Ez is egy lexikon
(Összeállította: Balogh Anita, Dudás Miklós, Fábián Erika, Gál Ferenc, Kárpáti Ildikó, Megyeri József, Németh Ervin, Singer Péter, Török Tamás. Szerkesztette: Singer Péter)

Adatok a két világháború előtti
magyar filmgyártás történetéhez

Aczél Ilona
Színésznő. A Hunnia Filmgyár Rt. alkalmazásában állt.

Ádám János
Technikus. ~ szabadalmi leírása az "Eljárás hangos filmek felvételére és visszaadására" 1939. március 1-jéről való.

Adler Miksa
Operatőr. Az Astoria Filmgyárnál dolgozott.

Ágai Irén
Színésznő. Játszott a Székely István rendezte Lila ákác című filmben.

Ágotai Béla
Iskolaigazgató. 1913-ban Zsitkovszky Bélával közösen alapították a Pedagógiai Filmgyárat, amelynek a vezérigazgatója lett. ~ javaslatára vezették be a Budapesti iskolákban a filmoktatást.

Ágotai Géza, dr.
A Magyar Filmhíradó szerkesztője 1934-ben.

Allianz Film Kft.
1934. szeptember 5-én filmkölcsönzőként alapították. Tulajdonosa Preszburger Géza, dr.

Általános Mozgóképipari Vállalat
Elnöke Deák Jenő volt.

Altmayer István
Operatőr. Az Astoria Filmgyárnál dolgozott.

Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete
1935 augusztusában megrendezték a "szentistvánheti első nemzetközi keskenyfilm-verseny"-t. Zsűritagjai között Karinthy Frigyes is helyet foglalt.

American Society of Motion Picture
Egyetlen európai tagja Kraszna-Krausz Andor volt.

Andrássy út 41.
1896. július 18-tól augusztusig a Royal Nagyszálló után itt folytatta a Lumičre-cég bemutatóját Dupont, Eugéne Joachim, a Lumičre-cég képviselője. 1896. december 6. és 1897. április 5. között már új, aktuális felvételekből álló programot vetítettek. Itt tartották a Sziklai testvérek (Arnold és Zsigmond) bemutatóját is.

Angyal László
Zeneszerző. A Hunniánál dolgozott. Később a Magyar Szinkron Kft. zenei vezetője volt.

Antalffy Sándor
Filmrendező. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalt Rt-nél állt alkalmazásban. Filmjei: A kis lord (Corvin, 1918, 1165 m); A testőr (Corvin, 1918, 1560 m).

Apolló mozi
Budapesten a VIII., Kerepesi út 33. szám, másként Népszínház u. 1-3. szám alatt, a mai Corvin áruház telkén állt. Építtetői Ungleider Mór és Neumann József, akik 1906. június 12-én kérelmezték "egy ún. mozgófényképeket mutató Projetographe terem" létesítését. 1908-ban építette a Projectograph Rt. a mai Corvin Áruház helyén. Később a Royal Apolló megépítése után az Apolló kabaré működött itt. "A terem 500 személy befogadására van tervezve, két, egyenként két méter széles bejárati ajtókkal, ezen kívül négy vészkijárattal", amit kettővel szaporítanak. A vasszerkezetet a Haverland Antal cég készített. A mérnöki hivatal véleménye alapján a szakosztály városrendezési okokra hivatkozva csak ideiglenesen javasolja, avval a kikötéssel, hogy bármikor lebontható legyen. 1907. március 13-án a főváros közgyűlésén Benedek Dezső az építésügyi kérdések tárgyalása során interpellációjában kifogást emelt az Apolló Színház felépítése ellen a Népszínház (később Nemzeti Színház) közvetlen közelében. A háromévi engedélyezési idő 1909. augusztus 1-jén járt le, ekkor további négy év meghosszabbítást kértek a színház fennmaradására. Kruppka András az ~ szkeccseiben kezdett filmezni.

Arany Ferenc (1892-1950)
Operatőr. A Pax cég alkalmazásában állt. A Proletárakadémia alkotóközösségének tagja volt. Az Astoria Filmgyárnál dolgozott.

Aranyos Vilmos
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VIII., Üllői út 12. szám alatt. 1906. szeptember közepétől működhetett.

Astoria Filmgyár és Laboratórium
Tulajdonosai Hauser Béla és Neuhaus Pál, dr. voltak. Operatőrként
Adler Miksa, Altmayer István, Arany Ferenc és Karbán József dolgozott a ~-ban.

Astra Filmgyár és Kölcsönző Rt. (Astra Rt.)
A Balogh és Mogán cégből Baloghné Kornai Margit fejlesztette ki az ~-t. 1917. július 21-én alakult Rt-vé. A szükséges tőkét Oláh Gyárfás Mihály adta. Első művészeti vezetője Balogh Béla volt. Az ~ igazgatósági tagjai: Striffler Béla (elnök), Oláh Gyárfás Mihály (kereskedelmi igazgató), Komjáthy János (művészeti igazgató), Flachs Oszkár, Zsolnay Adolf. Titkár Oláh Dezső, rendező Balogh Béla, Hintner Cornelius, operatőr Zsitkovszky Béla, iparművész Häcker József, szobrász Kotász Béla, intéző Balogh Béláné Kornai Margit, díszletmester Kommert Ernő volt. Az ~ irodája a VIII., Rákóczi út 51. alatt, gyártelepe a VI. (ma III.), Rozsnyai u. és Röppentyű u. vagy a Tomori téren volt. 1919-től Balogh Béla távozása után az ~ művészeti vezetését Heltai Jenő vette át, majd ő lett részvénytöbbségével a vezérigazgató. Oláh Dezső lett az üzemvezető igazgató. Ekkor szerezte meg az ~ a debreceni színház teljes ruha- és kelléktárát [38(?) vagonnyi holmit]. Balogh Béla után 1919-ben Damó Oszkár, 1920-ban Lajthay Károly rendezett itt. 1920 januárjában az ~ összes filmjét eladta Jugoszláviának. Az ~ 1921-ben szűnt meg, amikor egy szélvihar elpusztította a fából épült műtermét, és a környékbeliek elhordták a faanyagot tüzelőnek. 1920-ig a Kruppka Filmgyártól rendelt feliratokat, másolást.

Az ~ filmjei ismeretlen rendezőktől: Elmegyógyász (1500 m) (1917); Az örvény (1955 m) (1919); Kormánybiztos (415 m) ( 1919).

Atlantic Filmkereskedelmi Vállalat
Bolgár Samu alapította. A budapesti fiókjának vezetője Kaufman Jenő és Kovács Sándor voltak. 1920-i üzleti kapcsolatban állt a Kruppka Filmgyárral.

Atrium
Budapesti mozi az 1930-as években.

Attila Filmtársaság
1934-ben alakult. Svájci, francia, német, osztrák, magyar tőke bevonásával. Tervei között szerepelt monumentális filmek készítése a Hunniában.

Az Est híradója
Vezetője, operatőre Damó Oszkár volt.

Badár István
Író, kritikus. 1936 februárjában a Tükör című újságban "A magyar hír
adó" címmel filmszakmai javaslat hátterét ~ beszámolója adta a Magyar Filmhíradóról.

Baik Mihály
Filmjogász. A Magyar Mozi és Film című újság szerkesztője és kiadója volt.

Bajor Gizi
Színésznő. A Hungária Filmgyár Rt. filmjeiben szerepelt.

Balázs Béla (1884, Szeged-1949, Budapest)
Eredeti neve: Bauer Herbert. Szegeden született, szegény családban. Mindmáig a legismertebb és legjelentősebb magyar filmteoretikus a világon. Édesapja dr. Bauer Simon (1851-1897) lőcsei főgimnáziumi rendes tanár. 1919 tavaszán Lukács György helyettes népbiztos művészetpolitikai-, irányítói posztra javasolta, de ~ a Színházakat Kommunizáló Bizottság második szakosztályának vezetője lett. Helyettese Kassák Lajos volt. A Vígszínház, a Magyar Színház, a Madách Színház és a Belvárosi Színház ügyeivel foglalkozott. Önmagát elsődlegesen költőnek és drámaírónak tekintette. Az egyetemen magyar, német és filozófia szakon végzett, ösztöndíjjal Berlinbe és Párizsba utazott. Első művészetfilozófiai könyvét, a Halálesztétikát (1907) doktori értekezésnek szánta. A Nyugat munkatársa lett, annak első számától fogva. 1909-ben a Nemzeti Színház bemutatta Doktor Szélpál Margit c. darabját, majd 1910-ben második, Az utolsó nap c. darabját is. A Nyugat egyik matinéján bemutatták Misztériumok c. három egyfelvonásosát, köztük a Bartók Béla számára írt Fából faragott királyfit és a Kékszakállú herceg várát. Következő színművét, a Halálos fiatalságot már Bécsben mutatták be 1920-ban.

