Október 2003
Pártok Európában

Összeállította Fall Sándor, Balogh Brigitta és Demeter Szilárd

Pártok Kelet-Közép-Európában

Mettől meddig tart Kelet-Közép-Európa? Hol húzhatjuk meg a határokat? A kérdést tulajdonképpen a volt „kommunista blokk” még mindig hangsúlyos utóélete, az „utódállamok befejezhetetlensége”, az akár kontinentális határokat is semmibe vevő hatások megléte igazolja.

Mint már bevezetőnkben jeleztem, jelen összeállításunkban nem szerepel az összes kelet-közép-európai párt (megelőzvén a szemrehányást: még nem kelet-közép-európai párt is szerepel; mert azok a határok, ugye). Sőt csak azon pártok programjaiból tudunk ízelítőt nyújtani, melyek honlapján valamely világnyelven is olvasható az adott párt „önképe” (vagy hajlandóak voltak elküldeni a promóciós anyagaikat). Ráadásul a lentebbi zanzásítások ezen „önarcképeknek” is csak egy kis töredékét képezik – mindazonáltal úgy vélem, hogy alapvető célunkat elértük: az alább közölt kis összefoglalókban felvillan valami mindazokból, melyek előfeltevéseinket igazolni látszanak (csak példaképpen: az uniformizált értékhivatkozások, ugyanakkor ezek eléggé öntörvényű alkalmazása a helyi viszonyoknak, sajátosságoknak, választói preferenciáknak megfelelően).

Megint csak ez a szó kívánkozik ide: rendhagyó. Ugyanis rendhagyó puzzle-játék részese lehet a kíváncsi Olvasó. A játékszabályok egyszerűek: mi a pártok magyar elnevezései szerinti ábécé sorrendbe rendeztük a szövegeket. A Kedves Olvasóra van bízva, hogy akár doktríner családokat állítson össze – akár pedig kiebrudaljon egyes pártokat a nevük által fémjelzett irányzatokból. És nem biztos, hogy az nyer, aki a nagy európai pártszövetségek tagjainak névsorát használja ellenőrzési alapként.

Utóiratként még két megjegyzés kívánkozik ide: mint ahogyan észrevehetik, az osztrák pártokkal bővebben foglalkozunk (mentségül/hivatkozási alapként működtethető a történelmileg „közös” múlt  vagy akár a „legkeletibb nyugati szomszédunk” szintagma is – kár, hogy erre kevésbé figyelünk, pedig ez is egy határ); másfelől összeállításunkban csak két nagyobb, az anyaország határain kívül működő magyar párt szerepel (ezt zárójelezem: a kisebbségben élő magyar pártok külön lapszámot igényelnek; részemről ezt egy megelőlegezett ígéretként is vehetik).

D. Sz.

A Köztársaság Szövetsége –
Res Publica (Észtország)

Észtország legrégebbi politikai szervezete 1989-ben alakult politika iránt érdeklődő fiatalok klubjaként. A Res Publica ideológiája három alapprobléma köré szerveződik: a lakosság érdekeinek szem előtt tartása; a döntések jövőirányultsága; a lakosság bevonása a döntéshozatalba. A KSZ – RP szerint az egységes és kulturált társadalom alapja az erős erkölcs és a hagyományos értékek, a társadalom általános fejlődésének kiindulópontja és prioritása a minőségi és mindenki számára hozzáférhető oktatás. A gazdasági jólétet az alacsony adóterhek, a stabil gazdasági környezet és az állam vállalkozói szférába történő beavatkozásának korlátozása biztosítja. Az állam feladata nem a javak újraelosztása, hanem az individuális jólétteremtés feltételeinek biztosítása. A Res Publica álláspontja szerint a társadalomnak figyelnie kell az elesettekre, de nem hisz az államfüggőséget kialakító közvetlen támogatási programok hatékonyságában, mert azok szűkítik az egyéni felelősség és döntéshozatal körét.

Alma (Jabloko) –
Orosz Demokrata Párt

Az Alma – ODP alapvető célkitűzései a törvényeken alapuló szociális állam, a hatékony piacgazdaság és a civil társadalom felépítése. Ideálja egy szabad, virágzó és erős Oroszország, amely képes integritásának és egységének megőrzésére, egy mindenki számára hozzáférhető, világszintű oktatási és közegészségügyi rendszer kiépítésére, az orosz kultúra megőrzésére és gazdagítására, a súlyos demográfiai vállság megállítására, valamint képes teljes jogú tagállamként csatlakozni az Európai Unióhoz és más európai politikai, gazdasági és védelmi szervezethez. Az Alma a szabadságot tartja a legfőbb értéknek, alapelvének tekinti, hogy az állam van az egyénért, nem fordítva. Rendkívül fontosnak tartja az orosz társadalmat és gazdaságot átszövő korrupció és az erre épülő oligarchikus rendszer felszámolását. A demokrácia létfontosságú Oroszország számára, mivel bármelyik politikai rendszernél nagyobb mértékben védi az egyén méltóságát. Az állam feladata olyan környezetet kialakítani, amelyben a lehető legtöbb állampolgár élvezheti szabadságát. Az Alma – ODP a 21. század szociálliberalizmusát kívánja megvalósítani, amely nemcsak egy virágzó kisebbség, hanem Oroszország minden állampolgárának érdekeit szolgálja.

Az Orosz Föderáció
Kommunista Pártja

Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja másfél éves betiltás után 1993-ban kezdi újra hivatalos működését. Politikája megőrizte korábbi „természetes” lényegét, és új, korszerű elemekkel gazdagodott, a párt jelenleg Oroszország minden régiójában és városában helyreállította a helyi szervezetek hálózatát, amely több mint félmillió tagot tömörít. Nagy hangsúlyt fektet a párttagság fiatalítására: öt év alatt mintegy hetvenezer negyvenévesnél fiatalabb személy vált az OFKP tagjává. Újjáalakulása óta a kommunista párt több alkalommal bebizonyította, hogy fontos politikai erő, a választásokon képes komoly ellenfélként szerepelni. Támogatottsága 1995-ben 22,3 százalék, az elnökválasztáson az OFKP jelöltje a szavazatok közel 40 százalékát szerezte meg. 1996-ban létrejön a nemzeti-hazafias Oroszország Unió, amely a fontosabb orosz ellenzéki pártokat és mozgalmakat tömöríti, és amelynek magja az Orosz Föderáció Kommunista Pártja. Az OFKP kapcsolatokat ápol más országok kommunista pártjaival, küldöttségei részt vesznek a vietnami, német, görög, olasz, portugál, szlovák, finn, francia stb. kommunista párt kongresszusain.

Baloldali és Haladó Koalíció
(Görögország)

A Baloldali és Haladó Koalíció 1992-ben alakult, szociáldemokrata, környezetvédő, feminista és antimilitarista erővonalak mentén politizál. A pluralizmust támogatja, az emberi jogok védelmét vitán felülinek tartja. Az 1993-as választási kudarc után a párt 1996-ban bejut a parlamentbe a szavazatok 5,11 százalékával, 2000-ben nem sikerül elérnie az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Az europarlamenti választásokon a BHK 6,2 százalékot szerez 1994-ben és 5,2 százalékot 1999-ben. A 2002-es görögországi polgármester- és prefektusválasztásokon a BHK a harmadik helyen végez.

Bolgár Demokrata Párt

Az 1896-ban alapított Demokrata Párt tevékenysége szorosan összefonódik a bolgár történelem legutóbbi évszázadával. A Tarnovoi Alkotmány, Bulgária szuverenitásának kikiáltása demokrata politikai személyiségek és kabinetek tevékenységéhez kapcsolódik. Az önmagát jobbközép erőként meghatározó Demokrata Párt a parlamenti demokrácia hirdetőjeként, az egykori kommunista rezsim ellenzőjeként a bolgár nemzet két fő pillérének, a vallási és kulturális autonómia, illetve a nemzeti szuverenitás eszméjének elkötelezett híve. Az alakulat kiáll az egyéni, családi és közerkölcs hagyományos eszményei mellett, legfőbb törekvései a gazdasági gyarapodás és a kulturális fejlődés biztosítása. Gazdaságpolitikájában a liberális gazdasági elveket a szociális szférában szükségesnek tartott korrekciós intézkedések fontosságának hangsúlyozásával ötvözi.

Bolgár Szocialista Párt

A Bolgár Szocialista Párt az 1891-ben alapított Bolgár Szociáldemokrata Párt utódja, 1903-ban Szociáldemokrata Munkáspárt névvel, baloldali alakulatként, majd 1919-től Bolgár Kommunista Pártként működik, amely 1944-től 45 éven át vezeti az országot. 1989-ben a BKP vezetésének reformista szárnya elmozdítja a pártvezetésből Todor Zsivkovot, és beindítja a belső változásokat, 1990-ben megfogalmazódik a demokratikus szocialista párttá válás igénye. Az 1994-ben elfogadott új programban a BSZP a demokratikus szocializmus mellett elkötelezett modern baloldali pártként, a bolgár, európai és nemzetközi baloldal teljes értékű tagjaként határozza meg önmagát. A BSZP parlamentáris tömegpárt, célja az emberi, nemzeti és szocialista értékekre épülő demokratikus társadalom felépítése.

Ciprusi Zöld Párt

A Zöld Párt 1996-ban alakult, miután több ciprusi környezetvédő szervezet úgy döntött, hogy harcukat magasabb szinten, parlamenti keretek között kell folytatni. Alig pár éves tevékenységük alatt a zöldek látványos sikereket könyvelhetnek el: hosszas tüntetésekkel és a lakosság támogatásával elérték, hogy az Akamasz-félszigeten állomásozó brit csapatok befejezzék az Akamasz Nemzeti Parkot károsító hadgyakorlataikat; kiharcolta egy környezetszennyező vegyiüzem és egy acélmű bezárását; az európai zöldekkel együttműködve megakadályozta, hogy Törökország a ciprusi partoktól 40 km-re, egy földrengésveszélyes térségben nukleáris üzemet építsen.

Cseh- és Morvaországi
Kommunista Párt

1990-ben alakult, miután a Cseh Kommunista Párt 1989-ben egy cseh- és morvaországi területi szervezet létrehozásáról döntött. A párt 1992-ben tartott második kongresszusán elfogadják a CSMKP programját, amely az új feltételekhez igazítja az alakulat kommunista irányultságát. Elégedetlenkedők fokozatosan távoznak a pártból, és létrehozzák a Demokratikus Baloldal Pártját, valamint a Balodali Tömb Pártják, amelyek utólag a Demokratikus Szocializmus Pártjává egyesülnek. A CSMKP jelenleg együttműködik a DSZP-vel, az önkormányzati választásokon közös listán állítanak jelölteket. A CSMKP nem ápol kapcsolatokat a szintén kilépők által alapított ultrabaloldali Csehszlovák Kommunisták Pártjával. A több mint százezer tagot tömörítő CSMKP hosszú távú politikai célja a szocializmus, programjának alapja a nemzetközi kommunistákkal és baloldali mozgalmakkal való kapcsolattartás, az új eszmék és a tudás iránti nyitottság marxista elmélete. Elkerülhetetlen folyamatnak tekinti a globalizációt, de ellenzi annak kapitalista formáját.

Cseh Kereszténydemokrata Unió

„Mi helyükre tesszük a dolgokat. Egyenlő esélyeket mindenkinek!” – ezzel a jelszóval vett részt a Cseh Kereszténydemokrata Unió a 2002-es parlamenti választásokon a liberális Szabadságpárt – Demokratikus Unióval közös listákon. A CSKDU szándéka leszámolni a totalitárius múlttal és megbüntetni a kommunista bűntetteket. Célkitűzése egy olyan nyílt polgári társadalom felépítése, amelyben a politika nem pusztán a politikai pártok ügye, hanem a polgároké is. Az ország jövője szempontjából öt prioritás mielőbbi megvalósítását tűzte ki célul: a törvények uralma és a korrupció visszaszorítása; a gyermekes családok támogatása; egy képzett és kulturált társadalom létrehozása; adócsökkentés és magasabb életszínvonal; európai jövő és nemzetbiztonság. Közvetlen céljai a közigazgatási reform folytatása, adóreform és az adótörvények egyszerűsítése, a korrupció elleni harc egész társadalmat átfogó érdekké alakítása, környezetvédelmi fejlesztés. A CSKDU maradéktalanul támogatja Csehország mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. További prioritásai a piaci környezet javítása, a gazdasági növekedés gyorsítása, a bürokrácia csökkentése, a munkanélküliség csökkentése, a civil szféra hatékonyabb támogatása, az oktatási rendszer korszerűsítése.

