Ez is egy lexikon
(Összeállította: Balogh Anita, Dudás Miklós, Fábián Erika, Gál Ferenc, Kárpáti Ildikó, Megyeri József, Németh Ervin, Singer Péter, Török Tamás. Szerkesztette: Singer Péter. Az első rész a Filmspirál 26. számában jelent meg. )

Adatok a két világháború előtti
magyar filmgyártás történetéhez

Jeszenszky Andor
Belügyminisztériumi tanácsos. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság - a filmcenzúra - elnöke volt 1933-tól 1935 tavaszáig.

Jeszenszky Sándor, dr.
Vallás- és közoktatásügyi minisztériumi tanácsos, 1935 nyaráig a filmszínészeti iskolák felügyelője, valamint az iskolán kívüli népoktatásért felelős dr. Nevelős Gyula miniszteri tanácsos helyettese volt. Utódja: dr. Kisfaludy Sándor, a Hunniában 1935 őszén induló rendezői tanfolyam felügyelője. Az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskola felvételi bizottságának tagja. A filmszínészképzés legfőbb ellenőre.

Jékelfalussy Zoltán
Az UFA igazgatósági tagja volt.

Józsefvárosi Elit mozi
1889-től Budapesten VIII., Üllői út 12. szám alatt kávéház volt.

Juhász Béla
Operatőr. A Kruppka Filmgyár alkalmazottja volt.

K. Kovács Andor
Színész. ~ filmje: Tegnap (Proletárakadémia, 1919).

K. Kovács András
Rendező. 1934-ben kísérlet tett "filmszínpad" vállalkozásra. Egy majdani film sajátos próbájának szánt élő előadást, melyen a színészeket a film számára szükséges módon és árnyalattal világították meg.

Kádár Levente, dr.
Miniszteri tanácsos, belügyminisztériumi főosztályvezető. 1935-től a belügyminisztériumban a filmügyek intézője volt.

Kádár Samu
A Nap mozi tulajdonosa Kádár Zoltánnal együtt. Feltételezések szerint együtt hozták létre és igazgatták a Pax céget.

Kádár Zoltán
A Nap mozi tulajdonosa Kádár Samuval együtt. Feltételezések szerint együtt hozták létre és igazgatták a Pax céget.

Kandó László
Filmrendező, festőművész, a Hungária művészeti vezetője. A Magyar Film Irodánál készült és 1935-ben a brüsszeli vilá kiállításon nagydíjat nyert Magyar falu című kultúrfilm rendezője.

Kányási István
Amatőrszínész. Filmje: Hortobágy (1934).

Karbán József
Operatőr. Az Astoria Filmgyárban dolgozott.

Kardos László
Rendező. Filmjei: Barátságos arcot kérek (1935); 120-as tempó (1937).

Karinthy Frigyes
Író. 1917-ben, a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat dramatúrgjaként ~ szerződtették. Kruppka András saját pénzéből készítette el ~ egyik szkeccsét a Thália cég közreműködésével. A "Robinson-Krausz" című szkeccs szerzője.1936 nyarán Korda Sándor londoni tanulmányútra hívta egy filmírásra vonatkozó szerződés nyomán. 1936 decemberében ~-t paródiakészítésre ihlette egy német ízlés szerint előadott magyar tárgyú film. Az 1935 augusztusában az Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete által rendezett "szentistvánheti első nemzetközi keskenyfilm-verseny" zsűritagja volt.

Kassák Lajos
Író. 1936-os "példatára" a film "mint művészi kifejezésforma", "síkművészet" a magyar filmesztétika történetének új mozzanata. A Színházakat Kommunizáló Bizottság helyettes vezetője. Vezetője Balázs Béla.

Kató-Kiszli István
Rajzolóművész volt a Kruppka Filmgyárban.

Kaufman Jenő
Az Atlantic Filmvállalat Budapesti fiókjának vezetője volt Kovács Sándorral együtt.

Kazy József, báró
Nyugalmazott államtitkár. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat igazgatósági elnöke.

Képes Mozivilág
Fővárosi folyóirat. 1912-tőt egyik munkatársa Gábor Jenő.

Kern Aurél
Zeneszerző. Az első magyar film (A táncz, 1901) zeneszerzője, az akkori Budapesti Hírlap vezető zenekritikusa volt.

Kertész Mihály
Rendező. Az osztrák filmgyártásban vált ismertté. A Hunnia Filmgyár Rt., a Semper Filmgyár és Forgalmi Vállalat, valamint a Phőnix Filmgyár alkalmazásában állt. Edmund Fritzzel is együtt rendezett.

Késmárky Ilona
Színésznő. A Proletárakadémia tagja.

Kinema Filmvállalat Rt.
Igazgatója Kormos Zsigmond volt. Feliratokat és másolást rendelt a Kruppka Filmgyártól.

Kinoriport Vállalat
Alapító tagja, rendezője Fodor Aladár, Fröhlich János, Vajda László. A ~ filmkölcsönző osztályának kereskedelmi igazgatója Gál Ernő volt. A Hunnia Biográf Társaság műtermét 1914-ben a ~ szerezte meg. Főrendezője Illés Jenő, műszaki vezetője Wastl Béla volt. A filmkölcsönzés terén kapcsolatban állt a Korona Filmgyárral. Alkalmazásában állt Nádas Sándor filmrendező, Lenkeffy Ica és Medgyaszay Vilma színésznők. A Phőnix Filmgyár egyik részvényese volt. A Schwartzenberg és Társa Vállalat a ~-tal készíttette filmjeit. Segítséget adott a Starnak a korai időszakában. 1916-ban az Uher Filmgyárral közösen elnyerték a koronázási szertartás megörökítésére kiírt pályázatot.

Király Ernő
Színész. Rákosi Szidi színiiskolájának hallgatója volt.

Király mozi
Tulajdonosa Klopfer Mór.

Kisfaludi mozi
A Kisfaludi Színházban működött Fisch Ferenc mozija.

Kisfaludy Sándor, dr.
Miniszteri tanácsos. 1935 nyarától a filmszínészeti iskolák felügyelője volt. Elődje: Jeszenszky Sándor, dr.

Kiss Eszter
Színésznő. Az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskola növendéke volt 1935-ben. Párizsban futott be karriert.

Kiss Ferenc
Színész. A Hunnia Filmgyár Rt. alkalmazásában állt.

Kiss József
A Harmónia Filmipari- és Filmforgalmi Kft. társtulajdonosa volt.

Kiss Sándor
Filmgyáros. Az első magyar színesfilm készítője. A miskolci és nagyváradi színházak gazdasági igazgatója volt A Ganz-fivérekkel alapította meg a Központi Filmkölcsönzőt

Klein Sándor
A Hungária Filmgyár alapítója. 1918-ban Lajthay Károllyal közösen alapították a Rex Filmvállalatot.

Klopfer Mór
A Király mozi tulajdonosa. Betársult a Hungária Filmgyár Rt. létrehozásába.