A Tanácsköztársaság ideje alatt az írói direktórium vezetője és a színházak műsor-megbízottja volt. Harcolt a fronton. Később Bécsbe emigrált (ekkor harminc éves volt). Külföldön (német nyelven) is elismert író lett. Férfiének c. verseskötete és Valódi égszínkék c. gyerekmese kötete már itt jelent meg. Der Mantel der Träueme c. meséskönyvéről Thomas Mann írt tanulmányt. A Der Tag c. lap állandó munkatársa film-, és színikritikusa volt.

1923-ban jelent meg első filmesztétikája, a Der sichtbare Mensch (A látható ember), mely világszenzációként hatott, mint egy új művészetet felfedező első művészetfilozófia. 11 nyelvre fordították le (köztük japánra is). Előadóként sikerrel járta be a Szovjetuniót, Csehországot, Svájcot, Olaszországot. 1927-ben Berlinbe költözött, ahol a Weltbühne kritikusa lett. Közben filmeket írt, hármat maga rendezett (Narkose, Blaues Licht, Karl Brunner).

1930-ban jelent meg második filmművészet-elméleti könyve, A film szelleme. 1931-ben meghívták a moszkvai filmfőiskola tanárának, itteni munkájából született A film művészete c. harmadik filmelméleti könyve. A Szovjetunióban ismét publikálhatott magyarul (Hazatérés, Mozart c. drámák), de itt legnagyobb sikereit ifjúsági regényei aratták (Karcsi kalandjai, Mikor Karcsiból Károly lett). Égi és földi szerelem c. komédiáját nagy sikerrel játszotta a leningrádi színház.

1945-ben visszatért Magyarországra. Kritikákat publikált, a Belvárosi Színház a Boszorkánytánc, a Vígszínház a Mozart, az Opera a Cinka Panna balladája c. darabját (az utóbbihoz Kodály Zoltán írt zenét) mutatta be. Az Atheneum Az én utam címen kiadta összegyűjtött verseit. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején színházpolitikával foglalkozott, s ez idő tájt fordult komolyabban a film és a mozi felé. 1918 őszén Rónay Dénes lefotografálja ~, aki bábjátékot ír neki. A Színművészeti Főiskola tanára volt. 1949-ben, Budapesten halt meg.

További (fontosabb) művei:

Verseskötetei: Vándor énekel, Tristán hajóján (1916), Tábortűz mellett, Repülj szavak;

Esztétikai művei: A színjáték mestere, Dialógus a dialógusról, A lírai érzékenység története; Regényei: Isten tenyerén, Túl a testen, Unmöglicher Deutschen, Álmodó ifjúság (1946);

Főbb munkái még: A hét mese, Kalandorok és Figurák, Játékok (báb- és táncjáték), Fekete korsó (árnyjáték opera), Lélek a háborúban (1914-es hadinaplója), Csodálatosságok könyve (mesekönyv); Művészetfilozófiai töredék (1909), Halálesztétika (1906-1907), Muzsikus mese (1907-08), A csend meséje (1907-08), Történet a Lógody utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről (1910), A fából faragott királyfi (1912), A három hűséges királyleány (1913), Mosolygó Tündér Ilona (1909), A kékszakállú herceg vára (1911), Wan-Hu-Cse könyve (1912), Lehetetlen emberek (1912), Isten tenyerén (1912), Önismereti tényező (1916-17), 1917. A halász és a hold ezüstje (1917), Napsugár és kígyó (1919), Dramaturgia (1918), A hasonlat metafizikája (1919), A fekete korsó (1919), A napernyők (1922), A látható ember, vagy a film kultúrája. (1924).

Balázs Mária, dr.
Az első magvar filmrendezőnő. Filmje: Pókháló (1936)

Bálint György
Újságíró, kritikus, filmkritikákat is írt. 1936-ban a Nyugatban közölt írást Chaplin filmjeiről. 1936 júniusában régi filmtekercsek semmisültek meg. ~ a Pesti Naplóban Régi filmek halálára című írásával emlékezett meg a gyermekkorában látott, most elégett filmekről.

Balogh Béla
Rendező. Az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskola felvételi bizottságának tagja volt.

Az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. első művészeti vezetője volt, melyet felesége Baloghné Kornai Margit fejlesztett ki. Elődje a Mogán Oszkárral alapított Balogh és Mogán cég volt. 1937 karácsonyán a Pesti Mozi című újságban lesújtóan nyilatkozott a hangos filmről, mert szerinte a hangos mozidarab ellentéte a film valódi hatóerejének, a vizualitásnak. Távozása után Lajthay Károly rendezett az Astránál.

Filmjei: A méltóságos kisasszony (1936); Havi 200 fix (1936).

Balogh és Mogán cég
A ~ Baloghné Kornai Margit fejlesztette ki az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt-t. A ~-t férjével, Balogh Bélával és Mogán Oszkárral együtt alapították.

Balogh Gábor
Az Országos Filmegyesület titkára volt.

Balogh Kálmán
A Corso mozi egyik tulajdonosa, a Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesületének elnökségi tagja volt 1934 júliusáig.

Balogh László, dr.
Miniszteri titkár a kultuszminisztériumban, a filmművészeti kérdések előadója, oktatófilm referens volt.

Baloghné Kornai Margit
A Balogh és Mogán cégből ~ alapította, fejlesztette ki az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt-t, melyben intézői posztot töltött be. Férje Balogh Béla rendező. Mogán Oszkárral és férjével együtt alapították a Balogh és Mogán céget. Első férje Papír Sándor volt.

Bánky Vilma
Színésznő. A Hunnia alkalmazásában állt.

Bárdos Artúr
A Belvárosi Színház igazgatója, a kezdetektől fogva fogékony a film iránt. 1934 tavaszán a beszélőfilmet vetélytársnak ítéli, noha a művészi mozgóképet elfogadja.

Bársony István
Az Országos Filmegyesület egyik alelnöke volt.

Bartos Gyula
A Phöbus filmgyártó cég vezetője volt.

Basik Mihály
A Magyar Filmklub ügyvezető igazgatója volt.

Beck Imre
A Turul filmgyártó cég vezetője volt.

Bécsi József
Operatőr. 1935-ben román filmhíradót készített. A Phőnix Filmgyár operatőre volt. A Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Rt. munkatársa volt, előbb mint vetítőgépész, majd mint operatőr. A vetítőgép kezelésére Neumann József tanította. Szintén operatőr volt a Proja Filmvállalatnál.

Békeffy László
Rendező, író, forgatókönyvíró. Az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskola felvételi bizottságának tagja volt. 1916-ban létrehozta a Pallas Filmvállalatot, majd 1917 novemberében kilépett. Filmje: Elnökkisasszony (1935).

Békefi (Békeffy) István
Író. Székelv István előszeretettel filmesítette meg darabjait.

Belvárosi Színház
Igazgatója az 1930-as évek közepén Bárdos Artúr volt.

Benedek László
Segédoperatőr a Hunnia Filmgyár Rt-nél. Székely István asszisztense volt a Hyppolit, a lakáj című film készítésekor.

Benes Zoltán, dr.
A Magyar Filmiroda Rt. igazgatóságának tagja volt.

Beregi Oszkár
Színész. A Hunnia Filmgyár Rt. alkalmazásában állt, de a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat is foglalkoztatta.

Berend (Burger) Lajos
Operatőr. A Hunnia Filmgyár Rt. alkalmazásában állt.

Berky Lili Színésznő. A Corvin Film ár és Filmkereskedelmi Vállalat foglalkoztatta.

Berzétey Ilona
A táncz című film (1901) egyik táncosa volt.

Bethlen Margit
Forgatókönyvíró. Bethlen István miniszterelnök felesége volt. A Hunniánál dolgozott.

Bienenfeld Zsigmondné, özv.
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VI., Király u. 54. szám alatt.

Bihari László
Forgatókönyvíró.

Bingert János, dr.
Hunnia Filmgyár az igazgatója 1932-1934-ben és a Magyar Filmklub alelnöke volt. Támogatta az Iza néni (1933) című film készítését. A film főszereplője Fedák Sári, aki ~-sal és Gál Ernővel állapodott meg a film forgatásáról. A Café Moszkva című film forgatásakor Székely István összeveszett vele, és átment a konkurens céghez.

Előnytelen üzletet kötött a hangosgép bérlettel, 600 ezer pengőt költött a Hunnia műtermének átalakítására. A műtermek egy részét bérbe adja külföldi filmek készítéséhez. ~ a magyar filmek gyártására 1933-ban kölcsönadott 300 ezer pengőt Sklarcz fivéreknek, melyet utóda, Pekár Gyula sem tudott visszaperelni.

Bioskop Országos Mozgóképipari és Műszaki Vállalat
Deák Jenő alapította 1911-ben. Ez volt az első filmkölcsönző vállalat Magyarországon.

Blaha Lujza
Színésznő a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalatnál. Filmje: Táncz (1901).

Bócsay Dániel
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VI., Király u. 34. szám alatt.

Bodograf mozi
Budapesten a VIII., József krt. 63. szám alatt üzletnek épült, mozi átalakítására nem volt engedélye.

Bolgár Samu
Az Atlantic Filmvállalat alapítója volt, a nagyváradi mozgószínházak társtulajdonosa Rein Jenővel közösen.

