MŰSORFÜZET 1996 január - február

 

Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila

Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök

Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

TARTALOM

· ELÕADÁSOK

· 1996 évi Nemzetközi rendezvény-elõzetes

· FELHÍVÁSOK

· Elnökségi, választmányi határozatok, állásfoglalások

· A Barlangkutatók Szakmai Találkozójáról

· HÍREK

· Elrejtett ökoszisztéma egy román barlangban

· A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság Közleményei

· A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának közleménye

· A Barlangi Mentõszolgálat hírei

· Sikertörténet!

 

ELÕADÁSOK

 

· 1996. január 8. (hétfõ) Dr. Kósa Attila: Az alsó-hegyi zsombolyok kutatásának története

· 1996. január 22 Adamkó Péter - Leél-Õssy Szabolcs: A József-hegyi-barlang feltárása, tovább-kutatásának lehetõségei

· 1996. február 5. Kollár K. Attila - Maróthy László: Víz alatti barlangok feltárásának eredményei

· 1996. február 19.Dr. Szunyogh Gábor: A Béke-barlang térképezése

Az elõadások helyszíne a korábbiakhoz hasonlóan a SZEMLÕ-HEGYI-BARLANG FOGADÓÉPÜLETE (Budapest, II. Pusztaszeri út 35.). Kezdési idõpont mindig 18 órakor.

 

Barlangklíma és idõjárás: a Barlangklimatológiai és terápiai, valamint az Oktatási Szakosztály közös elõadássorozata

· 1996. január 15. Gádoros Miklós: A radon-ion-aerosol rendszer 1. rész

· 1996. január 29. Gádoros Miklós: A radon-ion-aerosol rendszer 2. rész

· 1996. február 12.Gádoros Miklós: A radon-ion-aerosol rendszer 3. rész

· 1996. február 26.Gádoros Miklós: A radon-ion-aerosol rendszer 4. rész

Az elõadások helyszíne a Társulat tárgyalója (Budapest, II. Fõ utca 68. II. 210.). Kezdési idõpont mindig 17 óra.

 

1996 évi Nemzetközi rendezvény-elõzetes

Belföldi

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat a „’96 Magyarország” rendezvénysorozat keretében az alábbi nemzetközi rendezvényeket rendezi meg a jövõ évben.

— Barlangok a mûvészetekben konferencia és kiállítás Idõpont: 1996. július 23-27. A konferencia helyszíne: Jósvafõ

— Barlangok zenéje szimfónius zenekari hangverseny Idõpont: 1996. július 27-28.  A helyszín: a Baradla-barlang Hangverseny-terme

— Idegenforgalmi barlangok világtalálkozó  Idõpont: 1996. október 14-20. A konferencia helyszíne: Aggtelek

— Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a KTM TvH Barlangtani Intézetével, a CEE-WEB-csoporttal (Miskolc) és a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzettel együttmûködve nemzetközi konferenciát szervez  Kutatás, Természetvédelem és Kezelés” címmel. Idõpont: 1996. május 1-5.

A konferencia célja az elmúlt években végzett természetvédelmi célú kutatások eredményeinek, azok gyakorlati alkalmazásának, felhasználhatóságának, a védelmi célú kezelésben használt módszereknek és a jövõ terveinek bemutatása, valamint ezek összehasonlítása más európai országokban folyó hasonló programokkal. A találkozó lehetõséget teremt a külföldi és hazai kutatók, valamint a természetvédelem szakemberei számára, hogy eredményeiket, tapasztalataikat közzé tehessék, problémáikat megvitathassák.A szervezõk elõadások és poszterek formájában várják a földtani és az élõ természeti értékekkel foglalkozó kutatások, állapotfelvételek eredményeit és az ezek alapján kidolgozott kezelési módszereket bemutató referátumokat. A rendezvényrõl további információkat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságától kérhetnek. Jelentkezni levélben vagy telefaxon az alábbi címen lehet: pontos név, postai cím, valamint az elhangzó elõadás vagy poszter témájának feltüntetésével. Konferencia titkárság:  Horváth Róbert és Tóth Erika  Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafõ, Pf. 6. Tel./Fax: 48 350 006

 

Külföldi:

— Elméleti és alkalmazott karsztológia Idõpont: 1996. május 26-június 1. A konferencia helyszíne: Herkulesfürdõ, Románia

— Repedezett, karsztos víztartó rétegek—sérülékenység és megtarthatóság  Idõpont: 1996. június 10-13.  A konferencia helyszíne: Katowice, Lengyelország

— Mérnöki geológia és a környezet (egyik szekció a barlangvédelem!)  Idõpont: 1997. június 23-27. A konferencia helyszíne: Athén, Görögország

 

Valamennyi ajánlott rendezvénnyel kapcsolatos részletes információ a Titkárságon beszerezhetõ.

