Ez
is egy lexikon
(Összeállította:
Balogh Anita, Dudás Miklós, Fábián Erika, Gál
Ferenc, Kárpáti Ildikó, Megyeri József, Németh
Ervin, Singer Péter, Török Tamás. Szerkesztette: Singer
Péter. Az első rész a Filmspirál 26. számában
jelent meg. )
Adatok
a két világháború előtti
magyar filmgyártás történetéhez
Jeszenszky Andor Jeszenszky Sándor, dr. Jékelfalussy Zoltán Józsefvárosi Elit mozi Juhász Béla K. Kovács Andor K. Kovács András Kádár Levente, dr. Kádár Samu Kádár Zoltán Kandó László Kányási István Karbán József Kardos László Karinthy Frigyes Kassák Lajos Kató-Kiszli István Kaufman Jenő Kazy József, báró Képes Mozivilág Kern Aurél Kertész Mihály Késmárky Ilona Kinema Filmvállalat Rt. Kinoriport Vállalat Király Ernő Király mozi Kisfaludi mozi Kisfaludy Sándor, dr. Kiss Eszter Kiss Ferenc Kiss József Kiss Sándor Klein Sándor Klopfer Mór "Ko-Fa" Kohner Adolf Kok Komját Júlia Komjáthy János (1865-?) Komlós Vilmos Komlóssy Emma Kommer Család Komor András "Konstantinápoly Budapesten" (Konstantinápoly mutatványtelep)
(Lágymányos) Konstantine, Leopoldine (1886-?) Korda Sándor Filmjei: Az 1.000.000 fontos bankó (Corvin), A kétszívű
férfi (Corvin).A gólyakalifa (1300 m), (Corvin,
1917); Mágia (1205 m), (Corvin, 1917); Szent Péter esernyője
(1550 m) (Corvin, 1917); Harrison és Barrison (1185 m) (Corvin,
1917); Faun (1490 m), (Corvin, 1918); Az aranyember 13. (1320,
1120, 1495 m), (Corvin, 1918); Mary Ann (1210 m), (Corvin, 1918); Pásztory
M. Miklóssal közösen A Károly bakák (1130
m), (Corvin, 1918); A 111-es (1940 m), (Corvin, 1919); Ave Caesar
(Corvin, 1919); Fehér rózsa (1492 m), (Corvin, 1919);
Se ki, se be... (1305 m), (Corvin, 1919); Yamata (990 m), (Corvin,
1919); Mágnás Miska (1325 m), (Corvin, 1916); Fehér
éjszakák (Corvin, 1916); A nagymama (1327 m), (Corvin,
1916); Mesék az írógépről (Corvin, 1916);
Ciklámen (Corvin, 1916); Az egymillió fontos bankó
(1040 m), (Corvin, 1916); A kétszívű férfi (Corvin,
1916); Vergődő szívek (1850 m), (Corvin, 1916); A tiszti kardbojt
(1150 m) (Korona, 1915); Lyon Lea (1500 m) (Nemzeti Filmvállalat,
1915, Pásztory M. Miklóssal közösen).
Korda Zoltán Kordély Kovács Béla 1925-ben a Schwarzenber és
Társa Mozgófényképgyár és Kereskedelmi
Rt. igazgatósági tagja.
Kormos Géza Kormos Zsigmond Korona Filmgyár A ~ dokumentumfilmjei ismeretlen rendezőktől: Az Auguszta kórházvonat
átadása (1915); Auguszta főhercegnő látogatása
a Ludoviceum hadikórházban (1915); ő cs. és kir.
fensége József főherceg 25 éves katonai jubileumának
díszünnepélye a harctéren (400 m) (1915); ő
cs. és kir. fensége József főherceg érte rajongó
katonái között a lövészárokban (220
m) (1915); Az új királyi pár legutolsó tartózkodása
Budapesten 1-2. rész (1916).
A ~ játékfilmje ismeretlen rendezőtől: Fekete kereszt (szkeccs)
(1914).
Korona Filmvállalat Korona Rt. Kosterlitz, Hermann Kotász Béla Kovács Andor K. Kovács Andor Kovács Emil Kovács és Faludi Filmlaboratórium Kovács Gusztáv Mihály Kovács Imre Kovács Lajos Kovács Sándor Kozma Miklós Körmendy Ékes Lajos Központi Filmkölcsönző Kőnig Henrik Krampol (később: Kispéter) Miklós Kraszna-Krausz Andor Lajthay Károly ~ filmjei: Lobogó vér (Átokvára)
(Rex, 1918); Sundal (1528 m) (Rex,
1918); Vorrei morir (1750 m) (Rex, 1918);
Siami ikrek (Rex, 1918); Az ikrek
(Rex, 1918); A kormánybiztos (415 m, 1919).
Lakner Artúr Lamac, Karl Lányi Viktor László Sándor Lázár István Lázár Lajos, dr. Filmjei: Tánc (Hunnia, 1929); Kék bálvány
(Hunnia, 1931) A dollárnéni (Lux, 1917); Az impresszárió
(Lux, 1917); Isten fia, ördög fia (Lux, 1917); Jobbra
én, balra te (964 m) (Lux, 1917); Tájfun (1100 m) (Lux,
1917); Tűzpróba (Lux, 1918); Selim Nunó (Lux, 1918);
Párizs királya (1700 m) (Lux, 1918); Bob herceg (1500
m) (Lux, 1918); A drótostót (1789 m) (Lux, 1918); Gül
baba (Lux, 1918); őszi vihar (1009 m) (Lux, 1918); Uriel Acosta
(Lux, 1919); Az ördög hegedűse (Lux, 1920); Tegnap (Proletárakadémia,
1919) ( Orbán Dezsővel közösen).
Lengyel Menyhért Lenkeffy Ica Lenkei Zsigmond Lévay Béla Lévy Adolf Libertiny Márton, dr. Liberting Márton Lifka Károlyné özv. Lifka Ernesztin(a) (valószínűleg azonos Lifka Károlynéval) Lifka Ernőné özv. Lipcsei Kálmán Lohr Ferenc London Film Lord Imre Loth Ila Löwinger József Löwy Adolf Lukács Pál Luschinszki Vilmos lovag Lux Filmgyár Magyar Film Barátainak Egyesülete Magyar Filmhíradó Magyar Filmiroda Rt. Magyar Filmklub Magyar-Holland Kultúrgazdasági Rt. Magyar Kinema Filmkereskedelmi Rt. Magyar Korona Szkeccs és Filmvállalat Magyar Mozgóképszínházi és Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos
Egyesülete (MMOE) Magyar Mozi és Film Magyar Szinkron Kft. Magyar (Világ) Híradó Magyar Zsánerfilm Vállalat Major Dezső Mannheim Lajos, dr. Márkus László Márkus Miksa Metro-Scala Mérei Adolf Merkur kávéház Mihály Dénes Minerva Filmgyártó Kft. Mobil Filmvállalat (Goldenweiser) A ~ filmjei ismeretlen rendezőktől: Csak semmi botrányt! (1915);
Szépségverseny Siófokon (400 m) (1915); Váljunk
el! (1916).
