Október 1997
Kereső ember — kereső egyház

Gabriel Andreescu

Jehova tanúi: a vallásszabadságon elkövetett erőszak röntgenképe

Az alany

Jehova tanúi — neoprotestáns felekezet, mely a múlt század közepén jelent meg az Egyesült Államokban. Romániában mintegy 35 000 híve van. A felekezet — melyet az 1924/21. törvény alapján egyesületként jegyeztek be — vezetői 60 000 szimpatizánsról beszélnek. E vallás világméretű elterjedtségű, tagjainak száma a New York-i központ adatai szerint túllépi az ötmilliót.

A kampány

A Jehova tanúi elnevezésű felekezet nemzetközi kongresszus szervezésére készült, melyet 1996. július 19—21. között kívánt megtartani Bukarestben. (Az előző kongresszusokra évente Brassóban és Kolozsváron került sor.) E célból a vezetőség szerződést kötött az Atlantis Tour nevű céggel, s ez a maga során megegyezett a tanügyminisztériummal a kongresszus résztvevőinek a bentlakásokban való elszállásolása ügyében. Ezzel egyidejűleg szerződést kötöttek az ifjúsági és sportminisztériummal, mely intézménynek a Jehova tanúi kifizették az 50 000 USD-nak az 50%-át a stadionnak a kongresszus két napjára való bérleti díjaként.

1996. június 24-én Teoctist, a román ortodox egyház pátriárkája nyilatkozatot tett közzé a sajtóban, melyben élesen bírálta a Jehova tanúi elnevezésű felekezetet és ennek azt a szándékát, hogy nemzetközi kongresszust tartson Bukarestben:

„Hithű népünk kétezer éves történelme során első ízben fordul elő, hogy júniusban Bukarestben a Jehova tanúi elnevezésű vallásos csoportosulás nemzetközi kongresszust rendezzen, melyen az egész világból jövő hívei vesznek részt. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy az illetékes szervek oly könnyedén elfogadták e találkozó megszervezését egy jórészt ortodox országban, anélkül hogy figyelembe vették volna a tényt, miszerint e vallásos csoportosulás hívei elenyésző kisebbséget jelentenek országunkban.

A krisztusi lélek fényességétől vezérelve atyai felhívásunkkal fordulunk szent oltárunk szolgáihoz s szentegyházunk lelkipásztoraihoz fohászunk megerősítéséért és az igaz vallás megőrzéséért, felhíva figyelmüket eme szekta — mely nem talált magának más kelet-európai országot összejövetele megtartására — eretnek tanaira.

Elsősorban felhívjuk híveink figyelmét arra, hogy e szekta nem keresztény jellegű. Bár tagjai keresztényeknek tartják magukat, nem átallják Jézus Krisztust igaz Istenként tagadni, egyszerű vallásalapítót látnak benne, olyat, amilyen számtalan volt már a történelemben. Ezzel egyidejűleg aláaknázzák népünk hitét az Atyaisten egyszülött fia, Jézus Krisztus által megszentelt emberben s Jézus egész szent tevékenységében.

Másodsorban e szektások, a megváltó Jézus Krisztus isteni mivoltát tagadva, implicite visszautasítják az egyháznak a szétválaszthatatlan Szentháromságról szóló tanát mint a keresztény szeretet és közösségi érzés alapját. Megfeledkezve arról, hogy az Isten és a felebaráti szeretet parancsa a Szentháromságba vetett hiten alapul, e szekta felelőtlen módon hozzájárul az egész világot átható gyűlölet és erőszak terjesztéséhez.

Harmadszor, szem elől tévesztve a tényt, hogy a világ Isten alkotása, Jehova tanúi megbélyegzik a kultúrát és az államot, melyeket az ördög eszközének tekintenek, s az embereket a tragikus világvége láttatásával terrorizálják. Ugyanakkor elutasítják a szentek, az ikonok és a halottkultusz tiszteletben tartását, mely népünk számára szent, s imígyen hozzájárulnak a világ szekularizációjának és elkereszténytelenítésének folyamatához a III. évezred küszöbén.

Negyedszer pedig az ilyenfajta összejövetel kihívást jelent az ortodox vallás és a román nép felé, mely születésekor, 2000 évvel ezelőtt lett kereszténnyé. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan térítő akció, melynek célja népünk szellemi és morális egységének szétrombolása.