Titkárság

 

FELHÍVÁSOK

 

A Társulat 1996-ban több nemzetközi rendezvényt szervez. Ezek közül kiemelkedik az "Idegenforgalmi barlangok világtalálkozó", amely egyben az idegenforgalmi barlangok nemzetközi szervezetének (ISCA) rendes évi ülése lesz.  A rendezvények kapcsán célszerû lenne a hazai barlangok mind teljesebb körû bemutatása - lehetõség szerint - video anyagok segítségével is. Szeretnénk, ha a Társulat barlangi videózással (is) foglalkozó tagjai áttekintenék lehetõségeiket és a hátralévõ idõben elvégezhetõ feladatokat, ill. a további szakmai együttmûködést.A fentiekben foglaltak egyeztetése, megvitatása érdekében 1996. január 10-én 17 órakor a Társulat tárgyalójában (Bp. II. Fõ utca 68. II. 210.) megbeszélést tartunk. A témát mûvelõk, érdeklõdõk, video anyagokkal rendelkezõk megjelenésére feltétlenül számítunk.

 

¯

Az 1996. évi tagdíjak befizetése

Az 1996. évi tagdíjak befizetését a korábbiakhoz hasonlóan az alábbiak szerint kérjük.

1)      A rendes tagdíj 600 Ft, március 31-ig történõ befizetés esetén csak 500 Ft.

2)      A kedvezményes tagdíj (diák, katona, nyugdíjas, GYES, GYED) 300 Ft.

3)      A július 1. után belépõ új tag féléves (300, illetve 150 Ft) tagdíjat fizet, de a Karszt és Barlang csak teljes évi tagdíj befizetése esetén jár.

4)      Új belépõk a tagdíjon felül 50 Ft egyszeri belépési díjat fizetnek. A tagdíjbefizetés feltételei változatlanok, tehát:

     helyszíni befizetés a Titkárságon, elsõsorban egyéni tagok részére,

     csoportok tagjai szintén a Titkárságon fizethetnek be, lehetõleg a csoportvezetõk, ill. a csoport által megbízott összekötõk útján, egy összegben,

     vidéki csoportok részére — amennyiben személyes befizetésre nincs alkalom — kérésre csekket biztosítunk.

Az egyéni és csoporttagok fegyelmezett tagdíjbefizetését — hasonlóan az elõzõ évekhez — ezúton is köszönjük!

Titkárság

 

Elnökségi, választmányi határozatok, állásfoglalások

Elnökségi ülés: 1995. december 7.

 

¾ Meghallgatta és elfogadta Stieber Józsefnek  az UIS Barlangklimatológiai és -terápiai Szakbizottsága sezanai (Szlovénia) ülésérõl szóló beszámolóját.

¾ Meghallgatta és elfogadta Hegedûs Andrásnak, az újonnan alakult Barlangvédelmi Szakosztály vezetõjének tájékoztatóját a szakosztály terveirõl, munkájáról.

¾ Meghallgatta és elfogadta Hazslinszky Tamásnak, a Solymári Bizottság vezetõjének beszámolóját a bizottság 1995. évi mûködésérõl.

¾ Elfogadta a Társulat 1996. évi munkatervét

¾ Egyhangúlag elfogadta, hogy Fleck Nóra ügyvezetõ titkár 1996. január 1-tõl 20 %-os bérfejlesztésben részesüljön.

¾ Meghallgatta és tudomásul vette a fõtitkár beszámolóját a Barlangkutatók Szakmai Találkozójáról.

¾ Elfogadta 9 új belépõ felvételi kérelmét.

 

Választmányi ülés: 1995. december 7. (nem volt határozatképes)

 

¾ Meghallgatta és tudomásul vette a Társulat 1996. évi munkatervét.

¾ Meghallgatta és tudomásul vette a Barlangvédelmi Szakosztály vezetõjének tájékoztatóját.

¾ Értékelte a Barlangkutatók Szakmai Találkozóját és javaslatokat tett a jövõ évi rendezvény programjára vonatkozóan.

 

 

A Barlangkutatók Szakmai Találkozójáról

 

 

A Jósvafõn, 1995. november 10-12. között megrendezett találkozóra kellemes éghajlati viszonyok között 141 regisztrált résztvevõ részvételével került sor.

Az elsõ alkalommal megrendezett rendezvény fõ célja az volt, hogy a Társulat tagjai szakmai tevékenységükrõl, feltáró, kutató, dokumentáló tevékenységükrõl, külföldi expedícióikról kölcsönösen tájékoztassák egymást, olyan szakterületeket is megismerve, amelyet nem mûvelnek vagy nem tartozik szûkebb érdeklõdési körükbe.