Modern Film Modern Filmkereskedelmi Rt. Mogán Oszkár Molnár Dezső, dr. Mondi, Bruno Montgobert, Robert Morley, Pew Morvay Pál Moskovitz Benő Mozgófénykép Híradó Mozgófénykép Rt. Mozgókép Otthon Mozgószínház Tulajdonosok Országos Szövetsége Mozi Mozihét Mozitulajdonosok Nemzetközi Szövetsége Mozivilág Mutschenbacher Antalné özv. Mutschenbacher család Művészfilm Vállalat Müller Vilmos Nádas Sándor ~ filmjei: A bosszú (500 m) (Kino-Riport, 1916); Egy ismerős
(300 m) (Kino-Riport, 1916); Botrányos műremek (500 m) (Kino-Riport,
1916); Péter.
Nádasdy Imre Nádossy Imre Nagy Endre Nagy István Nagy Kató Nagy Sándor Nagy Zoltán Nandler Mór Narten György Német Antal Nemzeti Filmvállalat Nemzeti Zenede Nemzetközi Orpheum Neszményi (Nezer) Izsó Neumann és Ungleider A ~ cég jogutódja a Projectograph Mozgófénykép
és Gépgyár Rt.
Neuhaus Pál, dr. Neumann József (1858-?) Nikó Lina Nordisk-Films Co. Nóti Károly Oberländer K Odeon mozi Objektív Film Kft. Okolicsányi Ferenc, dr. Oláh Dezső Oláh Gyárfás Mihály Omega Filmgyár Omnia Omnia Mozgóképszínház Rt. Orbán Dezső (1882-1964) ~ filmje: Tegnap (Proletárakadémia, 1919) ( Lázár Lajossal közösen).
Oroszi-Caprice mulató Országos Filmegyesület Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskolája
(Délibáb u. 20.) Országos Iparegyesület Országos Magyar Filmegyesület Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület (OMME) Országos Mozgóképipari Egyesület Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság Osso, Adolphe Osso Filmgyár OSSO ősbudavár Rt. ("ős-Budavár") Palace Pallas Filmvállalat A ~ filmjei ismeretlen rendezőktől: Szerencsecsont (300 m) (1916); A
gyöngypirula (1917); A vadmacska (1917); Dolgozz Móricz!
(600 m) (1918).
Pán József Pap Sándor Papír Sándor Paramount Pasternák, Joe Pásztor Béla Filmjei: Hol alszunk vasárna ?; Sárga csikó
(1936); A falu rossza (1937).
Pásztor Film Kft. Pásztor La,jos Pásztory M. Miklós Filmjei: A csikós (1520 m), (Corvin, 1917); A kétlelkű
asszony (1520 m), (Corvin, 1917); Piros bugyelláris (1365
m), (Corvin, 1917); A riporterkirály (1175 m), (Corvin, 1917);
A haza oltára (350 m), (Corvin, 1917); A Károly bakák
(1130 m), (társrendező Korda Sándor: Corvin, 1918); Tékozló
fiú (1420 m), (Corvin, 1919); A szökött katona (1520
m) (Nemzeti Filmvállalat, 1914); A falu rossza (Nemzeti Filmvállalat,
1915); Lyon Lea (1500 m) (Nemzeti Filmvállalat, 1915, Korda Sándorral
közösen).
Pathé Pathé Fréres Pátria Pátria Film Pátria Vállalat Paul, Robert William (1869-1943) (Folytatjuk)
Belügyminisztériumi tanácsos. Az Országos Mozgóképvizsgáló
Bizottság - a filmcenzúra - elnöke volt 1933-tól 1935
tavaszáig.
Vallás- és közoktatásügyi
minisztériumi tanácsos, 1935 nyaráig a filmszínészeti
iskolák felügyelője, valamint az iskolán kívüli
népoktatásért felelős dr. Nevelős Gyula miniszteri tanácsos
helyettese volt. Utódja: dr. Kisfaludy Sándor, a Hunniában
1935 őszén induló rendezői tanfolyam felügyelője. Az Országos
Filmegyesület Filmművészeti Iskola felvételi bizottságának
tagja. A filmszínészképzés legfőbb ellenőre.
Az UFA igazgatósági
tagja volt.
1889-től Budapesten VIII., Üllői
út 12. szám alatt kávéház volt.
Operatőr. A Kruppka Filmgyár alkalmazottja
volt.
Színész. ~ filmje: Tegnap (Proletárakadémia,
1919).
Rendező. 1934-ben kísérlet
tett "filmszínpad" vállalkozásra. Egy majdani
film sajátos próbájának szánt élő
előadást, melyen a színészeket a film számára
szükséges módon és árnyalattal világították
meg.
Miniszteri tanácsos, belügyminisztériumi
főosztályvezető. 1935-től a belügyminisztériumban a filmügyek
intézője volt.
A Nap mozi tulajdonosa Kádár
Zoltánnal együtt. Feltételezések szerint együtt
hozták létre és igazgatták a Pax céget.
A Nap mozi tulajdonosa Kádár
Samuval együtt. Feltételezések szerint együtt hozták
létre és igazgatták a Pax céget.
Filmrendező, festőművész,
a Hungária művészeti vezetője. A Magyar Film Irodánál
készült és 1935-ben a brüsszeli vilá kiállításon
nagydíjat nyert Magyar falu című kultúrfilm rendezője.
Amatőrszínész. Filmje:
Hortobágy (1934).
Operatőr. Az Astoria Filmgyárban
dolgozott.
Rendező. Filmjei: Barátságos
arcot kérek (1935); 120-as tempó (1937).
Író. 1917-ben, a Corvin Filmgyár
és Filmkereskedelmi Vállalat dramatúrgjaként ~ szerződtették.
Kruppka András saját pénzéből készítette
el ~ egyik szkeccsét a Thália cég közreműködésével.
A "Robinson-Krausz" című szkeccs szerzője.1936 nyarán
Korda Sándor londoni tanulmányútra hívta egy filmírásra
vonatkozó szerződés nyomán. 1936 decemberében ~-t
paródiakészítésre ihlette egy német ízlés
szerint előadott magyar tárgyú film. Az 1935 augusztusában
az Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete által
rendezett "szentistvánheti első nemzetközi keskenyfilm-verseny"
zsűritagja volt.
Író. 1936-os "példatára"
a film "mint művészi kifejezésforma", "síkművészet"
a magyar filmesztétika történetének új mozzanata.
A Színházakat Kommunizáló Bizottság helyettes
vezetője. Vezetője Balázs Béla.
Rajzolóművész volt a
Kruppka Filmgyárban.
Az Atlantic Filmvállalat Budapesti fiókjának
vezetője volt Kovács Sándorral együtt.
Nyugalmazott államtitkár.
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat igazgatósági
elnöke.
Fővárosi folyóirat. 1912-tőt
egyik munkatársa Gábor Jenő.
Zeneszerző. Az első magyar film (A táncz,
1901) zeneszerzője, az akkori Budapesti Hírlap vezető zenekritikusa
volt.
Rendező. Az osztrák filmgyártásban
vált ismertté. A Hunnia Filmgyár Rt., a Semper Filmgyár
és Forgalmi Vállalat, valamint a Phőnix Filmgyár alkalmazásában
állt. Edmund Fritzzel is együtt rendezett.
Színésznő. A Proletárakadémia
tagja.
Igazgatója Kormos Zsigmond volt.
Feliratokat és másolást rendelt a Kruppka Filmgyártól.