"Ko-Fa"
Kovács és Faludi Filmlaboratórium. Alapítói Kovács Lajos és Faludi Sándor.

Kohner Adolf
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. alaptőkéjének jelentős részét jegyezte.

Kok
Kovács Gusztáv Mihály által 1924-ben alapított filmlaboratórium.

Komját Júlia
Filmügyi cenzor. A Proletárakadémia alkotóközösségének tagja volt.

Komjáthy János (1865-?)
Színigazgató, az ~Astra Rt. igazgatóságának tagja, művészeti igazgatója.

Komlós Vilmos
Színész.

Komlóssy Emma
Színésznő.

Kommer Család
A Pedagógiai Filmgyárhoz a ~ adta a részvénytőkét.

Komor András
Író. A Tükör című lap munkatársaként 1934-ben a hangosfilm válságát elemezte. Kritikáit filmértés, kinematografikus szemlélet hatja át. 1934 végén a magyar film és a magyar írók összetalálkozását szorgalmazta.

"Konstantinápoly Budapesten" (Konstantinápoly mutatványtelep) (Lágymányos)
A millenniumi ünnepségek alkalmából a Duna-parton emelt díszletváros, melyben más látványosságok mellett működött egy Edison-féle kinematográf is 1896. május 31. és június 30. között. Tulajdonosa Schwartz Jakab. Mutatványai: "török kávéház, Sulejmán sátra, camera obscura, vaggon panorama, cinematograph, tűzijáték". Nyitva tartott 1896. május 23. és augusztus 20. között. (A kávéház szeptember 27-ig működött.)

Konstantine, Leopoldine (1886-?)
Színésznő. A Hungária Filmgyár Rt. szerződtette A táncosnő című film főszerepére. Max Reinhardt színésznője volt. Később férjhez ment Herczeg Géza újság- és forgatókönyvíróhoz.

Korda Sándor
Filmrendező. A Hunniánál, és a Corvin Filmgyárnál dolgozott, utóbbiban mint művészi vezető is. Több filmlapot szerkesztett (Pesti Mozi, 1912; Mozi, 1913; Mozihét, 1915-1919). Kezdetben újságíróként dolgozott, a Mozihét című lap szerkesztője, a Projectorgraph Rt. titkára volt. A kolozsvári színházban és annak mozi stúdiójában tanulta a filmszakmát. Majd a Corvin Filmgyár résztulajdonosa, cégjegyzője és főrendezője volt, később a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt.-ben Pásztory M. Miklóssal együtt az ügyeket viszi mint igazgatósági tisztviselő vagy mint ügyvezető igazgató, és vezető rendező a cégnél. Kolozsváron Janovics Jenővel indították el a filmgyártást, a Korona Filmgyárnál kezdte meg rendezői pályáját. Lengyel Menyhért 1933-ban beszámolókat írt az angol filmművészet eredményeinek feldolgozásáról, mely jórészt ~ tevékenységének bemutatásából állt. A London Film elnöke. Hevesi Sándor író Jókai műveket dolgozott át forgatókönyvvé ~ számára is. Tanára Janovics Jenő volt. 1936 tavaszán londoni tanulmányútra hívta Zsoldos Andort, majd 1936 nyarán Karinthy Frigyest egy filmírásra vonatkozó szerződés nyomán. 1937 elején Ráskay László készítette vele az utolsó riportot. Munkatársa a Corvin Filmgyárnál Kovács Gusztáv Mihály operatőr volt.

Filmjei: Az 1.000.000 fontos bankó (Corvin), A kétszívű férfi (Corvin).A gólyakalifa (1300 m), (Corvin, 1917); Mágia (1205 m), (Corvin, 1917); Szent Péter esernyője (1550 m) (Corvin, 1917); Harrison és Barrison (1185 m) (Corvin, 1917); Faun (1490 m), (Corvin, 1918); Az aranyember 13. (1320, 1120, 1495 m), (Corvin, 1918); Mary Ann (1210 m), (Corvin, 1918); Pásztory M. Miklóssal közösen A Károly bakák (1130 m), (Corvin, 1918); A 111-es (1940 m), (Corvin, 1919); Ave Caesar (Corvin, 1919); Fehér rózsa (1492 m), (Corvin, 1919); Se ki, se be... (1305 m), (Corvin, 1919); Yamata (990 m), (Corvin, 1919); Mágnás Miska (1325 m), (Corvin, 1916); Fehér éjszakák (Corvin, 1916); A nagymama (1327 m), (Corvin, 1916); Mesék az írógépről (Corvin, 1916); Ciklámen (Corvin, 1916); Az egymillió fontos bankó (1040 m), (Corvin, 1916); A kétszívű férfi (Corvin, 1916); Vergődő szívek (1850 m), (Corvin, 1916); A tiszti kardbojt (1150 m) (Korona, 1915); Lyon Lea (1500 m) (Nemzeti Filmvállalat, 1915, Pásztory M. Miklóssal közösen).

Korda Zoltán
Rendező. 1936-ban készült Oxfordi diákok című filmjét Hegedűs Tibor szinkronizálta.

Kordély Kovács Béla 1925-ben a Schwarzenber és Társa Mozgófényképgyár és Kereskedelmi Rt. igazgatósági tagja.

Kormos Géza
Kormos Zsigmond fia, a Gigantic Filmvállalat alapítója volt.

Kormos Zsigmond
A Lux Filmgyár kereskedelmi igazgatója volt 1918-tól. A Kinema Filmvállalat igazgatója. A Magyar Kinema Filmkereskedelmi Rt. továbbfejlesztője. Fia Kormos Géza volt.

Korona Filmgyár
Neumann József alapította 1914. november 14-én. 1917. május 1-jétől az Erzsébet körút 4. szám alatt működött, főként filmkölcsönzéssel foglalkozott. E téren kapcsolatban állt a Kinoriporttal. 1914-16 között lelkesítő tartalmú szkeccseket, játékfilmeket is forgatott. A ~ saját műteremmel nem rendelkezett. Feltételezések szerint a Pedagógiai Filmgyár műtermében dolgoztak. A 1918. november 20-án szűnt meg. A ~ átalakult Korona Rt-vé, Neumann József kivált a cégből. Itt kezdte rendezői pályáját Korda Sándor. Elődje a Korona Filmvállalat volt.

A ~ dokumentumfilmjei ismeretlen rendezőktől: Az Auguszta kórházvonat átadása (1915); Auguszta főhercegnő látogatása a Ludoviceum hadikórházban (1915); ő cs. és kir. fensége József főherceg 25 éves katonai jubileumának díszünnepélye a harctéren (400 m) (1915); ő cs. és kir. fensége József főherceg érte rajongó katonái között a lövészárokban (220 m) (1915); Az új királyi pár legutolsó tartózkodása Budapesten 1-2. rész (1916).

A ~ játékfilmje ismeretlen rendezőtől: Fekete kereszt (szkeccs) (1914).

Korona Filmvállalat
A Korona Filmgyár elődje volt.