A nagyszámú elõzetes jelentkezés miatt az elõadások idõtartamát idõben korlátozni kellett, de a fegyelmezett elõadóknál ez nem okozott problémát, az elõadások lényegre törõek, tartalmasak voltak. Az elõadások, élménybeszámolók közötti szünetek, az éjszakába nyúló vetítések alkalmat adtak baráti beszélgetésekre, szakmai kérdések megvitatására és a személyes kapcsolatok ápolására. A rendezvény zökkenõmentes lebonyolítását nagyban segítette az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, a rendezvénynek otthont biztosító Jósvafõi Önkormányzat és a kiváló video-vetítõt biztosító Természetvédelmi Hivatal. Köszönet a segítségért.

A helyszínen folytatott elõzetes konzultáció alapján a következõ Szakmai Találkozót 1996-ban Tapolcán rendezzük, a tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport és reményeink szerint a Bakonyi Bauxitbánya támogatásával.

Találkozunk jövõre Tapolcán!

Szablyár Péter

 

HÍREK

Köszönetnyilvánítás

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik Gyurka elvesztését követõen részvétükkel próbálták fájdalmunkat enyhíteni. Külön szeretnénk megköszönni a barlangász társaknak és a Barlangi Mentõszolgálatnak az együttérzõ támogatást.

Rose Gyuri szülei és testvérei

 

 

Elrejtett ökoszisztéma egy román barlangban címmel rövid hír jelent meg a Science 1995. évi novemberi számában (270. kötet 1123. oldal). A dobrudzsai Movile barlangot még 1986-ban fedezték fel, de a Ceaucescu korszakban nem kutatták. A barlang (a fénykép alapján tavasbarlang) biológiai szempontból rendkívül izgalmas. A barlang falán vastag szõnyeget alkotva fordulnak elõ bizonyos baktériumok. Ezeknek a baktériumoknak az érdekessége, hogy az energiaforrásuk hidrogénszulfid. Ily módon a barlangban eddig azonosított 50 fajta gerinctelen élõlényt a kénhidrogén tartja fenn. Az 50 fajta közül 33 fajtát (pl.: ragadozó piócák, pókok) eddig csak ebben a barlangban találták meg. "Nagyon szerencsés, hogy a felfedezõk felismerték ezt (a barlang egyedülállóan izgalmas környezet-élõvilág rendszerét)" mondja David Culver biológus.

Szabó Géza

(Ld. még a National Geographic 1995 októberi számának „Geographica” rovatában az állatok fényképeivel. A szerk.)

 

A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság Közleményei

 

A Mátyás-hegyi-barlangban az Imre-kürtõ omladékát a TTE Meteor Vass Imre Csoport kitakarította, így a barlangszakasz újra látogatható. Felhívjuk a túrázók figyelmét, hogy a barlang csak megfelelõ alapfelszereléssel látogatható. Ezek meglétét kulcsfelvételkor a Barlangüzem ügyeletese ellenõrzi.

Juhász Márton

 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának közleménye

 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 1995 év decemberében lezáratta az István-lápai-barlangot.

A lezárás oka a barlang természeti és mûszaki állapotának az utóbbi években bekövetkezett romlása. Ezt a barlangtúrák számának rohamos növekedése idézte elõ, melyet a látogatók sokszor indokolatlan lent alvással kötnek egybe. E miatt bekövetkezett a létrák, kötelek gyors tönkremenetele, melyek kulcsfontosságúak a barlangban folyó kutatómunka zavartalan folytatása szempontjából. A rendszeres bivakolás és túrázás során hátrahagyott, folyamatosan újratermelõdõ tetemes mennyiségû szemét (karbidmész, anyagcseretermékek, konzervdoboz, egyéb csomagolóanyag stb.) természetvédelmi szempontból nem kívánatos kiszállítása kényszerû munkát ad a barlangkutatóknak.

Az  István-lápai-barlang Magyarország legmélyebb barlangja, és formakincse, képzõdményei, mérete folytán jogilag fokozott védelmet élvez. Jelenlegi állapotának fenntartása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a feladata. Ezt a lent alvással egybekötött túrák beszüntetésével, a barlang egyes sérülékeny szakaszának lezárásával, az egyszerre lent tartózkodók számának korlátozásával kívánjuk elérni.

Kérjük ebben az MKBT tagjainak együttmûködését.

A lezárással egyidejûleg - a kutatókkal egyetértésben - a bejáratnál engedély nélkül épült fakalyiba elbontásra került. A rossz állapotban lévõ faház eredeti funkcióját már nem töltötte be; a fent hagyott felszereléseket sorozatosan ellopták. Kutatóbázisként a BNP létrási kutatóháza szolgál (tel.: 06-46-317-494).

A barlang látogatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága engedélyéhez kötött (3304 Eger, Sánc u. 6.). A kulcsot hét közben a BNPI miskolci irodájában lehet átvenni (Miskolc, Árpád u. 90. Tel.: 06-46-334-104).