Alapító tagja, rendezője Fodor
Aladár, Fröhlich János, Vajda László. A ~ filmkölcsönző
osztályának kereskedelmi igazgatója Gál Ernő volt.
A Hunnia Biográf Társaság műtermét 1914-ben a ~
szerezte meg. Főrendezője Illés Jenő, műszaki vezetője Wastl Béla
volt. A filmkölcsönzés terén kapcsolatban állt
a Korona Filmgyárral. Alkalmazásában állt Nádas
Sándor filmrendező, Lenkeffy Ica és Medgyaszay Vilma színésznők.
A Phőnix Filmgyár egyik részvényese volt. A Schwartzenberg
és Társa Vállalat a ~-tal készíttette filmjeit.
Segítséget adott a Starnak a korai időszakában. 1916-ban
az Uher Filmgyárral közösen elnyerték a koronázási
szertartás megörökítésére kiírt
pályázatot.
Színész. Rákosi Szidi színiiskolájának
hallgatója volt.
Tulajdonosa Klopfer Mór.
A Kisfaludi Színházban működött
Fisch Ferenc mozija.
Miniszteri tanácsos. 1935 nyarától
a filmszínészeti iskolák felügyelője volt. Elődje:
Jeszenszky Sándor, dr.
Színésznő. Az Országos Filmegyesület
Filmművészeti Iskola növendéke volt 1935-ben. Párizsban
futott be karriert.
Színész. A Hunnia Filmgyár Rt. alkalmazásában
állt.
A Harmónia Filmipari- és Filmforgalmi
Kft. társtulajdonosa volt.
Filmgyáros. Az első magyar színesfilm
készítője. A miskolci és nagyváradi színházak
gazdasági igazgatója volt A Ganz-fivérekkel alapította
meg a Központi Filmkölcsönzőt
A Hungária Filmgyár alapítója.
1918-ban Lajthay Károllyal közösen alapították
a Rex Filmvállalatot.
A Király mozi tulajdonosa. Betársult
a Hungária Filmgyár Rt. létrehozásába.
Kovács és Faludi Filmlaboratórium.
Alapítói Kovács Lajos és Faludi Sándor.
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat
Rt. alaptőkéjének jelentős részét jegyezte.
Kovács Gusztáv Mihály által 1924-ben
alapított filmlaboratórium.
Filmügyi cenzor. A Proletárakadémia
alkotóközösségének tagja volt.
Színigazgató, az
~Astra Rt. igazgatóságának tagja, művészeti igazgatója.
Színész.
Színésznő.
A Pedagógiai Filmgyárhoz a ~ adta
a részvénytőkét.
Író. A Tükör című
lap munkatársaként 1934-ben a hangosfilm válságát
elemezte. Kritikáit filmértés, kinematografikus szemlélet
hatja át. 1934 végén a magyar film és a magyar írók
összetalálkozását szorgalmazta.
A millenniumi ünnepségek alkalmából
a Duna-parton emelt díszletváros, melyben más látványosságok
mellett működött egy Edison-féle kinematográf is
1896. május 31. és június 30. között. Tulajdonosa
Schwartz Jakab. Mutatványai: "török kávéház,
Sulejmán sátra, camera obscura, vaggon panorama, cinematograph,
tűzijáték". Nyitva tartott 1896. május 23. és
augusztus 20. között. (A kávéház szeptember 27-ig
működött.)
Színésznő. A Hungária
Filmgyár Rt. szerződtette A táncosnő című film főszerepére.
Max Reinhardt színésznője volt. Később férjhez ment
Herczeg Géza újság- és forgatókönyvíróhoz.
Filmrendező. A Hunniánál, és
a Corvin Filmgyárnál dolgozott, utóbbiban mint művészi
vezető is. Több filmlapot szerkesztett (Pesti Mozi, 1912; Mozi,
1913; Mozihét, 1915-1919). Kezdetben újságíróként
dolgozott, a Mozihét című lap szerkesztője, a Projectorgraph
Rt. titkára volt. A kolozsvári színházban és
annak mozi stúdiójában tanulta a filmszakmát. Majd
a Corvin Filmgyár résztulajdonosa, cégjegyzője és
főrendezője volt, később a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi
Vállalat Rt.-ben Pásztory M. Miklóssal együtt az ügyeket
viszi mint igazgatósági tisztviselő vagy mint ügyvezető igazgató,
és vezető rendező a cégnél. Kolozsváron Janovics
Jenővel indították el a filmgyártást, a Korona Filmgyárnál
kezdte meg rendezői pályáját. Lengyel Menyhért 1933-ban
beszámolókat írt az angol filmművészet eredményeinek
feldolgozásáról, mely jórészt ~ tevékenységének
bemutatásából állt. A London Film elnöke. Hevesi
Sándor író Jókai műveket dolgozott át forgatókönyvvé
~ számára is. Tanára Janovics Jenő volt. 1936 tavaszán
londoni tanulmányútra hívta Zsoldos Andort, majd 1936 nyarán
Karinthy Frigyest egy filmírásra vonatkozó szerződés
nyomán. 1937 elején Ráskay László készítette
vele az utolsó riportot. Munkatársa a Corvin Filmgyárnál
Kovács Gusztáv Mihály operatőr volt.
Rendező. 1936-ban készült Oxfordi
diákok című filmjét Hegedűs Tibor szinkronizálta.
Kormos Zsigmond fia, a Gigantic Filmvállalat
alapítója volt.
A Lux Filmgyár kereskedelmi igazgatója
volt 1918-tól. A Kinema Filmvállalat igazgatója. A Magyar
Kinema Filmkereskedelmi Rt. továbbfejlesztője. Fia Kormos Géza
volt.
Neumann József alapította 1914.
november 14-én. 1917. május 1-jétől az Erzsébet
körút 4. szám alatt működött, főként filmkölcsönzéssel
foglalkozott. E téren kapcsolatban állt a Kinoriporttal. 1914-16
között lelkesítő tartalmú szkeccseket, játékfilmeket
is forgatott. A ~ saját műteremmel nem rendelkezett. Feltételezések
szerint a Pedagógiai Filmgyár műtermében dolgoztak. A 1918.
november 20-án szűnt meg. A ~ átalakult Korona Rt-vé, Neumann
József kivált a cégből. Itt kezdte rendezői pályáját
Korda Sándor. Elődje a Korona Filmvállalat volt.
A Korona Filmgyár elődje volt.
A Korona Filmgyár megszűnte után 200 ezer korona
alaptőkével létrejött vállalat. Vezetője Roboz Aladár.
A részvénytársaság főrészvényese és
igazgatója Egőd Andor lett. 1919-ben a alaptőkéjét félmillió
koronára emelték. A ~ 1920-ban kezdte meg a filmgyártást.
A ~ filmjeit Márkus László rendezte, a forgatókönyveket
Vajda László írta, a női főszerepeket Lenkeffy Ica játszotta.
Rendező. Filmjei: Péter (1934); Kismama
(1935).
Szobrász. Az Astra Rt. alkalmazottja.
Kruppka András művészneve.
Színész. A Proletárakadémia
tagja.
A Gaumont Mozgófénykép- és
Vetítőgépgyár cég budapesti fiókvezetője,
majd a Radius cég budapesti fiókvezetője volt. Később az
Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület ügyvezető
elnöke lett. Az Országos Mozgóképipari Egyesület
elnöke.