Cseh Szociáldemokrata Párt

Az 1878-ban alakult CSSZDP Csehország legrégebbi pártja, jelenleg mintegy tizenhatezer tagot számlál. A háború utáni kommunista hatalomátvétellel a párt működése lehetetlenné válik, több szociáldemokrata politikus külföldre távozik, ott alakít szervezetet. Az 1968-as Prágai Tavasz idején kísérlet történik a CSSZDP újraindítására, a szovjet bevonulás azonban meghiúsítja a törekvést, a párt csak 1989-ben kezdheti újra működését. Az 1990-es választási kudarc (a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalék alatti eredmény) után a CSSZDP 1992-ben már 7 százalékot, 1996-ban 26,4 százalékot szerez a parlamenti választásokon. 1998-ban a voksok 32,3 százalékával megalakíthatja Csehország első szociáldemokrata kormányát, majd 2002-ben a kereszténydemokratákkal és a szabadelvűekkel alakít kabinetet. A Cseh Szociáldemokrata Párt 1990-től a Szocialista Internacionálé, 2003 májusától pedig az Európai Szocialista Párt teljes jogú tagja.

Dán Néppárt

A nemzeti-konzervatív vonalon politizáló Dán Néppárt célkitűzései Dánia függetlenségének érvényesítése, a dán nép szabadságának biztosítása a saját hazájában, a képviseleti kormányzat és a monarchia megőrzése. Fontosnak tartja az ország belső és külső biztonságának megerősítését, nemzeti egyháznak tekinti a Dán Lutheránus Evangélikus Egyházat, ugyanakkor támogatja és védelmezi a vallásszabadságot. Külpolitikájának elsőrendű célja a dán függetlenség, szabadság és szuverenitás megőrzése, ezért szembehelyezkedik az Európai Unióval, ugyanakkor támogatja az ország NATO-, illetve ENSZ-tagságát. Szemléletében az ország a dán kulturális örökségen alapul, ennek megőrzésére és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektet, akárcsak a határon túli dán közösségek anyagi, politikai és erkölcsi támogatására. Dánia nem a bevándorlók országa, soha nem is volt az, áll a pártprogramban, az alakulat nem fogadja el a társadalom többnemzetiségűvé válását, noha megengedi, hogy más nemzetek tagjai bizonyos keretek között dán állampolgárságot kapjanak. A Dán Néppárt a családot tartja „a társadalom szívének” és támogatja a széles körű szociális és egészségügyi rendszer működését.

Demokratikus Baloldal Szövetsége (Lengyelország)

A Demokratikus Baloldal Szövetsége az 1990-ben alakult Lengyel Szociáldemokrácia utódpártja és szociáldemokrata politikájának folytatója. Az 1991-es választásokon 11,9 százalékkal második erőként kerül a lengyel parlamentbe. 1993-ban a jobboldali kormány bukása után kiírt választásokon a DBSZ 37,1 százalékkal megnyeri a parlamenti választásokat, és a Lengyel Parasztpárttal alakít kormánykoalíciót. Sikerét az 1995-ös elnökválasztás koronázza meg, amikor jelöltje, Aleksander Kwaœniewski legyőzi Lech Wa³êsát. A DBSZ 1996-ban a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjává válik. 1997-ben a választásokat a Szolidaritás szakszervezet köré szerveződő koalíció nyeri meg, a Demokratikus Baloldal Szövetsége pedig ellenzékbe vonul. Az alakulat 1999-ben választási szövetségből politikai párttá alakul, 2001-ben a Munkásszövetséggel együtt a szavazatok 41 százalékát szerzi meg, és ezzel abszolút többséghez jut a lengyel felsőházban. A DBSZ első számú célja Lengyelország csatlakozása az Európai Unióhoz, melynek eléréséhez a civil társadalom és a fiatalság aktív részvételére is számít.

Demokratikus Koalíció (Ciprus)

A kereszténydemokrata ideológiát követő Demokratikus Koalíció a nyugati demokrácia-, szabadság- és igazságosságeszmény elkötelezettje. Az egyéni és családi fejlődést tartja a társadalom legfontosabb pillérének, a közösséget az állam központi magjának. A Koalíció a szociális piacgazdaságot tekinti gazdasági és társadalmi modellnek, amely egyéni szabadságot és önrendelkezést, továbbá társadalmi igazságosságot biztosít minden ember számára a szolidaritás és az esélyegyenlőség alapján. Az államnak kis mértékben kell beavatkoznia a gazdaság működésébe, de nagyobb társadalmi szerepet kell vállalnia. A Demokratikus Koalíció az az alakulat, amely európai és nyugati orientációt adott Ciprusnak. Megalakulása óta a Koalíció szentül hiszi, hogy Ciprus jövője Európában van, mindig kiállt amellett, hogy az ország minél szorosabbra fűzze kapcsolatait az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal és más európai intézményekkel. Támogatja az európai integrációt, vezetője volt annak a kampánynak, melynek eredményeképpen Ciprus 1990-ben teljes jogú EU-tagságért folyamodott.

Demokratikus Szlovákiáért
Mozgalom

A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom az 1990-ben létrejött és az első demokratikus választásokat megnyerő VPN mozgalom utódja. A VPN 1991-es szakadásából létrejött másik párt, a Polgári Demokrata Unió később megszűnt. A DSZM képviselte a szlovák felet a Csehszlovákia kettéválásáról folyó tárgyalásokon, és rövid időn belül létrehozta az önálló szlovák állam infrastruktúráját. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom színeiben a miniszterelnöki tisztségbe kerülő Vladimír Meèiar 1995-ben benyújta Szlovákia felvételi kérelmét az Európai Unióba. A DSZM célja a szabadságon, demokrácián, emberi jogokon, törvényességen, esélyegyenlőségen, szolidaritáson és felelősségen alapuló polgári társadalom létrehozása. Elutasítja az agresszív és intoleráns nacionalizmust, a vallási fanatizmust és a cenzúra minden formáját.

Észt Egyesült Néppárt

Szabadság, igazságosság, együttműködés – ezeket a tényezőket tartja az Észt Egyesült Néppárt az egyetértésen, kölcsönös segítségen és támogatáson alapuló társadalom meghatározó elemeinek. A pártprogram három fő célkitűzése a törvények által kormányozott állam felépítése, a szociális irányultságú piacgazdaság létrehozása, valamint a civil társadalom kiépítése. Az Észt Egyesült Néppárt egyik vezérelve az, hogy az állam nem avatkozhat bele az egyház ügyeibe, valamint támogatja az Észt Apostoli Ortodox Egyház működését akadályozó tényezők megszüntetését. A külpolitika fő irányvonalait a gazdasági érdekeknek kell meghatározniuk. Ennek alapján a legfontosabb célkitűzés a csatlakozás az európai politikai és gazdasági struktúrákhoz, valamint az észt–orosz kapcsolatok mielőbbi normalizációja. Az Észt Egyesült Néppárt nem tartja a legmegfelelőbb biztonsági garanciának az ország NATO-tagságát, ehelyett javasolja az Észt Köztársaság aktív semlegességét, függetlenségét a katonai blokkoktól és jószomszédi kapcsolatok kialakítását a szomszédos országokkal.

Észt Közép Párt

Az Észt Köztársaság legrégebbi pártja 1991-ben alakult, elődje az 1988–1991-es sikeres függetlenségi mozgalmat vezető Észt Népi Front, az első szabad és demokratikus választások győztese. Az ÉKP-t azok a Népi Front-tagok alapították, akik egy kiegyensúlyozott középliberális politikában látták a radikális bal-, illetve jobboldal alternatíváját. A párt a társadalom kiegyensúlyozott fejlődését biztosítani képes középosztályt kívánja képviselni. Az Észt Vállalkozók Pártja 1994-ben, az Észt Zöldek 1998-ban fúzió útján csatlakozik az ÉKP-hoz. 2002 januárjában a Reform Párttal koalíciós kormányt alakított, amelynek tizennégy szaktárcája közül nyolc élére delegált minisztert.

Észt Népi Szövetség

Az Észt Népi Szövetség 2000-ben alakult az Észt Vidéki Unió, a Családok és Idősek Szövetsége és az Észt Parasztpárt egyesülése révén. Konzervatív alapállásból támogatja a nyílt társadalom eszméjét, amelyben az egyéni és nemzeti érdekek egysége foghatók. Az emberi és polgári jogok alapvető fontossággal bírnak, ezért a Szövetség kiáll mellettük, és ellenzi az elnyomás és az erőszak minden formáját. „Észtország otthon kezdődik” – hirdeti az Észt Népi Szövetség, szerinte a társadalom építőköve az egészséges és boldog család, amely előfeltétele a polgárok jövőjének, és amely nélkül elképzelhetetlen a nemzet és az állam léte. Észtország egész területén meg kell teremteni a kulturális és gazdasági fejlődés feltételeit, a Szövetség ellenzi az ország földrajzilag egyenlőtlen fejlesztését. Fontosnak tartja a nemzeti kultúra ápolását és fejlesztését, a vagyoni helyzettől független képzési és gazdasági jogegyenlőséget. Az állam gazdaságba való beavatkozásának csupán a kedvező feltételek megteremtésére kell korlátozódnia, ugyanakkor meg kell tartani az állami ellenőrzést az olyan infrastrukturális létesítmények fölött, mint az erőművek, kikötők, repülőterek és a vasút. Az Észt Népi Szövetség támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Flamand Tömb (Belgium)

A Flamand Tömb legfontosabb célkitűzése a független és autonóm flamand állam létrehozása. Nemzeti pártként a flamand identitás és a flamand érdekek védelmezője. A Flamand Tömb demokratikus párt, amely a parlamentáris demokrácia keretei között, a törvények tiszteletben tartásával próbálja megvalósítani programját. Az alakulat támogatja a népek önrendelkezésének, a szólás, a lelkiismeret és a gyülekezés szabadságának, a polgárok törvény előtti egyenlőségének elvét, egy szociális és környezetvédelmi szempontból szabályozott szabad piacgazdaság princípiumát. A flamand–vallon etnikai feszültségek miatt nem tartja megfelelőnek a föderális alapokon nyugvó belga államszerkezetet, és Flandria teljes függetlenségéért küzd. Harcában modellnek tekinti Norvégia és Svédország 1902-es, Csehország és Szlovákia 1992-es szétválását. A független és autonóm flamand állam az Európai Unió tagja maradna, fővárosa, Brüsszel megtartaná hivatalos kétnyelvűségét, de viszonylag kis méretei miatt nem lenne alkalmas a folyton bővülő EU fővárosának szerepére. A Flamand Tömb szerint az EU-nak konföderációnak kellene lennie, amelynek tagjai együttműködnek egymással a gazdaság, a nemzetközi bűnözés elleni harc, a honvédelem, a külpolitika területén, és elutasítja a túlzottan központosított és bürokratikus európai szuperállam eszméjét.