Tájékoztatásul közöljük, hogy az ajtó rongálása szabálysértési eljárást von maga után. Az esetleges illegális leszállások elkerülése érdekében a Bükki Nemzeti Park Természetvédelmi Õrszolgálata a lillafüredi Erdészet közremûködésével fokozott ellenõrzést tart a barlangnál.

Bükki Nemzeti Park Igazgatósága

 

Barlangtakarítás

 

A Barlangvédelmi Szakosztály 1995. november 25-26-án meghirdetett István-lápai-barlang takarítását elvégezte. A jelenlevõ 15 fõ a Keleti-, Nyugati- a Bea- és a Meteor-ágból gyûjtötte össze a karbidmaradékokat, kábeldarabokat, hágcsódarabokat. Nagyobb mennyiségû hulladék maradt még a Tábor-teremben, a Szaró-teremben és a létramaradékok az aknasorban. Ezek kihozására még egy akciót fogunk rendezni késõbbi idõpontban.

Hegedûs András

Barlangvédelmi Szakosztály

 

A Barlangi Mentõszolgálat hírei

 

 

Sikeres életmentés a Naszályi-víznyelõbarlangból

 

1995. augusztus 4-én a Váci Rendõrkapitányság bûnügyi osztályvezetõje telefonon jelezte, hogy bejelentést kapott, amely szerint Novák István 36 éves budapesti lakos néhány nappal azelõtt eltûnt hazulról és valószínûleg a Naszály-hegy egyik barlangjában rekedhetett, mert a hegy tetején a kiküldött rendõrjárõr megtalálta az eltûnt férfi sátrát, utcai ruháival együtt. A telefonhívás után személyhívón és telefonon azonnal riasztást rendeltünk el, amelyet kissé hátráltatott az a tény, hogy a nyári szabadságolások miatt sok barlangi mentõ volt külföldön, vidéken. Így is igen hamar összejött a kellõ mentõlétszám, amely a szirénázó rendõrautókon gyorsan a helyszínre ért.

A négy fõs felderítõegység a barlangba történt leszállás után kb. másfél óra múlva jelezte, hogy kb. 120 méter mélyen megtalálták az igen legyengült állapotban lévõ keresett személyt, akinek felszínre hozatalára tíz fõbõl álló barlangi mentõkülönítmény szállt le a mélybe. A mentett személyt a mentõszolgálat a megtalálása utáni ötödik órában a felszínre hozta.

Akkor kiderült, hogy Novák István július 28-án, pénteken utazott Budapestrõl a barlanghoz, majd vagy július 29-én, vagy 30-án vasárnap (Novák nem volt biztos a leszállás napjában) egyedül, két elemlámpával leszállt a barlangba. Kis idõ múlva az egyik elemlámpa elromlott, de õ nem fordult vissza, és addig folytatta útját, míg a másik lámpa is kialudt. Akkor leült egy sziklára és várakozott. Az otthonában hagyott levelet — amelyben jelezte, hogy barlangászni ment — csak augusztus 2-án, szerdán este találta meg a nagymama. Így Novák István eltûnésérõl igen késve értesült telefonon a váci Rendõrkapitányság. A keresést csak augusztus 3-án délelõtt kezdték meg a helyszínen.

Végül is könnyen kiszámítható volt, hogy a keresett személy, aki egyébként gondnokság alá volt helyezve, legalább száz órát ücsörgött a barlang mélyén. Gondoljuk, ennyi idõ elég volt arra, hogy mélységesen eltûnõdjön azon, mikor menjen újból egyedül barlangászni. Gondolni sem merünk arra, mi lett volna, ha néhány nappal késõbb találják meg a levelet. A sérültet a mentõk megfigyelésre kórházba szállították. A mentésben mintegy ötven ember vett részt a barlangi mentõkön kívül: rendõrök, katonák (sátrat hoztak), tûzoltók (áramot szolgáltattak aggregátorból és tábortüzet raktak), a polgári védelem tisztjei (õk élelmezték a mentésben résztvevõket). A mentés végére a barlangi mentõk még megkereshették a Naszály éjszakai erdejében eltévedt TV-riportert is.

Adamkó Péter

a Barlangi Mentõszolgálat riasztásvezetõje

 

NE TITKOLD KI VAGY, MI ÉRDEKEL!

 

A november-december havi Mûsorfüzetben adatlapot tettünk közzé a magyar barlangkutató KI KICSODA szerkesztéséhez, 1996. évi megjelentetéséhez. Sajnálatos módon a megjelölt határidõre mindössze 30 adatlap érkezett (a tagság kb. 5 %-a). Tekintettel arra, hogy az adatlap összeállításánál alapvetõen nem csak a tudományos tevékenységet próbáltuk tükrözni, arra számítottunk, hogy a barlangjárók, barlangi mentõk, sport-barlangkutatók is nagy számban fogják "regisztráltatni" magukat.