"Ko-Fa",
alapítói Kovács Lajos és Faludi Sándor.
Operatőr. A Kruppka Filmgyár
egyik alapítója, Kruppka András testvére volt. A
Corvin Filmgyár és Kereskedelmi Vállalat operatőreként
dolgozott. Korda Sándor munkatársa volt. 1924-ben alapította
meg a Kok filmlaboratóriumot. Dolgozott az Uher Filmgyárban is.
A Hungária Filmgyár Rt. egyik igazgatója.
A Ko-Fa, Kovács és Faludi Filmlaboratórium
tulajdonosa. Faludi Lajos társtulajdonossal készítettek
egy hangosfilm-felvevő berendezést.
Az Atlantic Filmvállalat budapesti
fiókjának vezetője volt Kaufman Jenővel együtt.
A Magyar Filmiroda elnöke. 1935-ben megfogalmazta
a kötelező szinkronizálás érlelődő rendeletét.
Szándéka az volt, hogy ne legyen több mozi egyetlen vállalkozó
tulajdonában. A képviselőház 1935. júniusi filmtörvény-vitájának
előterjesztője volt. 1937-től "Magyarország szellemi triumvirátusának"
vezetésével bízzák meg. 1935-ben ~ lehetővé
tette Pulvári Károly számára, hogy a Magyar Filmirodában
találmányait kidolgozza, ez a szinkronizálással
állt kapcsolatban.
1925-ben a Schwarzenberg és Társa
Mozgófényképgyár és Kereskedelmi Rt. vezetőségének
elnöke.
A Ganz-fivérek és
Kiss Sándor alapították a céget.
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat
igazgatósági tagja.
Tanár,
író, kritikus. 1934-ben arról írt, hogy a színészi
teljesítmény nagyban függ a rendező munkájától.
Jelentékeny hazai és külföldi filmanyag hitelesítette
vizsgálódásainak eredményeit. 1935-ben a Magyar
Szemle egyik számában "Filmelmélet az elmúlt
szezonban" címmel jelent meg írása. A harmincas évek
közepének, második felének legjelentősebb filmesztétikai
teljesítménye hazánkban ~ munkásságával
kapcsolatos. "Film és művészet" címmel, az Esztétikai
füzetek első számaként kis kötetbe foglalta ~ a mozgóképre
vonatkozó nézeteit.
Filmkritikus képző iskola tanára,
az American Society of Motion Picture egyetlen európai tagja volt 1934-ben.
Színész, rendező. 1920-ban Balogh
Béla távozása után az Astra Rt.-nél rendezett.
Korábban a Színiakadémia után Szatmáron,
Pozsonyban, Pécsett, Debrecenben és Kassán volt színész,
majd tagja volt a Belvárosi Színháznak, az Apolló
kabarénak. Rendezett a Star cégnél. 1916-ban lépett
fel mint filmszínész. 1918-ban Klein Sándorral közösen
alapították a Rex Filmvállalatot, amit még ugyanabban
el is adtak. 1924-ben Bécsbe, majd Berlinbe ment.
Író, rendező. 1933-ban felszólított
a magyar film istápolására, és megemlítette,
hogy anyagi nehézséget jelentene a mozi alkalmazottakra nézve,
ha a Hitler hatalomra jutása előtti filmeket bojkottálnák.
Rendező. Filmje: Pacsirta (1936).
Hírlapíró, színműíró,
filmkereskedő. A Magyar Kinema Rt. igazgatója és a 25 éves
Mozi szerkesztőbizottságának vezetője volt. A Magyar Szinkron
Kft. dramaturgja volt. A Petrovics lányok (1936) című szinkronizált
film szövegírója.
Zeneszerző. A Magyar Filmirodánál
készült és 1935-ben a brüsszeli világkiállításon
nagydíjat nyert a Magyar falu című kultúrfilm zenéjét
szerezte. A Székely István rendezte Café Moszkva című
film zenéjét szerezte.
(1881-1936) Író. A Glória
Film ár és Filmkereskedelmi Rt. dramaturgja volt.
(1885-1936) Filmrendező, ügyvéd,
hírlapíró, festőművész. ~ alapította a Lux
Filmgyárat, amelynek főrészvényese, művészeti vezetője,
rendezője, igazgatója volt. Tagja volt a Proletárakadémia
alkotó közönségének. A Star Filmgyárnál
és a Hunniánál dolgozott. Az Országos Filmegyesület
egyik társelnöke volt.
Író. 1933-ban beszámolókat
írt az angol filmművészet eredményeinek feldolgozására,
amely jórészt Korda Sándor tevékenységének
folyamatos bemutatását jelentette. A japán filmeket is
tanulmányozta.
Színésznő. 1920-tól a Korona Rt. színésznője
a Kino-Riport alkalmazásában.
Rendező? 1906 áprilisában a Színház
és Élet c. hetilap kiadótulajdonosi jogát Lipcsei
Kálmánra átruházta, majd 1907. november 1-jén
megalapította a Kinematograph című időszaki lapot, amelynek tulajdonosa
és felelős szerkesztője volt. Ebben az időben a Magyar Újságkiadók
Országos Szövetségének jegyzője. A Star Filmgyár
bázisán működő filmművészeti iskola vezetője volt
haláig (1935. ?). Utódja Gaál Béla lett.
Gyártásvezető, színész.
A Hunniánál dolgozott.
Cinematograph tulajdonos volt Budapesten, a Kerepesi
út 11. szám alatt. 1897. november 22. és december 21. között
működött.
1925-ben a Schwarzenber és Társa
Mozgófényképgyár és Kereskedelmi Rt. igazgatósági
tagja.
A Fox Filmkölcsönző, Filmgyártó
és Filmforgalmazó cég igazgatója volt.
Vándorsátras mozgófénykép-mutatványos
volt. Budapesten, a VI. kerületben két helyen volt engedélye
(VI. Aréna út 33. és Lehel tér).
A X. kerületben vetített 1906. január 23-tól március
22-ig. 1906. március 29-én a fővárosi tanácshoz
írt levelében kéri megengedni és elrendelni, hogy
a VII. kerületi községi elemi polgári iskolák
növendékei tanáraik vezetése mellett "külön
e célra kiválogatott tanulmányos előadásokat"
csekély 12 fillér belépti díjért megtekinthessenek.
Külföldi példákra hivatkozik. Az Aréna út
és István út sarkán álló villamosszínházát
javasolja helyszínként. A tanács a kérelmet nem
látta teljesíthetőnek, valószínűleg azért,
mert nem csatolta a műsort és nem szerzett tanügyi pártfogást
kérelméhez, így nem tudott úttörő lenni Budapesten.
1906. november 17-én ajánlatot tesz a Dohány u. és
a Wesselényi utca-sarki telek bérletére, de visszautasítják.
