Általános szabályok

1.A film restaurálása természeténél fogva különbözik minden más restaurálástól, nem alkalmazhatók rá a más területeken kiépült hagyományok. A filmrestauráció tulajdonképpen másodpéldány létrehozását jelenti: a restaurálás forrásául szolgáló anyag nem más, mint az eredeti anyag egy kópiája, amelyet technikai eljárások útján, a gyártás nyomán rendelkezésre álló, meglehetősen különböző anyagokból nyerünk. A duplikáció létrehozásának mechanizmusában kockázatok rejlenek.

2. A filmrestaurálás először is teljes körű és mélyreható kutatásokat igényel, melyek feltérképezik a létező összes anyagot (filmdokumentumokat és nem filmdokumentumokat), az eredményeket azután elemezni kell a film rekonstruálása céljából és a kellékanyagok történetének rekonstruálása céljából. Tekintettel arra, hogy a kutatás befejezésének időpontja előre meg nem határozható, nem tudjuk előre kitűzni a restaurált film bemutatásának időpontját (a kitűzött időpont tiszteletbenntartása gyakran maga után vonja a munkálatok megszakítását, jól lehet a restaurálás még nem ért véget).

3. A beavatkozás minden egyes mozzanatát dokumentálni kell. A restauráció minden egyes mozzanatának visszafordíthatónak kell lennie. A restaurálás rendelkezésére álló anyagokat semmi módon nem szabad meghamisítani, módosítani, kivételt képez ezen elv alól az az eset, ha a módosítás a másolandó anyagok pusztulása miatt elkerülhetetlen. Minden, az eredeti anyagot módosító beavatkozást

4. Egy film restaurálásának az a célja, hogy olyan filmhordozó anyagot hozzon létre, amely biztosítja a hosszú távú filmkonzerválás lehetőségét. Ha ezt az alaptételt nem tartjuk tiszteletben, akkor nincs jogunk filmrestaurálásról beszélni.

5. Előfordulhat, hogy ugyanaz a film több változatban él: az első bemutatót megelőző verzió, a producer által módosított verzió, a cenzúra által megváltoztatott verzió, a nemzeti kópia, az újabb kiadások, a technikai problémák miatt módosult változatok stb. Szükséges, hogy még a beavatkozás előtt, a legelején világosan meghatározzuk, melyik verziót (vagy verziókat) szándékozunk felújítani. Minek utána a felújításra szánt változatot meghatároztuk, onnantól kezdve a rekonstruálás szempontjából az tekintendő az "eredetinek".

6. Figyelembe kell venni, hogy a restaurálás során fellépő összes technikai beavatkozás azt célozza meg, hogy olyan képi és hangminőséget hozzon létre, ami az "eredetinek" a lehető legjobban megfelel, tiszteletben tartva az esetleges eredendő hibákat is.

7. A filmrestauráció a mai filmtechnikai színvonalnak megfelelő tudással rendelkező, nagy hozzáértést igényelő munka. Aki filmfelújításra adja a fejét, annak mind a technikai, mind filmtörténeti ismereteket illetően magasan kvalifikáltnak kell lennie és biztos tapasztalatokkal kell rendelkeznie.

8. A restauráció folyamán elkészült kellékeket a FIAF által meghatározott hőmérsékletű, nedvességtartamú, légkondicionálású, levegőcserélővel ellátott, speciális helyiségekben kell őrizni.

9. Az utólag restaurált főcímnek (az elején vagy a végén) jól kifejezetten el kell különülnie a fennmaradt, megőrzőtt főcímtől, nem szabad összemosódnia a restauráltnak az eredetivel. Az is szükséges, hogy a restaurált film főcímén (az elején vagy a végén) az elvégzett munkát illetően a legfontosabb információk megjelenjenek.