Görög Kommunista Párt

A Görög Kommunista Párt 1918-as megalakulása óta 1974 szeptemberéig rövidebb időszakokat leszámítva illegalitásban működött. A GKP a munkásosztály történelmi küldetésének tudatában cselekszik Görögország forradalmi átalakítása, a kapitalizmus megszüntetése, a szocializmus és a kommunizmus felépítése érdekében. Megalapításától kezdve a GKP a munkásosztály eszményeit és érdekeit képviselve megszervezte és irányította a dolgozók harcát demokratikus szabadságuk kibontakozása, a kizsákmányolás és elnyomás alóli felszabadulás érdekében. A GKP ellenezte Görögország NATO- és EU-tagságát, támogatja a ciprusi kérdés igazságos és életképes rendezését.

Hellén Front

Az 1994-ben alakul Hellén Front a nemzetben és szabadságban gondolkodókat tömöríti, azokat, akik „szenvednek a korrupt baloldali rendszer és az azt támogató pártok tevékenysége nyomán”. Ideológiája a görög nacionalizmus, amelyet hazaszeretetként, a nemzeti eszményekben való hitként és a nemzeti érdekek védelmeként értelmez. A HF szerint Görögország legsúlyosabb problémája az illegális bevándorlás, amelyben a görög nemzet homogenitása megbomlásának veszélyét látja. A HF a görög gazdaságra mért csapásként értelmezi azt, hogy az ország csatlakozott az Európai Monetáris Unióhoz, sérelmezi a közélet minden területét átható korrupciót, és azzal vádolja a görög kormányt, hogy nem a görögök érdekeit szolgálja, az Egyesült Államok utasításait követi, EU-tagjelöltként fogadja el Törökországot, támogatja Albániát, ugyanakkor semmit nem tesz a határon túli kisebbségekért. A Hellén Front sürgeti Görögország felszabadítását a megszállás alól, egy erős hadsereg létrehozását, a törvényes rend megerősítését, a schengeni és a maastrichti szerződés felbontását, egy hazaszereteten és haladáson alapuló oktatási rendszer létrehozását.

Horvát Parasztpárt

Az 1905-ben alakult Horvát Parasztpárt nem rétegpárt, nevét alapítóinak abbéli meggyőződéséből kapta, hogy a horvát társadalmi reform csakis a társadalom legszámosabb és gazdaságilag legelhanyagoltabb részéből jöhet. A Horvát Parasztpárt politikai filozófiája és annak morális tartalmai a kezdetektől változatlanok, célkitűzései a nemzeti szabadság és szuverenitás, valamint Horvátország minden lakója emberi jogainak biztosítása, a politikai szabadság és a társadalmi igazságosság egyidejű megvalósítása. A HPP támogatja az önkormányzatiságot és a decentralizációt, nem gazdasági, nem is jogi, hanem politikai kérdésnek tartja a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezését, álláspontja szerint garantálni kell a nemzeti kisebbségek jogait, ámde csak annyira, hogy „ne feledjék kisebbségi mivoltukat, és ne viselkedjenek úgy, mint a közelmúltban”. Gazdasági téren a Horvát Parasztpárt bátorítja az egyéni kezdeményezést, új utakat keresve a foglalkoztatás, a termelékenység és a profit növelésére.

Horvát Szociáldemokrata Párt

A mintegy huszonötezer tagot számláló Horvát Szociáldemokrata Párt az európai szociáldemokrata hagyományok követője. A párt 1990-ben lépett Horvátország politikai színpadára, a Horvát Kommunista Liga többpárti demokrácia iránt elkötelezett reformista szárnya alapította. Az új alakulattal egy időben, de tőle függetlenül létrejött egy másik szociáldemokrata párt is, amely 1994-ben egyesült a HSZDP-vel. A Horvát Szociáldemokrata Párt fontosabb célkitűzései: az egyén szabadságának, méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, a hátrányos helyzetű egyének és társadalmi csoportok támogatása, európai jellegű mezőgazdasági és vidékfejlesztés, az állampolgárok társadalmi és nemzeti egyenlősége, harmonikus és gyors társadalmi fejlődés, a helyi önkormányzatiság és a regionális fejlődés társadalmi, gazdasági és politikai alapjainak megteremtése.

Igazi Finnek

Igazságosság és biztonság Finnország népé-nek – ez a jelmondata az Igazi Finneknek. Az alakulat az alapvető értékek és jogok védelmét tekinti feladatának. A társadalom alapjának a családot, az otthont, a gyermekeket tekinti, nagy hangsúlyt fektet a nemzeti érzületre, az erkölcsre és a vallásra. Tekintettel Finnország jólétére és gazdagságára, a finn polgárok természetes jogának tekintik azt, hogy kivegyék részüket ebből a gazdagságból, ezért a tisztességes szociális juttatásokhoz való jogot az alkotmányban rögzítenék. Az alakulat szerint a kisvállalkozásoknak törvény által garantálni kell a működési lehetőséget, megterhelő adórendszer és bürokrácia nélkül. Az Igazi Finnek szerint mindenkinek joga van a tisztességes élethez, ezért ingyenessé tennék az egészségügyi és kórházi szolgáltatásokat, nagyobb támogatásban részesítenék az időseket és a rászorulókat. Kemény fellépést sürgetnek a kábítószerfogyasztás, a prostitúció és a bűnözés ellen.

Kereszténydemokrata Néppárt
(Moldovai Köztársaság)

A moldovai Kereszténydemokrata Néppárt a demokratikus, keresztény és nemzeti értékeket hirdeti, az európai kereszténydemokrata család része, a Kereszténydemokrata és Népi Internacionálé teljes jogú tagja. Az Isten előtt felelős keresztény emberképre alapozza politikáját, amelyben a polgár szabadsága és az állam autoritása kölcsönösen kiegészíti egymást politikai és gazdasági téren egyaránt. A gazdasági és politikai szabadság előfeltétele a magántulajdon. A KDNP az egyének, társadalmi csoportok, helyi és országos közösségek és népek közti szolidaritást hirdeti. Álláspontja szerint minden törvénynek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok iránti tiszteletre kell épülnie, a törvények tiszteletben tartása pedig nem jelenti a többség kisebbség fölötti uralmát.

Közép Párt – Lett Paraszti Szövetség

A Közép Párt – Lett Paraszti Szövetség 1998 májusában alakult, és igen hamar működőképes struktúrává vált, a következő választásokat meg is nyeri. Kormányozni azonban nem fog, mivel politikai ellenfelei titokban megállapodtak, hogy nem engedik át a KP-nak a miniszterelnöki tisztséget, így a legnagyobb lettországi párt ellenzékbe vonul ahelyett, hogy egy ideológiailag zavaros kormánykoalíció tagja legyen. A kormány 1999-ben bekövetkezett bukását követően a Közép Párt lesz a koalíció magja, és a kormányfői tisztséget is megkapja. Az új kormány sikeresen rendezi a költségvetési válságot, elindítja a gazdasági növekedést, 1999 decemberében pedig megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A Közép Párt – Lett Paraszti Szövetség programjának lényege : „nyolc év alatt lehetővé tenni, hogy két, munkahellyel rendelkező szülő képes legyen felnevelni és iskoláztatni három gyermeket”.

Lengyel Néppárt

A mintegy kétszázezer tagot számláló Lengyel Néppárt az ország legrégebbi és legnagyobb pártja. A kisgazda, nemzeti és keresztény örökségen alapuló „harmadikutas” középideológia alapján politizáló Lengyel Néppárt az 1998-as önkormányzati választások eredményeinek megfelelően Lengyelország harmadik legfontosabb politikai alakulatának tekinthető. Az LNP a politikai és gazdasági szuverenitást, a demokrácia és a szociális béke alapelveinek tiszteletben tartását, a folyamatos gazdasági növekedést, a jog- és esélyegyenlőség biztosítását tartja legfőbb prioritásainak. Elutasítja a szabadpiacnak korlátlan befolyásoló erőt tulajdonító liberális–konzervatív államfelfogást, helyette szociális piacgazdasági rendszert hirdet, amely egyenlő esélyeket biztosít a polgároknak azáltal, hogy az állami korrekció kiegyenlíti a piaci mechanizmusok hátrányos eredményeit. Az LNP szerint ezt a rendszert a magántulajon alapozza meg, ez azonban nem zárja ki az állami tulajdon megfelelő működését. A párt támogatja a decentralizációt, melynek következtében növekedik a területi és helyi önkormányzatok szerepe. Lengyelország a világ bármely részén élő lengyelek anyaországa, ezért mindig támogatnia kell a határokon túli lengyelek nemzeti identitásának megmaradását. Az LNP az EU-integráció elkötelezettje.

Lett Szocialista Párt

A Lett Szocialista Párt a Kommunista Párt 1991-es betiltása után beindult Egyenlő jogok politikai mozgalomból kinőve alakult 1994-ben. 1997-ben tartott ötödik kongresszusa után a párt elnöki tisztségébe a Szovjet Kommunista Párt Politikai Tanácsának egyik volt tagja kerül, aki 1991-től hat évig börtönben ül államcsínykísérlet miatt. Az LSZP egy szociálisan védett államot szeretne létrehozni a marxista elmélet alapján, és a munkásosztály társadalmi és politikai érdekeit képviseli. Jelmondata: „Társadalmi biztonságot és egyenlő jogokat mindenkinek!” A párt magja a dolgozó nép, az alakulat azok érdekében tevékenykedik, akik nem kizsákmányolják mások munkáját, hanem becsületesen megdolgoznak megélhetésükért. Az LSZP szerint Lettországnak egységes, többnemzetiségű, demokratikus államnak kell lennie, amely aktívan fellép a fasizmus és a totalitarizmus ellen, garantálja minden lakója szabadságát.

Liberális Fórum (Ausztria)

A Liberális Fórum politikája az emberből mint saját életviszonyainak a szabad és felelősségteljes cselekvésre képes alakítójából indul ki, s ennek megfelelően feladatának tekinti az ítélőerő és a személyes, illetve társadalmi felelősségtudat őrzését és támogatását, illetve az önrendelkezés és önkibontakoztatás esélyeinek biztosítását mind az egyének, mind pedig társadalmi csoportok számára. A liberális politika olyan középutat igyekszik találni a korlátlan egoizmus és a gyámkodó egyneműsítés szélsőségei között, amely a lehető legtöbb ember számára elérhető lehető legtöbb szabadsághoz vezet. Vallja, hogy a szabadság csak valamely rend keretei között bontakozhat ki; rend-felfogása a szabadság biztosításának elvéből indul ki, ennek pedig a demokratikus jogállam keretei felelnek meg a leginkább.

A Liberális Fórum az adók átláthatóvá tétele és racionalizálása mellett a szociális védelem hatékonnyá tételét szorgalmazza, például a magán-nyugdíjrendszer állami támogatását, illetve olyan intézkedések meghozatalát, amelyek összeegyeztethetővé teszik a foglalkoztatottságot és a családot, például azoknak a többletkiadásoknak a megtérítésével, amelyek azokat a családokat terhelik, amelyeknek minden tagja dolgozik.

A gazdaság liberalizálása és depolitizálása halaszthatatlan, különös tekintettel az állami monopóliumok megszüntetésére (televízió, távközlés, vasút, posta). Ugyanígy az államközeli vállalkozásokat és intézményeket nemcsak látszólag, hanem valóságosan is meg kell tisztítani a politikai befolyásoltságtól. Ausztria nyilvános vezető pozícióiba a különféle pártokhoz közel álló marionettfigurák helyett a legjobb szakembereknek kell kerülniük.

Az államnak a maga alapvető feladataira kell szorítkoznia, ezeket viszont professzionálisan kell ellátnia. Mindez szabad teret nyitna a polgárok kezdeményezőkészsége számára, miközben meggátolná a kormányzó pártok beszivárgását az államközeli vállalkozásokba, médiába és intézményekbe. Ezért következetesen végig kell vinni az államközeli vállalkozások privatizációját, illetve le kell építeni a meglévő állami piackorlátozásokat. A privatizációból származó bevételeket azonban nem szabad a költségvetési hiányok betömésére használni, hanem a képzésben és a kutatásban beindítandó fejlesztési projektek finanszírozására kell fordítani őket.

