kultúraközi, vagy etnikai konfliktusokhoz, a diktatórikus államokhoz, a valláshoz? (szolo)

 

Ez egy értelmezhetetlen kérdés. Ez olyan, mintha azt próbálnád meg kideríteni, hogy mi áll általában a háborúk mögött. Monokauzális magyarázatot nem érdemes keresni a terrorizmusra, hiszen az legtöbbször pusztán eszköz, nem pedig maga a cél. Egyedi terrorizmusokra egyedi okokat találhatsz. (Vö. IRA, Vörös Brigádok, Vörös Hadsereg frakció, nem is szólva a P2 páholy sajátos üzelmeiről, amit akár terrorizmusnak is tekinthetünk, vagy a spanyol halálbrigádokról, amelyek az ETA likvidálására jöttek létre stb.) Így aztán akármelyik felsorolt tényezőről kimutatható, hogy van köze a terrorizmushoz, de egyikről sem állítható, hogy maga a terrorizmus, vagy általában a terrorizmus az oka. Nem is szólva arról, amikor megfordul a feltételezett ok-okozati viszony és például a terrorista szervezetek a (sokszor szervezett) bűnözéshez folyamodnak a szükséges anyagiak előteremtése érdekében. És így értelemszerűen általában nem tehető fel a kérdés, vajon melyik tényezőhöz van több köze a terrorizmusnak. (Wolff)

 

Hát akkor specifikáljuk kicsit a terrorizmus kifejezést. Hogyan magyaráznád kedves szolo például azt a fajta kultúrterrorizmust, vagy ízlésbéli terrorizmust, amikor egy adott társadalom (mondjuk az erdélyi) politikai, kulturális döntéshozó testületeibe rendszeresen ugyanazokat az embereket küldi, és ezek a „mindigugyanazarcok” döntenek a maguk és társaik sorsáról, nincs fellebbezés, nincs ellenőrzés, nincs hatalommegosztás. Szóval ne menjünk el az etnikumközi terrorizmusig, maradjunk az etnikumon belüli terrorizmusnál, és vizsgáljuk meg kedves Korunk, hogyan terrorizálja önmagát egy etnikum. (Károlyi)

 

Én értelmiségi korrupciónak nevezném, ami azért nem terrorizmus. De Bourdieu-nek is van fogalma erre: a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése... (szolo)

 

Az alábbi levél „járja” mostanában a magyar internetet: „Utállak. Ez az ÉN véleményem. Nem a bőröd színével van a bajom. Az életeddel. Tele vannak veled a börtönök. Ellopod, amiért megdolgoztam. Bántasz engem, bántod a gyerekemet. A feleségemet molesztálod. Büdös, mosdatlan vagy. Ha visszaütök, ha véleményt mondok, meghurcolnak. Benne leszek a tévében, hogy rasszista vagyok. Pedig nem azt utálom, aminek születtél. Azt utálom, ami lett belőled. Ha a vonaton mellém ülsz többedmagaddal, félelem és undor fog el. Nem tudsz emberek közt viselkedni. Ha tudnál, lenne munkád is. A jogaiddal tisztában vagy, de a nevedet nem tudod leírni. Folyamatosan segítő jobbot nyújtok, de kihasználsz. Csak a segélyt látod. Nem is akarsz több lenni, mint ami vagy. Cigány. Cigányból csak akkor lesz roma, ha megtanul emberként élni. Van belőled néhány, akinek sikerült. Mert ő is akarta. Én őket hívom romának. És elismerem őket. És szívesen dolgozom velük. De téged megvetlek. Azt akarom hogy elmenj.” Na, kéremszépen, így kezdődnek a dolgok.... (aetranger)

 

Cikk a Financial Times-ban (2005. júl. 6.): A National Counterterrorism Center (NCTC) Az Országos Terrorizmuselhárító Központ jelentése szerint 2004-ben a terrorista támadásoknak csupán 19 százalékát követték el az iszlám szélsőségesek, 25 százalékuk szekuláris politikai akció volt, míg 56 százalékukat ismeretlen indítékból hajtották végre.2 (Sanyi úr)

 

Szakértők állítják, hogy a terrorizmus globalizálódása miatt a terrorizmus elleni harc globalizálódásához van szükség. Nevezhető-e ez harmadik világháborúnak? (szolo)

 

Szerintem nem. Mifelénk minden erőfeszítést háborúnak hívnak, még akkor is, amikor a piaci árusok ki akarják erőszakolni a számlaadás kötelezettségének eltörlését. A klasszikus háborúkat országok vívják egymással. Ez valamiféle világméretű rendészeti feladat, kivéve ha olyan beavatkozásról van szó, amivel a terület kormánya nem ért egyet. Irak és Afganisztán esetében az volt a dilemma, hogy indítható-e,  és ha igen, milyen jog alapján háború, illetve egy diktatúra kormánya a nemzetközi jog alapján legitimnek számít-e ? (idoor)

JEGYZETEK

1. Forrás: www.disputa.ro Terrorizmus!!! topic

2. A szerkesztő fordítása.