Az utolsó évek tervei
levelek tükrében

 

 

Kolozsvár, 1937. május 28.85

Mélyen tisztelt Barátom,86

Három évvel ezelőtt, amikor a kolozsvári színház vezetésétől visszavonultam, igen megtisztelő, hosszabb levelet kaptam Wlassics Gyula báró úrtól, amelyben a teljesített munkáért való nagy elismerés és hála kifejezése után többek között ezt írja: "Úgy magam, mint munkatársaim, kik irodalmi, művészeti és népművelési ügyekben mellettem dolgoznak, intenzíven foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy mint lehetne a Te kipróbált munkaerődet és tehetségedet megfelelő téren, kellően kamatoztatni a magyar glóbus javára." Én ezt a levelet nagyon szépen megköszöntem, de megírtam az államtitkár úrnak, hogy én nem kérek sem állást, sem jutalmat, sem elhelyezkedést, különben is igen fontos megbízatásom van a miniszter úrtól, hogy felvegyem filmre a magyar ifjúság részére Erdély múltját, geográfiáját, műemlékeit; ehhez a munkához még legalább két évre van itt szükségem. Később Ódry Árpádtól kaptam levelet és régi barátságunk emlékeinek felújítása mellett /együtt kezdtük a színészkedést Nagyváradon/ arra kért, hogyha Pestre megyek, keressem őt fel. Ez meg is történt a múlt év folyamán, amikor három ízben voltam szerencsés őt meglátogatni az akadémia igazgatói irodájában. Ezt az ötletet vetette fel: Ha elszánom magamat, hogy majd végleg Pestre költözöm, ő szeretné a tapasztalataimat, tanulmányaimat az iskola javára kamatoztatni. Előre bocsátotta, hogy korom miatt állami kinevezésről nem lehetne szó, sőt anyagilag sem jelentene életlehetőséget az ő elgondolása, mert csupán "megbízatás"-t adhatna, ami havi 160-170 pengő tiszteletdíjjal járhat, de ha én úgyis Pesten tartózkodom, és nem szorulok erre a fizetésre, akkor ez díszes pozíció lenne. Igyekszem pontosan azt mondani, szó szerint, amit ő mondott: "Arra gondolok, hogy visszaállítom a rendezői tanfolyamot, és ennek ellátásával téged bíználak meg, annál is inkább, mert hiszen középiskolai tanári képesítésed is van, s így az elméleti órákon is bármikor tudnád a tanerőket helyettesíteni. De további terveim is volnának veled kapcsolatban: Szeretném, ha abban a dzsungelben, amit ma a magyar filmgyártás jelent, megindulna a tisztogatási munka és ezt gyökerében innen akarnám gyógyítani alapos film-gárda képzéssel. Visszaállítanám tehát a film-szaktanfolyamot, amely régebben már működött egy évig, de nem tudott eredményeket felmutatni. Úgy képzelem, hogy a minisztérium csak éppen annyi segítséget nyújtana, hogy a Hungáriát87 arra kötelezné, hogy a statisztériát elsősorban a tanfolyam növendékei közül válassza, ez lenne a tanfolyam anyagi alapja, mert egyébként a költségvetésben nem szerepelne a tanfolyam fenntartása. A mostani magán film-iskolák rendkívül magas tandíjakkal csak kiszipolyozzák a növendékeket, és eredményt felmutatni nem tudnak. Azt hiszem, ennek a tanfolyamnak a vezetésére is te volnál a legalkalmasabb". Gondolom, híven és szó szerint adtam vissza Ódry szavait. Én akkor ezt feleltem: Mind a két dologhoz nagy kedvem van. Ha Pestre költözöm, úgy jövök fel, hogy életlehetőségem ne függjön tanári javadalmazásomtól. Egyelőre be kell azonban azt fejeznem, amivel a kultuszminisztérium megbízott, azután jelentkezni fogok Nálad. Ebben maradtunk.

Én ezt Neked most azért írom meg, mert nagy a valószínűsége annak, hogy szeptemberben végleg Budapestre megyek. Megkérdezem Tőled egészen bizalmasan és egészen őszintén, lehetségesnek, vagy kívánatosnak tartod-e ezeknek az elgondolásoknak, vagy ezek egyikének megvalósítását, és ha igen, alkalmasnak tartanád-e Te is az én személyem bekapcsolását a megvalósításba? Én csak ismételhetem azt, amit eddig mindig hangsúlyoztam: Nem keresek sem protekciót, sem jutalmat, sem állást, sem anyagi előnyöket. Hasznára akarok lenni, annak a mesterségnek, amit egy életen át szolgáltam, és úgy érzem, még szolgálni tudok. Becsületes őszinteséggel írtam és Téged is arra kérlek, hogy személyemre való tekintet nélkül, csak az ügyet és az iskola érdekeit szem előtt tartva, írd meg, mit gondolsz erről?

Mély nagyrabecsüléssel köszönt igaz híved:

dr. Janovics Jenő



                                         

Kolozsvár 1938. január 9.88

Magyar Filmiroda

Budapest.

Hivatkozással levélváltásunkra, eddig azért nem tudtam a megbeszélt anyagot bemutatni, mert elfoglaltságom miatt nem tudtam a fővárosba utazni. Remélem azonban, hogy 8-10 napon belül személyesen tehetem tiszteletemet s akkor átadhatom a Toroczkó filmet, valamint néhány erdélyi városról készült rövid, pillanatfelvételt. Megnézhetjük akkor az Önöknél tároló "Kolozsvár"89 filmet is, amely bizonyára érdekes anyag lenne akár az "Államtudományi Társaság" számára  /amely annak idején az Önök közvetítése révén megvette az erdélyi Népgyűlés90 filmet is/, akár a fővárosi iskolák oktató anyaga számára. Mert hiszen ez a Kolozsvár film, amelynek ott van a negatívja is, ma már történelmi dokumentum: A régi, most már jórészt elpusztított, igazi Kolozsvár képe.