Korona Rt.
A Korona Filmgyár megszűnte után 200 ezer korona alaptőkével létrejött vállalat. Vezetője Roboz Aladár. A részvénytársaság főrészvényese és igazgatója Egőd Andor lett. 1919-ben a alaptőkéjét félmillió koronára emelték. A ~ 1920-ban kezdte meg a filmgyártást. A ~ filmjeit Márkus László rendezte, a forgatókönyveket Vajda László írta, a női főszerepeket Lenkeffy Ica játszotta.

Kosterlitz, Hermann
Rendező. Filmjei: Péter (1934); Kismama (1935).

Kotász Béla
Szobrász. Az Astra Rt. alkalmazottja.

Kovács Andor
Kruppka András művészneve.

K. Kovács Andor
Színész. A Proletárakadémia tagja.

Kovács Emil
A Gaumont Mozgófénykép- és Vetítőgépgyár cég budapesti fiókvezetője, majd a Radius cég budapesti fiókvezetője volt. Később az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület ügyvezető elnöke lett. Az Országos Mozgóképipari Egyesület elnöke.

Kovács és Faludi Filmlaboratórium
"Ko-Fa", alapítói Kovács Lajos és Faludi Sándor.

Kovács Gusztáv Mihály
Operatőr. A Kruppka Filmgyár egyik alapítója, Kruppka András testvére volt. A Corvin Filmgyár és Kereskedelmi Vállalat operatőreként dolgozott. Korda Sándor munkatársa volt. 1924-ben alapította meg a Kok filmlaboratóriumot. Dolgozott az Uher Filmgyárban is.

Kovács Imre
A Hungária Filmgyár Rt. egyik igazgatója.

Kovács Lajos
A Ko-Fa, Kovács és Faludi Filmlaboratórium tulajdonosa. Faludi Lajos társtulajdonossal készítettek egy hangosfilm-felvevő berendezést.

Kovács Sándor
Az Atlantic Filmvállalat budapesti fiókjának vezetője volt Kaufman Jenővel együtt.

Kozma Miklós
A Magyar Filmiroda elnöke. 1935-ben megfogalmazta a kötelező szinkronizálás érlelődő rendeletét. Szándéka az volt, hogy ne legyen több mozi egyetlen vállalkozó tulajdonában. A képviselőház 1935. júniusi filmtörvény-vitájának előterjesztője volt. 1937-től "Magyarország szellemi triumvirátusának" vezetésével bízzák meg. 1935-ben ~ lehetővé tette Pulvári Károly számára, hogy a Magyar Filmirodában találmányait kidolgozza, ez a szinkronizálással állt kapcsolatban.

Körmendy Ékes Lajos
1925-ben a Schwarzenberg és Társa Mozgófényképgyár és Kereskedelmi Rt. vezetőségének elnöke.

Központi Filmkölcsönző
A Ganz-fivérek és Kiss Sándor alapították a céget.

Kőnig Henrik
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat igazgatósági tagja.

Krampol (később: Kispéter) Miklós
Tanár, író, kritikus. 1934-ben arról írt, hogy a színészi teljesítmény nagyban függ a rendező munkájától. Jelentékeny hazai és külföldi filmanyag hitelesítette vizsgálódásainak eredményeit. 1935-ben a Magyar Szemle egyik számában "Filmelmélet az elmúlt szezonban" címmel jelent meg írása. A harmincas évek közepének, második felének legjelentősebb filmesztétikai teljesítménye hazánkban ~ munkásságával kapcsolatos. "Film és művészet" címmel, az Esztétikai füzetek első számaként kis kötetbe foglalta ~ a mozgóképre vonatkozó nézeteit.

Kraszna-Krausz Andor
Filmkritikus képző iskola tanára, az American Society of Motion Picture egyetlen európai tagja volt 1934-ben.

Lajthay Károly
Színész, rendező. 1920-ban Balogh Béla távozása után az Astra Rt.-nél rendezett. Korábban a Színiakadémia után Szatmáron, Pozsonyban, Pécsett, Debrecenben és Kassán volt színész, majd tagja volt a Belvárosi Színháznak, az Apolló kabarénak. Rendezett a Star cégnél. 1916-ban lépett fel mint filmszínész. 1918-ban Klein Sándorral közösen alapították a Rex Filmvállalatot, amit még ugyanabban el is adtak. 1924-ben Bécsbe, majd Berlinbe ment.

~ filmjei: Lobogó vér (Átokvára) (Rex, 1918); Sundal (1528 m) (Rex, 1918); Vorrei morir (1750 m) (Rex, 1918); Siami ikrek (Rex, 1918); Az ikrek (Rex, 1918); A kormánybiztos (415 m, 1919).

Lakner Artúr
Író, rendező. 1933-ban felszólított a magyar film istápolására, és megemlítette, hogy anyagi nehézséget jelentene a mozi alkalmazottakra nézve, ha a Hitler hatalomra jutása előtti filmeket bojkottálnák.

Lamac, Karl
Rendező. Filmje: Pacsirta (1936).

Lányi Viktor
Hírlapíró, színműíró, filmkereskedő. A Magyar Kinema Rt. igazgatója és a 25 éves Mozi szerkesztőbizottságának vezetője volt. A Magyar Szinkron Kft. dramaturgja volt. A Petrovics lányok (1936) című szinkronizált film szövegírója.

László Sándor
Zeneszerző. A Magyar Filmirodánál készült és 1935-ben a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert a Magyar falu című kultúrfilm zenéjét szerezte. A Székely István rendezte Café Moszkva című film zenéjét szerezte.

Lázár István
(1881-1936) Író. A Glória Film ár és Filmkereskedelmi Rt. dramaturgja volt.

Lázár Lajos, dr.
(1885-1936) Filmrendező, ügyvéd, hírlapíró, festőművész. ~ alapította a Lux Filmgyárat, amelynek főrészvényese, művészeti vezetője, rendezője, igazgatója volt. Tagja volt a Proletárakadémia alkotó közönségének. A Star Filmgyárnál és a Hunniánál dolgozott. Az Országos Filmegyesület egyik társelnöke volt.

Filmjei: Tánc (Hunnia, 1929); Kék bálvány (Hunnia, 1931) A dollárnéni (Lux, 1917); Az impresszárió (Lux, 1917); Isten fia, ördög fia (Lux, 1917); Jobbra én, balra te (964 m) (Lux, 1917); Tájfun (1100 m) (Lux, 1917); Tűzpróba (Lux, 1918); Selim Nunó (Lux, 1918); Párizs királya (1700 m) (Lux, 1918); Bob herceg (1500 m) (Lux, 1918); A drótostót (1789 m) (Lux, 1918); Gül baba (Lux, 1918); őszi vihar (1009 m) (Lux, 1918); Uriel Acosta (Lux, 1919); Az ördög hegedűse (Lux, 1920); Tegnap (Proletárakadémia, 1919) ( Orbán Dezsővel közösen).