Bolváry Géza
Filmrendező. Némafilm tankönyvet is írt. A Hunniánál állt alkalmazásban. 1934-ben a velencei nemzetközi filmművészeti kiállításon Tavaszi parádé című filmje a legjobb zenei film díját nyerte el. A II. világháború után külföldön dolgozott. Filmje: Tavaszi parádé

Bolykovszky Béla
Fővilágosító volt a Hunniánál.

Bornemissza Gábor
A Metro-Scala külföldről hazatért engedélyese vette át az elnöki posztot a Magyar Mozgóképüzemengedélyesek Országos Szövetségében 1934 júliusában.

Boros Mihály
Az Országos Filmegyesület főtitkára volt.

Bosnyákné
A táncz című film (1901 egyik táncosa volt.)

Braun Károly
A Mobil Filmvállalat irányításába kapcsolódott be 1918 októbere után, majd 1920. május 19-én átvette a céget.

Braun Károly cég Rt.
A Mobil Filmvállalat utódja volt 1920. május 19-től. 1927-ben szűnt meg.

Bródy István (1882-?)
Színigazgató, rendező, operettszerző. A Géniusz Filmvállalatnál dolgozott. Filmjei: A munkászubbony (Génius, 1914, 2000 m); Dódi karrierje (Génius, 1915, 1500 m).

Bruder Sándor
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten. A VI., Podmaniczky u. 37. szám alatt működött. ~ Zwillinger Adolffal közösen 1904. március 12-én kapott működési engedélyt.

Brück Zsigmond
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a II., Pálfi u. 1. szám alatt. 1901. február 22-től március 23-i működött.

Budapest Film Rt.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt. Korábban Objektív Film Rt. néven működött. 1937 őszétől működött ~ néven. Igazgatója Smolka János, gyártásvezetője Trebisch Gyula volt.

Budapesti Filmkölcsönző
Vezetője Farkas Manó volt. Itt dolgozott Erdős Vilmos is.

Capitol
Budapesti mozi az 1930-as években.

Casino
Budapesti mozi az 1930-as években.

Cito Cinema
A 30-as évek egyik külföldi érdekeltségű filmkölcsönző és -forgalmazó cége volt. Igazgatója Feldmann Izsó volt.

City
Budapesti mozi az 1930-as években.

City Film Rt.
Filmforgalmazó és -kölcsönző cég, amelyet Winter Sándor alapított az OSSO cég felvásárlásával és 50 000 pengő alaptőkével. A vállalkozás rövid ideig működött. Üzletileg sikertelen mozidarabokat mutatott be. Igazgatói Nádasy Imre és Heltai Jenő, ügyvezetője Rákosi Sándor volt.

Cziffra Géza
Író, rendező. Filmjei: Egy éj Velencében (1933); Bál a Savoyban 1934 (író); Ez a villa eladó (1935)

Columba Film
Zsitkovszky Béla filmlaboratóriuma 1916-ban, amelyet 1918 szeptemberében megvásárolt a Schwarzenber és Társa cég.

Colussi Béla
Filmkölcsönző vállalata a legnagyobb német filmkonzern budapesti képviselete volt, ~ Leon Gaumont párizsi filmgyár budapesti fiókjának vezetője, valamint a Magyar Kinema és Filmkereskedelmi Rt. alapítója volt. 1920-ig üzleti kapcsolatban állt a Kruppka Filmgyárral.

Corso mozi
Budapesti mozi volt az 1930-as években. Egyik tulajdonosa Balogh Kálmán.

Corvin
Budapesti mozi volt az 1930-as években.

Corvin Filmgyár és Kereskedelmi Vállalat

Janovics Jenő, dr, Pásztory M. Miklós és Korda Sándor vállalata, amelyből 1917-ben jött létre a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. Igazgatója és cégtulajdonosa Janovics Jenő, a cégjegyzője Korda Sándor (a Projectorgraph Rt. addigi titkára) volt. Utóbbi a gyár főrendezőjeként is működött. Rendezett még a cégnél Mérei Adolf is. Operatőrként Fekete László és Virágh Árpád dolgozott. A gyár technikai felszerelését bővítették új felvevőgépekkel és három gépkocsival. Nagyszabású munkába kezdtek 1916 nyarán a tervezett 20 filmből 18-at forgattak le. 1917. május 14-én Janovics Jenő a kolozsvári és a szászfenesi műterem kivételével a ~-t eladta Pásztory M. Miklósnak. Főoperatőre Kovács Gusztáv Mihály, aki Korda Sándor munkatársa volt. 1920-ig a Kruppka Filmgyártól rendelt feliratokat, másolást. Szcenikusa Márkus László, dramaturgjai Vajda László és Hevesi Sándor, főrendezője Korda Sándor, rendezője Garas Márton voltak.

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt.
A ~ művészi vezetői: Janovics Jenő dr. és Korda Sándor. Az ~ művészi programjában szerepelt a magyar irodalom legjelesebb alkotásainak filmen való megelevenítése. A Gyarmat utcai műterme üvegből épült. A Kruppka Filmgyártól feliratokat és másolást rendel. Rendezők: Janovics (Janovits?) Jenő, Garas Márton, Korda Sándor, Mérey Adolf, Vendrey Ferenc. Színészek: Beregi Oszkár, Berki (Berky?) Lili (Lily?), Blaha Lujza, Csortos Gyula, Dezséri Gyula, Fay Flóra, Gál Gyula, Ihász Aladár, Kürthy György, Mészáros Alajos, Nagy Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Szakács Andor, Szentgyörgyi István, Újvári Lajos, Várkonyi Mátyás

A korábbi Janovics Jenő, Pásztory M. Miklós és Korda Sándor - féle Corvin Filmgyár és Kereskedelmi Vállalat utódja. 1917. május 14-én vette át a céget Pásztory M. Miklós 0,5 és 1 millió korona közötti összegért Janovics Jenőtől. 1917. október 16-án részvénytársasággá alakult 1 millió korona alaptőkével. (Az alaptőke felét négy igazgatósági tag és Kohner Adolf jegyezte.) A törzstőkét valószínűleg a Strasser és Kőnig gabonakereskedelmi cég biztosította. Az igazgatóság elnöke báró Kazy József ny. államtitkár volt. Az igazgatóság tagjai: Kőnig Henrik, Strasser Béla, Rotter Zsigmond, Horváth Zsigmond udvari tanácsos, Strasser Richárd. Pásztory M. Miklós és Korda Sándor vagy mint igazgatósági tisztviselők vagy mint ügyvezető igazgatók vitték az ügyeket. A ~ rendezői voltak: Korda Sándor (vezető rendező), Antalffy Sándor, Pásztory M. Miklós, Márkus László; dramaturgja: Vajda László vagy Csathó Kálmán volt. A gazdasági igazgatói tisztet Szöreghy Gyula színész töltötte be.

A ~ elődjének műterme a mai Városligeti fasor és Dózsa György út sarkán állt, a ~ a Gyarmat utcában kezdett műtermet építeni. Ez a műterem egy 2400 m²-es telken 38 22 m alapterületű, 15 m magas volt. 1918. február 25-én 2,5 millió koronára emelték az alaptőkét, majd két hónappal később, áprilisban a Deutsch Bioscoppal érdekközösséget hozott létre a ~. A központ Budapest lett, fiókok Bécsben, Prágában és Zágrábban voltak. 1919. november 26-án 8 millió koronára emelte a közgyűlés a tőkét. Ez a folyamat az infláció gyorsulása miatt 1924 elejére elérte az 500 millió koronát. Még 1919 végén az Agrár és Járadékbank 7 millió koronájával kezdték meg a gyár megnagyobbítását, egy mozgóképszínházat magába foglaló óriási színházépületet emeltek.

A ~ indulásakor Várkonyi Mihályt, Beregi Oszkárt, Somlay Artúrt és Berky Lilit szerződtették színésznek, valamint dramaturgként Karinthy Frigyest. Még 1917-ben Korda Sándor Ausztriában és Svájcban adta el filmjeik kopírozási jogát. 1919-ben a ~ érdekeltséget vállalt a Mozgókép Otthonnál és az Urániánál, hogy filmjeiknek a legnagyobb nyilvánosságot tudják biztosítani. A ~ elődjénél Pásztory népies érdeklődése határozta meg a filmkészítés irányát, ~ben viszont a nemzetközi témák feldolgozása lett meghatározó a korábban megszokott színvonalon. Általában irodalmi művek dolgoztak fel, 1919-től főleg Jókai műveket vittek filmre. Kísérőműsornak Horváth Jenővel készítettek rövid burleszkeket (Tvutvu sorozat).

A ~ filmjei ismeretlen rendezőktől:

Ica babája (200 m) (1917); Tréfa házasság (690 m) (1918); Tyutyu kirúg a hámból (250 m) (1918); Tyutyu ismeretséget köt (300 m) (1918); Tyutyu lakást keres (300 m) (1918); A gyáva (519 m) (1918); Cowboy, mint anyós (280 m) (1919); Fekete tulipán (1774 m) (1919); Nagy úr (1285 m) ( 1919).