Ezek után a Nagyfuvaros és a Déry utca-sarki telekre akarja
felállítani a sátrát, amely engedélykéréshez
mellékeli annak leírását. A vetítőkocsi elkülönítve
van a nézőtértől melynek mérete 8.5 x 22.5 m. Az ülőhelyek
területe 84.5 négyzetméter, ami körülbelül
500 személy befogadóképességű lehetett. A sátor
váza fenyőfa, vasalással, alsó deszkatábla, a többi
oldal és a tetőzet impregnált ponyva. Az engedélyt 1907.
január 3-án megkapta, de április 4-én már
elhagyja a területet. 1906. december 14-én a IX. ker. elöljárósághoz
érkezett kérelmében bioskop színház felállítására
a Boráros téren a Hangya-ház előtt fővárosi területet
kér, és mellékeli sátra tervrajzát, mely
nagyobb, mint a Nagyfuvaros utcában felállított volt. Alapterülete
450 négyzetméter, oldalrésze 3.50, a tetőzet közepe
6 m magas, s havi 400 korona bért ajánl fel három hóra.
A mérnöki hivatal javaslatára a tanács a kérelmet
1907. január 3-án elutasította.
(valószínűleg az Ernesztin
elírása) 1908. március 5-én kelt levelében
kéri bioskop színháza felállításához
a Bomba téren terület átengedését. Hivatkozik
tudományos, természetrajzi, földrajzi képeire. 1907-ben
színháza a pécsi kiállítás belterületén
volt a kiállítás egész tartama alatt és színházát
kiállítási nagy aranyéremmel tüntették
ki. 1908. május 14-től július 31-ig a Duna-part felőli részen
kap telket.
1906 áprilisában a Színház
és Élet c. hetilap kiadótulajdonosi jogát Lenkei
Zsigmond ~-ra ruházta át.
Hangmérnök. A Hortobágy című
film hang- és zajvilágának dramaturgiai, valamint egyéb
hatáselemként való hasznosításáról
gondoskodott. A Hunnia alkalmazásában állt. Az 1930-as
években Berlinben tanulmányozta a Klang-Tobis vállalat
hangosfilm-felvevő berendezését. A "Hallom a filmet"
c. könyv szerzője.
Elnöke Korda Sándor volt.
Színész. ~ filmje: Tegnap (1919) A Proletárakadémia
tagja.
Színésznő. A magyar némafilm nagy sztárja.
A Bp. VII. Király u. 23. szám
alatti kávéház tulajdonosa, kávéházában
1900. november 25. és december 24. között tartottak vetítéseket.
Eredeti cinematográf Lumičre vetítőgépével,
melyre 1897 novemberében kapott működési engedélyt,
a Kerepesi út 11. szám alatt tartott vetítéseket.
Színész. A Hunniánál
dolgozott. Színész, amerikai hangosfilmekben szerepelt.
1918-tól a Hungária Filmgyár
Rt. igazgatóságának a tagja a befektetők egyik képviselőjeként.
Dr. Lázár Lajos ügyvéd
és rendező vagy 1916-ban a Hungária Bank vagy 1917. június
6-án a Leszámítoló Bank segítségével
90 ezer korona alaptőkével alapította meg részvénytársaságát.
A 450 részvényből Lázár Lajos tulajdonában
315 darab volt. Nem sokkal később a tőkét 200 ezer koronára
emelték fel. A ~ külföldi filmeket nem forgalmazott, az olcsó
hazai filmek megfelelő nyereséget hoztak a ~ számára. Műtermet
béreltek, és a Garay utca 11. szám alatti üres telken
kezdetleges díszletraktárt építettek, és
filmjeiket egy fészerszerű szabad színpadon forgatták.
A ~ irodája a IV., Kossuth Lajos utca 14-16. szám alatt volt található.
1918 tavaszán a ~ alaptőkéjét 500 ezer koronára
emelték. A kereskedelmi igazgató Kormos Zsigmond, a művészeti
vezető Lázár Lajos lett. A kölcsönosztály vezetője
Heller Gyula volt. A ~ saját filmjeit maga forgalmazta. 1920-ig a Kruppka
Filmgyártól rendelt feliratokat, másolást. 1920-ban
szűnt meg.
A 30-as években
a filmközéletet jelentősen meghatározó egyesület
volt. 1933 nyarán alapították. A ~ célja az volt,
hogy tehetségeket, új arcokat találjon a filmvászonra.
A ~ szerkesztője 1934-ben Ágotai
Géza. 1936 februárjában Badár István a Tükör
című újságban "A magyar híradó"
címme1filmszakmai javaslat hátterét adja a ~-ról
.
A ~-nál készült Török
Rezső Analfabéta-tanfolyam című filmje is, melyet az Országos
Mozgóképvizsgáló Bizottság 1933 tavaszán
betiltott. Szintén a ~ által készített Hallali
című vadászfilm 1935-ben szerepel a velencei nemzetközi
filmművészeti kiállításon. A ~-ban készült
a Magyar falu című film, mely 1935-ben a brüsszeli világkiállításon
nagydíjat nyert kultúrfilm. Rendezője Kandó László,
fényképezte Icsey Rezső, zeneszerző Lászó Sándor.
Deésy Alfréd szorgalmazza a filmgyártás további
növelését a ~ és a Rádió összefogásával.
1936-ban a főváros eladja a Pedagógiai Filmgyárat, ingóságai
a ~-hoz kerülnek. Az ingatlant az MTI Nyugdíjintézete vásárolja
meg. A kisfilmeket a ~ hozza rendbe iskolai vetítés céljából.
A fővárosban a ~-ban készültek oktatófilmek. 1935-ben,
elnöki jóváhagyással a ~-ban dolgozta ki szinkronizálásról
szóló találmányait Pulvári Károly.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző és filmforgalmazó
cége volt, 1923. november 1-jén alapították 50.000
pengő tőkével. Igazgató-alelnöke vitéz Leveldi Kozma
Miklós volt (1937.) Igazgatósági tagok voltak Horváth
Elek, Benes Zoltán, dr. és Huszka Jenő dr. A gyár napi
termelés napi 12 ezer méter film volt. Székely István
itt forgatta a Café Moszkva című filmiét.
A 30-as évek filmközéletének
csúcsán álló intézmény volt. Elnöke
Pogány Frigyes, dr., alelnöke Bingert János, dr., Guttman
Manó, ügyvezető igazgató Basik Mihály dr., főtitkár
Radó István, titkár Pless Ferenc, ügyész dr.
Vári Rezső. 1936-ban a belügyminiszter feloszlatta, helyette jön
létre a Magyar Mozgóképszínházi és
Filmipari Tisztviselők Országos Szövetsége.
1933-1934 fordulóján
az oktatófilmek gyártására alapozta tevékenységét.
Colussi Béla alapította,
Kormos Zsigmond fejlesztette tovább. Igazgatója Lányi Viktor,
a filmkölcsönzőosztály vezetője Ernyei Árpád
volt.
A ~-ból alakult
a Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.
Filmipari
Tisztviselők Országos Szövetsége
Az 1936-ban
föloszlatott Magyar Filmklub helyett jön létre az országos
csúcsszervezet, fegyelmi és társadalmi járulékkivető
bizottsággal. Elnöke Nagy Sándor dr., ügyvezető igazgatója
Pethő József volt.
A 30-as években a filmközéletet
jelentősen meghatározó egyesület volt. Elnökségének
tagjai Tasnády-Szűts András, Dézsi Gyula, Balogh Kálmán,
társelnöke Gyárfás Gyula, alelnökei Fenyő Sándor
és Morvay Pál voltak. Elnöke Balogh Kálmán
után, 1934 júliusától Bornemissza Gábor lett.