Egy olyan világban, melyben számtalan ideológia és doktrína szembesül egymással, egy ilyen szekta és annak kongresszusa erősíti a konfúziót és a tájékozatlanságot az emberekben. Szeretett keresztény testvéreim, őrizzük meg a valódi hit világosságát, mely zaklatott történelme során irányt mutatott népünknek, és ezáltal őrizzük meg szellemi egységünket Krisztusban, a Szentlélekben az égi Atya kívánsága szerint. Dicsőség Neked, Istenünk, dicsőség Neked.”1

Teoctist pátriárka „felhívása” volt a jeladás a Jehova tanúi nevű felekezet elleni erőteljes kampány kirobbantására. 1996. június 31-én mintegy 5000 keresztény ortodox vett részt a pátriárka felhívására a Dealul Mitropolieien a Jehova tanúi által Bukarestben szervezendő kongresszus elleni tiltakozó naggyűlésen. Teoctist pátriárka beszédet mondott, melyben felkérte a jelenlévőket, vonják szorosra soraikat az „önálló és nemzeti” román ortodox egyház körül.

Az „Ortodox Testvériség” Szövetség, a Romániai Keresztény Ortodox Diákok Szövetsége és a Diákszövetség 1996. július 1-én közösen nyílt levelet tett közzé „minden román, a Román Állam Intézményei” felé, melyben 1) kérik Jehova tanúi kongresszusának felfüggesztését, 2) vádakkal illetik e felekezetet (eretnek, nemzetellenes és államellenes jelleg); követelik a jelenlegi alkotmány felülvizsgálását olyan értelemben, hogy adják vissza a román ortodox egyháznak az őt megillető elsődleges szerepet.

Bukarestben és más városokban plakátok és pankárdok jelentek meg, melyek Jehova tanúit „sátáni keresztényellenes, kriminális szektának” bélyegezték.

Az ortodox egyház és az alárendelt szövetségek által kirobbantott kampányt követően állást foglaltak a román hatóságok is. Az ifjúsági és sportminisztérium felbontotta a Jehova tanúival kötött szerződést, bizonyos, előre nem látható változásokra hivatkozva. A stadion július 27-től a román sportolók előkészítésére foglalttá válik. 1996. július 15-én a bukaresti Műegyetem rektorátusa semmissé nyilvánította az Atlantic Tour SRL-vel kötött protokollumot, mely mintegy 7000 résztvevő elszállásolását biztosította volna a bentlakásokban.

Június 26-án Románia Kormányának Főtitkársága nyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezte, hogy tudomásul vette a román ortodox egyház pátriárkájának 1996. június 21-i felhívását s ennek aggodalmát azzal szemben, hogy az illetékes hatóságok jóváhagyták a Jehova tanúinak nevezett vallásos csoportosulás nemzetközi kongresszusa szervezésének szándékát. A kormány főtitkársága kijelenti: „Figyelembe véve a fentieket, Románia Kormányának Főtitkársága nem tartja időszerűnek egy ilyenfajta és nemzetközi súlyú megnyilvánulás megszervezését Bukarestben július folyamán, illetve semmikor a jövőben (aláhúzás tőlem — G.A.).”2

Az elnöki hivatal szóvivője, Traian Chebeleu által tartott sajtóértekezleten Chebeleu kijelentette, hogy Jehova tanúi Bukarestben tartott kongresszusa „áthágja a kölcsönös tisztelet szabályait, annál is inkább, mivel e szervezet nem folyamodott ilyen horderejű rendezvény lebonyolításához szükséges jóváhagyásokért”3.