Lengyel Menyhért
Író. 1933-ban beszámolókat írt az angol filmművészet eredményeinek feldolgozására, amely jórészt Korda Sándor tevékenységének folyamatos bemutatását jelentette. A japán filmeket is tanulmányozta.

Lenkeffy Ica
Színésznő. 1920-tól a Korona Rt. színésznője a Kino-Riport alkalmazásában.

Lenkei Zsigmond
Rendező? 1906 áprilisában a Színház és Élet c. hetilap kiadótulajdonosi jogát Lipcsei Kálmánra átruházta, majd 1907. november 1-jén megalapította a Kinematograph című időszaki lapot, amelynek tulajdonosa és felelős szerkesztője volt. Ebben az időben a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének jegyzője. A Star Filmgyár bázisán működő filmművészeti iskola vezetője volt haláig (1935. ?). Utódja Gaál Béla lett.

Lévay Béla
Gyártásvezető, színész. A Hunniánál dolgozott.

Lévy Adolf
Cinematograph tulajdonos volt Budapesten, a Kerepesi út 11. szám alatt. 1897. november 22. és december 21. között működött.

Libertiny Márton, dr.
1925-ben a Schwarzenber és Társa Mozgófényképgyár és Kereskedelmi Rt. igazgatósági tagja.

Liberting Márton
A Fox Filmkölcsönző, Filmgyártó és Filmforgalmazó cég igazgatója volt.

Lifka Károlyné özv.
Vándorsátras mozgófénykép-mutatványos volt. Budapesten, a VI. kerületben két helyen volt engedélye (VI. Aréna út 33. és Lehel tér).

Lifka Ernesztin(a) (valószínűleg azonos Lifka Károlynéval)
A X. kerületben vetített 1906. január 23-tól március 22-ig. 1906. március 29-én a fővárosi tanácshoz írt levelében kéri megengedni és elrendelni, hogy a VII. kerületi községi elemi polgári iskolák növendékei tanáraik vezetése mellett "külön e célra kiválogatott tanulmányos előadásokat" csekély 12 fillér belépti díjért megtekinthessenek. Külföldi példákra hivatkozik. Az Aréna út és István út sarkán álló villamosszínházát javasolja helyszínként. A tanács a kérelmet nem látta teljesíthetőnek, valószínűleg azért, mert nem csatolta a műsort és nem szerzett tanügyi pártfogást kérelméhez, így nem tudott úttörő lenni Budapesten. 1906. november 17-én ajánlatot tesz a Dohány u. és a Wesselényi utca-sarki telek bérletére, de visszautasítják. Ezek után a Nagyfuvaros és a Déry utca-sarki telekre akarja felállítani a sátrát, amely engedélykéréshez mellékeli annak leírását. A vetítőkocsi elkülönítve van a nézőtértől melynek mérete 8.5 x 22.5 m. Az ülőhelyek területe 84.5 négyzetméter, ami körülbelül 500 személy befogadóképességű lehetett. A sátor váza fenyőfa, vasalással, alsó deszkatábla, a többi oldal és a tetőzet impregnált ponyva. Az engedélyt 1907. január 3-án megkapta, de április 4-én már elhagyja a területet. 1906. december 14-én a IX. ker. elöljárósághoz érkezett kérelmében bioskop színház felállítására a Boráros téren a Hangya-ház előtt fővárosi területet kér, és mellékeli sátra tervrajzát, mely nagyobb, mint a Nagyfuvaros utcában felállított volt. Alapterülete 450 négyzetméter, oldalrésze 3.50, a tetőzet közepe 6 m magas, s havi 400 korona bért ajánl fel három hóra. A mérnöki hivatal javaslatára a tanács a kérelmet 1907. január 3-án elutasította.

Lifka Ernőné özv.
(valószínűleg az Ernesztin elírása) 1908. március 5-én kelt levelében kéri bioskop színháza felállításához a Bomba téren terület átengedését. Hivatkozik tudományos, természetrajzi, földrajzi képeire. 1907-ben színháza a pécsi kiállítás belterületén volt a kiállítás egész tartama alatt és színházát kiállítási nagy aranyéremmel tüntették ki. 1908. május 14-től július 31-ig a Duna-part felőli részen kap telket.

Lipcsei Kálmán
1906 áprilisában a Színház és Élet c. hetilap kiadótulajdonosi jogát Lenkei Zsigmond ~-ra ruházta át.

Lohr Ferenc
Hangmérnök. A Hortobágy című film hang- és zajvilágának dramaturgiai, valamint egyéb hatáselemként való hasznosításáról gondoskodott. A Hunnia alkalmazásában állt. Az 1930-as években Berlinben tanulmányozta a Klang-Tobis vállalat hangosfilm-felvevő berendezését. A "Hallom a filmet" c. könyv szerzője.

London Film
Elnöke Korda Sándor volt.

Lord Imre
Színész. ~ filmje: Tegnap (1919) A Proletárakadémia tagja.

Loth Ila
Színésznő. A magyar némafilm nagy sztárja.

Löwinger József
A Bp. VII. Király u. 23. szám alatti kávéház tulajdonosa, kávéházában 1900. november 25. és december 24. között tartottak vetítéseket.

Löwy Adolf
Eredeti cinematográf Lumičre vetítőgépével, melyre 1897 novemberében kapott működési engedélyt, a Kerepesi út 11. szám alatt tartott vetítéseket.

Lukács Pál
Színész. A Hunniánál dolgozott. Színész, amerikai hangosfilmekben szerepelt.

Luschinszki Vilmos lovag
1918-tól a Hungária Filmgyár Rt. igazgatóságának a tagja a befektetők egyik képviselőjeként.

Lux Filmgyár
Dr. Lázár Lajos ügyvéd és rendező vagy 1916-ban a Hungária Bank vagy 1917. június 6-án a Leszámítoló Bank segítségével 90 ezer korona alaptőkével alapította meg részvénytársaságát. A 450 részvényből Lázár Lajos tulajdonában 315 darab volt. Nem sokkal később a tőkét 200 ezer koronára emelték fel. A ~ külföldi filmeket nem forgalmazott, az olcsó hazai filmek megfelelő nyereséget hoztak a ~ számára. Műtermet béreltek, és a Garay utca 11. szám alatti üres telken kezdetleges díszletraktárt építettek, és filmjeiket egy fészerszerű szabad színpadon forgatták. A ~ irodája a IV., Kossuth Lajos utca 14-16. szám alatt volt található. 1918 tavaszán a ~ alaptőkéjét 500 ezer koronára emelték. A kereskedelmi igazgató Kormos Zsigmond, a művészeti vezető Lázár Lajos lett. A kölcsönosztály vezetője Heller Gyula volt. A ~ saját filmjeit maga forgalmazta. 1920-ig a Kruppka Filmgyártól rendelt feliratokat, másolást. 1920-ban szűnt meg.

Magyar Film Barátainak Egyesülete
A 30-as években a filmközéletet jelentősen meghatározó egyesület volt. 1933 nyarán alapították. A ~ célja az volt, hogy tehetségeket, új arcokat találjon a filmvászonra.