De ezzel kapcsolatban egy másik gondolatot is felvetek: Tudnivaló, hogy az első magyar némafilmek itt , Kolozsvárott készültek. A legelső, egész estét betöltő, összefüggő népszínmű-film a "Sárga csikó" volt. Ezek közül a 27-28 év előtt készült némafilmek közül jó egynehány itt van még a birtokomban. Arra gondoltam, hogy egy ciklust lehetne belőlük csinálni és pedig egyenként 150-200-250 méteres rövid pótképeket. A "Magyar film születése", vagy "Erdélyben született a magyar film" címen. Ki lehetne ezek közül a filmek közül mindegyikből néhány érdekesebb jelenetet, egyikből 150 métert, a másikból 200, vagy 250 métert választani, ezeket zenével alá lehetne festeni, egy speaker a beszédével összekötné a jeleneteket, elmondaná a darab tartalmát röviden, a magyar film keletkezéséről való érdekes tudnivalókat és intimitásokat színesen, változatosan. Azt hiszem lehetne 5-6 ilyen kis filmet csinálni, én azt hiszem, a közönség szívesen venné ezeket a primitív kísérleteket, amelyek 8-10 percet vennének igénybe egy-egy mozi műsorból. Érdekelnék a közönséget Erdély miatt is, érdekelnék abból a szempontból, hogy miből fakadt a mai film és érdekelnék a darabok és a szereplők miatt is. Így pl.: a Sárga csikóból való néhány jelenet a főszerepekben Várkonyival /kinek ez volt első kísérlete a filmen/, Berky Lilivel, aki akkor 18 éves volt, a legnagyobb két erdélyi színésszel: Szentgyörgyi Istvánnal és Dezséry Gyulával, akik ma már halottak, Csapó Jenővel, az ideális bonviván-színésszel, aki a magyar színészet első hősi halottja volt, stb. Molnár Ferenc "Doktor úr"-a Rátkayval, Fényes Annuskával, Lábass Jucival, Latabárral, Bródy Sándor "Tanítónő"-je, Várkonyival, Berky Lilivel, Szentgyörgyivel, Mészáros Alajossal, a Nemzeti Színház tragikusan elhunyt fiatal színészével, Laczkóval. A "Vén bakancsos és fia, a huszár" Szentgyörgyivel, Poór Lilivel, a "Névtelen asszony" Márkus Emíliával (28 év előtt!) és még egy sereg érdekes név. És a rendezők sorában: Korda Sándor, Kertész Mihály, Garas Márton és mások. Ezek a nevek a mozisoknak megfelelő reklám-anyagot szolgáltatnának, a közönség pedig szórakoznék és látna egy darab régi  Erdélyt.

Muzeális szempontból is rendkívül érdekes anyag lenne ez.

Ha a gondolat érdekli Önöket, akkor első dolog lenne a filmek felszállításáról gondoskodni, ami nem ütköznék leküzdhetetlen akadályokba, azután lehetne kiválogatni a megfelelő és alkalmas anyagot.

Kiváló tisztelettel:

dr. Janovics Jenő sk.



Dr. Janovics Jenő

Str. Regala 15.

Kolozsvár, 1940. június 4-én.91

T. Magyar Filmiroda,

Budapest.

Szóbeli tárgyalásaink kiegészítéseként, van szerencsém közölni, hogy a "Péter bátya" című Petőfi versnek forgatókönyvét is elkészítettem. Sikerült a problémát úgy leegyszerűsítenem, hogy a hangos gépet egyáltalán nem kell a kiválasztandó helyszínre kivinni, mindössze egy jónevű öregebb színészt, egy olcsó, fiatal legény-színészt és négy öreg olcsó színésznőt kell a felvételhez kiszállítani. Elgondolásom szerint ez igen kicsi költséget jelent. A felvétel valamelyik vasárnap délelőtt, néhány óra alatt elvégezhető szép napos időben. Az indulók, aláfestő zene stb. gramofonlemezről, a vers szövege pedig a fenti színészekkel utólag részben a laboratóriumban, részben a Filmiroda telepén csinálható meg.

A forgatókönyv mindezt precíz pontossággal oldja meg.

A "Kalota partján" című Ady-film egyetlen méter felvétel nélkül, ott lévő 1600-1700 méteres kész anyagomból való kiválogatással, színész nélkül oldható meg. Mindössze egy versmondó szükséges. A film lehet egészen rövid is, de el lehet nyújtani néhány száz méterre is, mert az anyag is, a vers is megbírja. Az egész munka laboratóriumban készülhet.

A "Két kuruc beszélget" című Ady vers szintén a Filmiroda udvarán vehető fel néhány óra alatt. Mindössze két szépen beszélő színész kell hozzá. És két darab kurucruha, amit magam is megszerzek bármely színháztól.

Terveim szerint a három kis kultúrfilm elkészítésének összkiadása nem haladja túl az egyetlen "Falu végén92" fölvételeinek költségét.

Mindenben készségesen áll rendelkezésükre igaz hívük:

dr. Janovics Jenő sk.



Dr. Janovics Jenő

Majális utca 15.

Tel: 20-35

Kolozsvár, 1940. szept. 18.93

A Magyar Filmiroda

Igazgatóságának,

Budapest,

Kolozsvár visszatérésének első hírére kialakult bennem az a gondolat, hogy a M.F.I.-nak sürgősen fiókot kellene itt Erdély számára állítania. És miután Ágotay dr. úr beszélgetés  közben futólag említette, hogy fiók létesítéséről gondolkoznak, - a M.F.I.  iránt, kötelességemmé teszi, hogy elgondolásomat vázlatosan ismertessem. Negyven éve élek Erdélyben, minden zugát ismerem, filmre vettem minden részletét, a békében Erdélynek csaknem valamennyi városában filmszínházam volt, ismerem az itteni film-ügyek minden csínját-bínját, úgy gondolom tehát, hogy objektív képet tudok arról adni, mit lehetne és mit kellene itt csinálni. Nagy fantázia és gazdag lehetőség kínálkozik Erdélyben, melyeket a M.F.I.-nak ki kellene használnia, mielőtt más vállalatok jelentkeznének, amelyek kalmár érdeket szolgálnának csupán.

Elgondolásom szerint az itteni fióknak ezek lennének feladatai:

1. A filmeknek, híradóknak Kolozsvár központról való elosztása. Kolozsvárra minden vidéki filmes bejár, éppen úgy, mint Magyarországon Budapestre. Könnyebb velük a személyes tárgyalás, megállapodás. Igaz, hogy most csak 60 mozija van a visszacsatolt területnek, de vannak helyek ahol az alvó mozik feléleszthetők s ebben is tevékenykedhetnék a kolozsvári fiók. S van reménység, hogy a terület is hamarosan nagyobbodni fog. A budapesti központ nehezebben tudja ellátni az erdélyi színházakat, mint egy friss, az erdélyi mozikkal állandó érintkezést tartó kolozsvári fiók.

2. A mozisoknak erkölcse itt nagyon laza. A román uralom alatt megszokták, hogy a bevételeknél csalnak, lopnak, hazudnak. S miután vannak esetek, amikor előnyösebb a százalékra való kiadása a filmeknek, a kolozsvári fiók gondoskodhatnék mindenütt megfelelő és megbízható kontrollról. Ez jelentékeny jövedelem-többletet biztosítana.

3. A Híradók számára ezentúl, bizonyos ideig kellene gondoskodni "A visszatért Erdély élete" címen 50-60 méter erdélyi eseményről, vagy etnográfiai, geográfiai képről. Az ünnepélyek, sport-események /Egyetem megnyitása, iskolák feléledése, főispáni, polgármesteri beiktatások, nemzeti ünnepek, etnográfiai felvonulások stb./ felvételeit a kolozsvári fióknak kellene irányítania, előkészítenie, mert hiszen az ilyen események híre sokszor egy nappal előbb érkezik, Budapestről nem is lehetne azokat előkészíteni.

4. Javaslatom szerint egy Híradó mozit kellene azonnal létesíteni Kolozsvárott, később esetleg Nagyváradon is. Kolozsvár egyetemi város, rengeteg tanintézettel, igen sok kultúrfilmet tudnánk itt felhasználni, olyanokat, melyek Pesten már lementek, semmibe sem kerülnek. Igen sok lehetősége volna itt egy Híradó mozinak!  Jelenleg Kolozsvárnak 6 mozija van, ami túlontúl sok a városnak, valamelyiket azonnal bérbe kellene és információim szerint lehetne is venni, vagy megvásárolni olcsó pénzért és hamarosan megnyitni. Ez nagy jövedelmet és komoly kultúr-szolgálatot jelentene.

5. A Spiel-filmek külső felvételeinél a producerek nagyon okosan most rá fogják magukat vetni Erdélyre, mert a Csonka Magyarország vidékei már nagyon ismertek. A  romantikus erdélyi külső felvételek új varázst, új színt jelentenek a magyar filmeknek. Ha ezeknek a külső felvételeknek előkészítésére, kiválasztására Pestről kellene rendezőt küldeni, az nagyon megdrágítaná a gyártást, ha azonban a kolozsvári fiók intézné az előkészítést, úgyszólván semmibe sem kerülne, a rendező, az operatőr, a színészek már "kész"-re jöhetnének.

6. Már most kellene gondolni 2-3 nagyobb szabású kultúrfilm készítésére Erdély életéről, geográfiai, históriai emlékeiről, szépségeiről stb. Egy székely-film, egy kalotaszegi film, egy Kolozsvár kultúr-életét bemutató film, erdélyi városokról szóló film okvetlenül szükséges lesz. Erre a munkára, azt hiszem, állami támogatást is lehetne kapni, hiszen komoly magyar érdek, hogy ezt Csonka Magyarország és a külföld is megismerje.

7. Esetleg egy szerényebb laboratórium létesítése, ahol az erdélyi fölvételek próbaképpen előhívhatók. Ezt be lehetne rendezni levelező lapok gyártására is. Ugyanez a laboratórium készíthetne Erdély gazdag műemlékeiről álló képeket is, ami jelentékeny kereslet.

8. Film-fölvételekkel /Erdély szépségei, fürdőhelyei, természeti kincsei stb./, valamint ezeknek álló képeivel az "Idegenforgalmi Hivatal" munkájába való kapcsolódás, ami szintén jövedelmet jelentene.

9. Reklám fölvételek erdélyi iparvállalatokról, kereskedésekről, melyeket a fiók elkészíthetne, s ami szintén tisztességes jövedelmet jelentene.

10. Arany-, só-, ólom-, pirit-, ezüst-, stb. bányák felvétele, esetleg az oktató filmek szolgálatában is. Mindezt az itteni fiók kellene, hogy előkészítse, úgy, hogy az operatőr már a kész forgatásra érkezzék.

Körülbelül és vázlatosan ezek lennének egy kolozsvári fiók feladatai. A dologgal azonban sietni kellene, nehogy mások megelőzzenek vele. Különösen a Híradó mozi kibérlése sietős, mert itt boldog-boldogtalan tülekedik a meglévő mozik valamelyikének bérletéért.

Végül: Sem tolakodó, sem szerénytelen nem akarok lenni. Életemben sohasem ajánlkoztam semmire, mindig megvártam, amíg engem hívtak. Erre a feladatra, a fiók megszervezésére, vezetésére azonban készségesen ajánlom fel teljes munkaerőmet, lelkiismeretes szolgálataimat abban a meggyőződésben, hogy ezt senki sem tudja úgy elvégezni, mint én.

Kiváló tisztelettel:

dr. Janovics Jenő sk.



M.F.I.                                             Budapest, 1940. okt. 1.94

Nagyságos

Dr. Janovics Jenő igazgató úrnak

Kolozsvár

Majális utca 15.

Köszönettel vettük szeptember 18-i nb. levelét.

A kolozsvári fiók felállításának tervével mi is foglalkoztunk. Amint a dolog aktuális lesz, visszatérünk rá.

Teljes tisztelettel:

                                                          Magyar Film Iroda

                                                          Kulturális Osztály

                                                          Két aláírás

M.F.I.                                 Budapest, 1941. március hó 11.95

Nagyságos

Dr. Janovics Jenő igazgató úrnak

Kolozsvár

Petőfi u. 19.

Tárgy: Erdélyi kultúrfilmek

Igazoljuk i.t. Igazgató Úrral fenti tárgyban folytatott megbeszélésünket, amelynek értelmében az alábbiakban foglaljuk össze jelenlegi erdélyi kultúrfilm programunkat:

 

I. Saját kultúrfilmek.

Nagy László operatőr urunk leutazása után közvetlenül megkezdhetők első két erdélyi kultúrfilmünk előkészületei majd felvételei, éspedig:

Kalotaszegi népművészet, és

Kalota partján /Ady Endre verse/

A népművészeti film lehetőleg oly módon készítendő, hogy az őszi bevonuláskor fotografált kalotaszegi anyagot felhasználhassuk. A film célja Kalotaszeg község sajátos életének és népművészetének bemutatása. A régi népművészeti filmjeinktől eltérően - amelyeknek hibája volt, hogy a népművészeti jelenetek között nem mutatták be a falut magát, ahol a felvételek készültek, új filmünkben a népi jeleneteket szervesen a falu életébe iktatva kívánjuk bemutatni. Szükséges tehát, hogy a film logikusan kapcsolt cselekmények sorozatából épüljön fel.

A "Kalota partján" c. Ady-vers megfilmesítésével kapcsolatban utasítottuk Nagy László urunkat a vers jogának megszerzésére. A felvételeket csak a jogok elnyerése után kezdhetjük meg. A film felépítését i.t. Igazgató Úr művészi ízlésére bízzuk, és teljesen egyetértünk a hozzánk korábban beküldött szcenárium elképzeléseivel, azzal a különbséggel, hogy most egészen új felvételekkel kívánjuk pótolni azt az anyagot, amelyet i.t. Igazgató Úr eredetileg a már oktatófilmekhez feldolgozott anyagokkal kívánt elkészíteni.

Azt szeretnénk, ha mindkét film a szép tavaszi idő alatt készülne. Nagyon kérjük, szíveskedjék különös gondot fordítani arra, hogy a felvételek mindenkor ragyogó napsütésben, virágnyíláskor, tehát fotográfiailag legalkalmasabb időben, művészi beállításban készüljenek.

Egy-egy film szcenáriumának megírásáért, valamint a művészi közreműködésért filmenként 300.- azaz Háromszáz pengő tiszteletdíjat ajánlunk fel. Ezenkívül megtérítjük i.t. Igazgató Úrnak felmerült költségeit, ugyanazon az alapon, mint azt saját rendezőinknél szoktuk.

 

II. Saját babafilm.96

Az Igazgató Úrnak bemutatott "Kis balta" című filmünk mintájára szeretnénk most már a leszűrt tapasztalatok alapján tökéletesebb formában egy székely népmesét filmre vinni. Nagyon kérjük i.t. Igazgató Urat, szíveskedjék erre a célra egy lehetőleg nagyon mulatságos, vidám és amellett kevés szereplőjű történetet hozzánk eljuttatni. Ezúton is felhívjuk b. figyelmét arra, hogy csak jogdíj alá nem eső, eredeti meséjű népmeséről vagy pedig olyan más meséről lehet szó, amelynek jogát jelentéktelen összegért /50-100 pengő/ megkaphatjuk.

 

III. Saját filmballada

Irodalmi filmsorozatunk folytatásaképpen szándékunkban áll egy székely balladát is filmre feldolgozni. Nagyon kérjük, szíveskedjék körülnézni, melyik téma volna feldolgozható eredeti környezetben, lehetőleg eredeti szereplőkkel, csak külső felvételek alkalmazásával, hogy a film költségei anyagi kereteket túl ne haladják.

           

IV. Külső megrendelések

A Kereskedelmi Hivatal erdélyi filmjei pillanatnyilag késedelmet szenvednek, mivel a Hivatal átszervezés alatt áll.

Előreláthatólag azonban még a tavasz folyamán elkezdjük a nagybányai Phőnix művek kultúrfilmjének elkészítését. Erről részleteket az előkészítő tárgyalások után fogunk közölni.

Fentiek szerint tehát a két kalotaszegi film a legaktuálisabb, amelyeknek elkészítését elhatároztuk és így az előkészületek minden további nélkül elkezdhetők.

Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét és vagyunk

teljes tisztelettel:

                                                         Magyar Film Iroda

                                                         két aláírás



Kolozsvár, 1941. március 14-én97

Magyar Filmiroda

Tek. Igazgatóságának

Budapest

...

A Székely Népballadára való alkalmas film-témát, valamint a Székely Népmesére alkalmas rajz-filmanyagot lelkiismeretesen keresem. Eddig már két kötetnyi gyűjtést tanulmányoztam át gondosan, de - sajnos - valamennyi olyan sötét hátterű, telve halállal, gyilkossággal, pusztulással, hogy tovább kell kutatnom, mert ilyen kisfilmnek nem szabad hátborzongatónak és lehangolónak lennie. Remélem, hogy a még hátralévő négy kötet átnézése után már konkrét vázlattal, vagy vázlatokkal szolgálhatok a megbeszélt szempontok mérlegelésével.

A kalotaszegi felvételek kiegészítése azonnal megkezdhető, mihelyt Nagy László98 úr megérkezik. Addig is előkészítem a dolgokat, csak éppen meg kell tudnom Nagy László úrtól, hogy mi van meg belőle, ami használható?

Mihelyt megtudom, hogy a Kereskedelmi Hivatal az átadott szcenáriumból mit, mennyit és mikor akar felvétetni, azokat is előkészítem, hogy a munka azután fennakadás nélkül, gyorsan mehessen.

Nagyon ajánlanám a két Ady vers feldolgozását. Ezeknek szcenárium vázlata ott van. A "Kalota partján" címműhöz egyáltalán nem kell színész a tervezet szerint, a szükséges külső felvételeket elkészíthetjük, ha Nagy László úr különben is kint lesz Kalotaszegen. Ez igazán fillérekbe kerülne. A "Két kuruc beszélget"-hez pedig csupán két szépen beszélő színész kell, de csak 2-3 órára. Ott, a Filmiroda udvarán megcsinálható. Kérem, méltóztassék ezt a két rövid vázlatot átnézni, igen olcsón és igen hatásosan meg lehetne csinálni. Az Ady örökösöknél talán szolgálatukra tudnék lenni, ha nem a gazdag és hatalmas Filmiroda kéri a jogot, hanem én, akit Adyhoz annak idején meleg baráti szálak fűztek.

Ott van egy Reviczky-versnek a vázlata is: "Az árva". Tessék ezt is megnézni. Könnyű, olcsó, rövid téma s vonzó is lenne, mert gyermekekkel lehet megcsinálni. Esetleg megcsinálható itt is, mert nem kell a felvételekhez hangos gép.

Néhány napon belül javaslatot fogok tenni valamelyik erdélyi költő versének Erdély földjén, erdélyi színészekkel való elkészítésére. Azért kell még ezen tovább gondolkoznom, mert jó nevű költő, néma géppel felvehető témáját szeretném ajánlani.

Mellékelten küldöm a "Bajusz" filmvázlatát. Nagyon ajánlom ezt a témát, mert hallatlanul mulatságos, mozgalmas, énekes-táncos kisfilmet lehetne belőle csinálni s - azt hiszem - olcsón! A téma előnye, hogy lehet szűkíteni és rövid filmet csinálni belőle s lehet esetleg tágítani, ha szükséges, teletűzdelve cigány-énekekkel, táncokkal, nótákkal. Ha nagy lesz a film-hiány, esetleg ki lehet bővíteni teljes estét betöltő produkcióvá is és amellett a tervezet úgy van megcsinálva, hogy műteremre nincs szükség. Pest tőszomszédságában, akármelyik faluban meg lehet csinálni, ahol átvonuló cigány-sátrak vannak, azt pedig a csendőrség pontosan tudja. A cigányok még nem "bokrétásak", tehát statisztálásuk nem költséges. Ha alkalmasnak méltóztatik találni a témát és megkapom az útmutatást, hogy rövid lélegzetű vagy hosszabb film készüljön belőle, megcsinálhatom aszerint a részletesebb forgatókönyvet. A Nemzeti Filmbizottságnál sem lesz nehézsége a téma elfogadásának, mert egyrészt magyar klasszikus, másrészt én Wlassics báró úrtól annak idején úgy kaptam az engedélyt, hogy előzetesen ezt a témát is bejelentettem. Az általános engedélyem pedig hivatkozik a "bejelentett" témák feldolgozására. Amellett lehet belőle keskeny filmet is csinálni és hiszem, hogy iskolai filmnek is átvennék, tekintve, hogy Arany János a szerző.

Mindez természetesen csupán akadémikus fejtegetés, Önök ítélik majd meg, érdemes-e és ha igen, milyen formában és milyen keretek között foglalkozni a dologgal.

Kiváló tisztelettel:

dr. Janovics Jenő sk.



Kolozsvár, 1941. március 30.99

T.

Magyar Filmiroda

Budapest,

F. hó 11-én kelt szíves levelükre azért nem válaszoltam eddig, mert keresztezte az én március 14-én írott levelemet, amely lényegében ugyanarról az anyagról szólott. S így részben már válaszok is vannak az Önök levelére. És azért is nem válaszoltam, mert konkrétumokkal akartam szolgálni és azóta állandóan és kitartóan keresem az alkalmas témákat.

Most már pontosabb és érdemlegesebb előterjesztéseket és javaslatokat tehetek.

1. Ady "Kalota partján" című versének részletesebb feldolgozásával készen vagyok. A helyet is megtaláltam, ahol az felvehető: Kalotaszentkirályon, ugyanazon a helyen, ahol és amelyről Ady Endre a verset írta. Természetesen ki kell várni a ragyogóan szép, verőfényes időt, a tartós napsütést, a virágos mezőt. Akkor azután 1-2 nap alatt nagyon szépen el tudjuk azt készíteni. A költségek, tekintve, hogy színész nem kell hozzá, a hangosítás tisztán laboratóriumi munka lesz, minimálisak. A kalotaszentkirályi református lelkész segítségünkre lesz az előkészületekben.

2. Ugyanebben az időben, egy füst alatt csinálhatjuk meg majd Nagy László100 úrral a Kalotaszeg meglévő anyagának kiegészítését. Ennek tervét azonban csak akkor tudom részletesen kidolgozni, ha ismerni fogom azt az anyagot, amely már készen van a Filmirodában, nehogy fölösleges munkát végezzünk és fölösleges költségeket okozzunk.

3. Tudomásul veszem, hogy e két film szcenáriumának elkészítéséért, valamint a művészi közreműködéséért egyenként 300 pengő honoráriumot kapok Önöktől, valamint a felvételek alkalmával esetleg felmerülő készkiadásaim megtérítését.

4. Újra figyelmükbe ajánlom az Önöknél lévő két Ady versnek: Két kuruc beszélget és Tábortűz mellett felvételének lehetőségeit. A szcenáriumok ott vannak, mind a kettő minimális kiadással csinálható meg. Azt hiszem, hogy irodalmi, művészi és anyagi szempontból egyaránt előnyös lenne. S ezúttal újólag figyelmükbe ajánlom a "Bajusz"101 felküldött filmvázlatát. Briliáns téma. Nehogy más megelőzzön vele bennünket. Múltkori levelemben részletesebben kifejtettem a témában rejlő filmelőnyöket.

5. Alkalmas "Székely népballadát" még mindig nem találtam, holott hat kötet gyűjteményt böngésztem végig film-szemmel. Valamennyi borús, lehangoló, halállal, gyilkossággal teletűzdelt téma. Nem a mai közönség idegállapotának valók. Még tovább fogok keresni-kutatni.

6. A "Székely népmesék" között is csak egy rajzfilmre alkalmas témát sikerült kihalásznom, a "Bálványos vár" címűt. Ennek hamarosan megcsinálom a vázlatát és felküldöm.

7. Megbeszélésünk szerint filmszemmel átolvastam még egyszer a mai erdélyi költők minden versét, s egyetlen alkalmas témát találtam a mi szempontunkból, de az azután briliáns: Tompa László "Lófürösztés" című gyönyörű versét. Tompa Lászlót a székely költők legelső sorában tiszteljük és becsüljük, rendkívül népszerű, ez a verse pedig gyújtó hatású. Meg tudjuk csinálni az Olt valamelyik vadregényes vidékén. Színész nem kell hozzá, csupán két szép, jókötésű, jól lovagoló székely legény. Hangosítás és versmondás teljesen a laboratóriumban történhetik. Az összes kiadás: kiszállási költség és laboratóriumi munka. Svájcot homályba borító, gyönyörű székely tájakat lehet hozzá fotografálni, úgyhogy az, amit kerestünk: székely költő, székely miliő, székely szereplők. Megcsinálom a szcenáriumot, és néhány napon belül fel fogom küldeni.

8. Még egy elgondolásom van, amelynek munkálatait sürgősen meg kellene azonban kezdeni: Filmre venni Erdély népszokásait. Olyan munka ez, amelyen kapva-kapna a Néprajzi Múzeum, a Filmoktatás is, amelyből egész évre akadna Híradó anyag is, a külföldnek is csemege lenne, összeállítva pedig értékes, színes kultúrfilm lenne. Erdély különféle vidékein, falvain találhatók még ezek az ősi magyar, részben vallási népszokások, amelyeknek megörökítése és megismertetése kulturális szempontból felbecsülhetetlen értékű szolgálat, amellett olyan változatos, színes, ismeretlen, hogy a közönséget is szerfölött érdekelné. Meg kell őszintén mondanom, hogy ezeknek felkutatását, összeállítását én nem merném vállalni. Van azonban ennek egy speciális tudósa itt, a fiatal Makkay Endre, aki az egyetemen éppen ezeknek a népszokásoknak felkutatásával és gyűjtésével foglalkozik. Tárgyaltam vele. Rendkívül elfoglalt fiú, aki azonban hajlandó az anyagot évszakok szerint összeállítani, és rendelkezésünkre bocsátani. Ígérte, hogy azonnal munkához lát és a munka első részét, amely a húsvéti népszokásoktól a pünkösdi időszakig terjedő időt öleli fel, sorrendben és vidékek szerint, már egy hét múlva szállítani fogja. Kért ezért a részmunkáért 200 pengőt. Én megmondtam neki, hogy legfeljebb 150 pengőre tehetek Önöknek előterjesztést, ismerve a költségeket, amelyek ilyen film felvételével járnak. Azt hiszem, hogy ezt az anyagot a Filmiroda számára feltétlenül le kell kötni. A külföld is valósággal habzsolná. Önöket persze ez a 150 pengős ajánlatom nem köti, ezt én a magam felelősségére tettem, abban a hitben, hogy ennek mindig akad átvevője. A legváltozatosabb kultúrfilm készülhet belőle. A kapandó anyagnak film céljaira való feldolgozását természetesen örömmel és becsvággyal vállalnám. Ennek a témakörnek Makkay az egyetlen specialistája Erdélyben, nem szabad őt kiengednünk kezünkből. Ezeknek a felvételét azonban már húsvétkor okvetlenül meg kellene kezdeni az akkori népszokásokkal és pedig a Maros mentén, ahol leginkább megőrizte a nép ezeket az ősi szokásokat.

Teljes tisztelettel:

dr. Janovics Jenő sk.



Kolozsvár, 1941. április 4.102

T.

Magyar Filmiroda

Budapest

Március 31-én kelt szíves levelüket csak tegnap kaptam meg. Az ahhoz mellékelt felvidéki filmszcenáriumokat köszönöm. Már gondosan áttanulmányoztam őket.

Komoly meggondolás után közlöm, hogy elvállalom a munkát. Úgy szeretném megcsinálni, hogy az nemzeti, kulturális és képszerűség szempontjából egyaránt maradandó értékű s amellett a nagyközönség részére is vonzó, sőt a külföld számára is érdekes legyen. Azt hiszem, hogy a tervezetet

székelyföldi képeskönyv

címen lehet majd kihozni, de ha ez nem lesz megfelelő, adhatunk neki majd más alkalmas címet.

Ámde lelkiismeretes ember vagyok és tudom, mire köteles az, hogy nem valami kis magán filmvállalkozó megbízását, hanem a Magyar Filmiroda felelőssége mellett megjelenő kultúrfilm előkészületeit kell vállalnom. Sem geográfus, sem historikus, sem etnográfus, sem balneológus nem szabad, hogy bár egy filmkockában vagy egy magyarázó szóban is kifogásolni valót találjon.

Éppen ezért nem vállalhatom azt, hogy a szcenáriumot 1-2 nap alatt összecsapom. Nagyon szerteágazó, óriási anyag ez, amelyből ki kell válogatni pár száz méterre alkalmas részt, úgy, hogy mégse maradjon ki belőle semmi, ami jellegzetes a népre, vagy földre. Semminek sem szabad kimaradnia, ami érdekes, ami fontos, ami képszerű, aminek hagyományai vannak.

Már ma éjjel hozzá is fogtam az anyag megtanulásához. Hihetetlenül gazdag és sokrétű a feldolgozandó anyag.

Mindenekelőtt át kell magamat rágnom a leghitelesebb kútfőn: Orbán Balázs 6 kötetes nagy munkáján, a "Székelyföld leírásá"-n. Azután Hankó Vilmos "Székelyföld"-jén. Alapos, komoly, megbízható munkát akarok végezni. Ha azután teljesen bekebeleztem az egész anyagot, akkor választhatom ki és állíthatom össze a szinopszist és a szcenáriumot. Nem az a fontos, hogy mit kell bevenni, hanem az, hogy mit lehet lelkiismeret furdalás nélkül kihagyni. Azt hiszem, hogy 2 szcenáriumot kell majd készítenem: egy 3-400 méterre való színes, mindenen átvillanó formát, olyan "Röptében a Székelyföldön át"-szerű képsorozatot a Kereskedelmi Hivatal részére és egy szélesen hömpölygő rapszódiá-t, amely a Székelyföld minden gazdagságát, minden szépségét, minden eredetiségét, a székely nép természeti és lelki kincseit, nemzeti értékeit és történelmi múltját tárja fel. A két munkát egy füst alatt, majdnem azt merem mondani, egy költséggel lehet felvenni. Mert hiszen a Kereskedelmi Hivatal részére történő felvételek miatt is be kell majd járni a Székelyföld minden zegét-zugát, ugyanakkor meg lehet tehát csinálni a teljes képeskönyvet. Olyan dolgok fognak a nézők szeme elé kerülni, amelyek nemcsak a külföld előtt ismeretlenek, de a széles magyar rétegek előtt is.

Én igyekszem 8-10 nap alatt elkészülni a munkával, de ez annyira részletes lesz, hogy amennyiben alkalmasnak fogják találni, azonnal hozzá lehet fogni a felvételekhez, időt tehát nem veszítünk. Éjt-napot rááldozok, hogy mielőbb az Önök keze között lehessen a munka.

Mellékelten küldöm azt a székely népmese tervezetet, amiről beszéltünk, s amiből trükk /rajz/ filmet lehetne csinálni. A "Bálványos vár" című mesét dolgoztam fel. Ha szépen megcsinálhatnók, azt hiszem, rendkívüli hatása lenne. Persze csak úgy szabad hozzáfogni, ha nagy gondossággal csinálhatnók. Megjegyzem, hogy a téma alkalmas lenne egy nagy "Spielfilm" elkészítésére is.

- Tompa László "Lófürösztés" című versének filmvázlatán dolgozom, de most félre kell tennem mindent, hogy egész időmet a SZÉKELY KÉPESKÖNYV előkészítésére fordítsam.

- Egyet azonban nem tehetek félre: az "ERDÉLYI NÉPSZOKÁSOK" előkészítését, mert hiszen ez időhöz van kötve, ezt halasztani nem lehet. A húsvéti ünnepek egy hét múlva ránk köszöntenek s azzal együtt a legszínesebb, legősibb székely népszokások. Ma beszéltem MAKKAY ENDRÉVEL, aki azonban még nem tudott elkészülni az anyaggal. De a terveket megbeszéltük: Húsvét első napján Székelyudvarhelyen és környékén kell dolgoznunk, mert ott a legeredetibbek és legromlatlanabbak a húsvéti szokások. /Lovas bandérium, öntözések a kútnál stb./. A második napot egy Maros menti faluban kell töltenünk, ahol rekonstruálnák nekünk a húsvéti előkészületeket, tojás-festés stb. Már mind a két helyen biztosítva van számunkra a teljes segédlet, tanárok, tanítók, papok. Mindent előkészítenének úgy, hogy kevés időt és kevés költséget kell majd vesztegetnünk. De magamnak kell mindenhová elmennem. Ez az anyag egyébként beiktatható majd a "SZÉKELY KÉPESKÖNYV"-be is. Mihelyt Makkaytól a nyersanyagot megkapom, azonnal feldolgozom és jóváhagyás céljából expressz elküldöm Önökhöz.

Kérem, méltóztassék értesíteni, mi a terminusa annak a szcenáriumnak, melyet a Kereskedelmi Hivatal számára kell elkészíteni? Ehhez fogom a munka tempóját irányítani. Pontos akarok lenni és pontos leszek.

Kiváló tisztelettel:

dr. Janovics Jenő sk.



M.F. I.                                           Budapest, 1941. ápr. 8.103

 

Nagyságos

Dr. Janovics Jenő igazgató úrnak

Kolozsvár

Válaszolva a f. hó 4-én kelt nb. levelére, megköszönjük az abban közölteket és a mellékelt szcenáriumot.

A Székelyföldi képeskönyv-vel kapcsolatos elgondolásait teljes mértékben osztjuk, és magunkévá tesszük. Nagyon köszönjük, hogy igen tisztelt Igazgató Úr ennyire behatóan és ekkora lelkesedéssel foglalkozik a témával. Az Igazgató Úr által megjelölt idő rendelkezésére áll, mert hiszen az első szempont, hogy a lehető legjobbat produkáljunk.

A Bálványosvár szcenáriuma nagyon szép és költői, sajnos azonban egy aggodalmunk van ennél a témánál: a szereplők nagy száma. A sok szereplő adott anyagi körülményeink között szinte lehetetlenné teszi a feldolgozást, olyan nagymértékben drágítaná a filmet. Ha pedig elhagynánk a szereplőkből /pld. tündérek, lovagok, stb./ , akkor a film sokat veszítene a varázsából. Sajnos szegényes körülmények között csak olyan téma jöhet számításba, ahol a szereplőkérdés néhány személlyel megoldható.

A legnehezebb kérdés az Erdélyi népszokások ügye. Végrehajtó bizottságunk ugyan elhatározta a film elkészítését, tehát az előkészületek teljes mértékben megindulhatnak, operatőrökben azonban hiány mutatkozik. A bekövetkezett események miatt operatőreink legnagyobb része máris katona és pillanatnyilag teljesen valószerűtlennek látszik, hogy lenne csak egy ember is, aki húsvétra le tudna utazni. Minthogy azonban a helyzet óránként változik, és ha csak egy lehetőség is van, semmit sem szeretnénk elmulasztani, nagyon kérjük i.t. Igazgató urat, szíveskedjék mindenesetre úgy felkészülni, hogy a húsvéti népszokások akkor is elkészíthetők legyenek, ha mi csak az utolsó pillanatban, de mégis le tudnánk küldeni egy operatőrt. Lehet, hogy a leutazó operatőr esetleg repülőgépen érkezik, erről természetesen távirati értesítést adunk, olyan gyorsan, ahogy csak lehet.

Teljes tisztelettel:

                                                     Magyar Filmiroda R.T.

                                                     két aláírás



Budapest, 1941. május 24.104

Nagyságos

Dr. Janovics Jenő igazgató Úrnak

Kolozsvár

Petőfi u. 19.

Köszönettel vettük Igazgató Úr f.h. 14-i levelét és a mellékelt két szcenáriumot. Mind a kettőt okvetlenül meg kell csinálni.

Az "Erdélyi népszokások" egy részét képező Parajdi pünkösdi királyválasztást a Kirendeltséghez írt f. hó 13-i levelünk másolatában foglalt irányelvek alapján, az odautazás közben kínálkozó érdekességeket pedig a "Székelyföldi képeskönyv" számára kérjük elkészíteni. Gondolunk arra is, hogy ez utóbbi anyagból egy különkiadást lehetne összeállítani a Híradó Filmszínházak számára, pl. "Az erdélyi sóvidék" címen.

A "Lófürösztés" ügyében kérjük i.t. Igazgató urat, lépjen érintkezésbe Tompa Lászlóval a filmjog megszerzése végett. Igazgató Úrra bízzuk, hogy a lehető legolcsóbban állapodjék meg vele, 300 pengőnél többet azonban semmi körülmények között sem fizethetünk. Amennyiben az elvi megállapodás megtörtént, a Kirendeltség fogja írásban is leszögezni.

A szcenárium teljes mértékben megnyerte tetszésünket, jogdíjáért és rendezéséért 300 pengő honoráriumot ajánlunk fel. Ha felvételekben sikerül a szcenárium elgondolásait valóra váltani, azt hisszük, nagyon szép kísérőfilmmel fogjuk gyarapítani sorozatunkat.

A felvétel helyére vonatkozólag Igazgató Úr levele alapján a második lehetőséget javasolnánk, annál is inkább, mert Igazgató Úr közlése szerint ez a hely épp olyan szép, mint az első, költségek szempontjából pedig előnyösebb.

Amennyiben Tompa Lászlóval meg lehet egyezni, a felvételek időpontjának megállapítását Igazgató Úrra és a Filmkirendeltségre bízzuk. A hangosításnál természetesen mindenben a szcenárium intenciói szerint akarunk eljárni, sőt, ha erre lehetőség kínálkoznék, Igazgató Úr személyes ellenőrzése mellett szeretnénk a hangfelvételt is elkészíteni.

Az útba eső felvételek (Vécs stb.) szintén elkészíthetők a "Képeskönyv" számára, amelynek szcenáriumát érdeklődéssel várjuk.

Jelen levelünk másolatát egyidejűleg a Kirendeltségnek is megküldjük

Teljes tisztelettel:

                                                     Magyar Filmiroda RT.

                                                     Kultúrfilm Osztály

                                                     aláírások



Budapest, 1942.105

Mélyen tisztelt Igazgató Úr!

Legelsősorban is bocsánatot kérek, hogy előző levelére nem válaszoltam, de mindig azt hittem, hogy tudok szakítani egy félórát a szüzsék elolvasására rövidesen, és tárgyilagos választ adhatok Önnek.

Sajnos a Hunniában dolgozó különböző és főként német produkciók miatt az én filmjeim nem kerülhettek munka alá, ezért álladó készültségben éltem és készültem elő az egymásután következő filmekre, mert előreláthatóan szünet nélkül kell majd forgatni a filmeket. Ez be is következett. Most csinálom a "Fráter Lóránd"-ot - utána megállás nélkül a "Halálos csók"- ot Karádyval, utána a "Négylovas hintó" Metro filmet. A fejem szédül a hajszától, - és képtelen voltam nyugodtan foglalkozni a témákkal, - bár, mikor el méltóztatott küldeni, már egyszer elolvastam őket, de nem jutottam hozzá a válaszoláshoz. Alig alszom naponta pár órát. Tehát ismételten szíves elnézését kérem a késedelemért, ne felületességnek vagy hanyagságnak minősítse hallgatásomat.

A versek megfilmesítése kizárólag rövidfilm gyártókat érdekelhet,  - én ezzel a műfajjal egyáltalán nem foglalkozom és a cégeim közül egyik sem. Tudtommal a Kovács és Faludi cég készít kultúrfilmeket és kísérőfilmeket, meg a Filmiroda. Az "Elcserélt csecsemőket" pedig a cenzúra tiltaná be, így ezzel nem szabad foglalkozni.

A "Tetemrehívás"-ra vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, hogy azzal már régebben foglalkoztunk és jelenleg folyamatban is van a filmre vitele normál játékfilm formájában, modern változattal, - tekintve, hogy a téma és a cím szabad forgalom tárgyát képezi: - úgyhogy meglepetéssel olvastam, hogy Ön is foglalkozik a gondolattal. Ha tehát esetleg találkozni fog a készülő film címével, ne értse félre, - ez már régi terv, nem innen származik az ötlet. Épp úgy, mint a "Megfagyott gyermek" feldolgozása. Nem tudom, kik az igénylői a szüzsére, arra kérem, ennek az egynek az eladásától legyen olyan kedves eltekinteni, nehogy vitára kerüljön a dolog, a régebbi írókkal.

Fogadja Igazgató Úr nagyrabecsülésemet, kedves, jó egészséget kívánok és jó filmeket. Végül még egyszer kérem, bocsásson meg hosszú hallgatásomért. Rengeteg téma és regény elolvasása vár reám hónapok óta és nem tudok hozzájutni.

Őszinte tisztelettel vagyok:

Kalmár László