A Liberális Fórum biztonságpolitikája nagy hangsúlyt fektet a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, amihez azonban a rendőrség mint biztonsági erő kevésnek bizonyul: tudatában kell lennünk annak, hogy a szervezett bűnözés üldözésének esetében a rendőrség korlátokba ütközik. A rendőrség számára kitűzött feladat, hogy hatékonyan harcoljon olyan nemzetközileg felépített hálózatok ellen, amelyeknek irányítói gyakran magas politikai funkciókat viselnek, illuzórikus. A szervezett bűnözés elleni harc mindenekelőtt olyan jogállami intézmények létrehozását feltételezi, amelyeknek tevékenysége állandó demokratikus ellenőrzésnek van alávetve. A nemzetközi bűnhálózatok elleni nemzetközi együttműködést tovább kell fejleszteni, például egy jól képzett és Európa-szerte cselekedni képes rendőrség kialakításával. Az „európai rendőrség” jelenleg létező formája, az EUROPOL ugyanis egyelőre csupán adatok összegyűjtésére és szórására szolgáló szerv.

A liberálisok további prioritásnak tekintik, hogy európai szinten adatvédelmi garanciákat hoznak létre a polgárok számára (beleértve az internetes adatvédelmet is), megállítandó azt az elterjedőben levő tendenciát, hogy a terroristáktól, szélsőségesektől és bűnözőktől való félelemből lassanként elvileg mindenki gyanússá váljon. Mindebben pedig a polgárok szabadsága a tét.

A Liberális Fórum szerint a bevándorlás kulturális és társadalmi gazdagodást jelent, s a szabályozott bevándorlás lényegi jelentőségű az osztrák gazdaság számára. A külföldi munkaerő bevonásának azonban nem szabad az alacsony bérezésű munkahelyekre szorítkoznia: a külföldi tudósok és szakemberek bevándorlásának elősegítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy Ausztria helytálljon a vállalatok és intézmények létesítési helyeiért folytatott nemzetközi versenyben. A bevándorlás szabályozásához pedig mindenekelőtt világos, jogállami és egységes szabványok megalkotására van szükség, amelyeket a liberálisok által szorgalmazott szövetségi bevándorlási törvény foglalna magában. A bürokratikus túlszabályozottság jelenleg áthidalhatatlan nehézségeket állít a bevándorlóknak a munkaerőpiacba való integrációja elé, ez pedig évtizedek óta bérdömpinget, feketemunkát, illetve a bevándorlók gettósítását eredményezi, végső soron az osztrák munkavállalókat károsítva meg. Az osztrák politikának ezért olyan koncepciót kell kidolgoznia, amely az integráció reális esélyét biztosítja a legális bevándorlók számára.

Az általános sorkatonai kötelezettség elavult fogalom, ami, akárcsak Ausztria semlegessége, a hidegháború szükségleteiből származott. A liberálisok ezért professzionális hadsereg felállítását szorgalmazzák, továbbá Ausztria csatlakozását az európai védelmi rendszerhez, ezzel pedig a szövetségi hadsereg reformját. A professzionális hadsereg felállítása mellett hangoztatott érvek a következők: egy modern hadseregnek szakemberekre van szüksége; Ausztria semlegességének csak a hidegháború keretei között volt értelme, így mára történelemmé vált; a sorkatonai kötelezettség eltörlésével megszűnne a polgári szolgálat is, ami egyrészt a kényszermunka egy nemének megszűnését jelentené, másrészt pedig munkahelyeket szabadítana fel.

A liberálisok szorgalmazzák továbbá az Európai Unió intézményeinek reformját, azzal a céllal, hogy a döntési eljárásokat átláthatóvá és érthetővé tegyék a polgárok számára. Ezt a szerződések egyszerűsítésével, illetve az európai alkotmány megalkotásával lehet elérni. Szükséges emellett az európai polgárok bevonása a döntési mechanizmusokba, ez pedig az EU-Parlament megerősítését feltételezi. Az Európai Parlamentet a jövőben összeurópai listák alapján kell megválasztani.

Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának a diplomáciai úton történő konfliktuskezelésen kell alapulnia. Ugyanakkor biztonsági kérdésekben szorosabb együttműködés szükséges, a liberálisok ezért támogatják egy európai védelmi unió létrehozását.

Az Európai Unió bővítése az egyik legfontosabb mérföldköve az európai integráció történetének. A közép-, iletve kelet-európai államok gazdaságának modernizálása a jelenlegi tagállamokban is fellendüléshez fog vezetni. Másrészt Ausztriának is fel kell készülnie a bővítésre, elsősorban a nyugdíjrendszerben és az egészségügyben régóta esedékes reformok megvalósításával.

Litván Kereszténydemokraták

A litván kereszténydemokrácia az előző századfordulón alakult ki a litván függetlenségi mozgalom részeként, és a 20. század első évtizedeiben aktív politikai szerepet vállalt. Miután a szovjet megszállók minden litvániai pártot beszüntettek, a kereszténydemokraták 1946-tól Nyugat-Németországban működtek, majd 1989-ben Litvániában folytatja működését Litván Kereszténydemokrata Párt, amely a Kereszténydemokrata Unióval egyesülve a Litván Kereszténydemokraták névvel folytatja tevékenységét. A párt az Európai Kereszténydemokrata Unió és a Kereszténydemokrata Internacionálé tagja, 1998-tól pedig az Európai Néppárt társult tagja. Az LKD a családot tekinti a társadalom alapjának és legfontosabb értékének, célja a társadalmi béke, a békés párbeszéd és a keresztény értékek hirdetése.

Litván Liberális Unió

A Litván Liberális Unió szerint a nyugati civilizációtól elválaszthatatlan hagyományos liberális elvek és értékek Litvániában képesek garantálni a biztonságos, jólétben élő társadalmat. Legfontosabb prioritásának tekinti a személyi biztonság növelését, a bűnözés visszaszorítását, a korrupció és a szervezett bűnözés megelőzését, ezért belügyminisztériumi reformot javasol. Az Unió szerint a kormányzatnak a személyt és a társadalmat kell szolgálnia, ezért működése egyszerű és hatékony kell hogy legyen. A központi hatalmak és kompetenciák egy részét át kell ruházni a helyi közigazgatás intézményeire, és regionális önkormányzatokat kell létrehozni. Az állam egyetlen gazdasági kötelessége az, hogy megteremtse a szabadpiac működésének feltételeit. Az adóbegyűjtés biztossága elválaszthatatlan az adócsökkentéstől és az adórendszer egyszerűsítésétől. A Litván Liberális Unió a magángazdaságokban látja a mezőgazdaság jövőjét. A nemzetbiztonság kérdése politikai, gazdasági, katonai, környezeti és társadalmi vonatkozásokat is feltételez, az állam biztonságpolitikájának célja az állampolgárok biztonsága, a jólét feltételeinek megteremtése, a nemzeti identitás megtartása, az állam függetlenségének és területi egységének védelme.

Magyar Koalíció Pártja (Szlovákia)

A Magyar Kolaíció Pártja tevékenységében törekszik a demokrácia elveinek valóra váltására, és védelmezi a megvalósuló demokrácia folyamán keletkezett társadalmi értékeket; irányadónak tekinti az egyén szabadsága, a magántulajdon és a jogállamiság eszményét; a humanizmus és a kereszténység hagyományait vallja magáénak; a polgári társadalom, a parlamenti demokrácia, az emberi jogok és szabadságjogok megtartása, az Szlovák Köztársaság kisebbségi közösségeinek, valamint etnikai csoportjainak érdekvédelme, alkotmányos jogaik bővítése és ezek törvény általi biztosítása mellett száll síkra; a kölcsönös megértésre, tiszteletre és toleranciára építve biztosítja az állampolgárok részvételét a politikai életben. Közéleti tevékenységét a demokrácia és a pluralizmus alapelveire építve fejti ki; szorgalmazza a Szlovák Köztársaságnak a regionális, az európai és a globális politikai, gazdasági és biztonsági szervezetekhez való csatlakozását.

Szlovákia és Magyarország kapcsolatáról: a szlovákiai magyarság létérdeke a két ország közötti zavarmentes, jószomszédi viszony. Az MKP továbbra is tevőlegesen részt vállal a szlovák–ma-gyar alapszerződés célkitűzéseinek következetes megvalósításában, és részt vesz a szerződés értelmében létrehozott vegyes bizottságok munkájában. Ugyanakkor adott az alapszerződés bővítésének lehetősége, amely a régiók eurokonform együttműködését mozdítaná elő, illetve önállóbbá tenné e régiókat, és függetlenítené a központi kormányzattól. Pártunk támogatja a két ország polgárainak, politikusainak, intézményeinek, gazdasági, kulturális, oktatásügyi és közigazgatási szerveinek együttműködését.

Az MKP a Magyarországgal való kapcsolattartás egyik formájának tekinti a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály – az úgynevezett kedvezménytörvény – adta lehetőségek maximális kihasználását is, és elfogadja azt az érvelést, miszerint a magyar Országgyűlés által megszavazott törvény nem rendelkezhet Magyarország területén kívüli hatállyal. Örvendetesnek tartja viszont a törvény megalkotásával kifejezésre juttatott általános üzenetet, amely a nemzet kulturális megerősítését és ezáltal az európai népek családjának egyenrangú tagjává válását célozza meg.

Moldovai Demokrata Párt

A Moldovai Demokrata Párt célkitűzései: az ország kedvező megítélésének kialakítása, a közrend és a polgárok biztonságának garantálása, az európai demokratikus értékek meghonosítása, a törvények uralmának elismerése, az emberi jogok tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás megvalósítása. A lakosság életszínvonalának javulását az MDP szerint a dinamikus és versenyképes piacgazdaság képes biztosítani. Az MDP prioritásnak tekinti az igazságügyi reform következetes végrehajtását, modern büntető-, polgári-, eljárási és adójogi törvénykönyvek kidolgozását. A Demokrata Párt kiáll a transznyisztriai konfliktus békés, tárgyalásokon alapuló rendezése mellett. Az MDP erőfeszítéseket tesz a civil társadalom és annak intézményei megerősítése érdekében.

Montenegrói Szocialisták
Demokratikus Pártja

Az alakulat Montenegrói Kommunista Ligaként kezdte tevékenységét, majd a Szocialisták Demokratikus Pártja nevet vette fel. Az 1990-ben rendezett első többpárti választáson az MSZDP a parlamenti mandátumok többségét (125-ből 83-at) szerezte meg, 1992-ben a 85 képviselő közül 46, 1996-ban pedig a 71 közül 45 a párt színeiben került a törvényhozásba. 1997-ben egy csoport kiválik az MSZDP-ből, és megalakítja a Szocialista Néppártot. A Montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja 1998-ban „Egy jobb életért” jelszóval három, 2001-ben pedig két másik párttal közösen állít parlamenti jelöltlistákat. A 2001-ben rendezett kongresszuson a párt módosít programján, elsőrendű prioritása a demokratikus, független és nemzetközileg is elismert Montenegró létrehozása, álláspontja szerint ez az alapvető feltétele Montenegró fejlődésének, a társadalom európaivá tételének. Az MSZDP elkötelezett a béke, a vallások, kultúrák, vélemények toleráns együttélése, a párbeszéd és az együttműködés iránt, és támogatja Montenegró erős európai integrációját.

Népi Egyetértés Pártja (Lettország)

A Népi Egyetértés Pártja szociáldemokrata ideológia alapján határozza meg a lakóinak egységén alapuló modern és demokratikus államot. Az NEP a szolidaritás pártja, szolidaritáson szociális harmóniát ért, amelyben az egyének képesek harcolni saját jogaikért, és készek segíteni társaikon. A Népi Egyetértés Pártja parlamenti párt, szavazóbázisa polgárokból és nem polgárokból, lettekből és más nemzetiségek tagjaiból, alkalmazottakból és munkáltatókból, nyugdíjasokból és fiatalokból, nőkből és férfiakból áll. Az NEP legfőbb célkitűzései Lettország állampolgárainak szabadsága, a társadalom jóléte, biztonsága, a társadalmi szolidaritás és fejlődés, nemzeti összhang a társadalmi, gazdasági, etnikai, nemzetközi, generációs és személyes kapcsolatokban.

