Október 2004
Erdélyi városok – századok, városok

Bevezető

Közel háromnegyed százada közölte az Erdélyi Helikon Molter Károly Marosvásárhelyről, a „székely fővárosról” írt portrévázlatát, annak pedig jövőre lesz hetven éve, hogy kötetbe gyűjtve, Erdélyi városképek cím alatt találkozhattak az olvasók itthoni írók szövegeivel. (Cs. Szabó László centenáriumának küszöbén újraközöljük e könyvről írt esszéjét.) A Révai-kiadás előszavában Bethlen István, Budapestről, így kezdte az ajánlást: „Az erdélyi városok – magyar városok”. 2004-ben egy ilyen állítás – néhány székelyföldi kisvárost leszámítva – nem felelne meg a valóságnak. Az elmúlt évtizedek során megváltozott demográfiai helyzet persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne kapcsolatot teremteni múlt és jelen között, ne lenne kötelességünk átadni az új nemzedékeknek a történelem üzenetét. Írók, történészek, irodalomtörténészek szólalnak meg ezúttal a Korunk hasábjain, a téma sokféle közelítésében, más-más nemzedékek tapasztalataival ismerkedhetünk meg általuk. Térkép szerinti teljességre vagy akár átfogó felmérésre ne számítson senki, ami a mai erdélyi városok képét illeti. Készült viszont egy gazdaságpolitikai összefoglalás, ez pedig a jövő felé mutat: a magyar vállalkozásokat bemutató tanulmány a közelmúlt tényeire építve perspektívát nyit – miközben hamis beidegződéseket, hiedelmeket vagy vádakat cáfol. A szerkesztő azt reméli, hogy az itt következő írások (versben, prózában, értekezésben) egy reális Erdély-kép kialakulásához járulnak hozzá. Nem a nosztalgiázást akarjuk szolgálni, hanem a hasznos, mozgósító önismeretet.

K. L.