Magyar Filmhíradó
A ~ szerkesztője 1934-ben Ágotai Géza. 1936 februárjában Badár István a Tükör című újságban "A magyar híradó" címme1filmszakmai javaslat hátterét adja a ~-ról .

Magyar Filmiroda Rt.
A ~-nál készült Török Rezső Analfabéta-tanfolyam című filmje is, melyet az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság 1933 tavaszán betiltott. Szintén a ~ által készített Hallali című vadászfilm 1935-ben szerepel a velencei nemzetközi filmművészeti kiállításon. A ~-ban készült a Magyar falu című film, mely 1935-ben a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert kultúrfilm. Rendezője Kandó László, fényképezte Icsey Rezső, zeneszerző Lászó Sándor. Deésy Alfréd szorgalmazza a filmgyártás további növelését a ~ és a Rádió összefogásával. 1936-ban a főváros eladja a Pedagógiai Filmgyárat, ingóságai a ~-hoz kerülnek. Az ingatlant az MTI Nyugdíjintézete vásárolja meg. A kisfilmeket a ~ hozza rendbe iskolai vetítés céljából. A fővárosban a ~-ban készültek oktatófilmek. 1935-ben, elnöki jóváhagyással a ~-ban dolgozta ki szinkronizálásról szóló találmányait Pulvári Károly. A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző és filmforgalmazó cége volt, 1923. november 1-jén alapították 50.000 pengő tőkével. Igazgató-alelnöke vitéz Leveldi Kozma Miklós volt (1937.) Igazgatósági tagok voltak Horváth Elek, Benes Zoltán, dr. és Huszka Jenő dr. A gyár napi termelés napi 12 ezer méter film volt. Székely István itt forgatta a Café Moszkva című filmiét.

Magyar Filmklub
A 30-as évek filmközéletének csúcsán álló intézmény volt. Elnöke Pogány Frigyes, dr., alelnöke Bingert János, dr., Guttman Manó, ügyvezető igazgató Basik Mihály dr., főtitkár Radó István, titkár Pless Ferenc, ügyész dr. Vári Rezső. 1936-ban a belügyminiszter feloszlatta, helyette jön létre a Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetsége.

Magyar-Holland Kultúrgazdasági Rt.
1933-1934 fordulóján az oktatófilmek gyártására alapozta tevékenységét.

Magyar Kinema Filmkereskedelmi Rt.
Colussi Béla alapította, Kormos Zsigmond fejlesztette tovább. Igazgatója Lányi Viktor, a filmkölcsönzőosztály vezetője Ernyei Árpád volt.

Magyar Korona Szkeccs és Filmvállalat
A ~-ból alakult a Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.

Magyar Mozgóképszínházi és
Filmipari Tisztviselők Országos Szövetsége

Az 1936-ban föloszlatott Magyar Filmklub helyett jön létre az országos csúcsszervezet, fegyelmi és társadalmi járulékkivető bizottsággal. Elnöke Nagy Sándor dr., ügyvezető igazgatója Pethő József volt.

Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesülete (MMOE)
A 30-as években a filmközéletet jelentősen meghatározó egyesület volt. Elnökségének tagjai Tasnády-Szűts András, Dézsi Gyula, Balogh Kálmán, társelnöke Gyárfás Gyula, alelnökei Fenyő Sándor és Morvay Pál voltak. Elnöke Balogh Kálmán után, 1934 júliusától Bornemissza Gábor lett. A ~ harcolt a trösztösödés ellen (1935).

Magyar Mozi és Film
Szaklap. Az újság szerkesztője és kiadója Baik Mihály volt. Gábor Jenő is szerkesztője volt.

Magyar Szinkron Kft.
A Hunnia területén működött. Rendezőként Hegedűs Tibor, zenei vezetőként Angyal László, dramaturgként Lányi Viktor dolgozott itt.

Magyar (Világ) Híradó
Janovics Jenő a ~ számára 1934-ben kolozsvári felvételeket készített.

Magyar Zsánerfilm Vállalat
1913-ban Damó Oszkár alapította.

Major Dezső
Az Országos Filmegyesület egyik alelnöke volt.

Mannheim Lajos, dr.
A francia Osso filmvállalat magyar származású tulajdonosa. 1932-ben forgatták Magyarországon francia-magyar kooprodukcióban a Repülő arany című filmet.

Márkus László
Hírlapíró, filmrendező. A Magyar Színház és a Király Színház szcenikai vezetője, majd a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. által szerződtetett rendező, szcenikus. 1920-tól a Korona Rt.-nél rendezett. Ifj. Uher Ödönnel együtt alapították az Omega Filmgyárat.

Márkus Miksa
A Phőnix Filmvállalat befektetői részvényeseinek képviselője Éles Bélával együtt.

Metro-Scala
Budapesti mozi volt az 1930-as években.

Mérei Adolf
Rendező. Dolgozott a Corvin Filmgyár és Kereskedelmi Vállalatnál és a Projánál is.

Merkur kávéház
Itt üzemelt Neumann József és Ungerleider Mór közös, eredeti Lumičre cinematográfja.

Mihály Dénes
Mérnök. 1917-ben találta fel a Projectophont. 1936. december 5-én jelentette be szabadalmát a "Készülék több egymás mellett fekvő hangsávból álló fényképészeti hangfeljegyzés felvételére és leadására". A Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság 1938. augusztus 1-jén jelentette meg a szabadalmi leírást.

Minerva Filmgyártó Kft.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt 10.000 pengő törzstőkével. Ügyvezetője Heltai Jenő volt. Telephelye Budapesten, a VII. kerületben, az Erzsébet körút 8. szám alatt működött.

Mobil Filmvállalat (Goldenweiser)
Goldenweiser Ernő és Gerőffy Aranka által alapított vállalat. Az igazgatói feladatokat Gerőffy Aranka látta el. 1918 októberétől a ~-ot - amikor Goldenweiser Ernő a Star bécsi fiókját kezdte el irányítani - Goldstein Ernő vezette. A munkába bekapcsolódott Braun Károly is, sőt 1920. május 19-től a cég Braun Károly Cég Rt. néven működött az 1927-ben bekövetkezett megszűntéig.

A ~ filmjei ismeretlen rendezőktől: Csak semmi botrányt! (1915); Szépségverseny Siófokon (400 m) (1915); Váljunk el! (1916).

Modern Film
Filmkölcsönző. 1920-i üzleti kapcsolatban állt a Krupka Filmgyárral.

Modern Filmkereskedelmi Rt.
Filmkölcsönző vállalat. Igazgatója Gönczi József volt. A cég elődje a Szabadalmakat és Találmányokat Értékesítő Rt.

Mogán Oszkár
Balogh Bélával és Baloghné Kornai Margittal alapította az Astra Rt. elődjét a Balogh és Mogán céget. ~ adta a tőkét e vállalkozásba, színészi ambíciói voltak.

Molnár Dezső, dr.
Az Országos Filmegyesület egyik tiszteletbeli elnöke volt.