Ismételten kérünk minden tagtársunkat, hogy vegye a fáradtságot, szánjon rá 15 percet, töltse ki az ismételten mellékelt adatlapot (15. oldal), és járuljon hozzá kezdeményezésünk sikeres megvalósításához. A kiadványt (a barlangkutató csoportok, barlanglátogatásokat engedélyezõ hatóságok, intézmények fõ adataival kiegészítve) angol nyelven szeretnénk megjelentetni az 1997. évi svájci Világkongresszusra. Szándékunk õszinteségének felismerésében bízva várjuk adatlapjaitok visszaküldését.

 

Szablyár Péter

¯

 

Elõzetes terveinktõl eltérõen 1995. decemberben NEM RENDEZTÜNK BARLANGOS MIKULÁS BULIT tekintve, hogy a határidõig MINDÖSSZE EGYETLEN JELENTKEZÉS ÉRKEZETT BE.  (no comment!)

Titkárság

 

Könyvtári Hírek — Folyóirat-figyelő 1. rész

 

A Társulat megelõzõ években funkcionáló (?) vezetõsége, titkársága sajnos úgy tûnik, nem tudott elegendõ gondot fordítani az MKBT tulajdonképpeni egyetlen kézzelfogható, mindenki számára pártállástól függetlenül egyformán hasznos értékére, a Könyvtárra. Az hogy, helyhiány miatt soha nem fogjuk felvenni a versenyt a Széchenyi Könyvtárral, vagy hogy pénzhiány miatt a folyóiratok köttetése évtizedekkel (!) el van maradva még nem is a legnagyobb probléma, ez ellen a jelenlegi titkárság is csak keveset tud tenni. Sajnos azonban a rendelkezésre álló helyiségek célszerûtlen kihasználása miatt, míg a pincében az idõszakos árvizek hatására értékek mentek tönkre, addig a fûtött, meleg és száraz helyiségben barlangkutatók számára értéktelen levelezési anyagok, számlák tömege, olvashatatlan lengyel és román nyelvû (mûveltségi köre válogatja!. A szerk.) nem karsztos témával foglalkozó kiadványok lapultak. A Társulatba érkezett friss nemzetközi és magyar folyóiratok 2-3 éve felbontatlanul, csak a bélyeggyûjtõk által meglátogatva hevertek az asztalon. Mikor a kupac a plafont megközelítve omlásveszéllyel fenyegetett, a szomszédos helységbe lettek „lapátolva”, azt szinte a járhatatlanságig eltorlaszolva. Számos csere alapon érkezett kiadvány egy idõ után elmaradt, mert az újságok mellé csúsztatott esetlegesen valamit kérõ leveleket, a visszajelzést szolgáló kartonokat senki nem küldte vissza, s a cserepartnerek semmilyen választ nem kapván megszûntnek (vagy udvariatlannak) vélték a Társulatot, talán a magyar barlangászokat is...

Most ennek az áldatlan állapotnak a megváltoztatásán próbál ügyködni a Titkárság, melynek elsõ lépéseként felszámolta a pincében és a II. em. 200-as szobában uralkodó csatateret számos önkéntes segítségével. (Külön köszönet ezért Arany Andrea, Gyurin György, Gyurin Miklós, Hlavács Judit, Köblös Csaba, Makó Lajos, Németh Zsolt, Prépostffy Zsolt, Turi Zoltán, tagtársainknak.) A következõ feladat a Könyvtárban található, de jelenlegi rendszerezettségében nem használható anyagok feldolgozása, katalogizálása, ésszerû csoportosítása lenne. Ezt nagyban akadályozza, hogy a fõ tömeget képezõ folyóiratok bekötés nélkül igen nehezen kezelhetõek, sajnos eleddig pénzt nem sikerült szerezni erre a célra.

Míg a fent felvázolt problémák megoldására ötleteket, aktív segítséget várunk, addig e hasábokon meg próbálunk valamit felvillantani azokból az érdekes hírekbõl, melyek a beérkezett legújabb külföldi újságokban látnak napvilágot ( a fordításban segítségemre volt Arany Andrea és Hlavács Judit).