A Jehova tanúi elleni uszítás legfőbb eszköze a sajtó volt. Számos nyilatkozat, cikk és kommentár közzétételével a România liberă bizonyult igen aktívnak. Figyelemre méltó az 1996. július 31-i lapszám, amelyben Aida Dănăilă aláírásával a következők jelentek meg: „az Európa Parlament Szektaellenes Bizottsága veszélyességi rácsán feltűnő, Romániában létező szervezetek között a következő nyolc szerepel: az Abszolútum Szellemi Integrációs Mozgalom, a Parapszichológiai és Jóga Társulat, Ananda Marga, Hare Krishna, Új Akropolisz, Jehova tanúi, Szcientológiai Egyház.” E kijelentések hamisnak bizonyultak.4

Egyik napilap, mely vehemensen támadta a Jehova tanúi felekezetet, az Adevărul volt. E magyarellenességéről ismert újság ez alkalommal megkísérelte a közvélemény befolyásolását mind egyes cikkek tartalma, mind címei által. Jellemző példa erre egy 1996. június 27-i cím, mely így szól: Jehova tanúi hazudtak a román hatóságoknak. Bár a szövegből csupán annyi derül ki, hogy a sport és ifjúsági minisztériumhoz való folyamodványukban Jehova tanúi „nagyszabású kongresszus” megtartására hivatkoztak, nem említve ennek „nemzetközi” jellegét, ezt nagybetűkkel, címben kiugratva „előre megfontolt hazugságnak” minősíti az újság (ami nem így igaz).

Románia kormányának a lapja, a Vocea României hosszasan közölt e protestáns felekezet elleni tiltakozásokat.

A Dimineaţa — melyet több elemző az elnöki hivatal napilapjaként minősített — Şerban Cionoff aláírással közölt cikket (Tanúskodni, ki mellett... kiért? és miért?), melyben Jehova tanúinak egy világméretű összeesküvésben játszott szerepét sugallja.5 A cikk ugyanakkor burkolatlan fenyegetéseket tartalmaz.6 

Még a Five o'clock is ellentmondásos hangú anyagot közöl az ügyben.7 A Ziuának a kampányhoz való hozzáállását egy cím is bizonyítja: Hillary Clinton olajat önt a tűzre az ortodoxok és jehovisták közti botrányban.

Azok közül a politikusok közül, akik felvállalták a Jehova tanúi-ellenes kampányt, megemlítjük Radu Vasilét, a PNŢCD főtitkárát. E politikus azt nyilatkozta, hogy nem vesz részt a Hillary Clinton tiszteletére adott fogadáson tiltakozásul azért, mert az amerikai elnök felesége visszautasította, hogy a Kretzulescu-templomba látogasson (e tervezett látogatást utóbb lefújták a Jehova tanúi-ellenes kampány miatt). Radu Boroianu, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke is nyilatkozatot tett: „E vallási szervezet törvényes beiktatása a jelenlegi vezetők óriási hibája. [...] Jehova tanúinak a célja az államhatárok felszámolása. Nemcsak a kongresszus meg nem tartását kérem, de e szervezet törvényen kívül helyezését is, továbbá azoknak a felelősségre vonását, akik ilyen tettek által elárulják az államérdekeket. A Jehova tanúi elnevezésű szervezet alapvetően csorbítja a nemzet érdekeit, ennek kulturális és szellemi értékeit, és veszélyezteti a politikai határokat.”9

A kampány bírálata

Az egyetlen szervezet, mely tiltakozott a Jehova tanúi elleni kampány ellen, az APADOR-CH volt. Az APADOR-CH nyilatkozata, melyet az alábbiakban közreadunk, több újságban jelent meg, s a szerzők átadták a román hatóságoknak, illetve a nagykövetségeknek, a nemzetközi emberjogi szervezeteknek.

„A Jehova tanúi-ellenes kampánnyal kapcsolatban — melyet az utóbbi napokban különféle szervezetek és a román ortodox egyház, élén Teoctist pátriárkával folytattak — az APADOR-CH a következőket nyilatkozza:

1) A lelkiismereti szabadság, beleértve egy felekezethez való tartozás jogát, az alapvető jogok közé tartozik, melyet Románia alkotmányának 29. paragrafusa és minden nemzetközi emberjogi dokumentum tartalmaz, melyet Románia ratifikált.

Ebben bennefoglaltatik a vallásos vagy más jellegű rendezvényeken való részvétel joga, melyet egyébként az alkotmány 36. paragrafusa is szentesít, mely a gyülekezési jogra vonatkozik.

