Január 1997
Magyarok, románok

Emil Constantinescu

A Korunk olvasóihoz

Azon a díszes évfordulón, amely a folyóirat múltját és folytonosságát jelzi, örömmel kívánok Önöknek további sikeres 'éveket és azt, hogy mind több hűséges olvasót nyerjenek meg maguknak, sok próbát kiállt, hozzáértő, ötletes, kitartó munkájukkal, olyan olvasókat, akikben ezután is életre kel az a kultúra, amely a folyóirat hasábjain megszólal.

A Romániában megjelenő rangos folyóiratok sorában a Korunk tartós tekintélynek örvendett és örvend, gazdag és változatos tartalmánál fogva, amelyben párosul a tájékoztató és az esszészerű jelleg, s amely gondolatgazdag, dinamikus és választékos kifejezésben a jelen valóság legfontosabb kérdéseit, sarkalatos témáit elmélyült értelmezések formájában tárja az olvasó elé, miközben szüntelenül odafigyel az eszmék és gondolatok világméretű mozgására is.

A Románia és Magyarország közötti alapszerződés közelmúltbeli aláírása, a Romániában beállott politikai változás, az az új szemlélet, amely a kortárs demokrácia fogalmainak és gyakorlatának érvényesülésével jár a többség és a különféle jellegű, elsősorban az etnikai és kulturális kisebbségek viszonyát tekintve, amelyek a jövendő Európájában úgy fonódnak egységbe, hogy közben megőrzik a maguk különbözőségét és önazonosságát, hiszen ez adja földrészünk gazdagságát: mindez szükségszerű feltétel. De egymagában még nem elégséges feltétel is, mivelhogy csakis a kölcsönös megismerés, valamint a kölcsönös, aktiv tisztelet teremti meg azt az alapot, amelyből közös munka árán kinőhet az európai azonosság vállalása, ez utóbbitól. ugyanis azt várjuk, hogy általa gyarapodjék s ne csökkenjen tulajdon történelmi és kulturális önazonosságunk. Mindazok számára, akik a kultúra szeretetében élnek, bármilyen nyelvet beszélnek is, e munkában hatalmas előny a Korunkhoz fogható folyóirat, mivel barát módjára igazít útba saját bensőnk és a képzelet, az írott szó és a művészetek világában, ennélfogva a szellem egyetemes nyelvén szólal meg.

Feszültségekkel terhes, ám egyúttal reményt is hozó időket élünk: inkább, mint bármikor, szükségünk van most arra, hogy termékeny versenyre keljen egymással minden olyan erő és energia, amely a türelem és az emberi összetartozás szellemében alakítja a. társadalmat. Meggyőződésem, hogy nemes hagyományához híven az Önök folyóirata ezután is a szellemi és a társadalmi-politikai lét azon értékeinek, demokratikus modelljeinek szenteli magát, amelyek értelmet és tartalmat adnak az emberi közösségnek.

 

Őszinte nagyrabecsüléssel                                                                    

Emil Constantinescu

Románia elnöke

 

1997 januárjában