 

F L6 - La Horcadina (-680 m) feltárása (Vega de Liordes, Macizo Central, Picos de Europa, Leon) - A Picos egyik legújabban felfedezett mély barlangjának részletes bemutatása. A mottó: minden van itt amit az ember egy barlangtól elvárhat, mindenféle ízlést kielégít, minden megtalálható itt ami egy barlangban elõfordulhat. egy biztos: elszakad valamid ha lemész (fõleg az overall). Általában nem veszélyes, de nem szabad megfeledkezni a Pozo de Azucar Moreno nevû nagy aknáról. A megközelítés teljes részletességû leírása, beszerelési vázlat, kötélhosszakkal, nittekkel részletes bejárási útmutatóval, feltárástörténettel. (Subterránea 1995 április No.3. — spanyol nyelven)

 

F Guayana — a Venezuelai Roraima hegycsoport prekambriumi szilikátos kõzeteiben keletkezett barlangjainak felfedezése és tanulmányozásaCarlos Galan

1971-ben járt itt az elsõ földalatti expedíció és a mai napig több mint 100 barlangot ismertek meg és térképeztek fel. Egy részük csak egy-egy mély akna (a legmélyebb: Sima Auyantepuy NW - 370 m), de akár jelentõs hosszúságú vízszintes járatrendszer is csatlakozhat hozzájuk (a leghosszabb 2.5 km). A korábbi elképzelések szerint a befoglaló szilikátos kõzettömeget karsztosodásra alkalmatlannak tartották, tekintve hogy anyaga vízben igen kevéssé oldhatató, így elméletileg lehetetlen a karsztjelenségek kialakulása. Most, hogy a Guayanai ²tepuy²-ok ismertté váltak a barlangkutatás számára, valószínû, hogy más mechanizmusokat és befolyásoló tényezõket is figyelembe kell vennünk ezentúl a karsztos felszínformák és barlangok kialakulását illetõen — 57 referenciával (Karaitza (baszk) 1995/4 — spanyol nyelven)

 

F Morfológiai megfigyelések az Acopan és Amuri ²tepuy²-ok (Macizo de Chimanta - Venezuela) felszíni és földalatti vidékénJose Javier Maeztu

Az Acopan és Amuri ²tepuy²-ok fõ felszíni formáinak leírása amelyek ezt a területet egyedülállóan különlegessé teszik a világon. A barlangok morfológiai osztályozása mellett a barlangképzõ folyamatok leírása is megtalálható az írásban. (Karaitza (baszk) 1995/4 - spanyol nyelven)

 

F Terepi kísérletek a mészkõ oldódási sebességének vizsgálatára a Mt. Kräuterin (Ausztria) karsztjánD. Zhang; H. Fischer; B. Bauer; R. Pavuza; K. Mais;

Tizennyolc hónapon át tartó méréssorozat segítségével mészkő tabletták oldódási sebességét vizsgálták a Mt. Kräuterin eltérő magasságú térségeiben. Az oldódási sebesség 2,7-21,6x10-3 mg/cm2/nap volt füves lejtőkön, 7,8-36,4x10-3 mg/cm2/nap volt fák alatti talajjal borított felszíneken, és 5,8-13,2x10-3 mg/cm2/nap fedetlen térszíneken, a magassággal növekedve, a legnagyobb sebességet 1.200-1.300 m körül elérve. Az oldódási sebesség tavasszal volt a legalacsonyabb, átlagosan 5,10-3 mg/cm2/nap. Megvizsgálják a környezeti paraméterek hatását és megpróbálják megbecsülni a karsztosodás intenzitását. (Cave Science 1995 Március No.2 - angol nyelven).

 

F Tibet barlangjainak geológiája, paleohidrológiája és fejlődése - D. Zhang

A tanulmány szerzője a világ legmagasabban fekvő karsztfennsíkjának több mint 500 barlangját kereste meg és térképezte fel. Legtöbbjük inaktív, 2-20 m hosszú 1-3 m átmérővel: eocén és jura mészkőben illetve triász márványban alakultak ki. A plató magasabb régiójában freatikus jellegű barlangok, míg az alacsonyabb fekvésű lejtőkön a vadózus fejlődés jegyeit magukon hordozó üregek ismeretesek. A jelenleg uralkodó hideg és száraz klíma mellett kicsi a karsztosodás intenzitása a területen. (Cave Science 1995 Március No.2 - angol nyelven).

 

F Új feltárások a Llambrión környékén (Macizo Central de Picos de Europa, Spanyolország)

Évekkel ezelőtt brit barlangkutatók kezdték el a Llambrión fennsíkjának kutatását, majd belgák és spanyolok is csatlakoztak hozzájuk. A terület legmélyebb zsombolya a Pozo del Madejuno (-905m), erről részletes beszerelési lapot, leírást, térképet közölnek. A terület részletes kutatástörténetén kívül még 5 barlang leírása térképpel (Pozo de los Días Ardientes, Pozo del Sedo, Pozo de la Torre de la Collada Ancha, Pozo del Tiro Llago, Pozo Tesorero), felszíni térkép és a terület összes kataszterezett üregének listája is megtalálható a cikkben. Még egyik barlang kutatása sem fejeződött be, ugyanis nem értek még a végükre! (Subterránea 1995 április No.3. - spanyol nyelven)

 

Rövid hírek

 

· A hatodik olasz ²ezres²

Mintegy hat hónappal az Abisso Roversi mély szakaszainak felfedezése után az Apuani Alpokban olasz barlangászok (²Banda del Buco²) 3 kilométernyi új járatszakaszt tártak fel az Abisso Saragato nevû barlangban a - 950 m-en található 80 m hosszú szifont átúszva. Az új szakaszok legmélyebb pontja -1.075 m mélységben található és ezzel a barlang Olaszország ötödik legmélyebb barlangjává lépett elõ (Spelunca 1995 Szeptember).