2)  Ugyanakkor Románia alkotmánya szentesíti a véleménynyilvánítási szabadságot is (30. paragrafus). Ez a más felekezetek „autenticitásával” kapcsolatos szabad véleménynyilvánítást is tartalmazza. Ezzel szemben egy vallásos csoportosulással szembeni diszkriminációra való felbújtás Románia alkotmányának be nem tartására való uszításnak tekinthető, mert az alkotmány 24. paragrafusa megtiltja a vallásos csoportosulások közti viszály szítását.

3)     Azok a plakátok, melyek a Jehova tanúi felekezetet olyan „kriminális” szektaként láttatják, melynek célja a „nemzeti egység bomlasztása”, s e felekezet elleni akciókra biztatnak, a vallásszabadság elleni bünténynek tekinthetők, melyet a Büntetőtörvénykönyv 318. cikkelye büntet.

Az intoleranciáról tanúskodó nyelvezet pedig komoly károkat okoz a közgondolkodás számára, és veszélyezteti a romániai demokrácia kiteljesedését. Az APADOR-CH felszólítja a közintézményeket, vegyék védelmükbe a Románia alkotmánya biztosította alapvető jogokat és szabadságokat, egyszersmind felhívást intéz az állampolgárokhoz, vallási csoportokhoz és mozgalmakhoz, a romániai felekezetekhez, tartsák tiszteletben mindenkinek azt a jogát, hogy vallását gyakorolhassa. (Az APADOR-CH vezető tanácsa, 1996. június 25.)”

Az APADOR-CH szövegében utalások találhatók a jogi keretre, mely formálisan védi az olyanszerű tevékenységeket, mint egy vallásos csoportosulás által szervezett kongresszus, legyen az akár nemzetközi is. Az APADOR-CH nyilatkozatban foglaltakhoz hozzáfűzhető még, hogy a sport-, kulturális és vallásos rendezvényekhez nem szükséges a rendőrség előzetes engedélye.

Az APADOR-CH folytatta a kutatást a sajtó félrevezető és félretájékoztató tevékenységére vonatkozóan. Ilyen értelemben felkereste az Európai Unió bukaresti bizottságát, hogy érdeklődjék a România liberăban 1996. július 13-án, Aida Dănăilă aláírásával megjelent cikkben foglalt állítások felől. Amint említettük, ez az Európa Parlament Szektaellenes Bizottságának létezéséről beszélt, mely veszélyességi rácsán feltüntette volna a „Jehova tanúi szektát” is. A Helsinki Bizottság kérdéseire (1. Létezik-e az Európa Parlamentnek Szektaellenes Bizottsága? 2. Amennyiben létezik, szerepel-e ennek a veszélyességi rácsán a România liberă által megjelölt nyolc szervezet között a Jehova tanúi felekezet?) David Blackman, az Európa Parlament kutatási főosztályáról epésen válaszolt: , Az Európa Parlamentnek nincs és nem is volt soha Szektaellenes Bizottsága. A szekták és felekezetek területe a parlament emberjogi albizottságához tartozik. Úgy véljük, az illető újságíró hölgy nincs igazán tisztában az általa használt fogalmakkal.” Ezeket az adatokat elküldték a România liberă szerkesztőségéhez, azonban hibaigazításra egyáltalán nem került sor. A közvéleményt egy a 22 című lapban megjelent cikk tájékoztatta arról a manipulációról, melyet a România liberă folytatott.

A román televízió úgy ismertette a Jehova tanúi-ügyet, hogy a közszolgálati adót azoknak a szócsövévé változtatta, akik uszítottak e felekezet ellen. Ezzel szemben a PRO TV intelligens riportot sugárzott a témáról. Arra vonatkozó információi, hogy milyen szinten szervezik a Jehova tanúi kongresszusait, milyen rend és tisztaság kíséri e rendezvényeket, igen jó benyomást tettek. Az Academia Caţavencu kigúnyolta a Jehova tanúi-ellenes kampányt. Az Evenimentul zilei, az Azi az eseményekről tárgyilagosan tájékoztatott. A 22-ben és a Dilemában kritikus hangvételű cikkek jelentek-meg a kampány ellen, mely korlátozta a gondolkodási szabadságot, s erőszakot követett el a szabad vallásgyakorlaton.