Corvinus Fimvállalat
Alapítói: Förster Aladár, Herbst Samu, Hermann Miksa, Gábor Jenő.

Courant, Court Francia operatőr. Kora képzett operatőrének tartották. A Magyarországon forgatott Le fils d'Amérique (Amerikai fiú) c. film operatőre. A film rendezője Carmine Gallone volt. Az ún. magyar iskola alapjait rakta le. A világítást kifejezőeszközként, hangulatok megteremtésére használta. Az első között volt Európában, akik az operatőri mesterséget ilyen magas színvonalon művelték. Dolgozott a Hunnia Film ár Rt-nek, és az Osso Filmgyárnak is.

Czaupper/Czappauer Miklós
1925-ben a Schwarzenberg és Társa Mozgófényképgyár és Kereskedelmi Rt. igazgatósági tagja és ügyvezető igazgatója volt.

Csatáry Béla, dr.
v Belügyminiszteri tanácsos, osztályfőnök, a Filmipari Alap 1933-as megszűnésével a helyette alakuló "hármas bizottság" tagja. 1935-ig a belügyminisztériumban a filmügyek intézője volt a filmszakma megelégedését megnyerve.

Csathó Kálmán
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. dramaturgja volt.

Csepreghy Ferenc
Író. Népszínművét, a Sárga csikót Janovics Jenő, dr. kívánta me filmesíttetni.

Csepreghy Jenő
Rendező. Filmje: Családi pótlék (1937).

Cserépy Arzén
Magyar származású filmalkotó. 40-50%-os megtakarítással működő filmvállalatát a filmgyártás racionalizálása mintájaként említik (díszletgazdálkodás, világítás központosítása, visszhangmentes műterem, felvételek sorrendjének helyes megállapítása jelentős költségkímélést jelentett).

Csikágó mozi
A Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Rt. építette és működtette az István úton.

Csortos Gyula
Színész. A Hunniánál és a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalatnál dolgozott. ő tervezte és használta először Pesten a cúgos félcipőt.

Filmjei: Hyppolit, a lakáj; Ítél a Balaton; Vissza az úton; Café Moszkva, Rákóczi induló (1934).

Damó Oszkár (1886-1927)
Újságíró, rendező. Szegeden született, 1904-ben a Szegedi Naplónál kezdte pályafutását. Az 1910-es években alapította az Egri Újságot, amelynek szerkesztője volt. Később Budapesten a Magyarország és a Budapest szerkesztőségében dolgozott. 1913-ban ~ megalapította Magyar Zsánerfilm Vállalatot, melynek filmjeit maga rendezte. Az I. világháború alatt haditudósító és harctéri filmriporter volt. Az Az Est híradójának vezetője, operatőre volt. Könyvei jelentek meg, színdarabjait játszották. 1919-ben a Társadalmasított Mozgóképüzemek Központi Tanácsának titkára, majd politikai megbízottja lett. ~ szerkesztette a Tanácsköztársaság szakmai lapját a Vörös Filmet és a Vörös Riport Film híradót. Rendezőként dolgozott az Astránál. Az 1920-as években a miskolci Reggeli Hírlap munkatársa volt, majd Csehszlovákiába emigrált. Halála előtt tért haza, és újra a miskolci lapnál dolgozott.

~ filmjei: Ali rózsáskertje (1450 m) (Magyar Zsáner, 1913); Göre Gábor bíró úr, Durbints sógor és Kátsa cigány pesti kalandozásai (Magyar Zsáner, 1914); Göre Gábor bíró úr pesti kalandozásai (Magyar Zsáner, 1914); Göre Marcsa (1300 m) (Magyar Zsáner, 1915); Barlanglakók (1000 m) (Magyar Zsáner, 1915), A dada (1292 m), (Astra, 1919).

Dán Norbert
Színész. A magyar némafilm nagy sztárja.

Danobius
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt holland érdekeltséggel. Igazgatója Vrecde, Jan volt.

Daróczy József
Író. Filmje: Az ellopott szerda (1933).

Dayka Margit
Színésznő. A Hunniánál dolgozott.

Deák Jenő
Mérnök, igazgató. Az Általános Mozgóképipari Vállalat és a Ganz Danubius mérnöke volt. ~ alapította a Biosko Országos Mozgókép ipari és Műszaki Vállalatot 1911-ben.

Décsi
Budapesti mozi volt az 1930-as években.

Décsi Gyula Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VI., Teréz krt. 34. szám alatt. A Mozgószínház Tulajdonosok Országos Szövetségének elnöke, a millennáris kiállításon "ős Budavára" igazgatóa, Mozgókép Otthon vezetője volt

Deésy Alfréd
Filmrendező. 1935 januárjában, a Filmkultúrában megjelent cikkében szorgalmazta a filmgyártás további növelését a Magyar Filmiroda és a Rádió összefogásával.

~ filmjei: A könnyelmű asszony (Kinoriport és Glória, 1916); Raszkolnyikov (Kinoriport és Star, 1916); A hódító huszárok (Mobil, 1915).

Dénes Oszkár
Színész. ~ filmje: Tegnap (1919). A Proletárakadémia tagja.

Dénes Tibor
Filmkritikus. A Katolikus Szemle című lapnál dolgozott.

Deutsche Bioscop
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. 1918 áprilisban érdekközösséget létesített a ~-pal. Központjuk Budapest lett, fiókjaik Bécsben, Prágában és Zágrábban voltak.

Dezséri Gyula
Színész a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt-nél.

Dézsi Gyula
A Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesületének elnökségi tagja volt.

Dienes Valéria
Koreográfus, tanár. Mozdulatművészeti intézete volt. A Hunniánál dolgozott.

Dittrichné
Rákosi Szidi halála után ő irányította Rákosi Szidi színiiskoláját.

Domayer Károly A Bp. VIII., Baross u. 111. szám alatti kávéház tulajdonosa volt, kávéházában 1900. március 31. és április 8. között tartottak vetítéseket.

Dussmann, W. F.
Hangmérnök. A Hunniánál dolgozott.

Ebeczky György
Újságíró. Feltételezhetően ~ annak a cikknek a szerzője, mely a filmköltőket és a tömegfilmtermelőket állította szembe 1936-ban az Új idők című lapban.

Eclair
Az ~ cég budapesti telepének vezetője Erdős Vilmos volt.

Edison Filmkölcsönző Vállalat
1907-ben alakult Hertzka Lothar és Keleti (?) igazgatók vezetésével. 1912-től Moskovitz Benő vette át a ~ irányítását. Cégvezetői voltak Heller Adolf Kruppka András. 1920-ig üzleti kapcsolatban állt a Kruppka Filmgyárral.

Eggert Márta
Színésznő. A Hunniánál dolgozott.

Egőd Andor A Korona Rt. főrészvényese és igazgatója volt, aki előtte hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban.

Egyed Zoltán
Író, újságíró. "Reggeli levél" című cikkében ostorozta a magyar filmek gyártásának menetét 1937 márciusában a Reggel című lapban. Az 1937 áprilisi számban Gerő Istvánt célozza meg antiszemita gorombáskodással.

Egyesült Mozgóképszínház-tulajdonosok Részvénytársasága
Az Egyetértés Filmvállalat Rt. testvérvállalata volt.

Egyetértés Filmvállalat Rt.
Az Egyesült Mozgóképszínház-tulajdonosok Részvénytársaságának testvérvállalata.

Egyetértés Magyar Mozgószínház-tulajdonosok Filmkölcsönző Vállalata Rt.
1918-ban elnöke Rákosi Jakab volt.

Eiben István
Operatőr. Barátja, Fejős Pál dr. filmrendező segítségével Pew Morley operatőr mellett dolgozott, akitől sokat tanult. Valamint részt vett Bruno Mondi és Willy Goldberger magyarországi forgatásain is. Dolgozott a Hunnia Filmgyárnál. ő forgatta az első hangos filmjelenetet a Csak egy kislány című filmben, melyhez a készüléket a Fo Filmgyártól kérte kölcsön.

Eisemann Mihály
Zeneszerző. A Hunniánál dolgozott.

Eldorádó mozi
A Népszínház u. 31. számalatt működött. Tulajdonosa Pásztory M. Miklós volt.

Éles Béla, dr.
Aradi ügyvéd. A Projetograph Rt.-ben a kiváló Neumann József helyét foglalta el. A Phőnix Filmgyár igazgatóságának tagja, a befektetők képviselője Márkus Miksával együtt.

Engel György
A Pásztor Film Kft. ü vezető'e volt.

Engel Filmkölcsönző Vállalat
Kruppka András egyik munkáltatója volt.

Engel H.
Filmkölcsönző. 1917-ben nyitotta meg budapesti fiókját, melynek vezetője Wirtschafter Sándor volt. Az ~ 1920-i üzleti kapcsolatban állt a Kruppka Filmgyárral.

Engel János
Annak a Magyar-Cseh Iparbanknak volt a vezérigazgatója, amelynek segítségével 1918-ban Schwarzenberg és Társa Filmvállalat részvénytársasággá alakult. ~ lett a cég elnöke.