 

Olaszország ezer méternél mélyebb barlangjai: (1995 január 1.-i állapot)

 

1. Abisso Paolo Roversi (Toscana, Monte Tambura)      -1.249 m

2. Abisso Olivefer (Toscana, Monte Grondilice)              - 1.210 m

3. Antro del Corchia (Toscana, Monte Corchia)              - 1.190 m

4. Abisso W le Donne (Lombardia, Grigna)                   - 1.155 m

5. Abisso Saragato (Toscana, Monte Tambura)               - 1.075 m

6. Pozzo della Neve (Molise, Matese)                     - 1.050 m

 

· Kötélmászó világcsúcsok

Az 1995 júliusában érvényes kötélen felfelé haladás világcsúcs-listáját teszi közzé lapjában az USA Barlangász Szövetségének lapja az NSS News. Sajnos az írásból nem derül ki, hogy mik a szigorúan vett paraméterei egy ilyen versengésnek (megengedett felszerelések, kötél, visszaeresztés magassága stb.) de néhány eredményt érdemes a saját tempónkkal való összehasonlítás érdekében itt felsorolni (perc):

 

· Férfi, 30 méter (mászógépekkel)           0:24.6;        Nõi: 0:29.4

· Férfi 120 méter (mászógépekkel)          4:06.7;        Nõi: 4:07.1

· Férfi 30 méter (pruszik, 3 csomó)        1:18.4;        Nõi: 1:46.9

· Férfi 120 méter (pruszik, 3 csomó)      7:34.4;        Nõi: 9:45.5

 

(NSS News 1995 Szeptember)

¯

MKBT Nyári Barlangkutató Táborok

 

A Társulatba beérkezett írásbeli (3db: Veszprémi Barlangkutató Egyesület, Bakony Barlangkutató Egyesület, Sásdi László), számos szóbeli vélemény és a Szakmai Napokon tartott Vitafórum alapján úgy tûnik a nyári barlangkutató tábort illetõen az ebben részt venni kívánó tagság véleménye megoszlik. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy jelen pillanatban a véleményt nyilvánítók egyik csoportja a nyár elején a Bakonyban szeretne barlangot kutatni, míg a másik csoport a nyár végén az Alsó-hegyen. Sajnos a ²lapzárta² közelsége miatt e véleményeket nem állt módomban közös nevezõre hozni, de talán nem is kell. Miért is ne lehetne két tábort szervezni, melyek térben és idõben jól elkülönülnek egymástól lehetõvé téve a szervezõknek az eredményes munkát, a habozóknak a mindkettõn való részvétel lehetõségét.

Ezért az alábbiakban mintegy elõzetes jelleggel meghirdetésre kerül két tábor is, melyekre a továbbiakban igen megfontolt elõzetes jelentkezéseket várunk, hogy esetlegesen még idõben kiderülhessen, hogy tévedés volt azt gondolni két ilyen komoly célokat kijelölõ kutatásra is van erõforrás Társulatunk tagságában, azaz ha valamelyikre is nem jön össze 3-40 elõzetesen regisztrálható résztvevõ akkor az ²érdeklõdés hiányában² elmarad.

Ezért minden csoportot és egyéni érdeklõdõt kérünk, hogy minél elõbb jutassa el elõzetes jelentkezését a Társulat címére (lehetõleg február 28-ig). Ha nagy gazdasági katasztrófa nem történik 300 Ft/fõ/nap költséggel tervezzük a közös étkeztetést megoldani (napi 3x hideg, 1x meleg), melybõl a várható külsõ támogatások beérkezése esetén, elsõsorban az elõzetesen jelentkezettek számára tudunk majd kedvezményt biztosítani. Május környékén a biztosnak számító résztvevõket színvonalas kiadvánnyal tervezzük megörvendeztetni melyben a táborokban kutatandó helyszínek részletes ismertetése lesz található.

A táborok során - remélhetõleg a magyar szpeleológiai oktatási rendszer helyzetének rendezõdésével párhuzamosan - lehetõség lesz a kutatásvezetõi papír megszerzéséhez szükséges, terepi körülmények között legjobban megrendezhetõ tanfolyamok (járatbiztosítás, térképezés, karszthidrológia, fotó-dokumentáció, barlangvédelem stb.) megtartására is. Továbbra is várom mindenki jelentkezését, aki a szervezésben aktív segítséget akar és tud is nyújtani!

x

Kab-hegy ’96

A kutatótábor tervezett időpontja: június 28-július 6.

