Merényi-Metzger Gábor
Egy vers az amerikai polgárháborúból
G. H. Boker: Zagonyi
Száznegyven évvel ezelõtt, 1861. október 25-én zajlott le a springfieldi halálroham vagy más néven a "Zagonyi's death ride" (Zágonyi halállovaglása). Az amerikai polgárháború történetének ezen kicsiny, de mégis jelentõségteljes epizódja a Missouri államban fekvõ Springfield városának a déliektõl való elfoglalása volt. A springfieldi rajtaütéssel aratták az északiak elsõ igazi gyõzelmüket, elfoglalva a déli szakadárok egyik legjelentõsebb középnyugati támaszpontját, és ezzel felszabadították egész Missouri államot. E tényen felül még tovább növelte a gyõzelem súlyát, hogy egy alig 160 fõt számláló csapat, az ún. "Frémont's Body Guard" (Frémont testõrsége) verte meg, illetve kergette el Springfieldbõl a közel 2200 - tehát több mint tízszeres túlerõben lévõ - déli katonát.
Ez a ragyogó gyõzelem egy volt negyvennyolcas magyar honvédtiszt, a Szatmár vármegyei Szinérváralján 1822-ben született Zágonyi Károly1 testõr õrnagy nevéhez fûzõdik. Õ volt ugyanis a republikánus politikus és korábbi elnökjelölt, John C. Frémont tábornok testõrségének megszervezõje és vezetõje.
Bár a roham alig két óráig tartott, ennyi idõ is elég volt ahhoz, hogy végrehajtói örökre bevonuljanak az amerikai történelembe, halállovaglásuknak képe pedig felkerüljön a washingtoni Capitolium kupolacsarnokának falára is. A hadtörténeti események leírására, valamint Zágonyi Károly pályafutásának ismertetésére most nem térünk ki, hiszen azzal már számos tanulmány foglalkozott.2
A springfieldi csata híre hamar bejárta az országot. Zágonyit lelkesen ünnepelte a végre igazi gyõzelemrõl tudósító északi sajtó. Egymást érték az õt magasztaló cikkek, sõt több amerikai költõ versben örökítette meg Zágonyi õrnagy és csapata hõstettét.
Ekkor született meg két kevéssé ismert szerzõ, R. B. Caverly3 Zagonyi's Charge (Zágonyi rohama)4 és H. L. Gordon5 Charge of Fremont's Body-Guard (Frémont testõrségének rohama)6 címû költeménye, valamint a polgárháborús idõszak egyik legismertebb költõjének, G. H. Bokernek Zagonyi címû verse.
A csata 140. évfordulójáról itt most George Henry Boker versével és annak két magyar fordításával kívánunk megemlékezni. A vers közlése elõtt azonban szeretnék pár szót ejteni a szerzõrõl.
George Henry Boker 1823. október 6-án született Philadelphiában. Irodalmi pályáját mint újságíró kezdte. Késõbb több sikeres színpadi mûnek - így például az 1848-ban bemutatott Calaynosnak vagy az 1856-ban irt Az eljegyzés címû vígjátéknak - lett a szerzõje. Továbbá háromszáztizenhárom szerelmes szonett és egyéb vers jelzi irodalmi pályáját. Legjelentõsebb mûve a -19. századi amerikai drámairodalomból kiemelkedõ - Francesca da Rimini (1856) címû tragédiája. Irodalmi tevékenységén kívül mint politikus is ismert volt. Egy idõben õ volt az Egyesült Államok törökországi, majd oroszországi nagykövete. 1890. január 2-án, életének 67. évében hunyt el Philadelphiában.7
Boker Zagonyi címû verse nem sokkal késõbb íródhatott, mint maga az esemény, a springfieldi halálroham történt. Keletkezését tehát valamikor 1861. október végére, november elejére tehetjük. A vers egyébként 1864-ben jelent meg elõször önálló kötetben.8
ZAGONYI
(October 25. 1861)
Bold Captain of the Body-Guard,
I'll troll a stave to thee !
My voice is somewhat harsh and hard,
And rough my minstrelsy.
I've cheered until my throat is sore
For how Dupont at Beaufort bore;
Yet here's a cheer for thee!