Osztrák Néppárt

Az Osztrák Néppárt kereszténydemokrata párt, társadalompolitikai alapelveit az emberi méltóság keresztény elvéből vezeti le, alapértékei a felebaráti szeretet, az igazságosság, a szabadság és a tolerancia. Ugyanakkor nemcsak a keresztények felé nyitott, hanem mindazok felé, akik ezeket az értékeket a magukéinak vallják.

Szociális politikájukat az igazságos társadalom eszméje határozza meg, egy olyan társadalomé, melynek tagjai együttesen hordozzák a szociális terheket és kockázatokat. Emiatt minden segítség az önmagunkon való segítés eszköze. A szegénység és a szociális problémák leküzdésében az államnak fontos szerepe van, de nem hordozza a teljes felelősséget. A szociális hálót ezért olyan közösségek közvetítésével kell működtetni, amelyek képesek biztonságot nyújtani az egyes embereknek. Az emberi képességek végessége a politika számára is határokat szab – ez a felfogás védi meg a kereszténydemokratákat az ideológiai szélsőségességtől és a totális politikafelfogástól.

A Néppárt a liberális jogállam és a nyitott társadalom pártja, az egyes ember szabadságáért és az egyéni teljesítmény értékeléséért száll síkra. Az államhatalmat és az állami beavatkozást a legszükségesebbekre kívánja csökkenteni. A személyes és politikai alap-, illetve szabadságjogok, valamint a magántulajdon védelme a kereszténydemokraták számára alapvető érték; a felelősség nélküli szabadság értelmetlen.

A választási szabadság az életfeltételek alakításában a nyitott társadalom előfeltétele. Ez a választási szabadság a polgárok véleményének, kulturális megnyilvánulásainak, szükségleteinek és érdekeinek kifejeződése, ezáltal pedig a tolerancia és a változásra való képesség feltétele. Az életkörülmények alakításának rugalmassága lényeges feltétel ahhoz, hogy az emberek boldogan élhessenek.

Az Osztrák Néppárt az ökoszociális piacgazdaság szorgalmazója, mivel feladatának tekinti a természetes életfeltételek megőrzését a következő generációk számára. Az ökoszociális piacgazdaság legfontosabb rendezőelvei a magántulajdon és a teljesítményverseny. Az állam politikai és gazdasági berendezkedésének támogatnia kell az egyéni teljesítmény szándékát. Ugyanakkor figyelnie kell arra, hogy a piacról kiszorult emberek ne kerüljenek a társadalom peremére. Ezekhez a szociális szempontokhoz csatlakozik a fenntarthatóság elve, amely azt mondja ki, hogy a gazdasági tevékenységnek nem szabad sértenie a következő generációk életesélyeit és a természet regenerációs képességét.

A kereszténydemokraták saját bevallásuk szerint Ausztriát képviselik Európában, amennyiben Ausztria kulturális örökségének megőrzéséért és támogatásáért szállnak síkra. Az osztrák kultúra erőssége a különböző kulturális hagyományok sokfélesége iránti nyitottság. Európa nyelvi és kulturális sokféleségének védelme magában foglalja az egyes népcsoportok elismerését a saját hazájukban, illetve az egyes kisebbségeknek más országokba való belépésének elismerését.

Az egyesült Európa a megfelelő alap a kontinens biztonsága és békéje számára. A kereszténydemokraták célja ezért a demokratikus Európa, amelyben a politikai felelősséget közösen viselik. Ezért egy új európai biztonsági berendezkedés mellett szállnak síkra, amelyben aktívan részt kívánnak venni. Európában a szubszidiaritás elve alapján a feladatok értelmes megosztása szükséges az EU, a tagállamok, tartományok, régiók és közösségek intézményei között.

Néppárt jellegét a kereszténydemokrata párt úgy határozza meg, hogy tagjai és képviseltjei különböző tájegységekről származó, különböző foglalkozású és életkorú nők és férfiak, s a szociális integráció alapvető céljai közé tartozik. Megkísérli összefogni a polgárok különböző érdekeit, hogy a közjó szellemében az igazságos kiegyenlítődést segítse elő. Néppártként politikai középként határozza meg magát, amely értékközpontú politikát hirdet, illetve olyan politikai cselekvést, amely ésszerűen és tárgyilagosan kísérli meg a problémák megoldását. Emiatt elutasít minden politikai szélsőséget, a fundamentalizmust, az intoleranciát és az erőszak minden formáját.

A párt főbb célkitűzései a következők: az egyes ember szabadságának biztosítása és az egyéni teljesítmény támogatása; a családnak mint a társadalom magvának támogatása; a társadalom iránti felelősség erősítése; a Teremtés és az eljövendő generációk iránti felelősség vállalása; olyan társadalom, amely tartós értékekhez igazodik; Ausztria gazdasági teljesítőképességének fenntartása és jobbítása; az állampolgárok demokratikus berendezkedésbe vetett hitének megerősítése; takarékos gazdálkodás az állampolgárok adójával; annak elérése, hogy Ausztria minden lakosa biztonságban és otthon érezhesse magát az országban.

Osztrák Szabadságpárt

A párt önmeghatározásának alapértéke a szabadság mint az ember legfőbb java. A szabadságot a felelős önmeghatározás lehető legnagyobb mértékekeként értelmezi, amely kizárja az alávetettség bármilyen formáját, s ezért a túlburjánzó bürokrácia és a pártérdekektől átitatott államrend leépítését követeli. A szabadság mint felelős önrendelkezés emellett nemcsak az egyes ember, hanem minden természetesen képződött közösség – a családtól a népig – elidegeníthetetlen joga.

Ausztria több mint puszta célszerűségi kötelék. Népességét az önállóság és a regionális sokféleségben való együvé tartozás akarása köti össze. Ez az akarat a demokratikus, föderális és jogállami Osztrák Köztársaságban nyilvánul meg. Az osztrák identitást regionális identitások sokasága és sokfélesége alakította ki. Minden osztrák összetartozásából nemcsak polgári jogok származnak, hanem polgári kötelességek is, úgymint a szolidaritás kötelessége (pl. az öregek és gyengék védelme), egy működő állami köztestület fenntartásának kötelessége és a belső és külső biztonsághoz való hozzájárulás kötelessége (ami nem jelenti azt, hogy a párt a sorkatonaság intézményét támogatná: védelmi politikájában a professzionális hadsereg hasznossága mellett érvel).

Hazán értendő a demokratikus Osztrák Köztársaság és szövetségi tartományai, a történetileg ott lakó népcsoportok (németek, horvátok, romák, szlovákok, szlovénok, csehek és magyarok) és kultúrájuk. A térbeli, etnikai és kulturális értelemben vett haza védelme magában foglalja az élethez méltó környezet fenntartásának feladatát, a civilizatorikus és kulturális hagyományok védelmét és továbbvitelét a szabadságelvű és demokratikus jogállam keretein belül, illetve az őshonos népcsoportok fennmaradásának és kulturális identitásának védelmét. A saját nép sajátságos jellegének tudata továbbá elválaszthatatlan attól a készségtől, hogy figyeljünk a minden más népben meglévő sajátságosra.

Ausztria topográfiája, népsűrűsége és erőforrásainak korlátozottsága miatt nem bevándorló-állam. A korlátlan bevándorlás túlterhelné az itt lakó népesség aktív integrációs képességét, ezáltal pedig a saját hazára való jogát. Mindazonáltal Ausztria menedéket nyújt a faji, politikai vagy vallási okokból üldözötteknek, a hazatérésre való jog fenntartásával.

Európa legfontosabb szellemi alapját a kereszténység és az antik kultúra által formált értékrend képezi (noha a zsidóság és más nem keresztény vallási közösségek is befolyásolták). A keresztény értékek általi kulturális meghatározottság a nem keresztény vallásokhoz tartozókat és a vallásos meggyőződés nélkülieket is magában foglalja. A Nyugat szellemi alapjának megőrzése olyan kereszténységet feltételez, amely értékeit védelmezi. Ennek a törekvésnek az értelmében a Szabadság pártiak ideális partnereket látnak a keresztény egyházakban, akkor is, ha azok különböző politikai kérdésekben más-más álláspontot képviselnek. Az egyházak és elismert vallási közösségek autonómiája, illetve az egyes ember szabadsága garantálásának követelménye mindazonáltal megköveteli egyház és állam intézményi szétválasztását, azért is, hogy megakadályozzuk az egyházakkal való pártpolitikai visszaélést. Ez azonban nem jelenti állam és egyház szellemi szétválasztottságát. 

Európa több mint földrajzi fogalom, hiszen a nyugati keresztény értékközösségben gyökerezik. Európát a közös sorsuk által összekötött népek és kulturális örökségük képezi és hordozza. Így hát Európa fogalma nem redukálható sem földrajzi jelentésére, sem pedig egy olyan nemzetek feletti szervezetre, mint ahogyan azt az Európai Unió ábrázolja. Ausztriának földrajzi helyzete és történelme a közvetítő szerepét jelöli ki Európában. Európa gazdagsága népeinek és népcsoportjainak sokféleségében rejlik, s mivel a nyugati keresztény tradíció az egyes ember és a népek szabadságának különleges értéket biztosít, Európa jövendő meghatározásának népei szoros együttműködésén kell alapulnia. A politikailag értett Európát ezért csak részben képviselheti az Európai Unió, az államok önállóságát csak a mindenkori célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen mértékben lehet korlátozni. Az Európai Uniónak nem a szövetségi állam, hanem az államszövetség felé kell fejlődnie, nem szabad továbbá korlátoznia a nemzetközi együttműködés más formáit, például más államszövetségek létrehozását, függetlenül attól, hogy a tagállamok az EU tagjai-e avagy sem. A túlszabályozást és a bürokráciát le kell építeni ahelyett, hogy nemzetek fölötti európai színtéren nyernének meghosszabbítást.

Európa belső békéjét a népcsoport-jognak (Volksgruppenrecht) kell biztosítania. Ennek abból kell kiindulnia, hogy a népek letelepedési helyének határai a legtöbbször nem esnek egybe az államhatárokkal, és Európa számos állama etnikai kisebbségeket tud felmutatni. Mindezen népcsoportoknak joguk van a további fennmaradáshoz, az asszimilációs kényszer elleni védelemhez, kulturális és politikai önállóságuk megőrzéséhez, illetve kibontakoztatásához, valamint a határokon átívelő átfogó együttműködéshez. Az európai népcsoport-jognak az etnikai kisebbségek védelmét és a kisebbségi kérdések megoldását az önrendelkezéshez való jog és a hazához való jog alapján kell megoldania.

Az Osztrák Szabadságpárt szükségesnek tartja a szövetség, a tartományok, a közösségek és további nyilvános jogi testületek demokráciájának reformját a polgári jogok eszméje alapján. Ausztria politikai rendjének a demokratikus erők szabad versenyére van szüksége a többpártrendszer keretein belül, illetve a pártok és szövetségek befolyásának csökkentésére. A pártoknak például meg kell tiltani bármilyen részvételt olyan nyilvános vagy magánvállalkozásokban, amelyeknek semmi közük a párt politikai feladatának beteljesítéséhez.

Az igazságos piacgazdaság követelménye a munka egyenértékűségéből és a tőke egyenértékűségéből indul ki, és válasz mind a korátlan kapitalizmusra, mely egyaránt kihasználja az embereket és a természetet, mind a megfeneklett szocializmusra, amely „dolgozóit” adminisztrációs objektumokká alacsonyítja. Ennek értelmében a gazdasági élet túlszabályozottságának megszüntetése serkentené az osztrák gazdaság versenyképességét, és munkahelyteremtő erővel bírna.