Megjegyzendő, hogy a România liberăban — mely kiemelkedő helyet foglalt el a Jehova tanúi-ellenes kampányban — egy más szellemű írás is megjelent, Bogdan Burileanu és Vasile Telaru aláírásával ( A Jehova tanúi-botrány, 1996. július 16-án). A két szerző úgy vélte, a jehovisták elleni kampány nem más, mint „ürügy, mely kapóra jött, hogy elterelje az emberek figyelmét a jelenlegi román társadalom valós problémáiról”. A politikusok közül csak Răzvan Dobrescu (PNŢCD-képviselő) foglalt állást az uszítás ellen. Egy szintén a România liberăban megjelent cikkben a képviselő „Romániában soha nem tapasztalt fenyegetésekről” beszélt, mely a jehovisták ellen irányul, „hogy elűzze őket bizonyos településekről”.

Következtetések

Jehova tanúi kongresszusára júliusban került sor; a rendezvények helyszíne Brassó és Kolozsvár volt. Ennek ellenére a kongresszus Bukarestben való megtartása elleni kampány a román alkotmány 29. cikkelye által szavatolt lelkiismereti szabadság elleni legerőteljesebb merénylet volt az 1990-es változások óta. Ez nemcsak Románia belső törvénykezését tiporta lábbal, de a Románia által ratifikált nemzetközi dokumentumokat is és azoknak az európai szervezeteknek a szellemét, melyekhez Románia csatlakozni kíván.10

Kovács Kiss Gyöngy fordítása

 

JEGYZETEK

1.  Teoctist, a román ortodox egyház pátriárkája: Chemare la păstrarea credinţei strămoşeşti. Vocea României. 1996. június 24. 778.

2. Vocea României. Comunicat al Guvernului. 1996. június 26.

3.  Cristina Doncea: Un drept de veto moral al Preşedintelui Iliescu. Cronica Română. 1996. július 5. 1054.

4.  Aida Dănăilă: Grupări omeneşti coagulate în jurul unor erori, minciuni şi monstruozităţi. România liberă. 1996. július 13. Erre a későbbiekben visszatérek. Megjegyzendő, hogy az Európa Parlament utolsó határozata (1996. február 29), a felekezetekre vonatkozóan, felhívja a tagállamok figyelmét bizonyos gyanús szekták illegális és tagjaikon erőszakot elkövető tevékenységére. A határozat felkéri a kompetens szerveket, biztosítsák „(a tagok] védelmét a tortúra, antihumánus és degradáló bánásmód, a rabságban tartás ellen”. Ugyanakkor azonban a határozat kiemeli a „lelkiismereti és vallásszabadság” létjogosultságát, s aláhúzza, hogy egyetlen vallásos csoportosulás üldözése sem lehet legitim cselekedet.

5...... Románia nemzeti, szuverén és egységes állam. Ugyanakkor egy egész olyan geopolitikai

rendszer «fordítókorongja», mely nem teljesen érdektelen azzal szemben, ami itt, a Balkán kapujában történik.” Dimineaţa. 1996. június 28. 125.

6.  „És ha a kiváló «tanúk» valóban akarják, hogy identitásukról beszélgessünk, mi ezt szívesen megtesszük. Vagyis — nem egészen szívesen, nem másért, de elegendő bizonyítékunk van. Természetesen ez nem fenyegetés. Pusztán figyelmeztetés.”

7.   Radu Constantinescu: Jehovan's Witnesses: Constitutional Rights and Duties. Five o'clock. 1996. július 6. 1193.

8.  Ziua. 1996. július 3. 622.

9.  România liberă. Guvernul „Oglindă” al CDR. 1996. július 3.

10. Határozat az európai felekezetekre vonatkozóan: , Az Európa Parlament

figyelembe véve az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok 1950. november 4-i Európai Konvencióját;

figyelembe véve az Európai Unióra vonatkozó Szerződést, kiemelten ennek F(2), Kl (2), (5), (6), (7) és (9), valamint K3 kitételeit;

  figyelembe véve a Gyermekek Jogainak Európai Chartájára vonatkozó, 1993. július 8-i határozatát;

            figyelembe véve az Európa Tanács 1178 (1992) ajánlását a vallási felekezetekre és új mozgalmakra vonatkozóan;

A. Újra leszögezve a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek a toleranciának, lelkiismereti, vallási és gyülekezési szabadságnak a támogatását;

