Tartalomjegyzék [Látó - 16. évf. 1. sz. (2005. január)] Kezdőlap
+ betűméret | - betűméret
Lászlóffy Csaba
Csokonai-rekviem
Rokokóbúcsú
1. Csokonai a halottas ágyon
(choriambus és anapesztus sorkapcsolatok)
Nem sokat ér csontváz-
tested (a kincs), ha halál
várja; te tudtad ezt,
még mielőtt a kevély
nagy szerelem végzett
volna veled. »Kezemet
és ölemet béklyó
nem nyomorítja tovább!«
– hitted-e, balgán, míg
záporozott tilalom?
Homlokodon rontás,
átüt a fájdalom is.
S bárha a szempillák
árnyakat űznek, a könny
gyöngyszemein lángra
gyúlva lebeg a gyönyör.
2. Amivel, amiért – Lilláról utolszor
(Glükóni versszak)
Mit hajít ma eléd a kéz?
Koncot, vagy eledelt – gyanús,
hamis rajta a hártya is;
képzeld magad elé őt:
hazugsága vigasztaló.
Mondj ellent neki, és dühe
már húzná a reteszt reád.
Börtönőröd! – elég egy
le nem nyelt szavad. Érdemet
szerezhetsz, ha alázatod
nagyobb, mint az agy és a szív
éhe. Az, amiért élsz.
Tartalomjegyzék [Látó - 16. évf. 1. sz. (2005. január)] Kezdőlap
+ betűméret | - betűméret