Erdélyi István, dr.
A Filmszínházak Gazdasági Szövetkezetének vezetője volt.

Erdélyi Mihály
Zeneszerző, forgatókönyvíró, rendező, koreográfus, énekes, színész.

Erdős Vilmos
Először a Budapesti Filmkölcsönzőnél dolgozott, a Nordisk Films Co. cég budapesti fiókját vezetette, majd az Eclair cég budapesti telepének vezetője lett.

Erényi Béla
Az Első Hazai Takarék képviselőjeként a Hunnia Biográf Társaság vezetője volt.

Erényi Gusztáv
Író, kritikus. 1935 tavaszán a színházhoz viszonyítva fejtette ki moziesztétikáját a Nyugat hasábjain.

Ernyei Árpád
A Magyar Kinema Filmkereskedelmi Rt. filmkölcsönző osztályának vezetője volt.

Faludi Gábor (1846-1932)
A Vígszínház igazgatója. ~ pénzzel támogatta fiát, Faludi Miklóst a Hunnia Biográf Társaság létrehozásában.

Faludi Miklós (1870-1942)
Színigazgató. A Hunnia Biográf Társaság alapítója és igazgatója volt. A cég alapításához az alaptőke nagy részét valószínűleg édesapjától, Faludi Gábortól, a Vígszínház vezetőjétől kapta. A ~ csődje előtt kivált a Vígszínházból, és az adósságokat magára vállalta.

Faludi Sándor
A "Ko-Fa" nevű filmlaboratórium tulajdonosa. Kovács Lajos társtulajdonossal készítettek egy hangosfilm-felvevő berendezést.

Faludi Sándor
Kovács Gusztáv Mihállyal közösen 1927-ben létrehozták a Kovács és Faludi nevű filmlaboratóriumot.

Faragó István, dr.
1925-ben a Schwarzenberg és Társa Mozgófényképgyár és Kereskedelmi Rt. igazgatósági tagja volt.

Farkas Elemér
Az Országos Filmegyesület elnöke volt.

Farkas Ferenc
Író. 1937 januárjában a Tükör című újságban jelent meg "Újabb magyar filmek zenéje" címmel ~ értékelése a kortárs magyar filmzenéről.

Farkas Imre
Író. Filmje: A királyné huszára (1935).

Farkas Manó
A Polo Filmforgatási Vállalat 1915-ben nyitott budapesti fiókjának igazgatója, a Budapesti Filmkölcsönző vezetője volt.

Farkas Miklós
Filmrendező. Előszeretettel ábrázolta filmjeiben az egzotikus környezetbe került ember drámáját.

Fay Flóra
Színésznő a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. filmjében.

Fedák Sári
Színésznő. A Hungária Filmgyár Rt. filmjeiben szerepelt. Rákosi Szidi színiiskolájának hallgatója volt. Az Iza néni (1933) című irredenta film írója, részt vett a film rendezésében, intézte az adminisztrációt. Gál Ernővel és Bingert Jánossal állapodott meg a Hunniában készülő film forgatásáról. A saját vagyonát is feláldozta a film készítésére. A film rendezője Székely István volt. Rendező asszisztens Renner Endre, ~ egykori szabója. A film forgatásával kapcsolatos körülményekről Turcsányi Gyula írt leleplező kritikát. Az Uher Filmgyárban készült az első film.

Fehér Ernő
A Hunnia Filmgyár igazgatója volt 1933-ban.

Fejér Leó
Színész. ~ filmje: Tegnap (1919) A Proletárakadémia tagja volt.

Fejős Pál, dr.
Filmrendező. Kutatóorvosként végzett az egyetemen, majd áttért a filmrendezésre. Amerikában rövid idő alatt karriert csinált, amerikai állampolgár lett. A francia Osso Filmgyár megbízásából 1932-ben a budapesti Hunnia filmgyárban forgatta Tavaszi zápor c. filmjét, barátjával, az amerikai Pew Morley operatőrrel, és a világhírű Annabella nevű francia színésznővel. 1932-ben még egy filmet forgatott Magyarországon, az Ítél a Balatont. Mindkét filmjénél Keleti Márton volt az első asszisztense. Sokat segített barátjának Eiben István operatőrnek. ~ filmjei: Tavaszi zápor (1932); Ítél a Balaton (1932) Ez utóbbi gyártásvezetője Nádoss Imre volt.

Fekete Lajos
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VIII. kerületben.

Fekete László
Fotós, operatőr. Kolozsvári fotóüzemében, a Fotofilmben készítették a Proja filmek laboratóriumi munkáit. 1917-től a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat operatőreként is dolozott.

Fekete Mihály (1884-1960)
Színész, rendező. Filmjei: A vén bakancsos és fia a huszár (1540 m), (Transsylvania, 1918); Akik életet cseréltek (Transsylvania, 1918); A métely (Transsylvania, 1918); Gyurkovics lányok (1419 m), (Transsylvania, 1918); Nehéz szerep (Transsylvania, 1918); Orvosok (Transsylvania, 1918); Szibéria (Transsylvania, 1918); Tisztítótűz (Transsylvania, 1918)

Feldmann Izsó
A Cito Cinema Rt. igazgatója volt az 1930-as években.

Felmer Péter Pál
Rendező. Filmje: Lotti ezrdes (Astra Rt., 1916).

Fenyő Sándor
A Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesületének alelnöke volt.

Fény A Magyar Fényképészek Országos Szövetségének hivatalos lapja. A ~-nek társszerkesztője Zsitkovszky Béla volt.

Fényes Gyula
Fényes Mártonné fia. Mozgófénykép-mutatványos volt. A Városligetben mozis, s később a Vénus mozi tulajdonosa. 1907. május 1-jétől szeptember 30-ig a Városligeti Mutatványos telepen levő parcellát mozgófényképüzlet céljára vette bérbe.

Fényes Mártonné, özv. (Fényes Rozina)
Mozgófénykép-mutatványos volt a Városligetben 1902. április 5. és október 31. között. Fia Fényes Gyula.

Fenyvesi Emil
Színész. A Hungária Filmgyár Rt. filmjeiben szerepelt.

Film
Budapesti szaklap. Helyettes szerkesztője volt Gábor Jenő.

Filmipari Alap
1933-ban egy Gömbös Gyula vezette minisztertanácsi döntés szüntette meg, helyébe miniszterközi ún. "hármas bizottság" lépett. Tagjai voltak: Csatáry Béla belügyminisztériumi tanácsos, osztályfőnök, Szőnyei Lóránt kormányfőtanácsos, helyettes MÁV-igazgató, Wlassics Gyula, dr. br. helyettes-államtitkár a vallás- és közoktatásügyi minisztéri um képviseletében. Ez a szervezet irányította a Hunnia Filmgyárat. 5 évre vette bérbe a Star műtermét, 60 ezer dollárt fizetett, de nem készített filmet. 1936-ban a ~ megtárgyalja a Hunnia bővítését (Gyarmat utca), mely 1 millió pengős beruházás.

Filmkamara
Egyik alelnöke: Vértess Lajos volt.

Filmkultúra
1928-ban Budapesten indult szakfolyóirat. Szerkesztője Lajta Andor volt.

Filmregények
Füzetsorozat. Gábor Jenő jelentette meg.

Filmszínházak Gazdasági Szövetkezete
A vállalkozás a szünetelő vidéki moziknak, a mintegy 170 filmszínház legalább felének talpra állítását tervezte. Vezetője Erdélyi István dr. volt.

Fisch Erzsébet
Mozgófénykép-mutatványos volt. 1905-ben ideiglenes parcellán mozgóképet mutatott be a Népligetben.

Fisch Ferenc
Vándorsátras mozgófényképes, városligeti varietétulajdonos volt. 1905-1906 folyamán a III. kerületben, 1906 januárjában-februárjában a II. kerületben, 1906 szeptemberében-októberében a . kerületben működött. 1906. december végétől 1907-re átnyúló engedélyt kapott a VII. Csömöri út 140. szám alá. ~ Kisfaludi mozija a III. Lajos u. 111. alatt, a Kisfaludi Színházban működött.

Fisch Ferencné
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VI., Teréz krt. 46. szám alatt.

Fischer József
Mozgófénykép-előadásokat tartott 1897-99 között a Plasticon helyiségében.

Flachs Oszkár
Az Astra Rt. igazgatóságának tagja.

Fleisch Ferenc
Mozgófénykép-mutatványos, varietészínház-tulajdonos volt. A Budapest VII., Csömöri út 140. szám alatt 1906 decemberétől működhetett 1907-ig.

Fleischmann Jakab
Mozgófénykép-mutatványos, kávés volt Budapesten, a VII., Király u. 47. szám alatt. 1906 októberétől rövid idei működhetett.

Fodor Adolf
A Phöbus filmgyártó cégvezetője volt.

Fodor Aladár
(1878-1918) Újságíró, rendező. Előbb a Projectograph Rt-nél dolgozott, majd a Kinoriport egyik alapító tagja, rendezője volt. A Kinoriport 1918-ban bekövetkezett csődje után a Phőnix cégnél lett technikai üzemfőnök.