I hear thy jingling spurs and reins,
Thy sabre at thy knee;
The blood runs lighter through my veins,
As I before me see
Thy hundred men with thrusts and blows
Ride down a thousand stubborn foes,
The foremost led by thee.
With pistol snap and rifle crack -
Mere salvos fired to honor thee -
Ye plunge, and stamp, and shoot, and hack
The way your swords make free;
Then hack again, - the path is wide
This time, - ye gods! it was a ride,
The ride they took with thee!
No guardsman of the whole command
Halts, quails, or turns to flee,
With bloody spur and steady hand
They gallop where they see
Thy daring plume stream out ahead
O'er flying, wounded, drying, dead;
They can but follow thee.
So, Captain of the Body-Guard,
I pledge a health to thee!
I hope to see thy shoulders starred,
My Paladin; and we
Shall laugh at fortune in the fray
Whene'er you lead your well-known way
To death or victory!9
Szerencsénkre a versnek két magyar fordítása is született. Bár ezek már megjelentek nyomtatásban Magyarországon, közlésük - már csak az angolul nem tudók miatt is - elengedhetetlen és szükséges.
Az elsõ fordítást Bogáti Péter10, a neves ifjúsági regényíró tette közzé Õrnagy úr, keressen magának ellenséget! címû - Zágonyi Károly életérõl írt - könyvében.
A másik fordítás az Amerikai Egyesült Államokban élõ nyelvész, dr. Bakó Elemér12 tollából származik.
ZÁGONYI
(1861. október 25.)
Testõrkapitány, ez a vers
hõstettedért dicsér!
A hangom harsány, néha nyers;
döntsd el magad, mit ér.
Bár unom már a sok vitézt,
ki mindig éljenezni készt,
bolond, ki most kitér!
Sarkantyúd a fülembe cseng,
szablyád a dobverõd...
Vérem vadul pezsdül, kereng,
látván a bõsz erõt,
amint lezúdul századod,
s marad nyomán ezer halott!
Te vágtatsz mind elõtt.
Pisztolynak puska válaszol,
harcodról énekel...
Szúr, vág, cikázik, elsodor,
pengéd ösvényre lel!
És újra sújt - nyílt útja van...
Nagy ég! Minõ lovasroham!
Ki tartóztatja fel?!
Követte mind a jó vezért.
El senki sem futott.
Sebét feledte és a vért,
ki téged láthatott,
amint élõn és holton át
vívtad könyörtelen csatád:
s nyomodban vágtatott!
Csak így tovább, derék vitéz.
Soká élsz, úgy hiszem!
Válladra vágyódik e kéz,
te hõs. Bár ismerem
a vakszerencse útjait,
veled megyek, ha kardod int:
halál - vagy gyõzelem!11
ZÁGONYI
(1861. október 25.)
Vakmerõ testõrkapitány,
Hadd zengjen rólad ének,
Hangom bár érdes és nem lágy,
S nem finom e mûvészet.
Hurráztam, míg berekedt torkom,
Dupontért, ki gyõzött Beauforton;
De itt egy hurrá néked!
Hallom sarkantyúd és kantárad,
Térdedet verõ kardod,
Eremben a vér frissen árad,
Ahogyan száz huszárod
Szemem láttára szúr és vág
Ezer vad ellenségen át
Repülve, s Te az élen!
Puskatûz, pisztolyok ropognak,
- Csak Neked adott díszlövések -
Hullnak, tapodnak, lõnek, vágnak,
Kardok elõtt nyílnak a rések;
Újabb csapások,-- és már széles
Az út, és - istenek! - be fényes
Rohamba mentek véled!
Nem volt testõr, ki nem merész,
Ki állna vagy megfutna,
Véres sarkantyú, biztos kéz, -
Csak rohannak az útra,
Hol csákód tolla röpdös és
Sérült, haldokló elenyész.
De mennek mind utánad!