Mondi, Bruno
Opertőr. A Hunnia Filmgyárban Joe Pasternák producerrel és Székely István rendezővel készítette a Párdon, tévedtem! c. filmjét. Eiben István is részt vett ~ magyarországi forgatásain.

Montgobert, Robert
Rendező. A Pathé cég segítségével, de már dr. Janovics Jenő saját vállalkozásában készült film társrendezőe. Filmje: A dollárkirály leánya (Janovics kolozsvári filmvállalata, 1913).

Morley, Pew
Amerikai operatőr. Hollywodban nagy hírnévre tett szert a Tízparancsolat c. némafilm operatőreként. A Hunnia Filmgyárban forgatta Fejős Pál, dr. filmrendezésében a Tavaszi zápor c. filmet. A magyar világítási gyakorlatba ő vezette be a furnért (a fény irányítására használt farostlemez). Magyarországi forgatásai alatt mellette dolgozott Eiben István, aki tanítványa volt. Az Osso Filmgyár is foglalkozna.

Morvay Pál
1937-ben a Mozitulajdonosok Nemzetközi Szövetség magyar tagozatának ügyvezető alelnöke és Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesületének alelnöke volt.

Moskovitz Benő
1912-től az Edison Filmkölcsönző vezetője volt.

Mozgófénykép Híradó
Budapesti szaklap. Munkatársa volt Gábor Jenő. Szerkesztője volt Roboz Imre, akin keresztül a Projectograph Rt. az 1910-es évek elején szerzett érdekeltséget a ~-ban.

Mozgófénykép Rt.
Anyaggyártás kivételével minden, a mozgófénykép iparral összefüggő üzletág művelésére és kereskedésre szolgáló vállalat. 1907. augusztus 19-én került felszámolásra.

Mozgókép Otthon
1919-ben a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. érdekeltséget vállalt a ~-nál, hogy filmjeinek minél nagyon nyilvánosságot tudjon biztosítani. A ~ vezetője Décsi Gyula volt. 1919-ben Vajda László érdekeltséget vállalt a ~-nál.

Mozgószínház Tulajdonosok Országos Szövetsége
Elnöke Décsi Gyula volt. 1919-től dr. Szabó Ödön az elnöke.

Mozi
1919-ben Gábor Jenő által kiadott szaklap. Szerkesztője volt Korda Sándor is. A ~ szerkesztőbizottságának vezetője Lányi Viktor volt.

Mozihét
1915-ben a műszaki rovatvezetője Zsitkovszky Béla volt. Szerkesztője volt Korda Sándor is.

Mozitulajdonosok Nemzetközi Szövetsége
1937 tavaszán a ~ közgyűlésén a magyar szervezet tagjai: dr. Pogány Frigyes, társelnök Horovitz Richárd, ügyvezető alelnök Morvay Pál (1937).

Mozivilág
Budapesti szaklap. Szerkesztője Radó István volt. Munkatársa volt Gábor Jenő.

Mutschenbacher Antalné özv.
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten. Ismeretlen helyen működött a VII. kerületben. 1906 decemberében kaphatott rövid időre szóló engedélyt.

Mutschenbacher család
1910-ben állóképes, 1911-ben pedig már mozgófényképet vetítettek.

Művészfilm Vállalat
A ~ nevű cég tulajdonosa Horovitz Richárd. A ~ bécsi kirendeltségek vezetője dr. Horovitz Ernő volt.

Müller Vilmos
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VII. Kerepesi út 64. alatt működött 1906 novemberétől, s működése átnyúlik 1907-re. Előtte 1905-ben is, s a korábbi években a VII. kerületben, a Damjanich u. 21. alatt működhetett.

Nádas Sándor
Filmrendező, újságíró. A Kino-Riport alkalmazásában állt. A Péter című filmjének főszereplője Joe Pasternak volt.

~ filmjei: A bosszú (500 m) (Kino-Riport, 1916); Egy ismerős (300 m) (Kino-Riport, 1916); Botrányos műremek (500 m) (Kino-Riport, 1916); Péter.

Nádasdy Imre
A City Film Rt. filmforgalmazó és kölcsönző cég igazgatója volt.

Nádossy Imre
Fejős Pál, dr. Ítél a Balaton című filmjének gyártásvezetője. Később országos rendőrfőkapitány lett.

Nagy Endre
Rendező. ~ filmje: A sakkjáték őrültje (Projetograph, 1909).

Nagy István
Filmrendező. A Füst után kivándorolt Angliába. Filmje: Füst (Hunnia, 1930)

Nagy Kató
Színésznő. Az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskola növendéke volt (1935). Berlinben futott be karriert.

Nagy Sándor
A Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének elnöke volt.

Nagy Zoltán
Rajzoló, festőművész. A Kruppka Filmgyár alkalmazottja, a Proletárakadémia tagja volt.

Nandler Mór
Mozgófénykép-mutatványos, kávés volt Budapesten, a VI., Podmaniczky u. 63. szám alatt.

Narten György
Az első vándorsátras mozgófényképes volt Budapesten. Első engedélye 1904. január 19-én kelt és fennmaradt. 1904. január 13-tól a III., Pacsirtamező u. 4. alatt, 1904. december 25-től februárig a III. Pacsirtamező u. 42. alatt, 1905-ben a Bomba téren. Vidéken is tartott előadásokat. 1906 végén a VII. kerületben működött. 1906. november közepétől folyamatos működési engedélyt kapott a VII. Rákóczi út 64.(?) alatt.

Német Antal
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten. Ismeretlen helyen működött a VII. kerületben. Társa: Schwartz Antal. 1906 áprilisától huzamosabb idei működtek.

Nemzeti Filmvállalat
Pásztory M. Miklós alapította 1914-ben a ~-ot. Terveiben a klasszikusnak számító népszínművek filmre vitele szerepelt, ezért megszerezte az ezekhez kötődő jogokat. Három produkciót hozott létre a ~. A Pedagógiai Filmgyár műtermeit vette bérbe.

Nemzeti Zenede
Itt mutatták be az első zenés filmet.

Nemzetközi Orpheum
Budapesten, a VIII., Kerepesi út 63. szám alatt működött.

Neszményi (Nezer) Izsó
Karmester. Az Uránia Színház zenekarának karmestere, aki az első magyar film (A táncz, 1901.) bemutatóján vezényelt.