 

A tábor fõ célja a Kab-hegy karsztjának alaposabb megismerése lenne feltáró kutatáson és az ismert barlangok, víznyelõk, források tudományos vizsgálatán keresztül. A lehetséges fõ bontási pontokról Gyurman Csaba és Németh Róbert készített egy írásos összefoglalót, mely jelenleg a Társulatban tekinthetõ meg. Ebben 14 objektumot ismertetnek, köztük az Öreg-kövesi víznyelõbarlangot (206 m hosszú, 27 m mély), a Fortuna-barlangot (70 m hosszú, 20 m mély) és számos ígéretes nagy vízgyûjtõ területtel rendelkezõ víznyelõt. A végleges kutatási pontok kijelölése (14 munkahely egyszerre való mûvelése irreális lenne) a tavaszi terepbejárásokat követõen történik meg. A kutatótábor tervezett helyszíne az Ajka-Padragkút határában található Sárcsi-kút lenne.

 

 

Vecsem ’96

A kutatótábor tervezett időpontja: augusztus 16.-31.

 

A tábor fõ célja a régóta kutatott Vecsem-forrás mögött húzódó barlangrendszer feltárása lesz. A tervezett bontási pontok: Nagyvizes-töbri víznyelõ, 404-es barlang, Vecsem-árvizi-forrásszáj. Ezen felül más, a területen található zsombolyok feltáró kutatását is tervezzük mint pl. a Vecsem-bükki-, az Iskola- és az Õz-zsomboly. A táborhely és a végleges kutatási pontok kiválasztása az ANP-vel való konzultációt követõen (kutatási engedélyek, táborozási engedély) kerül kiválasztásra, lehetõleg minden munkahely gyors megközelítését szem elõtt tartva.

 

Nyerges Miklós, titkár

Könyvújdonság

 

Gerhard Buzek: A túlélés kézikönyve

 

Az 540 oldalas könyv a túlélés technikáját mutatja be: rendkívüli helyzetekben jelentkezõ pszichológiai terhelõ tényezõk kezelésétõl a segítségnyújtás különbözõ formáin át a természet nyújtotta lehetõségek felhasználásáig. A gazdag illusztráció és magyarázó ábraanyag, a témakörök áttekinthetõ belsõ tagolása segíti az olvasót az eligazodásban, s teszi egyben a könyvet könnyen és rendkívül jól használható kézikönyvvé. Ára: 1.200 Ft, megrendelhetõ a Társulat Titkárságán.

 

Szerkesztői üzenet

 

Azt üzenik a szerkesztők, hogy az 1995. évi január-februári számban közölt legutolsó üzenet óta mi sem változott. Sem a beküldött anyagokkal kapcsolatos elvárások, sem azok minősége. Kérjük, hogy a szerzők szíveskedjenek betartani a magyar és valamennyi más nyelv helyesírási szabályait, olvassák át anyagaikat, mielőtt beküldenék. Fordítsanak több figyelmet az ábrák közölhetőségére, és olvassák el még egyszer az idézett üzenetet. (Ha megtiszteltek azzal, hogy a számot megőrizték.) a szerkesztők

 

Lapzárta után érkezett

 

V 1995. december 7-én, 61 éves korában elhunyt Erdős Miklós, kassai barlangkutató, a liptószentmiklósi Múzeum munkatársa, sokunk kedves, segítő barátja. Temetése 1995. december 12-én volt Kassán.

Titkárság

 

C Sikertörténet!

 

 

Az UNESCO védnöksége alatt 1972-ben létrejött, ma már 134 országot tömörítő Világörökség Egyezmény célja Földünk legkiemelkedőbb kulturális és természeti értékeinek megőrzése. A 440 tételt tartalmazó Világörökség listán főként a kulturális értéket képviselő emberi alkotások szerepelnek. A természeti értékek között ugyan számos barlang is található, de ezek túlnyomó többsége ugyancsak kultúrtörténeti jelentősége miatt került a listára. Maga a barlang, mint természeti képződmény mindeddig csak két esetben: a világ leghosszabb barlangja, az 560 km hosszú Mammoth-barlang és a világ legnagyobb hozamú föld alatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlang esetében nyerte el a Világ Öröksége címet.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága Berlinben megtartott ülésén 1995. december 6-án elfogadta Magyarország és Szlovákia 1994-ben benyújtott közös előterjesztését és az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag és hidrológiailag összefüggő egységet alkotó „Aggteleki- és Szlovák-karszt” barlangjait — a felszín alatti világ rendkívüli változatosságára hivatkozva — a világörökség listára felvette. E határozattal egy időben a Carlsbad Caverns Nemzeti Park (USA) is elnyerte a Világ Öröksége címet.

Székely Kinga