~ dokumentumfilmjei: Hőseink diadalútja Galicíában (Kinoriport, 1915, Fröhlich Jánossal és Illés Jenővel közösen); A harctéri gyorssegélyszervezet elutazása (Kinoriport, 1916), A harctéri kiállítás megnyitása (Kinoriport, 1916, Fröhlich Jánossal közösen).

~ játékfilmjei: A 300 éves ember (1914); Szerbia hadat üzen (1914); Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből? (Kinoriport, 1914); A pesti riporter - Tüzet kérek (Projectograph, 1909).

Fodor Bertalan
A Phöbus filmgyártó cégvezetője volt.

Fodor Sándor
Író. Filmje: Dunaparti randevú (1936).

Forgács Antal
Színművész, rendező. A Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. igazgatója volt.

Forró Pál, dr.
Az Országos Filmegyesület egyik alelnöke volt.

Forum Filmszínház
Budapesti mozi az 1930-as években. Itt mutatták be 1928 februárjában Lee de Forest kisfilmjeit, először Magyarországon.

Fotofilm
Fekete László kolozsvári fotóüzemében, a ~-ben készítették a Proja filmek laboratóriumi munkáit.

Fo
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt 50 000 pengő alaptőkével. Igazgatója Liberting Márton volt.

Fo Filmgyár
Amerikai filmgyár. A ~ riportere Pebál 1930-ban érkezett Magyarországra, hangos felvevővel felszerelve. Eiben István a ~ készülékével forgatta első hangosfilmjét.

Földes Imre
Forgatókönyvíró.

Förstner Aladár A Corvinus Filmvállalat egyik alapítója.

Francke, Peter
Író. Filmje: Donaumelodien (1936).

Frisch Pál
1918-tól a Hungária Filmgyár Rt. igazgatóságának a tagja volt a befektetők egyik képviselőjeként.

Fritz, Edmund
Rendező. ~ filmje: Alraune (1918) ( Kertész Mihállyal közösen)

Fröhlich János
(1873-1926) Újságíró, rendező. Előbb a Projectograph Rt-nél dolgozott, majd a Kinoriport egyik alapító tagja, rendezője volt. 1916-ban kilépett a vállalattól.

~ dokumentumfilmjei: A nagyhöflányi őrült vérengző (Kinoriport, 1914); Egy hétig a trónörökös pár (Károly és Zita) kíséretében (kb. 1000 m) (Kinoriport, 1915, Illés Jenővel közösen), Harcszerű mutatványok és mérkőzések Budapesten (Kinoriport, 1915, Fodor Aladárral közösen); Hőseink diadalútja Galíciában (Kinoriport, 1915, Fodor Aladárral és Illés Jenővel közösen); Magyarország a világháborúban (900 m) (Kinoriport, 1916); A harctéri kiállítás megnyitása (506 m) (Kinoripont, 1916, Fodor Aladárral közösen)

Frühauf Ignácné
Mozgófénykép-mutatványos, kávésnő volt Budapesten, a VIII., Kerepesi út 75. szám alatt működött. 1904. december 31-től naponta belépti díj ellenében vetített.

Gaál Béla
Filmrendező, író. Az Országos Filmegyesület egyik alelnöke volt. A "Star" Filmgyárnál és a Hunniánál dolgozott. A Csak egy kislány c. filmjében szerepelt először Magyarországon hangos jelenet. A Filmkultúra 1935 januári számában jelent meg "A gazdaságilag életképtelen vállalkozások hátráltatják a magyar játékfilm fejlődését" című cikke. A Hunniában 1935 őszén induló rendezői tanfolyam vezetője, az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskola (Délibáb u. 20) igazgatója volt. Lenkei Zsigmond halála után az általa vezetett iskolát is "átvette", s magániskolaként működtette. Hallgatói 1939-ben rögzítették az előadások anyagát, mely ~ filmelméletének lényeges darabja.

Filmjei: Csak egy kislány... (Hunnia, 1929-30); A csúnya lány (1935); Évforduló (1936), Rotschild leánya (1934); Meseautó (1934); Helyet az öregnek (1934); A csúnya lány (1935); Címzett ismeretlen (1935); Az új földesúr (1935); Maga lesz a férjem (1935); Az aranyember (1936); Az ember néha téved (1937).

Gaál Franciska
Színésznő. Az Universal keretein belül készült filmjeit 1934-35-ben Berlin után Prága is visszautasítja. Főszereplő a Tavaszi parádé című filmben, amely 1934-ben a velencei nemzetközi filmművészeti kiállításon a legjobb zenei film díját nyeri el.

Filmjei: Kismama (1935); Tavaszi parádé; Párdon, tévedtem!

Gábor Jenő (1890-1944)
Újságíró. Budapesten született, és itt lett a nyilasok áldozata. 1912-től fővárosi lapok ( Magyar Színpad, Képes Mozivilág, A Hét, Mozgófénykép Híradó, Mozivilág) munkatársa volt. Feltételezések szerint ~ alapította 1918-ban a Pa céget. Annyi bizonyos, hogy a - Pa cégnél rendezőként, művészeti vezetőként működött. 1919-ben kiadta a Mozi című lapot, majd szerkesztője volt a Magyar Mozi és Film című lapoknak. ~ adta ki a Filmregények című füzetsorozatot. Az 1920-ban a Projectograph Rt. dramaturgja volt. Két könyve jelent meg, és A titokzatos idegen (1937) című film írója volt. Újságíró, a Géniusz Filmvállalat alapítója, majd a Pa Filmvállalat létrehozója, rendezője. A Corvinus Filmvállalat egyik alapítója.

~ filmjei: A szerecsen királyfi (Pa , 1918); Autogram Lili (458 m) (Pa , 1918).

Gál Ernő (1890-?)
Producer. A Projectograph Rt. főkönyvelője, 1912-től a cég főtisztviselője, a Kinoriport vállalat filmkölcsönző osztályának kereskedelmi igazgatója volt. Később a Re Film Kft., majd a 1934-től a - Thália producere lett. A magyar filmgyártás "diktátora". Az Iza néni (1933) című film készítésében is részt vett. A film főszereplője Fedák Sári, aki ~-vel és Bingert Jánossal állapodott meg a film forgatásáról. A filmet Székely István rendezte.

Gál Gyula
Színész. A Corvin Film ár és Filmkereskedelmi Vállalatnál állt alkalmazásban.

Gallone, Carmine
Filmrendező. Az Osso Filmgyár a Hunnia filmgyárral kötött szerződés alapján forgatta ( Court Courant operatőrrel és francia színészekkel) a Le fils d'Amérique (Amerikai fiú) és Le Roi des Palaces ( Gérard Perrin operatőrrel) c. filmjeit.

Ganz fivérek
Kiss Sándorral megalapították a Központi Filmkölcsönzőt.

Garai Vilmos
Mozgófénykép-mutatványos volt. Ismeretlen helyen működött a VII. kerületben 1906 augusztus vége és októbere között.

Garas Márton
Rendező. A Corvin Filmgyár és Kereskedelmi Vállalat főrendezője és a Proja alkalmazásában is állt. Filmjei: Elnémult harangok (1080 m), (Astra Rt., 1916); Az elítélt (Astra Rt., 1917); A lélekidomár 1-2. rész (Corvin Rt., 1919); Kutató Sámuel (1261 m), (Corvin Rt., 1919); Twist Olivér (1460 m), (Corvin Rt., 1919); A papagáj (Hungária Rt., 1917); A kékhajú fantom (Hungária Rt., 1917), Három hét (1200 m), (Hungária Rt., 1917); Karenina Anna (1300 m), (Hungária Rt., 1918); A táncosnő (1684 m), (Hungária Rt., 1918); Féltestvérek (1253 m), (Hungária Rt., 1918); A szerető (1400 m), (Hungária Rt., 1918); A százezer koronás ruha (1380 m), (Hungária Rt., 1918); Barbárok (1200 m), (Hungária Rt., 1918); A nőstényfarkas (1444 m), (Hungária Rt., 1918); Sappho (1371 m, 1919); Tetemrehívás (1070 m, 1915); Havasi Magdolna (1540 m), (Proja, 1915); Jó éjt, Muki! (1540 m, 1915); A börzekirály (1250 m, 1915); Co és Boksz (570 m), (Proja, 1915); Co és Boksz Budapesten (1915); Éjféli találkozás (1620 m, 1915); A kormányzó (Proja, 1915)

Gárdonyi Lajos
Színész. A Hunniánál dolgozott. ő és Pethes Sándor szólaltak meg először a Csak e kislány című magyar filmben.

Gaumont Mozgófénykép- és Vetítőgépgyár
1883-ban alakult Párizsban, budapesti fiókjában készült az első beszélő film. A cég magyarországi vezetői Schuman Antal és Gottlieb Béla volt. Budapesti fiókvezetője Kovács Emil volt.

Gelléri Miklós, dr.
Az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület ügyésze volt.