A humánus társadalom kockázati közösség, amelyben hatékonyan és igazságosan gyakorolják a szolidaritást. A szolidáris kockázati közösség feladata az esélyegyenlőség biztosítása, a kockázatok kiegyenlítése és az egzisztenciális szűkölködés megszüntetése. Ennek megfelelően a Szabadságpárt nagy hangsúlyt fektet a családvédelemre, javaslata szerint a gyermekgondozásnak és a hozzátartozók ellátásának, illetve ápolásának nyugdíjalap-képzővé kell válnia.

A természetes életfeltételek továbbadása a következő generációknak a Szabadságpárt szerint elsőrendű feladat, s ehhez úgynevezett „generációk közötti ökológiai szerződésre” van szükség, amely a tartósság elvének figyelembe vételét feltételezi. Ennek értelmében bizonyos időszakban csak annyi természeti erőforrás használható el, amennyi ugyanannyi idő alatt megújulhat vagy megújítható. Az érintetlen környezet mint túlélési elv fenntartása a megfelelő gazdasági szabályozással érhető el, például az ökológiai mutatóknak meg kell jelenniük a nemzeti bruttó össztermékben, az erőforrás-elhasználást és a környezetszennyezést pedig bele kell kalkulálni az árakba. A költségeknek és az áraknak a gazdasági és az ökológiai igazságot kell tükrözniük. A környezetpolitikának a jelenleg követett kiigazító irány helyett a megelőzésre kell koncentrálnia, többek között „ökológiai adórendszer” bevezetésével.

Osztrák Szociáldemokrata Párt

A szociáldemokraták vezérlő elve a humánus, demokratikus és igazságos társadalom eszméje. Alapértékeik a szabadság, egyenlőség, igazságosság és szolidaritás – ezek ez értékek különös jelentőséggel bírnak a gyors társadalmi változások korában, megvalósításuk módjának pedig igazodnia kell a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz. Mindazok a jelenségek pedig, amelyekre ma a szociáldemokráciának választ kell találnia, a következők: a gazdaság és a tőke internacionali-zálódása, a piacok és az egyes társadalmak egymástól való növekvő függése, az egyre élesedő gazdasági verseny stb. Mivel politikájának középpontjában az ember áll, a szociáldemokrácia nem fogadhatja el, hogy az embereket számtani mennyiségekké és költségtényezőkké alacsonyítsák, s így életesélyeiket feláldozzák. Az OSZP bízik abban, hogy a jövő Európája szociáldemokrata alapértékekre fog felépülni, s hogy ezek az értékek Európa határain kívül is hatékonyak lesznek.

A szociáldemokraták egy olyan társadalomért harcolnak, amelyben az emberi személyiség szabadon kibontakozhat, vagyis egy előjogok és hatalmi viszonyok nélküli, demokratikus és a fennebb említett alapértékeken alapuló társadalomért. Egy ilyen társadalom alapja az önmagunkért, embertársainkért, a társadalomért, a környezetért és a következő generációkért viselt felelősség. A szabadság ugyanis nem pusztán a kényszer formáiról való lemondást jelent, hanem anyagi és szociális előfeltételei is vannak: csak nevelés és képzés, információ és megfelelő anyagi biztonság mellett lehet megszüntetni a függőségeket, csak így beszélhetünk valódi választási lehetőségekről és megélhető szabadságról.

Mivel az idegengyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus veszélyezteti az emberi méltóságot és biztonságot, fenyegetést jelent a békés és demokratikus együttélés számára, ezért a szociáldemokrácia éppúgy szembeszáll az emberi jogokat semmibe vevő autoritárius erőkkel, mint a fundamentalizmus bármely formájával, legyen az politikai, vallási vagy másmilyen jellegű. A szociáldemokrácia és a vallás azonban nem egymás ellenfelei. A szociáldemokrácia védi az ember jogát a szabad vallásgyakorlásra, ám a vallásnak nem szabad politikai célok eszközévé válnia, mint ahogyan a politika sem válhat vallási célok eszközévé.

A gazdaság szociáldemokrata felfogásában az ember áll a középpontban. A gazdaság célja mindenki jóléte, azaz a munka, a javak és a bevétel igazságos elosztása. Márpedig a piac erői önmagukban nem kezeskednek igazságos elosztásért. Ezért szükséges a korrigáló jellegű beavatkozás ott, ahol a piac erői az emberek és a környezet ellen fordulnak.

A munka meghatározza a személyiség kibontakozását, önmagunk értékének érzését és az ember öntudatát. Ezért minden társadalmilag hasznos munkának – a családban végzett és a társadalmi munkának is – igazságosan és szolidárisan kell megoszolnia a különböző társadalmi csoportok – többek között nők és férfiak – között. Ma a szociáldemokrácia legfőbb feladata a munkanélküliség ellen folytatott közdelem, s legfőbb célja a teljes foglalkoztatottság elérése.

A társadalomnak és az államnak gondoskodnia kell az életfeltételek biztosításáról. Így felelősséggel viseltetünk mind környezetünk, mind a következő generációk iránt. Ahhoz, hogy élhetőként őrizzük meg környezetünket, nem szabad olyan erőforrásokat elhasználni, amelyek megújulására nincs lehetőség. A szennyezőanyag-kibocsátást elviselhető mértékűre kell csökkenteni, a jóvátehetetlen károk kockázatával járó eljárásokat pedig be kell szüntetni. A szociáldemokraták elsőrendű környezetpolitikai célkitűzése a szennyezőanyag- és zajkibocsátás csökkentése, illetve környezetbarát közlekedési rendszer kialakítása, továbbá a környezetbarát energiaipar s ez utóbbi értelmében a nemzetközi szintű lemondás a nukleáris energia hasznosításáról. Természetesen az adórendszer ökologizálása is elengedhetetlen.

A környezeti problémák mindazonáltal egyre ritkábban oldhatók meg nemzeti keretek között, ezért szoros nemzetközi együttműködés szükséges a környezetvédelem terén – nemcsak európai, hanem világszinten. Az igazságosság elvének itt is érvényesnek kell lennie, ajánlatos lenne pl. felhagyni azzal a gyakorlattal, hogy a nemzetközi munkamegosztás keretében a különféle szennye-zőanyagokat a kevésbé fejlett országokba exportálják.

A szociáldemokraták egyik központi célja, hogy megvalósuljon a nemek közötti társadalmi igazságosság, vagyis a nők és a férfiak ugyanazokkal az esélyekkel és lehetőségekkel rendelkezzenek. A nők strukturálisan meghatározott hátrányos helyzetét csak az aktív kiegyenlítési politika következetes végigvitelével lehet megszüntetni. Az aktív kiegyenlítési politika a munka, bevétel és hatalom egyenlő elosztását jelenti a nők és a férfiak között. A munka egyenlő elosztása például azt is magában foglalja, hogy a fizetett és a fizetetlen munka (pl. háztartási munka, gyermekgondozás, hozzátartozók ápolása) aránya szolidárisan oszoljon meg a nemek között. Mindebben központi szerepe van a nevelésnek, olyan intézkedések meghozatalának, amelyek mindkét nem számára lehetővé teszik a család és a hivatás összeegyeztetését (pl. megfelelő munkaidő-struktúrák kialakítása), illetve a pozitív diszkriminációnak. A szociáldemokrata alapelv szerint ugyanis a hátrányos helyzetű félnek a jogait, az előnyös helyzetűnek pedig a kötelességeit kell növelni mindaddig, amíg a kettő kiegyenlítődik. A szociáldemokraták elutasítják továbbá a terhességmegszakítás jogának csorbítására irányuló kísérleteket, illetve elítélnek minden olyan csoportot, amely a kényszerhelyzetben lévő nők elleni uszítással kíván magának politikai tőkét szerezni.

A minden demokráciát meghatározó többségi elv is határokba ütközik a szociáldemokraták szerint ott, ahol a kisebbségek és az egyesek jogairól van szó. A kisebbségeknek az önazonossághoz való jogának pl. nem szabad valamely többség akaratától függnie. A kisebbségek jogai is határokba ütköznek viszont ott, ahol az egyes ember jogait veszélyeztetik.

A bűnözés elleni küzdelemben a szociáldemokraták mindenekelőtt a bűnmegelőzést, illetve a bűnözés társadalmi okainak a megszüntetését tekintik elsőrendű fontosságúnak. A munkanélküliség visszaszorítása, a hatékony szociális védelem, a működő oktatási rendszer, a célorientált integrációs és ifjúsági munka a bűnözés társadalmi gyökerei ellen hat.

A szociáldemokraták olyan politika mellett állnak ki, amely a békét meghatározó társadalmi értéknek tartja. Ezért Európa egyesülését békeprojektként fogják fel: csak a közös Európa lépésről lépésre történő felépítésével lehet megalkotni azokat a feltételeket, amelyek alapján békésen lehet megoldani az államok és etnikai csoportok közötti konfliktusokat. Különös kihívást és esélyt látnak továbbá Európa szociális dimenziójának megerősítésében. Az európai egyesülés ugyanis nem mehet végbe kizárólag a gazdasági unió alapján, hanem azt foglalkoztatási és szociális uniónak kell kiegészítenie.

Az Európai Unió bővítésére a szociáldemokraták úgy tekintenek, mint a béke és a stabilitás zónájának bővítésére. A bővítésnek szerintük lépésről lépésre és gondos előkészítés nyomán, illetve a szociális és környezeti szabványok közelítésének korszaka után kell végbemennie, hogy biztosítani lehessen azt, hogy a bővítés gazdasági és szociális szempontból is előnyökkel járjon egész Európa számára.

Polgári Demokrata Párt
(Csehország)

A csehországi Polgári Demokrata Párt konzervatív alakulatként az európai civilizáció hagyományaira alapoz. Eszménye a politikai pártok szabad versenyén alapuló képviseleti demokrácia, politikáját az egyéni szabadság iránti tisztelet, a vállalkozói szellem, a magántulajdon tisztelete és a polgárok teljes esélyegyenlősége határozza meg. A konzervatív társadalmi értékeket a klasszikus európai liberalizmusban gyökerező elvekkel társítja. Politikája pragmatikus, a társadalmi valóság elemeire épül. Támogatja Csehország európai és északatlanti integrációját, véleménye szerint politikai és gazdasági szempontból az EU-tagságnak nincs alternatívája, az ország hosszú távú biztonságát és szuverenitását pedig csak a NATO-tagság biztosíthatja. A PDP szerint az állam olyan hagyományos intézmény, amely a családdal és az önkormányzattal együtt keretet ad a polgárok életének, és az alapvető értékek, a szabadság, a törvényesség és a biztonság védelmezője. A társadalom központi intézménye a család, amelynek egészsége és jóléte a társadalmi stabilitás előfeltétele. Gazdaságpolitikája olyan társadalmat feltételez, amelyben a gazdasági erők szabadon versengenek – csak így lehetséges a gazdasági növekedés és az életszínvonal javulása.

Republikánus Török Párt (Ciprus)

A Republikánus Török Párt a ciprusi török közösség legrégebbi politikai pártjaként 1970-ben alakult a demokrácia, az emberi jogok védelmére. Miután 1974-től Cipruson más politikai pártok is létrejöttek, és kialakult egy viszonylag demokratikus környezet, az RTP 12 százalékos eredményt ért el az1976-os választásokon, támogatottsága 1981-re 15 százalékra, 1985-ben 22 százalékra nőtt. Ezt követően a politikai és katonai zavargások hátterén 1990-ben csatlakozik az ellenzéki koalícióhoz, az 1993-as parlamenti választásokon pedig 24,5 százalékon teljesít. 1994-től a két és fél évig működő kormánykoalíció tagja. A Republikánus Török Párt a dolgozók érdekeit és jogait védelmezi, nyitott mindazok számára, akik Cipruson látják a sziget török közösségének jövőjét, és életképes és békés megoldást szeretnének találni a ciprusi feszültségekre. Az RTK szerint megvannak a ciprusi kérdés tárgyalásos rendezésének feltételei, elutasítja Ciprus Törökországhoz, illetve Görögországhoz csatolását, egyetlen reális megoldásnak a mindkét fél számára elfogadható föderális állammodellt tekinti, amelyben mindkét közösség szuverén jogokat élvez. A párt álláspontja szerint a föderális Cipruson élő török, illetve görög közösségnek egyaránt helye van az Európai Unióban.