Neumann és Ungleider
A ~ cég alapítója Neumann József és Ungerleider Mór volt. Mozgófénykép mutatványosok voltak Budapesten, a VII., Kerepesi út 68. szám alatt. 1899. december 9-től 1900. december 4-ig, majd 1901. január 5-től 1903. március 26-ig fizettek díjat. 1907-ben címerengedélyezési kérelmet nyújtottak be: "E vállalkozást (mozgófénykép) nemcsak megteremtettük, hanem terjesztettük is, amennyiben a VII. Rákóczi út 68. sz. alatti telepünkön mozgókép-felvételi osztályt létesítettünk, ahol a szükséges vetítőgépek és ezzel kapcsolatos cikkek eladásával iparszerűleg foglalkozunk. Üzletünk nemcsak az ország, hanem a külföld vállalkozóit is ellátja a szükséges cikkekkel." Üzletük 80 személyt foglalkoztatott. Az általuk készített képek olyan kiválóak, hogy nagy forgalmat bonyolítanak le. Ennek alapján kérik üzletük részére az ország címerének használatát megengedni. A VII. kerületi elöljáróság 1907. december 7-én a címer megadását javasolja, tekintettel a cég telepeinek kiterjedt üzemére, melyek Magyarországon az elsők. Indoklása szerint a ~ cég a VII. Rákóczi út 68. sz. alatt, továbbá a Mosonyi u. 1. sz. alatt a modern technika vívmánya szerint felszerelt projektográf gyárral bír, mely gyárban állandóan 70-80 munkás áll alkalmazásban. A cégnek a Rákóczi út 68., Hajós u. 25., Népszínház u. 1-3., Üllői út 63. és Fő u. 29. sz. alatt van projektográf színháza. 1906 végén a VIII. ker. Népszínház u. 1-3. alatt építik fel Apolló mozijukat.

A ~ cég jogutódja a Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Rt.

Neuhaus Pál, dr.
Az Astoria Filmgyár tulajdonosa volt.

Neumann József (1858-?)
Artista. Mozgófénykép-mutatványos volt. Kaposváron született valószínűleg 1864-ben. Eredeti, Ungerleider Mórral közös Lumičre cinematográfja a Merkur kávéházban üzemelt. Ungerleider Mórral a tulajdonukban lévő Velence Kávéházban rendeztek be mozit, majd együtt alapították a Projectograph Rt.-t. ~ hozott Budapestre elsőként(?) nagyobb szabású mozigépet, ennek kezelésére Bécsi József operatőrt tanította meg. Ungerleider Mórral közösen hozták létre a Projectograph mozit. ~ irányításával kezdte meg Projectograph Rt. a filmgyártást. ~ kezdeményezte az Apolló mozi létesítését. ~ az őshíradósok egyikének tekinthető, mivel a század első évtizedében sok eseményről forgatott aktuális felvételeket. 1914-ben kilépett a Projectograph Rt.-ből, ~ helyét dr. Éles Béla foglalta el. 1914. november 14-én ~ megalapította a Korona Filmgyárat. Megkapta az udvari szállító címet. A Neumann és Ungleider cég egyik tulajdonosa.

Nikó Lina
A táncz című film (1901) egyik táncosa volt.

Nordisk-Films Co.
A budapesti fiókját Erdős Vilmos vezette. Főpénztárosa Schwarzen-berg Bernát volt.

Nóti Károly
Szövegkönyvíró. Forgatókönyvíró. Filmjei: Dunaparti randevú (1936); Maga lesz a férjem (1937); Hol alszunk vasárnap ?, valamint a Székel István rendezte Hyppolit, a lakáj c. film.

Oberländer K
Filmkölcsönző. 1920-ig üzleti kapcsolatban állt a Kruppka Filmgyárral.

Odeon mozi
A Projectograph Rt. első mozija Budapesten, az Erzsébet körút 29. szám alatt. Eredetileg üzlethelyiség volt. 1915-ben átköltözött a Rottenbiller utcába.

Objektív Film Kft.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt 10.000 pengő törzstőkével. Telephelye Budapesten, a XIV. kerületben, a Gyarmat u. 39. szám alatt volt. 1937 őszétől Budapest Film Rt. néven működött tovább.

Okolicsányi Ferenc, dr.
Technikus. Szabadalmi leírása volt a "hangos-mozgókép berendezésről" 1936 novemberében.

Oláh Dezső
Tanár, középiskolai igazgató. Az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. titkára, majd 1919-től üzemvezető igazgatója, aki a 25 éves a mozi című kiadvány szerint a kultúr és a hazafias propaandafilmek létrehozásában játszott nagy szerepet

Oláh Gyárfás Mihály
Vendéglős, a Gambrinus étterem (az Erzsébet körút és a Wesselényi utca sarkán) tulajdonosa. Az Astra Rt. alapításához a tőkét biztosította, az igazgatóság tagja és kereskedelmi igazgatója. Minden vagyonát a filmgyártásba fektette.

Omega Filmgyár
Márkus László és Uher Ödön, ifj. alapították.

Omnia
Budapesti mozi volt az 1930-as években.

Omnia Mozgóképszínház Rt.
Főrészvényese a Projetocraph Rt. volt.

Orbán Dezső (1882-1964)
Szcenikus. Műegyetemet végzett. Gyulai Ádám néven ifjúsági regények írója volt. Részt vett a Proletárakadámia egyetlen filmjének, a Tegnap új változatának összeállításában.

~ filmje: Tegnap (Proletárakadémia, 1919) ( Lázár Lajossal közösen).

Oroszi-Caprice mulató
A Bp.VIII., Kerepesi (ma: Rákóczi) út 21. szám alatt lévő mulatóban 1896. október 9. és 31. között, naponta 17 és 21 óra között, óránkénti kezdéssel itt rendezték meg A. Permé vetítéseit. A belépődíj 20 krajcár volt. A mulatóban 1897. december 11. és 1898 január 31. között kinematográf vetítéseket is tartottak.

Országos Filmegyesület
A 30-as években a filmközéletet jelentősen meghatározó egyesület volt. Elnöke Farkas Elemér, tiszteletbeli elnökei Molnár Dezső dr., Harsányi Zsolt, Zichy Géza Lipót gróf, társelnökei Lázár Lajos, dr., Vitéz Miklós, alelnökei Gaál Béla, Bársony István, Hegedűs Tibor, Major Dezső, Forró Pál, dr., Székely István, főtitkára Boros Mihály, titkár Gesztesi Balogh Gábor, dr., pénztárosa Nándor Gusztáv volt.

Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskolája (Délibáb u. 20.)
Gaál Béla magániskolaként működtette 1935-től. Tananyaga: pl. filmtechnika, filmtörténet, testgyakorlás, gyakorlati filmjáték, helyes magyar beszéd. Növendéke volt Tolnai Klári. Hallgatói közül Kiss Eszter Párizsban, Nagy Kató Berlinben futott be karriert. A felvételizők alkalmasságát ~ Jeszenszky Sándor dr., Békeffy László és Balogh Béla döntötte el. A növendékek nyilvános előadásokon szerepeltek, játékfilmekben is kaptak feladatot.

Országos Iparegyesület
Az ~ igazgatója Gelléri Mór volt.

Országos Magyar Filmegyesület
Elnöke 1935-től Törs Tibor.

Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület (OMME)
A 30-as években a filmközéletet jelentősen meghatározó egyesület volt. Elnöke Pogány Frigyes, dr., titkára Guttmann Manó, társelnöke Antal József, ügyvezető elnöke Kovács Emil, ügyészei Vári Rezső dr. és Gelléri Miklós dr. voltak.