Így hát, testõrkapitányom,
Hadd ürítsem Rád kelyhem,
Tábornoki csillagod lássam
Válladon, hõsöm, melyben
Ott ragyogjon jókedvünk is, ha
Csapatod élén mégy rohamra,
A halálba vagy gyõzni.13
JEGYZETEK
1. Zágonyi Károly életével foglalkozó legfontosabb irodalom: Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861-65. Budapest, 1964. 66-69. o.; Balogh Béla: A Szinértõl Springfieldig. Adalékok Zágonyi Károly életrajzához. Bányavidéki Új Szó, 1998. március 6. sz. 5.; Dancs Lajos: Naplójegyzetek, töredékek tízévéves emigrációs élményeimbõl, Budapest, 1890. passim.; Dojcsák Gyõzõ: Amerikai magyar történetek. Budapest, 1985. 147-149.; Kertbeny, K. M.: Alfabetische Namenliste Ungarischer Emigration 1848-1864. Brüssel Leipzig, 1864. 77.; Kónya László: Zágoni Zágonyi Károly, az 1848-49-es szabadságharc fõhadnagya, Amerika hõse. In: Szatmáriak az 1848/49-es szabadságharcban. Szatmárnémeti, 1999. 63-69.; Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció. Budapest, 1984. 260-263.; Merényi Gábor: A springfieldi hõs. Interpress Magazin, 1989. 1. sz. 4-9.; Pivány Jenõ: Zágonyi, a springfieldi hõs. Philadelphia, 1910; Vasvary, Edmund: Lincoln's Hungarian Heroes 1861-1865. Washington D. C., 1939. 162-164.; Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 59. Teil. Wien, 1890. 85-86.
2. Zágonyiról és a springfieldi csatáról: Benton-Frémont, Jessie: The story of the Guard. Boston, 1863; Dorsheimer, William: Frémont's hundred days in Missouri. Vol. II. In: Atlantic Monthly, 1862. Febr. 247-258.; Kónya László: Zágonyi Károly, a springfieldi hõs kiadatlan jelentései a gyõztes csatájáról. In: Forradalom és szabadságharc a Felsõ-Tisza vidéken. Nyíregyháza, 1998. 71-77.; Lukács Lajos: A missouri hadmûveletek magyar vonatkozásai. Frémont tábornok és a magyar emigránsok 1861-62-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 1994. 1. sz. 84-88.; Merényi Gábor: A springfieldi halálroham. Honismeret, 1986. 6. sz. 44-45.; Moore, Frank: The Rebellion Record. A Diary of America Events. Vol. III. New York, 1862. 235-239.; The War of the Rebellion. Series. I. Vol. III. Washington, 1881. passim
3. Robert Boodey Caverly (1806-1887), amerikai költõ
4. A vers megtalálható: The poetical works of Robert B. Caverly, of the Middlese bar. Vol. I. Boston, 1876. 45-49.
5. Hanford Lennos Gordon, amerikai költõ
6. A vers megtalálható: Gordon, Hanford L.: The feast of the Virgins. Chicago, 1891. 289-293.
7. Világirodalmi Lexikon. I. kötet. Budapest, 1970. 1013.
8. Boker, George Henry: Poems of the War. Boston, 1864. 48-50.
9. A vers megtalálható: Boker: i.m. 48-50.; Vasvary: i. m. 16.; B. E. Stevenson: Poems of American History. Boston, 1922. 453-454.
10. Bogáti Péter (Budapest, 1924. dec. 15.), író, kritikus, mûfordító. Leginkább ifjúsági regényei ismertek, de mint újságszerkesztõ is dolgozott. Így többek között 1957-tõl 1961-ig az Élet és Irodalom mûvészeti rovatvezetõje volt. Jelenleg nyugdíjas.
11. A fordítás megtalálható: Bogáti Péter: Õrnagy úr, keressen magának ellenséget! Budapest, 1978. 211-212.
12. Dr. Bakó Elemér (Hencida, 1915. nov. 18.), nyelvész, könyvtáros. 1947 és 1951 között a müncheni egyetemen finnugor nyelvészetet oktatott. 1951-tõl az USA-ban él, ahol egy idõben a washingtoni Kongresszusi Könyvtár munkatársaként is mûködött. Jelenleg nyugdíjas.
13. A fordítás megtalálható: Bakó Elemér: Zágonyi Károly. Új Tükör, 1989. május. 14. sz. 19.