SMER – Irány Párt (Szlovákia)

Az új politikai irányt képviselő párt az 1989 novemberében beindult folyamatok nyomán jött létre, hogy fellépési lehetőséget biztosítson a szlovákiai új politikai generáció számára, amely nem a meggazdagodás lehetőségeként, hanem munkaként és szolgálatként fogja fel a politikát. A SMER elhivatottságot és hitelességet követel politikusaitól, nem követi azoknak a pártoknak a gyakorlatát, amelyek színészeket, művészeket, sportolókat vonnak a politikába. Az alakulat kerüli célkitűzéseinek és ügyeinek megideologizálását, nem bal- és jobboldalban gondolkodik, hanem pragmatikusan viszonyul minden olyan professzionális megközelítéshez és megoldáshoz, amelynek célja az emberek életének megkönnyítése és új lehetőségek megteremtése. A SMER elsődleges célnak tekinti a rend, igazságosság és stabilitás megteremtését Szlovákiában, ennek érdekében minden törvényes eszközt felhasznál, és nem hajlandó a politikai kompromisszumra. A SMER a tolerancia pártja, elutasítja a diszkrimináció minden formáját, a vallásos meggyőződést a társadalom morális potenciálja részének tekinti.

Svéd Demokraták

A Svéd Demokraták a legnagyobb svéd nacionalista mozgalom, tagsága folyamatosan növekszik 1988-as megalakulása óta. A párt az önkormányzati részvétel mellett jelen van az egyházi kormányzatban is, miután az egyház vezetését egy 2000-es törvény a király hatásköréből egy demokratikusan megválasztott testület jogkörébe utalta át. Az SD nacionalista demokrata pártként határozza meg önmagát, és elhatárolódik a totalitarizmus és a rasszizmus minden formájától. Politikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az SD 2002-ben szerzi meg első parlamenti mandátumát. A Svéd Demokraták programjának alapelemei: a kisvállalkozók helyzetének javítása, a svéd családok támogatása, Svédország függetlenségének megőrzése, a multikulturális társadalom kialakulásának megakadályozása, a törvényes rend és a svéd haderő megerősítése, a nyugdíjasok problémáival foglalkozó minisztérium létrehozása, az állatok és a környezet védelme.

Szerb Megújulási Mozgalom

A pártot 1990-ben, Belgrádban alapítják a kommunista rendszer ellen harcoló politikai disszidensek, akik demokratikus többpártrendszert és Szerbia európai integrációját akarják. A Szerb Megújulási Mozgalom a legfőbb békepárti alakulat volt, amely elítélt mindenfajta háborús bűntettet. A párt vezeti az összes rendszerellenes tüntetést (1991, 1992, 1993, 1996, 1997, 2000), kezdeményezője a széles körű ellenzéki koalícióknak (DEPOS, Együtt Koalíció, DOS). A Szerb Megújulási Mozgalom liberális, polgári és demokratikus nemzeti párt, álláspontja szerint a szerb nemzet és állam megújulásának a demokratikus társadalmakban általánosan elfogadott értékek és intézmények megújulásával kell kezdődnie. A társadalom, az állam és a nemzet alapköve a család, ezért a nemzetpolitika célja a család gazdasági, társadalmi és lelki megerősítése. A törvényes rend és a demokratikus állam az erős civil társadalomra épül, viszont a civil szervezetek nem helyettesíthetik a kormányzat alapvető tevékenységét. Az SZMM szorgalmazza a modern, alkotmányos parlamentáris monarchia visszaállítását, az európai monarchiák mintájára. Támogatja a Vajdaság legszélesebb gazdasági autonómiáját, az ott élő kisebbségek jogainak garantálását, de nem engedi meg a szerb állam egységének és a vajdasági szerb többség jogainak vitatását. Az SZMM szerint a szerb hadseregnek és lakosságnak vissza kell térnie Koszovóba.

Szlovák Kereszténydemokrata Unió

A 2002-es választások eredménye megerősítette: a Szlovák Kereszténydemokrata Unió a szlovákiai jobbközép erők vezető alakulata. Az SZKDU támogatja a választások nyomán hivatalba lépő Dzurinda-kabinetet és a jobbközép kormánykoalíciót. A párt politikai megközelítésének magja az a meggyőződés, hogy sem a politikusok, sem a civil szféra nem rendelkezik minden válasszal. Elutasítja a baloldali demagógiát és az úgynevezett harmadik út üres populizmusát. Az SZKDU 2002-es parlamenti választási sikerét jelentős lépésnek tekinti egyik alapvető céljának megvalósulása felé: a pártnak Szlovákia nagy pártokon és működő politikai rendszeren alapuló politikai stabilitása egyik alappillérévé kell válnia. Az SZKDU szerint az állam szerepe a polgárok szabad döntései feltételeinek megteremtése. Szociálpolitikája az egyéni felelősség, az igazságosság és a szolidaritás elvén alapul. Külpolitikájának stratégiai célja az első számú szlovák nemzeti érdek: az ország teljes jogú EU-, illetve NATO-tagsága, amelyben felgyorsítja majd az ország fejlődését. A családot tekinti a társadalom építőkövének, és támogatja egy erős és korszerű oktatási és nevelési rendszer kiépítését. Gazdasági téren fontosnak tartja a magánkezdeményezés támogatásának és az állammal szembeni kötelezettségek (adók, illetékek) csökkentését. Sürgeti a közigazgatási reformot, Szlovákia tizenkét decentralizált önkormányzati egységre osztását.

Szlovák Kommunista Párt

1991-ben az egykori szlovák kommunista párt átalakul a Demokratikus Baloldal Pártjává, amely a marxista–leninista elveket szociáldemokrata politikára cseréli. Az új Szlovák Kommunista Párt 1992-ben alakul újra két kommunista szervezet egyesüléséből. 2002-ben a lakosság 5 százalékának támogatását élvezi. Álláspontja szerint a szocializmus gyakorlata bebizonyította, hogy a kapitalizmusnál jóval több hasznot hoz az emberek számára, a propaganda mégis embertelen totalitárius rendszernek állítja be. Elítéli a globális kizsákmányolást, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az OECD, a WTO és a hasonló intézmények politikáját, a műszaki fejlesztést, a neoliberalizmust és a globalizációt és a terrorizmus elleni harcot a kizsákmányoló status quo fenntartására szolgáló kapitalista és imperialista eszközöknek tekinti.

Szlovén Ifjúsági Párt

A Szlovén Ifjúsági Párt „ideológiáktól és múltbeli terhektől mentes, saját és mások hibáiból tanulni” akaró, fiatalokat tömörítő politikai mozgalom. A szlovén ifjúsági mozgalom válságából kiindulva szükségesnek tartja kialakítani az ifjúsági politizálás megszervezésének új formáját, amely egységbe fogja a különböző politikai pártokhoz csapódott fiatalokat, és felvállalja képviseletüket. Az ifjúsági párt létrejöttét a szociális problémák – munkanélküliség, demográfiai problémák, lakáskérdés – megoldásának szándéka ösztönözte. A szociális kérdések hatékony kezelése előfeltételének tekinti az ország decentralizációját. A Szlovén Ifjúsági Párt kiemelt kérdésként kezeli az oktatást, a képzést, melynek alapján az ország az Európa és a világ többi része felé utat nyitó kreatív tudás országa lehet. Szlovénia csatlakozása az EU-hoz a legmegfelelőbb lépés a szabadkereskedelmi piac felé, és döntő fontosságú a személyek, áruk és szolgáltatások szabadabb áramlása szempontjából, ezért az ifjúsági alakulat tudatában van annak, hogy az uniós csatlakozás jelenleg Szlovénia legfontosabb folyamata. A Szlovén Ifjúsági Párt szerint az országnak szüksége van saját védelmi haderőre, ennek hatékonyságának garanciáját a hivatásos hadsereg felállításában látja. A párt fontosnak tartja a környezet- és tájvédelmet, továbbá nem fél az olyan, tabunak számító kérdések felvetésétől sem, mint például a prostitúció vagy a kábítószerfogyasztás.

Szociáldemokraták Egyesített Listája (Szlovénia)

Az alakulat elődje Egyesített Lista névvel jött létre az 1992-es szlovéniai választások előtt a Demokratikus Reformok Pártja, a Szociáldemokrata Unió, a Szlovén Munkáspárt és a Nyugdíjasok Demokratikus Pártja megállapodása alapján. A Szociáldemokraták Egyesített Listája nevet az 1993-ban megtartott egyesülő kongresszuson vette fel. Pártprogramját 1995-ben, második kongresszusán fogadja el. Az alakulat 1996-ban Szlovénia egyetlen baloldali pártjaként a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjává válik. A Szociáldemokraták Egyesített Listája társult pártként az Európai Szocialista Párt keretén belül is aktív szerepet vállal.

Szociálliberális Párt
(Moldovai Köztársaság)

Az SZLP a szociálliberalizmus elveit követő jobbközép párt, a moldovai társadalom széles kategóriáinak politikai szándékait és érdekeit képviseli az ország korszerűsítése, a szabadság, a demokrácia, a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, a modern piacgazdaság, a jólét, az európai és nemzeti egység megvalósítása érdekében. A Szociálliberális Párt a moldovai politikai és gazdasági valóságra figyelve dolgozta ki politikai programját, amelynek legfőbb célja a tartós fejlődés, összhangban a belső reformok követelményeivel, valamint az európai és globális fejleményekkel. A párt úgy véli, hogy a liberalizmus hatékonyság- és profitorientáltságát össze kell kapcsolni a fejlődés szociális vonatkozásai iránti érdeklődéssel. Hosszabb távon megvalósítható célnak tartja a Moldovai Köztársaság felzárkózását a többi európai ország mellé, ezért az ország korszerűsítését és fejlesztését tartja a legfontosabb nemzeti célkitűzésnek.

Törvény és Igazságosság
(Lengyelország)

A Törvény és Igazságosság szerint Lengyelország súlyos válsággal küszködik, ennek oka az, hogy a kommunizmus bukása utáni lelkesedés és remény jelentős mértékben kihasználatlan maradt. A társadalmi és vagyoni különbségek egyre markánsabbak, a munkanélküliség szintje aggasztó, terjed a szervezett bűnözés, a gazdasági növekedés ritmusa lassul. A problémákba belefásult lengyel lakosság felrázására vállalkozik a Törvény és Igazságosság, amelynek legfőbb prioritása az állam rendjének helyreállítása, a korrupció felszámolása, a politika és a bűnözés közti kapcsolatok felszámolását. Ennek érdekében az alakulat sürgeti az állami hatalmak elválasztását, az alkotmány módosítását, a rendőrségi, titkosszolgálati és igazságügyi reformot. A Törvény és Igazságosság azonnali intézkedéseket szorgalmaz a gazdaságban a növekedési tendencia visszaállítása érdekében, több állami aktivitást tart fontosnak a szociális védelem és biztonság terén, és átfogó vidékfejlesztési programokat sürget a vidéki munkanélküliség csökkentésére és a mezőgazdaság átszervezésére.

Vajdasági Magyar Szövetség
(Szerbia)

A VMSZ 1994. június 18-án alakult Zentán. Polgárok egyesületeként, pártoktól és kormányoktól független szervezetként jött létre. Rá egy évre, 1995. június 17-én, Szabadkán alakult politikai szervezetté azzal az elsődleges céllal, hogy részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében.