Gelléri Mór
(1854-1915) Közgazdasági és ipartörténeti író. Az Országos Iparegyesület igazgatója, a Szabadkőműves Nagypáholy főtitkára. 1906-tól a Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke.

Géniusz Filmvállalat
Alapítója Gábor Jenő. A ~ főként kölcsönzéssel foglalkozott. Műtermük nem volt, ezért a Pedagógiai Filmgyárban forgattak.

A ~ filmjei: 1914-ben A munkászubbony (2000 m; R.: Bródy István); 1915-ben Dódi karrierje (1500 m; R.: Bródy I.)

Gerő Gyula
Újságírónak készült, de a háború után rokkantsága miatt kereskedő lett. ~ vállalkozása a Pátria Film.

Gerő István
A magyar filmforgalmazás "erős embere". A Royal-filmszínházak vezérigazgatója volt 1934-ben. Egyed Zoltán a Reggel című újság 1937 áprilisi számában ~-t célozza meg antiszemita gorombásko-dással.

Gerőffy Aranka
Goldenweiser Ernővel együtt alapították a Mobil Filmvállalatot, amelynek ~ látta el igazgatói feladatkörét.

Gertler Viktor
Rendező. 1935-ben a Filmkultúra januári számában írt gyakorlati filmesztétikát "A filmvágóról és a filmvágásról" címmel.

Filmjei: Az ellopott szerda (1933); A férfi mind őrült (1937); Az elcserélt ember (1938); Mária nővér (1937).

Gesztesi Balogh Gábor
Az Országos Filmegyesület titkára volt.

Geszti Lajos, dr.
Tanár. Az oktatófilm kirendeltsé vezetője a kultuszminisztériumban 1935-ben.

Gigantic Filmvállalat
Kormos Géza alapította.

Glória Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.
A Magyar Korona Szkeccs és Filmtársaságból alakult. Alapítója, tulajdonosa és rendezőproducere is Forgács Antal volt. 1918. április 29-én alakult meg 100 ezer korona alaptőkével. Irodája Budapesten a VIL, Dohány u. 47. alatt volt. A ~-nek saját műterme nem lévén bérelt műtermekben forgatott. Dramaturg Lázár István volt, a színészeket produkciókra szerződtették. A ~ 20-30 ezer koronából készített filmeket, amikor 2-3 ezer korona volt a külföldi filmek kölcsönzési díja. Tudatosan olcsón előállítható sikerfilmeket forgattak, az előző idény könnyű műfajú színpadi sikereit vitték filmre. 1926-ban az alaptőkét 40 ezer pengőben állapították meg.

Goldberger, Willy
Operatőr. A Hunnia filmgyárban forgatta Székely István rendezővel a Rákóczi induló c. filmet. Eiben István is részt vett ~ magyarországi forgatásain.

Goldenweiser Ernő
1910-től a francia Pathé cég budapesti képviselője volt. Gerőffy Arankával alapított meg a Mobil Filmvállalatot. 1918 októberétől a Star bécsi fiókjának vezetője volt.

Goldfeld Dániel
Mozgófénykép-mutatványos volt. 1906 júliusától havi mozielőadásokra volt engedélye a Budaesten, a VIII. kerületben.

Goldstein Ernő
1918 októberétől ~ vezette a Mobil Filmvállalatot.

Gordon Zita Színésznő.

Gosztonyi N.
Forgatókönyvíró. A Hunniánál dol ozott.

Góth Sándor (1869-1946)
Színész, rendező. A Hunnia Biográf Társaság főrendezője. Dolgozott a Projának is.

Filmjei: Egy csók története (600 m), (Hunnia Biográf; 1912); Aladár a tűzoltónapon (230 m), (Hunnia Biográf; 1912); Benjamin karrierje (560 m), (Hunnia Biográf; 1912); A halász leánya (235 m), (Hunnia Biográf; 1912); Keserű szerelem (500 m), (Hunnia Biográf; 1912); A Páter és Péter (Hunnia Biográf; 245 m), (1912); A Tata, mint dada (370 m), (Hunnia Biográf; 1912); Víg özvegy (300 m), (Hunnia Biográf; 1912); Az állatok barátja, (Hunnia Biográf; 1913); A bűvös palack, (Hunnia Biográf; 1913); A csikós (590 m), (Hunnia Biográf; 1913); Marhakereskedő (300 m), (Hunnia Biográf; 1913); A papagáj (250 m), (Hunnia Biográf; 1913); Vigyázat törékeny! (Proja; 1915)

Gottlieb Béla
A Gaumont Mozgófénykép- és Vetítőgépgyár budapesti fiókjának vezetője Schuman Antal mellett.

Gózon Gyula
Színész. A Hunniánál dolgozott. Szaktanácsadó volt a Hunniában 1935 őszén induló rendezői tanfolyamon.

Gömbös Gyula
1933-ban a ~ vezette minisztertanácsi ülésen megszüntették a Film
ipari Alapot, helyébe miniszterközi bizottság lép. Somlay Artúr 1933-ban ~-hoz fordul a magyar film védelmében, hogy a német filmek behozatalához külön miniszteri engedély szükségeltessék.

Gönczi József
A Modern Filmkereskedelmi Rt. igazgatója volt.

Gró Lajos
Író, filmkritikus. Elismerően nyilatkozott az orosz montázstechnikáról.

Grünhut József
A Bp. VII. Király u. 35-37. szám alatti kávéház tulajdonosa volt, kávéházában 1900. december 27-től tartottak vetítéseket.

Guilmans, Pierre Paul
Német származású rendező. A Hunnia Biográf Társaság szerződtette. Filmje: Küzdelem a boldogságért (Hunnia Biográf Társaság, 1913).

Gutenberg mozi
Budapesten a VIII., Főherceg Sándor tér 3. szám alatt működött.

Guttmann Józsefné
Mozgófénykép-mutatványos, kávés volt Budapesten, a VII., Csömöri út 3. szám alatt. 1906. novembertől működhetett.

Guttmann Manó (1873-1941)
Szobrászatot tanult, majd iparművészeti vállalkozása volt. 1909-ben lett az Unió Film tisztviselője. 1911-ben lépett át a Pathé budapesti vezérképviseletéhez. 1913-ban társult a Schwarzenberg és Társa Filmvállalathoz mint ügyvezető igazgató. ~ kezdeményezte, hogy a cég gyártson filmeket. 1918-tól az összes üzem igazgatójaként dolgozott. 1919 szeptemberétől, Schwarzenberg Izidór kiválása után Schwarz Félixszel ketten lettek a vállalat főrészvényesei és igazgatói. A Magyar Filmklub alelnöke, az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület titkára, és a Pátria Filmgyártó cégvezetője volt.

Gyps (Gibbs)
American Biographjával a fővárosi Vigadóban hirdetett meg vetítést 1897 októberében.

Gyárfás Gábor
Kisiparos, mozgófénykép-mutatványos volt. Ismeretlen helyen működött Budapesten, a VII. kerületben 1906 októberétől.

Gyárfás Gyula
A Magyar Mozgókép-üzemengedélyesek Országos Egyesületének elnöke volt. Féltette a magyar filmipart a "berlini tűzcsóvától" (Reichstagégése); remélte a nem árja filmgyártök visszafogadását; javasolta a külföldi filmek utószinkronját.

György István
Filmrendező. A Hunniánál dolgozott. 1933-ban a szovjet-orosz filmet emelte mintává. 1934-ben a Nyugat decemberi számában a magyar film határozott karakterét, a művészi törekvéseket hiányolta. Szaktanácsadó volt a Hunniában 1935 őszén induló rendezői tanfolyamon.

Filmje: Tavasz a viharban (Kossuth Lajos azt izente..., 1929); A királyné huszárja (1935).

Hajmássy Ilona
Színésznő, a Vígszínház tagja. Hollywoodi sikerek várományosa - mondta ~-ról dr. Rubin a Metro-Goldwyn-Mayer társelnöke 1937-ben.

Hajmássy Miklós
Színész.

Harmónia Filmipari és Filmforgalmi Kft.
A 30-as évek egyik legjelentősebb filmkölcsönző, filmgyártó és filmforgalmazó cége volt. Tulajdonosai Pless Ferenc és Kiss József voltak.

Harsányi Zsolt
Író. Az Országos Filmegyesület egyik tiszteletbeli elnöke.

Hatvany Lili Színésznő.

Hauser Béla, dr.
Az Astoria Filmgyár tulajdonosa volt.

Hazzard Brigham, John
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VI., Andrássy út 19. szám alatt 1899. november 15-től működhetett, majd 1900-ban a VIII. Kerepesi út 29. alatt volt mutoscop mutatványa, és ezt az Andrássy út 19. sz. alatt folyatta.

Häcker József
Iparművész az Astra Rt. alkalmazottja.

Hegedűs Gyula
Színész. A Hunniánál dolgozott. "A táncz" című film (1901) egyik táncosa volt.