A ~ harcolt a trösztösödés ellen (1935).
Szaklap. Az újság szerkesztője
és kiadója Baik Mihály volt. Gábor Jenő is szerkesztője
volt.
A Hunnia területén működött.
Rendezőként Hegedűs Tibor, zenei vezetőként Angyal László,
dramaturgként Lányi Viktor dolgozott itt.
Janovics Jenő a ~ számára
1934-ben kolozsvári felvételeket készített.
1913-ban Damó Oszkár
alapította.
Az Országos Filmegyesület egyik alelnöke
volt.
A francia Osso filmvállalat magyar származású
tulajdonosa. 1932-ben forgatták Magyarországon francia-magyar
kooprodukcióban a Repülő arany című filmet.
Hírlapíró, filmrendező.
A Magyar Színház és a Király Színház
szcenikai vezetője, majd a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi
Vállalat Rt. által szerződtetett rendező, szcenikus. 1920-tól
a Korona Rt.-nél rendezett. Ifj. Uher Ödönnel együtt
alapították az Omega Filmgyárat.
A Phőnix Filmvállalat befektetői részvényeseinek
képviselője Éles Bélával együtt.
Budapesti mozi volt az 1930-as években.
Rendező. Dolgozott a Corvin Filmgyár és
Kereskedelmi Vállalatnál és a Projánál is.
Itt üzemelt Neumann József
és Ungerleider Mór közös, eredeti Lumičre cinematográfja.
Mérnök. 1917-ben találta
fel a Projectophont. 1936. december 5-én jelentette be szabadalmát
a "Készülék több egymás mellett fekvő hangsávból
álló fényképészeti hangfeljegyzés
felvételére és leadására". A Magyar
Királyi Szabadalmi Bíróság 1938. augusztus 1-jén
jelentette meg a szabadalmi leírást.
A 30-as évek egyik legjelentősebb
filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó
cége volt 10.000 pengő törzstőkével. Ügyvezetője Heltai
Jenő volt. Telephelye Budapesten, a VII. kerületben, az Erzsébet
körút 8. szám alatt működött.
Goldenweiser Ernő és
Gerőffy Aranka által alapított vállalat. Az igazgatói
feladatokat Gerőffy Aranka látta el. 1918 októberétől a
~-ot - amikor Goldenweiser Ernő a Star bécsi fiókját kezdte
el irányítani - Goldstein Ernő vezette. A munkába bekapcsolódott
Braun Károly is, sőt 1920. május 19-től a cég Braun Károly
Cég Rt. néven működött az 1927-ben bekövetkezett
megszűntéig.
Filmkölcsönző. 1920-i üzleti kapcsolatban
állt a Krupka Filmgyárral.
Filmkölcsönző vállalat.
Igazgatója Gönczi József volt. A cég elődje a Szabadalmakat
és Találmányokat Értékesítő Rt.
Balogh Bélával és Baloghné
Kornai Margittal alapította az Astra Rt. elődjét a Balogh és
Mogán céget. ~ adta a tőkét e vállalkozásba,
színészi ambíciói voltak.
Az Országos Filmegyesület egyik
tiszteletbeli elnöke volt.
Opertőr. A Hunnia Filmgyárban Joe Pasternák
producerrel és Székely István rendezővel készítette
a Párdon, tévedtem! c. filmjét. Eiben István
is részt vett ~ magyarországi forgatásain.
Rendező. A Pathé cég segítségével,
de már dr. Janovics Jenő saját vállalkozásában
készült film társrendezőe. Filmje: A dollárkirály
leánya (Janovics kolozsvári filmvállalata, 1913).
Amerikai operatőr. Hollywodban nagy hírnévre
tett szert a Tízparancsolat c. némafilm operatőreként.
A Hunnia Filmgyárban forgatta Fejős Pál, dr. filmrendezésében
a Tavaszi zápor c. filmet. A magyar világítási
gyakorlatba ő vezette be a furnért (a fény irányítására
használt farostlemez). Magyarországi forgatásai alatt mellette
dolgozott Eiben István, aki tanítványa volt. Az Osso Filmgyár
is foglalkozna.
1937-ben a Mozitulajdonosok Nemzetközi Szövetség
magyar tagozatának ügyvezető alelnöke és Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek
Országos Egyesületének alelnöke volt.
1912-től az Edison Filmkölcsönző vezetője volt.
Budapesti szaklap.
Munkatársa volt Gábor Jenő. Szerkesztője volt Roboz Imre, akin
keresztül a Projectograph Rt. az 1910-es évek elején szerzett
érdekeltséget a ~-ban.
Anyaggyártás kivételével
minden, a mozgófénykép iparral összefüggő üzletág
művelésére és kereskedésre szolgáló
vállalat. 1907. augusztus 19-én került felszámolásra.
1919-ben a Corvin Filmgyár és
Filmkereskedelmi Vállalat Rt. érdekeltséget vállalt
a ~-nál, hogy filmjeinek minél nagyon nyilvánosságot
tudjon biztosítani. A ~ vezetője Décsi Gyula volt. 1919-ben Vajda
László érdekeltséget vállalt a ~-nál.
Elnöke Décsi Gyula volt. 1919-től dr. Szabó Ödön
az elnöke.
1919-ben Gábor Jenő által kiadott szaklap. Szerkesztője
volt Korda Sándor is. A ~ szerkesztőbizottságának vezetője
Lányi Viktor volt.
1915-ben a műszaki rovatvezetője Zsitkovszky Béla
volt. Szerkesztője volt Korda Sándor is.
1937 tavaszán
a ~ közgyűlésén a magyar szervezet tagjai: dr. Pogány
Frigyes, társelnök Horovitz Richárd, ügyvezető alelnök
Morvay Pál (1937).
Budapesti szaklap. Szerkesztője Radó István
volt. Munkatársa volt Gábor Jenő.
Mozgófénykép-mutatványos
volt Budapesten. Ismeretlen helyen működött a VII. kerületben.
1906 decemberében kaphatott rövid időre szóló engedélyt.
1910-ben állóképes,
1911-ben pedig már mozgófényképet vetítettek.
A ~ nevű cég tulajdonosa Horovitz
Richárd. A ~ bécsi kirendeltségek vezetője dr. Horovitz
Ernő volt.
Mozgófénykép-mutatványos
volt Budapesten, a VII. Kerepesi út 64. alatt működött 1906
novemberétől, s működése átnyúlik 1907-re.
Előtte 1905-ben is, s a korábbi években a VII. kerületben,
a Damjanich u. 21. alatt működhetett.
Filmrendező, újságíró.
A Kino-Riport alkalmazásában állt. A Péter című
filmjének főszereplője Joe Pasternak volt.
A City Film Rt. filmforgalmazó és
kölcsönző cég igazgatója volt.
Fejős Pál, dr. Ítél a Balaton
című filmjének gyártásvezetője. Később országos
rendőrfőkapitány lett.
Rendező. ~ filmje: A sakkjáték őrültje
(Projetograph, 1909).
Filmrendező. A Füst után kivándorolt
Angliába. Filmje: Füst (Hunnia, 1930)
Színésznő. Az Országos Filmegyesület
Filmművészeti Iskola növendéke volt (1935). Berlinben futott
be karriert.
A Magyar Mozgóképszínházi
és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének
elnöke volt.
Rajzoló, festőművész. A Kruppka Filmgyár
alkalmazottja, a Proletárakadémia tagja volt.
Mozgófénykép-mutatványos,
kávés volt Budapesten, a VI., Podmaniczky u. 63. szám alatt.
Az első vándorsátras mozgófényképes
volt Budapesten. Első engedélye 1904. január 19-én kelt
és fennmaradt. 1904. január 13-tól a III., Pacsirtamező
u. 4. alatt, 1904. december 25-től februárig a III. Pacsirtamező u. 42.
alatt, 1905-ben a Bomba téren. Vidéken is tartott előadásokat.
1906 végén a VII. kerületben működött. 1906. november
közepétől folyamatos működési engedélyt kapott
a VII. Rákóczi út 64.(?) alatt.
Mozgófénykép-mutatványos
volt Budapesten. Ismeretlen helyen működött a VII. kerületben.
Társa: Schwartz Antal. 1906 áprilisától huzamosabb
idei működtek.
Pásztory M. Miklós alapította
1914-ben a ~-ot. Terveiben a klasszikusnak számító népszínművek
filmre vitele szerepelt, ezért megszerezte az ezekhez kötődő jogokat.
Három produkciót hozott létre a ~. A Pedagógiai
Filmgyár műtermeit vette bérbe.
Itt mutatták be az első zenés filmet.
Budapesten, a VIII., Kerepesi út 63.
szám alatt működött.
Karmester. Az Uránia Színház
zenekarának karmestere, aki az első magyar film (A táncz,
1901.) bemutatóján vezényelt.
A ~ cég alapítója Neumann
József és Ungerleider Mór volt. Mozgófénykép
mutatványosok voltak Budapesten, a VII., Kerepesi út 68. szám
alatt. 1899. december 9-től 1900. december 4-ig, majd 1901. január 5-től
1903. március 26-ig fizettek díjat. 1907-ben címerengedélyezési
kérelmet nyújtottak be: "E vállalkozást (mozgófénykép)
nemcsak megteremtettük, hanem terjesztettük is, amennyiben a VII.
Rákóczi út 68. sz. alatti telepünkön mozgókép-felvételi
osztályt létesítettünk, ahol a szükséges
vetítőgépek és ezzel kapcsolatos cikkek eladásával
iparszerűleg foglalkozunk. Üzletünk nemcsak az ország, hanem
a külföld vállalkozóit is ellátja a szükséges
cikkekkel." Üzletük 80 személyt foglalkoztatott. Az általuk
készített képek olyan kiválóak, hogy nagy
forgalmat bonyolítanak le. Ennek alapján kérik üzletük
részére az ország címerének használatát
megengedni. A VII. kerületi elöljáróság 1907.
december 7-én a címer megadását javasolja, tekintettel
a cég telepeinek kiterjedt üzemére, melyek Magyarországon
az elsők. Indoklása szerint a ~ cég a VII. Rákóczi
út 68. sz. alatt, továbbá a Mosonyi u. 1. sz. alatt a modern
technika vívmánya szerint felszerelt projektográf gyárral
bír, mely gyárban állandóan 70-80 munkás
áll alkalmazásban. A cégnek a Rákóczi út
68., Hajós u. 25., Népszínház u. 1-3., Üllői
út 63. és Fő u. 29. sz. alatt van projektográf színháza.
1906 végén a VIII. ker. Népszínház u. 1-3.
alatt építik fel Apolló mozijukat.
Az Astoria Filmgyár tulajdonosa volt.
Artista. Mozgófénykép-mutatványos
volt. Kaposváron született valószínűleg 1864-ben.
Eredeti, Ungerleider Mórral közös Lumičre cinematográfja
a Merkur kávéházban üzemelt. Ungerleider Mórral
a tulajdonukban lévő Velence Kávéházban rendeztek
be mozit, majd együtt alapították a Projectograph Rt.-t.
~ hozott Budapestre elsőként(?) nagyobb szabású mozigépet,
ennek kezelésére Bécsi József operatőrt tanította
meg. Ungerleider Mórral közösen hozták létre
a Projectograph mozit. ~ irányításával kezdte meg
Projectograph Rt. a filmgyártást. ~ kezdeményezte az Apolló
mozi létesítését. ~ az őshíradósok
egyikének tekinthető, mivel a század első évtizedében
sok eseményről forgatott aktuális felvételeket. 1914-ben
kilépett a Projectograph Rt.-ből, ~ helyét dr. Éles Béla
foglalta el. 1914. november 14-én ~ megalapította a Korona Filmgyárat.
Megkapta az udvari szállító címet. A Neumann és
Ungleider cég egyik tulajdonosa.
A táncz című film (1901) egyik
táncosa volt.
A budapesti fiókját Erdős Vilmos vezette.
Főpénztárosa Schwarzen-berg Bernát volt.
Szövegkönyvíró. Forgatókönyvíró.
Filmjei: Dunaparti randevú (1936); Maga lesz a férjem
(1937); Hol alszunk vasárnap ?, valamint a Székel István
rendezte Hyppolit, a lakáj c. film.
Filmkölcsönző. 1920-ig üzleti kapcsolatban
állt a Kruppka Filmgyárral.
A Projectograph Rt. első mozija Budapesten, az Erzsébet
körút 29. szám alatt. Eredetileg üzlethelyiség
volt. 1915-ben átköltözött a Rottenbiller utcába.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző,
filmgyártó és filmforgalmazó cége volt 10.000
pengő törzstőkével. Telephelye Budapesten, a XIV. kerületben,
a Gyarmat u. 39. szám alatt volt. 1937 őszétől Budapest Film Rt.
néven működött tovább.
Technikus. Szabadalmi leírása
volt a "hangos-mozgókép berendezésről" 1936 novemberében.
Tanár, középiskolai igazgató.
Az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. titkára,
majd 1919-től üzemvezető igazgatója, aki a 25 éves a mozi
című kiadvány szerint a kultúr és a hazafias propaandafilmek
létrehozásában játszott nagy szerepet
Vendéglős, a
Gambrinus étterem (az Erzsébet körút és a Wesselényi
utca sarkán) tulajdonosa. Az Astra Rt. alapításához
a tőkét biztosította, az igazgatóság tagja és
kereskedelmi igazgatója. Minden vagyonát a filmgyártásba
fektette.
Márkus László és Uher
Ödön, ifj. alapították.
Budapesti mozi volt az 1930-as években.
Főrészvényese
a Projetocraph Rt. volt.
Szcenikus. Műegyetemet végzett.
Gyulai Ádám néven ifjúsági regények
írója volt. Részt vett a Proletárakadámia
egyetlen filmjének, a Tegnap új változatának
összeállításában.
A Bp.VIII., Kerepesi (ma: Rákóczi)
út 21. szám alatt lévő mulatóban 1896. október
9. és 31. között, naponta 17 és 21 óra között,
óránkénti kezdéssel itt rendezték meg A.
Permé vetítéseit. A belépődíj 20 krajcár
volt. A mulatóban 1897. december 11. és 1898 január 31.
között kinematográf vetítéseket is tartottak.
A 30-as években a filmközéletet
jelentősen meghatározó egyesület volt. Elnöke Farkas
Elemér, tiszteletbeli elnökei Molnár Dezső dr., Harsányi
Zsolt, Zichy Géza Lipót gróf, társelnökei Lázár
Lajos, dr., Vitéz Miklós, alelnökei Gaál Béla,
Bársony István, Hegedűs Tibor, Major Dezső, Forró Pál,
dr., Székely István, főtitkára Boros Mihály, titkár
Gesztesi Balogh Gábor, dr., pénztárosa Nándor Gusztáv
volt.
Gaál Béla magániskolaként
működtette 1935-től. Tananyaga: pl. filmtechnika, filmtörténet,
testgyakorlás, gyakorlati filmjáték, helyes magyar beszéd.
Növendéke volt Tolnai Klári. Hallgatói közül
Kiss Eszter Párizsban, Nagy Kató Berlinben futott be karriert.
A felvételizők alkalmasságát ~ Jeszenszky Sándor
dr., Békeffy László és Balogh Béla döntötte
el. A növendékek nyilvános előadásokon szerepeltek,
játékfilmekben is kaptak feladatot.
Az ~ igazgatója Gelléri
Mór volt.
Elnöke 1935-től Törs
Tibor.
A 30-as években a filmközéletet jelentősen meghatározó
egyesület volt. Elnöke Pogány Frigyes, dr., titkára
Guttmann Manó, társelnöke Antal József, ügyvezető
elnöke Kovács Emil, ügyészei Vári Rezső dr. és
Gelléri Miklós dr. voltak.
Titkára
Horovitz Richárd, elnöke Kovács Emil volt.
Feladata a filmcenzúra volt. Vizsgálta a szinkronizált
filmek nyelvhelyességét, hangfelvétel minőségét.
Elnökei: Horváth Elek (a némafilmkorszaktól), 1933-1935
tavaszáig Jeszenszky Andor belügyminisztériumi tanácsos.
őt követi Szőllőssy Alfréd, dr miniszteri osztálytanácsos.
Az 1933 tavaszán betiltja a Török Rezső a Magyar Film Irodánál
készült Analfabéta-tanfolyam című filmjét.
Az OSSO filmkölcsönző és filmforgalmazó
cég igazgatósági tagja volt.
Francia filmgyár, tulajdonosa a magyar származású
Mannheim Lajos, dr. A ~ a magyar Hunnia filmgyárral kötött
szerződés alapján több filmet is forgatott Magyarországon
[Le fils d'Amérique, Le Roi des Palaces, Tavaszi zápor, Ítél
a Balaton, Repülő arany (1932)], francia színészekkel,
operatőrökkel (Gérard Perrin, Court Courant;), rendezőkkel ( Carmine
Gallone) valamint magyar rendezőkkel ( Fejős Pál, dr.), amerikai operatőrökkel
( Pew Morley).
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző
és filmforgalmazó cége volt, amely 1932. február
1-jén alakult 50.000 pengő törzstőkével. Elnöke Heltai
Jenő, az igazgatóság tagja volt Adolphe Osso. 1933-ban Winter
Sándor megvásárolta a céget, majd City Film Rt.
néven üzemeltette tovább az ~-t.
A millenniumi ünnepségek
alkalmából a Városligetbe telepített építmény,
melyben különféle szórakozási lehetőségek
között cinematográfot is bemutattak. A vetítéseket
1896. május 24. és november 1. között, naponta a délutáni
órákban tartották. 1898. májusában itt mutatták
be a kosmographot. Az Állatkert területén épült
látványos mulatóhely a főváros részéről
csak a millenniumi kiállítás tartalmára (1896. május
1.-október 30.) engedélyeztetett. Később ezt meghosszabbították.
1900. január 4-től szeptember 1-i a mutoscop mutatványok
után fizetett díjat.
Budapesti mozi volt az 1930-as években.
1916 végén hozta létre
Békeffy László, majd 1917 novemberében kilépett
a cégtől.
Díszlettervező. A Színművészeti
Főiskola tanára.
A Projectograph cégvezetője (1934). 1935-36
fordulóján 140 ezer pengőre becsülte egy jó film költségvetését.
Újpesti színigazgató,
felesége Baloghné Kornai Margit színésznő.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző,
filmgyártó és filmforgalmazó cége volt. 1928ban
150.000 en ős ala tőkével jött létre. A ~ vezére Zukor
Adolf volt.
Szilágysomlyói születésű,
magyar származású színész, filmproducer.
1933-ban a Hunnia filmgyárban készítette Párdon,
tévedtern! c. filmjét (rendező: Székely István,
operatőr: Bruno Mondi), majd később még négy másik
filmet. Több amerikai filmben is szerepelt. Pl. a Nádas Sándor
rendezte Péter című filmben.
Rendező, filmforgalmazó. Cége
a Pásztor Film Kft. volt, amelyben főrendezőként is dolgozott.
A cenzúra miatt nem forgalmazhatta Fritz Lang Liliom című
filmjét a Rádiusban Filmgyárban.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző,
filmgyártó és filmforgalmazó cége volt 10.000
pengő alaptőkével. Ügyvezetője Engel György, rendezője Pásztor
Béla volt.
Író. Filmje: Sárga csikó
(1936).
(1875-1922) Eredetileg a Nemzeti Színház
fodrásza volt, majd megvásárolta és építkezéskor
megterveztette a Népszínház utca 31. alatti Eldorádó
mozit. A Rákóczi út 7. alatti fodrászata a színészek
találkozóhelye volt. 1912-ben saját vagyonából
forgatta A szökött katona című filmet. 1919. májusában
vette meg dr. Janovics Jenőtől részét a Corvin Filmgyárból,
majd ugyanazon év októberében részvénytársasággá
alakította át. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi
Vállalat ügyeit vitte Korda Sándorral együtt vagy mint
igazgatósági tisztviselő, vagy mint ügyvezető igazgató.
Kezdetben ~ népies érdeklődése határozta meg a Corvin
Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat irodalmi vonalát.
Rendező. 1914-ben alapította a Nemzeti Filmvállalatot, a klasszikusnak
számító népszínművek filmre vitelét
tervezte, ezért megvásárolta ezek jogait. E miatt később
Janovics Jenővel keveredett perbe, mivel Janovics Jenő megfilmesítette
a Tolonc című darabot. ~ jó kapcsolatban állt Korda Sándorral.
Később megvásárolta Janovics Jenőtől a Corvin Filmgyárat,
amelyet ő maga vezetett.
A ~ céggel közösen együttműködve
hozta létre dr. Janovics Jenő Felix Vanyl francia operatőr segítségével
a Sárga csikó című filmet.
(Charles és Emil) Kinematograph készülékek,
filmek, fonográfok s mindezek alkatrészei árusításával
foglalkozó cég. Filmkölcsönző. 1920-i üzleti kapcsolatban
állt a Kruppka Film árral.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző,
filmgyártó és filmforgalmazó cége volt. Vezetője
Guttman Manó volt.
Gerő Gyula vállalkozása. Utódja
a Pátria Vállalat.
A Pátria Film utódja.
Az animatográf (animatograph)
angol tervezője. Az animatográfot a londoni Alhambra mulatóban
történt bemutatása után pár nappal, 1896 áprilisában
Budapesten, a Somossy Mulatóban is bemutatták.