A VMSZ-t a józan, a reális, a teljesítményorientált nemzetmegtartó politizálás igénye hozta létre. Az 1996-os szövetségi és helyhatósági választásokból – a rákényszerített megméretésben a csupán egyéves múlttal rendelkező politikai szervezet –, majd 1997-ben a köztársasági választásokból is győztesként került ki. A Vajdasági Magyar Szövetség színeiben, illetve támogatásával a Szövetségi Parlamentbe 3, a Köztársasági Népképviselőházba 4, a Tartományi Képviselőházba 11, a községi küldött-testületekbe pedig 139 képviselő került. A sikert, a választóknál elért bizalmat elsősorban annak köszönheti, hogy nem a rombolást, hanem az építkezést, nem a vádaskodást, hanem a vállalkozást, nem a fecsegést, hanem a cselekvést, nem a veszekedést, hanem az együttműködést tűzte zászlajára.

A VMSZ felvállalta a magyarság érdekképviseletét: önkormányzatokat működtet, őrzi a magyarság otthonait, harcol az iskoláiért, óvja templomait; a politika színterén pedig újabb és újabb csatákat kell megvívnia.

Teljesítményorientált nemzetmegtartó reálpolitizálásában továbbra is az összefogást, együttműködést, a toleranciát szorgalmazza.

A Vajdasági Magyar Szövetség a vajdasági magyarság magyarként való otthon maradását szolgáló, meggyőződésében, szavaiban és tetteiben demokratikus elkötelezettség nemzeti politikai szervezet. A VMSZ egyaránt elkötelezett a vajdasági magyar nemzeti közösség érdekei és értékei, valamint a nemzeti hovatartozástól független általános, civilizációs és polgári értékek mellett. Mi elsősorban a Vajdaságban élő magyarokat tömörítjük sorainkba, és szolgáljuk őket, ugyanakkor politikai tevékenységünkkel, tudásunkkal és erőfeszítéseinkkel szeretnénk építően és érdemben hozzájárulni az ország egészének, de különösen Vajdaság Autonóm Tartománynak a fejlődéséhez és megerősödéséhez.

Politikai szervezetünk mélyen elkötelezett a nyugati demokráciák alapvető értékei mellett, ezért tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni ezen értékek mielőbbi meghonosításához a Vajdaságban és Szerbiában. Különösen fontosnak tartjuk az egyetemes emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását, melyeknek szerves része a másságra való jog. Különböző nyelvű és kultúrájú polgárok csak akkor lehetnek egyenlők, ha egyenlő joguk és lehetőségük van arra, hogy őrizzék és fejlesszék saját nyelvüket és kultúrájukat. Kiállunk továbbá a jogállam megteremtése, a hatalmi ágak elválasztása, a többpárti parlamenti demokrácia következetes működése, a szociális piacgazdaság kiépítése és nem utolsósorban az ország mielőbbi európai integrálódása mellett.

Zöldek (Ausztria)

A zöldek alapeszméje a szabad emberek szolidáris társadalma érintetlen környezetben. Ez a vízió nem valamiféle ideális végső állapotra vonatkozik, hanem a nyitott jövőre, amelyet értékeik, elveik és politikájuk alapján alakítani szeretnének. Az alapértékek, amelyekből politikájukat levezetik, a következők: ökologikus, szolidáris, önrendelkező, demokratikus, erőszakmentes és feminista. Az ökologikus gondolkodás a kölcsönhatásra és a lehetséges hosszú távú következményekre figyel, a fenntartható fejlődés elvei alapján tájékozódik, célja pedig a természetes életfeltételek megőrzése. A szolidaritás és az ökológia egymás kiegészítői, ugyanis az erőforrásokat is egyenlően kell elosztani valamely társadalom tagjai, az egyes társadalmak, illetve a ma élő és a következő generációkhoz tartozó emberek között. Az önrendelkezés elve alapján álló és a demokratikus döntések mindazonáltal ellentmondásba kerülhetnek az ökológia elvével, amennyiben következményeik romboló hatással lehetnek a természetes életfeltételekre. Az egyének, csoportok, illetve az államok önrendelkezési jogát azonban mások (többek között a következő generációk) önrendelkezési joga és életlehetőségeinek biztosítása határolja. Az erőszakmentesség mint alapérték a hatalommentes konfliktusfeldolgozás politikájához vezet, melynek célja az igazságtalanság felszámolása mind konkrét esetekben, mind pedig strukturális vagy kulturális téren. A feminizmus mint alapérték az azzal a tradicionális beállítódással való szembenállást jeleníti meg, mely a nőiséget az érzések, az irracionalitás és a testiség területére száműzi, szakadékot hozva létre az irracionális és nőies magánélet, illetve a racionális és férfias nyilvánosság között. A feminizmus tehát társadalomkritikát fogalmaz meg, pontosabban az olyan patriarchális berendezkedések kritikáját, mint a militarizmus, kapitalizmus, neoliberalizmus, illetve a tudományosságban, az egyházakban, illetve az államban fellelhető patriarchális struktúrák.

A nyugati ipari társadalmak válsága azokban az uralmi formákban gyökerezik, amelyekben az emberek emberek feletti uralma kéz a kézben jár a természet feletti uralommal. A kapitalizmusban dívó profitorientált munkaszemlélet ugyanis lehetővé teszi az emberek feletti közvetett uralmat, ugyanakkor pedig a termelőerők növekedése a természet kizsákmányolásához vezet. Legkésőbb a hetvenes évek közepétől azonban, amikortól a csökkenő növekedési mutatók és a munkanélküliség növekedése félreérthetetlenül mutatja a krízis jeleit, nyilvánvalóvá vált, hogy a modell nem nyújt teret a további termelésnövekedés számára, és hogy a jóléti társadalom fogalma átértelmezésre szorul.

A politikának vissza kell nyernie a gazdasággal szembeni primátusát, a gazdaság ugyanis nem képes arra, hogy megoldja a felmerült problémákat, amelyek szociális és ökológiai szabályozást igényelnek. Az élhető jövőt biztosító fejlődés mélyreható strukturális reformokat feltételez a gazdaságban, a társadalomban és az ökológiában, s ezeket a reformokat a zöldek a fenntarthatóság fogalmának kereteiben határozzák meg. A cél a gazdaság és a társadalom oly módon való megszervezése, hogy az minden ember számára (a maiak és a következő generációk számára is) egyenlő életesélyeket, alapvető jogokat és önkibontakoztatási lehetőségeket kínáljon, valamint működő ökoszisztémát biztosítson a nem emberi élőlények számára is. Mindezen célok eléréséhez azonban nem elég a fenntarthatóságnak mint ökológiai erőforrás-védelemnek a meghatározása: a fenntarthatóságnak az ökológiai komponens mellett gazdasági és szociális összetevője is van. A fenntarthatóság elvű politikai cselekvés több vezérfonal alapján szerveződik; ezek a vezérfonalak (alapelvek) a következők: (középtávú) életérdekek a (rövid távú) profit-érdekek helyett; társadalmi együttműködés konkurrencia helyett (ahol a cél nem „a legerősebb túlélése”, hanem a jobb állapotok biztosítása mindenki számára, tudatában lévén annak, hogy a globális összefüggések miatt a lánc leggyengébb tagja a többi tagot is veszélyezteti); körforgás (a fenntarthatóság szerint orientálódó társadalom a gazdaságban „anyagcserére” törekszik, vagyis az erőforrás-felhasználás és a hulladékok feldolgozásának minél zártabb körforgására); a reális költségek elve (a külső költségek internalizálása és az okozó elvének alkalmazása, mely utóbbi értelmében a valakik által okozott természeti kárt nem a társadalommal fizettetjük meg, hanem az okozóval); a sokféleség elve (a biológiai sokféleséget felmutató ökoszisztémák életrevalóbbak, mint a többiek, a sokféleség pedig az emberi társadalmakban is megerősíti a társadalom fejlődőképességét és problémamegoldó képességét); a partici-patív eljárások elve (a tapasztalat arra tanít, hogy a különböző problémákra úgy lehet a legolcsóbban a legjobb megoldást találni, hogy azokat a csoportokat, amelyeket a probléma különösen érint, kezdettől fogva bevonjuk a megoldáskeresésbe).

A zöldek számára központi politikai feladat a piacgazdaság határainak kijelölése ott, ahol annak belső logikája hátrányokat okoz a közösség számára. Ehhez azonban szabályokra van szükség. Az ökológiai és szociális érdekek védelme mint a gazdasági érdekeket meghaladó célkitűzés állami szabályozást igényel, s így erős államot feltételez, amely nemcsak megengedni, hanem életbe léptetni is képes a szociális és ökologikus gazdasághoz szükséges keretfeltételeket.

A zöldek által szorgalmazott adórendszer is a szociális és az ökológiai szempontnak rendelődik alá. Eszerint a természeti erőforrások elhasználása és a környezetszennyezés mértéke szerint kirótt adót (ami ily módon a környezetbarát technológiák elterjedését eredményezné) a munkavállalók adójának csökkentése egészítené ki.

A munka a zöldek szemléletében több a megélhetés biztosításánál, s ennek megfelelően a munkavállalókat sem lehet puszta gazdasági tényezőkként („humán erőforrásként“) kezelni. Másik aspektusa a munkavállalás kérdésének a fizetetlen munka, amely elsősorban a nőket érinti, és amely, bár nyilvánvalóan hozzájárul a nemzeti bevételhez, mégsem részesül megfelelő társadalmi elismerésben (ennek a helyzetnek az orvoslására ajánlják a „reproduktív” munka nyílt támogatását, illetve olyan munkaidő-típusok kialakítását, amelyek mindkét nem számára lehetővé teszik pl. a gyermekgondozásban való részvételt). További nehézségeket hoz magával az úgynevezett „atipikus munkaviszonyok” esete (ideiglenes, nem teljes munkaidővel járó munkaviszonyok), amelyek kiszolgáltatottá teszik a munkavállalót, és egzisztenciális bizonytalansághoz vezetnek, esetenként pedig az elszegényedéshez járulnak hozzá. Ezekre a nehézségekre ajánl megoldásokat a zöldek foglalkoztatási programja, melynek lényegi célja a teljes foglalkoztatottság elérése.

A kisebbségi kérdések a demokrácia alapvető kérdései, tekintettel arra, hogy egy olyan társadalom, amely a kisebbségek elkülönítésére és diszkriminációjára törekszik, egy csoport valós vagy vélt másságát érvként használja az igazságtalan bánásmód és a kirekesztés igazolására. Az úgynevezett „régi” („őshonos“) és „új” (bevándorló) kisebbségeknek az osztrák társadalomban szokásos megkülönböztetése azoknak a többségi társadalommal való szociális és politikai egyenlőtlenségét hangsúlyozza. A zöldek ezzel szemben alternatív és emancipatórikus kisebbségpolitikát szorgalmaznak, amely arra irányul, hogy megakadályozza egyes emberek vagy csoportok gazdasági, szociális vagy nyelvi-kulturális alapon való kirekesztését, illetve hogy elősegítse a kisebbségeknek a társadalom életében való teljes jogú részvételét.

Ausztria EU-tagsága az osztrákok döntése, ez azonban nem jelenti azt, hogy a zöldek ne illethetnék kritikával az Unió intézményeit. A kritika sarkalatos pontjai az EU gazdaságpolitikáját, illetve demokratikus berendezkedésének hiányosságait illetik, a bővítést viszont szükségesnek tartják a zöldek ahhoz, hogy Európa megosztottsága valóban meghaladhatóvá váljon. Szükségesnek tartják továbbá az európai egység természetének tudatosítását: Európa egysége nem alapszik közös valláson, sem közös ideológián, sem közös nyelven, sem közös nemzeten, sem közös etnikai származáson. Az európai egység alapja a demokrácia és az emberi jogok. Az európai egyesülés ezért vagy demokráciaként fog sikerülni, vagy zátonyra fut. Mivel a nemzetállam az a történeti forma, amelyben a demokráciát mindeddig megvalósítani sikerült, sorskérdéssé válik az európai integráció számára, hogy képes-e a nemzetek feletti demokrácia megalkotására.