B.  Mivel a legútóbbi franciaországi események, elsősorban 16 személy (köztük 3 gyermek) halála Vercors-ban, 1995. december 23-án felhívták a figyelmet bizonyos „felekezetek” veszélyes tevékenységére;

C.  Mivel bizonyos felekezetek és felekezet jellegű szervezetek gyorsan terjednek világszerte és egyre változatosabb formát öltenek;

D. Mivel több vallásos vagy másféle szekta teljesen hivatalosan működik, következésképpen jogukban áll szervezeteket létrehozni és olyan tevékenységeket folytatni, melyek az Emberi Jogok Európai Konvenciójának szellemében az egyéni és vallásszabadság hatáskörébe tartoznak;

E.  Mivel mindezekkel ellentétben, egyes felekezetek, melyek az Európai Unión belül határokon átnyúló, törvénytelen, az emberi jogokat lábbal tipró tevékenységet folytatnak például erőszak alkalmazása, szexuális visszaélés, jogtalan fogvatartás, rabszolgaság, az agresszív magatartás támogatása, rasszista ideológiák propagálása, adócsalás, fegyver- és kábítószer-kereskedelem, munkaügyi törvények megszegése, illegális orvosi gyakorlat stb.

1.     Újra kinyilvánítja a gondolkodási, lelkiismereti és vallásszabadságot, a gyülekezési szabadságot az egyén magánéletének és függetlenségének tiszteletben tartása keretei között, illetve azzal a kikötéssel, hogy az egyén védelmet élvezzen a tortúrával, antihumánus eljárásokkal, rabszolgasorban való tartással stb. szemben.

2.  Felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a legális szervekkel és a rendőrséggel karöltve, kiemelten az Europollal való együttműködés keretében az egyéni alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását és érvényre juttatását olyan esetben, ha egyes felekezetek merényletet követnének el ezek ellen.

 

3.  Felkéri a tagállamokat, vizsgálják meg, jogrendszerük, pénzügyi vagy büntetőjogi előírásaik adekvátak-e az ilyen felekezetek illegális tevékenységeinek a megfékezésére.

4.  Felkéri a tagállamok kormányait, hogy ne biztosítsák automatikusan a vallási felekezetek legális státusát, s vegyék figyelembe a titkos vagy törvénytelen tevékenységbe keveredett szekták esetében a pénzügyi és legális védelmet biztosító vallási közösségi státus visszavonásának lehetőségét.

5.  Felkéri a tagállamokat, mindezek érdekében gyorsítsák fel a kölcsönös információcserét, hogy létrejöhessen a felekezetekre vonatkozó adatok koordinálása.

6.  Felkéri a Tanácsot, hogy végezzen kutatásokat, javasoljon és fogadjon el bármilyen rendelkezést, mely az Európai Unióra vonatkozó Szerződés VI. fejezetében, illetve az Európai Unióban működő felekezetek illegális tevékenysége megakadályozására szolgáló közösségi törvényben fellelhető eszköztár hatékony alkalmazását szolgálja; felkéri a Tanácsot, hogy támogassa a tagállamok közti együttmüködést az elveszettnek nyilvánított személyek felkutatásában, s tegye lehetővé számukra a társadalomba való beilleszkedést,

7.  Felkéri a Tanácsot és a tagállamokat, kövessék figyelemmel, hogy a Közösség szubvenciói nem kerülnek felekezet jellegű törvénytelenül működő társulásokhoz.

 

8.   Megbízza a Polgári Szabadságjogok és Belügyek Bizottságát, javasolja az egyes országok parlamentjei hasonló bizottságainak, hogy a következő közös találkozót szenteljék a szekták témájának. Így megvalósulhat az információcsere a tagállamokban működő szekták szervezetére, munkamódszereire és megnyilvánulásaira vonatkozóan, és sor kerülhet a következtetés-levonásra abban a tekintetben, hogy melyek a leghatékonyabb módszerek a nem kívánt tevékenységek megakadályozására, illetve arra, hogy felhívják a közvélemény figyelmét ezekre. E találkozó konklúzióit jelentés formájában volna kívánatos a plenáris ülés elé terjeszteni.

9.   Megbízza az elnököt, terjessze elő e határozatot a tagországok kormányainak és parlamentjeinek, illetve az Európa Tanácsnak.”