Országos Mozgóképipari Egyesület
Titkára Horovitz Richárd, elnöke Kovács Emil volt.

Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság
Feladata a filmcenzúra volt. Vizsgálta a szinkronizált filmek nyelvhelyességét, hangfelvétel minőségét. Elnökei: Horváth Elek (a némafilmkorszaktól), 1933-1935 tavaszáig Jeszenszky Andor belügyminisztériumi tanácsos. őt követi Szőllőssy Alfréd, dr miniszteri osztálytanácsos. Az 1933 tavaszán betiltja a Török Rezső a Magyar Film Irodánál készült Analfabéta-tanfolyam című filmjét.

Osso, Adolphe
Az OSSO filmkölcsönző és filmforgalmazó cég igazgatósági tagja volt.

Osso Filmgyár
Francia filmgyár, tulajdonosa a magyar származású Mannheim Lajos, dr. A ~ a magyar Hunnia filmgyárral kötött szerződés alapján több filmet is forgatott Magyarországon [Le fils d'Amérique, Le Roi des Palaces, Tavaszi zápor, Ítél a Balaton, Repülő arany (1932)], francia színészekkel, operatőrökkel (Gérard Perrin, Court Courant;), rendezőkkel ( Carmine Gallone) valamint magyar rendezőkkel ( Fejős Pál, dr.), amerikai operatőrökkel ( Pew Morley).

OSSO
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző és filmforgalmazó cége volt, amely 1932. február 1-jén alakult 50.000 pengő törzstőkével. Elnöke Heltai Jenő, az igazgatóság tagja volt Adolphe Osso. 1933-ban Winter Sándor megvásárolta a céget, majd City Film Rt. néven üzemeltette tovább az ~-t.

ősbudavár Rt. ("ős-Budavár")
A millenniumi ünnepségek alkalmából a Városligetbe telepített építmény, melyben különféle szórakozási lehetőségek között cinematográfot is bemutattak. A vetítéseket 1896. május 24. és november 1. között, naponta a délutáni órákban tartották. 1898. májusában itt mutatták be a kosmographot. Az Állatkert területén épült látványos mulatóhely a főváros részéről csak a millenniumi kiállítás tartalmára (1896. május 1.-október 30.) engedélyeztetett. Később ezt meghosszabbították. 1900. január 4-től szeptember 1-i a mutoscop mutatványok után fizetett díjat.

Palace
Budapesti mozi volt az 1930-as években.

Pallas Filmvállalat
1916 végén hozta létre Békeffy László, majd 1917 novemberében kilépett a cégtől.

A ~ filmjei ismeretlen rendezőktől: Szerencsecsont (300 m) (1916); A gyöngypirula (1917); A vadmacska (1917); Dolgozz Móricz! (600 m) (1918).

Pán József
Díszlettervező. A Színművészeti Főiskola tanára.

Pap Sándor
A Projectograph cégvezetője (1934). 1935-36 fordulóján 140 ezer pengőre becsülte egy jó film költségvetését.

Papír Sándor
Újpesti színigazgató, felesége Baloghné Kornai Margit színésznő.

Paramount
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt. 1928ban 150.000 en ős ala tőkével jött létre. A ~ vezére Zukor Adolf volt.

Pasternák, Joe
Szilágysomlyói születésű, magyar származású színész, filmproducer. 1933-ban a Hunnia filmgyárban készítette Párdon, tévedtern! c. filmjét (rendező: Székely István, operatőr: Bruno Mondi), majd később még négy másik filmet. Több amerikai filmben is szerepelt. Pl. a Nádas Sándor rendezte Péter című filmben.

Pásztor Béla
Rendező, filmforgalmazó. Cége a Pásztor Film Kft. volt, amelyben főrendezőként is dolgozott. A cenzúra miatt nem forgalmazhatta Fritz Lang Liliom című filmjét a Rádiusban Filmgyárban.

Filmjei: Hol alszunk vasárna ?; Sárga csikó (1936); A falu rossza (1937).

Pásztor Film Kft.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt 10.000 pengő alaptőkével. Ügyvezetője Engel György, rendezője Pásztor Béla volt.

Pásztor La,jos
Író. Filmje: Sárga csikó (1936).

Pásztory M. Miklós
(1875-1922) Eredetileg a Nemzeti Színház fodrásza volt, majd megvásárolta és építkezéskor megterveztette a Népszínház utca 31. alatti Eldorádó mozit. A Rákóczi út 7. alatti fodrászata a színészek találkozóhelye volt. 1912-ben saját vagyonából forgatta A szökött katona című filmet. 1919. májusában vette meg dr. Janovics Jenőtől részét a Corvin Filmgyárból, majd ugyanazon év októberében részvénytársasággá alakította át. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat ügyeit vitte Korda Sándorral együtt vagy mint igazgatósági tisztviselő, vagy mint ügyvezető igazgató. Kezdetben ~ népies érdeklődése határozta meg a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat irodalmi vonalát. Rendező. 1914-ben alapította a Nemzeti Filmvállalatot, a klasszikusnak számító népszínművek filmre vitelét tervezte, ezért megvásárolta ezek jogait. E miatt később Janovics Jenővel keveredett perbe, mivel Janovics Jenő megfilmesítette a Tolonc című darabot. ~ jó kapcsolatban állt Korda Sándorral. Később megvásárolta Janovics Jenőtől a Corvin Filmgyárat, amelyet ő maga vezetett.

Filmjei: A csikós (1520 m), (Corvin, 1917); A kétlelkű asszony (1520 m), (Corvin, 1917); Piros bugyelláris (1365 m), (Corvin, 1917); A riporterkirály (1175 m), (Corvin, 1917); A haza oltára (350 m), (Corvin, 1917); A Károly bakák (1130 m), (társrendező Korda Sándor: Corvin, 1918); Tékozló fiú (1420 m), (Corvin, 1919); A szökött katona (1520 m) (Nemzeti Filmvállalat, 1914); A falu rossza (Nemzeti Filmvállalat, 1915); Lyon Lea (1500 m) (Nemzeti Filmvállalat, 1915, Korda Sándorral közösen).

Pathé
A ~ céggel közösen együttműködve hozta létre dr. Janovics Jenő Felix Vanyl francia operatőr segítségével a Sárga csikó című filmet.

Pathé Fréres
(Charles és Emil) Kinematograph készülékek, filmek, fonográfok s mindezek alkatrészei árusításával foglalkozó cég. Filmkölcsönző. 1920-i üzleti kapcsolatban állt a Kruppka Film árral.

Pátria
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt. Vezetője Guttman Manó volt.

Pátria Film
Gerő Gyula vállalkozása. Utódja a Pátria Vállalat.

Pátria Vállalat
A Pátria Film utódja.

Paul, Robert William (1869-1943)
Az animatográf (animatograph) angol tervezője. Az animatográfot a londoni Alhambra mulatóban történt bemutatása után pár nappal, 1896 áprilisában Budapesten, a Somossy Mulatóban is bemutatták.

(Folytatjuk)