Hegedűs Tibor
A Vígszínház és a Magyar Szinkron Kft. rendezője volt. 1936 elején Korda Zoltán Oxfordi diákok című filmjét szinkronizálta. A cenzúra eltiltotta a forgalmazástól, mert a szöveget értelmetlennek, magyartalannak tartotta. Az Országos Filmegyesület egyik elnöke volt.

Heller Adolf
Az Edison Filmkölcsönző Vállalat cégvezetője volt.

Heller Gyula
A Lux Filmgyár kölcsönzési osztályának vezetője volt.

Heltai Jenő
A City Film Rt. társigazgatója, a Minerva Filmgyártó Kft. ügyvezetője és az OSSO cég elnöke volt.

Heltai Jenő
Nagyváradon tenorista és bonviván. Később a Magyar Színházhoz került, majd a debreceni városi színház igazgatója volt, aki az Astra Rt. részvénytöbbségét megszerezve a Rt. vezérigazgatója lett. Vezetése alatt az Astra Rt. megszerezte a debreceni színház teljes ruha- és kelléktárát.

Herbst Samu
Photochemigráfiai műintézet tulajdonosa volt. 1898. február 27. és április 27. között cinematográfjával vetítéseket tartott a Kerepesi út 11. szám alatt. A készüléket az ottani vetítések után Horváth Zsigmond házába szállították. A Corvinus Filmvállalat egyik alapítója.

Herczeg Géza
Újság- és forgatókönyvíró. Felesége Leopoldine Konstantine, bécsi színésznő.

Hermann Miksa
A Corvinus Filmvállalat egyik alapítója. A bécsi Raymond Theather művésze. Filmje: Az alvaj'áró (más néven Holdkóros) (Corvinus, 1913).

Hertzka Lothár
Mozgófénykép-mutatványos volt Budapesten, a VI., Nagymező u. 21. szám alatt. 1907-ben alapította meg az Edison Filmkölcsönző Vállalatot.

Hevesi Sándor
A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat dramaturgja volt. Jókai műveket dolgozott át forgatókönyvvé Korda Sándor és mások számára. 1935 elején a filmfeliratok magyartalanságát hangoztatta, későbbi filmelméleti tanulmányaiban a színház és a film viszonyát vizsgálta. 1937. novemberében a Pesti Napló adta ki Zilahy Lajos és ~ előadását a színház és mozi viszonyáról.

Hintner, Cornelius
Rendező. Az Astra Rt.-nél dolgozott

Filmjei: Elrabolt szerencse (1480 m), (Astra, 1919); Marion Delorme (Astra, 1919).

Hirn Samu
A Bp. VII., Kerepesi út 82. szám alatti kávéház tulajdonosa volt, kávéházában 1900. január 1. és február 9. között tartottak vetítéseket.

Hollay Kamilla
Színésznő. A magyar némafilm nagy sztárja.

Hóman Bálint
Kultuszminiszter. 1935. májusi előterjesztésében a parlament házbizottsága elfogadja, hogy valamennyi állami középfokú és középiskolát vetítőgéppel és oktatófilmmel lássanak el.

Horowitz Ernő, dr.
A Művészfilm Vállalat bécsi kirendeltségének a vezetője volt. Bátyja Horowitz Richárd.

Horowitz Richárd
A Művészfilm Vállalat vezetője volt. Testvére Horowitz Ernő, dr. ~ a Mozitulajdonosok Nemzetközi Szövetség magyar tagozatának társelnöke volt 1937-ben. Az Országos Mozgógépiari Egyesület elnöke.

Horváth Elek
Az Országos Mozgógépvizsgáló Bizottság elnöke a némafilmkorszakban. A Magyar Filmiroda Rt. igazgatósági tagja.

Horváth Jenő
A Nemzeti Színház népszerű komikusa. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. ~ vel készített rövid burleszkeket (Tyutyu sorozat) úgynevezett pótképnek, azaz kísérőműsornak.

Horváth Mariska
Mozgófénykép-mutatványos volt. Ismeretlen helyen működött a VII. kerületben 1906 szeptemberétől.

Horváth Zsigmond
Gyorsfényképész. Herbst Samu cinematográfját 1898 tavaszán az ő városligeti házába szállították.

Horváth Zsigmond
Udvari tanácsos. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalat Rt. igazgatóságának tagja.

Höllering, Georg (1897-1980)
Német rendező. 1934 májusában filmriport készítése céljából kereste fel a Hortobágyot - 18 ezer méter filmet forgatott le, játékfilm lett belőle. (Hortobágy, 1934; Móricz Zsigmond a Komor ló című művéből).

Hörbiger, Paul (Pál)
Magyar származású színész. Filmje: Párdon, tévedtem!

Höss, Eduard
Operatőr. A Hunniáná1 dolgozott.

Hubrich Virgil
Az Ufa igazgatója volt. 1934 karácsonyán a Nyugat hasábjain védelmezte az Ufát a magyar filmnek tett szolgálatokra hivatkozva.

Hudacsek Nelly
Szopránénekesnő. Szerepelt a Feleségem hű asszony című szkeccsben.

Hungária Filmgyár Rt.
A ~ alapítója Klein Sándor volt. 1915-ben kis filmvállalata a VII., Rákóczi út 60. alatt működött modern felvevő osztállyal, 1 métert 2.40 koronáért vállaltak. E cégbe társult be Klopfer Mór, a Király mozi tulajdonosa. Klein és Klopfer közösen biztosította a ~ számára a 100 korona alaptőkét. A ~ igazgatói előbb Radó Jenő és Klein Sándor voltak, majd néhány hónap múlva helyüket Weltner Mór, Klopfer Mór és Kovács Imre vette át. Művészeti vezetője Kandó László volt. 1918-ban egy tőkéscsoport segítségével az alaptőkét 1.5 millió koronára emelték, és az igazgatóság tagjai lettek a befektetők képviselői: Tolnai Gyula, Frisch Pál és Luschinszki Vilmos. 1924-ben előbb leszállították az alaptőkét, majd felszámolták a ~-t.

Az első filmjüket 1915-ben forgatták, de rendszeres filmgyártást csak 1917-től folytattak. A Szövetség u. 10. vagy 12. szám alatt béreltek egy hatalmas műtermet, melynek az egyik fala üvegből volt. Főként sztárokat foglalkoztattak: Fedák Sárival, Varsányi Irénnel, Fenyvesi Emillel, Bajor Gizivel és a Bécsből szerződtetett Leopoldine Konstantine-vel forgatták filmjeiket. 1920-ig a Kruppka Filmgyártól rendelt feliratokat, másolást.

A ~ filmjei ismeretlen rendezőktől: Ellenségek (300 m) (1918); Az üldözöttek (1223 m) (1918).

Hunnia Filmgyár Rt.
A Filmipari Alap irányította 1933-ban. A ~-ban 1935 őszén induló rendezői tanfolyam vezetője Gaál Béla volt. Szaktanácsadók voltak Gózon Gyula, György István. Felügyelője dr. Jeszenszky Sándor volt. A tanfolyam helyettes vezetője Vándory Gusztáv. Móricz Virág itt asszisztenskedett az 1930-as évek elején. Igazgatói: Fehér Ernő, majd őt váltotta fel Bingert János. 1936-ban a Filmipari Alap megtárgyalta bővítését (Gyarmat utca), mely 1 millió pengős beruházásról szólt. A megújult ~-ban készült pl. a Ketten a bányában című , valamint az Ida regénye című film is, mely utóbbinak a főszereplője Fedák Sári volt. l932-ben építették a II. műtermet ( Bingert János dr. volt ekkor az igazgató), melyhez produkciós irodák, színész- és munkásöltözők is tartoztak. A francia Osso filmgyár több filmet is forgatott itt (Le fils d'Amérique, Le Roi des Palaces), francia színészekkel, rendezőkkel ( Carmine Gallone) és operatőrökkel (Gérard Perrin, Court Courant;). Az Osso filmgyár itt forgatta Fejős Pál dr. rendezésében a Tavaszi zápor c. filmet is (operatőr Pew Morley). 1933-ban a ~ban forgatta Joe Pasternák, az akkor már világhírű producer Párdon, tévedtem! c. filmjét (rendező: Székely István operatőr: Bruno Mondi). Pasternák később még négy filmet forgatott a ~ban. Az Attila Filmtársaság tervei között szerepelt monumentális filmek készítése a ~ban. 1933-ban itt készült Székely István Rákóczi induló c. filmje (operatőr: Willy Goldberger). Területén dolgozott a Magyar Szinkron Kft. Itt dolgoztak az alábbi személyek:

Színészek: Aczél Ilona, Bajor Gizi, Beregi Oszkár, Csortos Gyula, Dayka Margit, Eggert Márta, Gárdonyi Lajos, Gózon Gyula, Hegedűs Gyula, Jávor Pál, Kabos Gyula, Kiss Ferenc, Lévay Béla, Makláry Zoltán, Mály Gerő, Páger Antal, Pethes Margit, Pethes Sándor, Peti Sándor, Rátkai Márton, Rédei Nelli, Rökk Marika, Sárossy Andor, Titkos Ilona, Tőkés Anna, Vándory Gusztáv, Zombori (Zombory?) Mercedes, