November 1997
Írás és vállalkozás

Kolumbán Gábor

Vállalkozó társadalom

Kelet-Európa számára az utóbbi hét év szerkezetváltozásai által hozott újdonságok között ott találjuk a vállalkozók, a vállalkozások világát is.

Pénz, piac, verseny...

Kezdetben tartózkodóan, kissé ellenségesen viszonyult a társadalom és a közvélemény a vállalkozókhoz. A meggazdagodás, szerencse, kockázat fogalmak társultak a negatív előítéletekhez a fejekben.

Később, ahogy a magántulajdon és magánvállalkozás egyre nagyobb részt vállalt a gazdasági teljesítményből, egyre több munkahelyet, megélhetést biztosított a kezdeti ellenszenv oldódni látszott. A vállalkozásbarát kormány, és önkormányzatok hatására erősödik a vállalkozók társadalma is, és mind nagyobb politikai és társadalmi befolyást nyer.

A vállalkozás kifejezés jól fedi a piacgazdaságban kialakult enterpreneur szó jelentését. Vállalkozó az, aki valami olyat tesz, termel, kezdeményez, amit mások egyáltalán nem, vagy másként csinálnak, mint ő. Ebben az értelemben a fogalom jelentése szorosan összefügg az újítással, kreativitással. A köztudatban az áll, hogy a vállalkozót a nem vállalkozótól kockázattűrő képessége, a kockázathoz, bizonytalan helyzetekhez való viszonyulása különbözteti meg. Az lesz vállalkozó, aki szereti a kockázatot.

Vállalkozóként is állítom, ez a meghatározás nagyon távol áll a valóságtól, és rendszerint a nem vállalkozók fogalmaznak így. Hiszen a vállalkozók többsége azért kezdte el a vállalkozást, mert el szerette volna kerülni a csődbe jutott állami vállalatok jelentette kockázatot, és biztonságosabb körülményeket kívánt biztosítani családjának. Nem a kockázat a lényeg, hanem a lehetőség, pontosabban a felismert és kiaknázott lehetőség. A vállalkozó embert az jellemzi, hogy könnyebben felismeri környezetében a számára létező lehetőségeket, mint mások, és megteremti a lehetőség érvényesítéséhez a szükséges feltételeket, megvalósítja a lehetőséget. A vállalkozók tehát lehetőség-vezérelt emberek, sokszor nem a pénz, a profit motiválja őket, hanem a felismert lehetőség. Minden vállalkozó tudja, hogy élete a lehetőségek és korlátok közti navigálás művészete. A túlértékelt lehetőség, rosszul felmért korlátok könnyen zátonyra vihetik a vállalkozást.

Jelenkorunk egyik jellemzője, hogy terveink, álmaink megvalósításához, közügyek megoldásához egyaránt elégtelen forrás áll rendelkezésre.

Polgármesterek, miniszterek és üzletemberek mondják: nincsen pénz, ha lenne akkor...

Nem a források mennyisége szűkült be, hanem a globalizálódás és információs, kommunikációs forradalom nyomán ezek a források rendkívül sokszínűek lettek, és földrajzilag is megoszlottak.

A verseny világszinten minden területre kiterjed.

Versenyeznek a vállalkozók, üzletemberek, cégek, de versenyeznek városok, régiók, nemzetek is. A verseny tétje a fejlődés: megtalálni a belső és külső erőforrásokat egy adott helyi vagy regionális fejlődési lehetőség megvalósítására. Ilyen kihívások mellett vállalkozó lesz-e, lehet-e egy társadalom? Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. Vannak, akik azt mondják, hogy egy adott közösségben a vállalkozók részaránya statisztikailag nem halad meg egy küszöbértéket. Fukuyama nemrég magyarul megjelent Bizalom cíkönyvében egyenesen a nemzetek közti versenyképességet vezeti le a társulási kultúra és a vállalkozások mérete közti összefüggésből. Mindezekből úgy tűnik, hogy gyorsan változó világunkban a vállalkozó ember képviselte értékeket felvállaló és promováló közösségek, társadalmak túlélési esélye nagyobb, sikeresebbek a versenyben.

Vállalkozó társadalom az a helyi, regionális vagy nemzeti közösség, melynek intézményei (önkormányzatok, civil szervezetek) vállalkozó szellemben működnek, lehetőség-vezéreltek és hatékonysági szempontokat követnek tevékenységükben. Az ilyen társadalom vállalkozásbarát, támogatja a kezdeményező-készséggel rendelkező embereket és intézményeket.

Vállalkozó az az önkormányzat, amely nem elégszik meg a központi költségvetési források elköltésével, hanem saját jövőképe, elképzelése és cselekvési programjaihoz megkeresi partnereit, és megszerzi a szükséges tudást, szakértelmet, valamint a pénzügyi forrásokat.

Vállalkozó az a politikus, aki megalkotja a közössége számára azt a jövőképet, amely megfelel a közösség lehetőségeinek, figyelembe veszi a megvalósítás várható korlátait, és olyan cselekvési programokat ajánl a lehetőségek érvényesítésére, amelyek összhangban vannak a közösség elvárásaival.

Érdemes lenne felmérni, hogy mennyire vállalkozó a romániai magyar társadalom, milyen eséllyel indulunk ebben a versenyben, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e megvalósítani történelmi és földrajzi helyzetünkből fakadó lehetőségeinket.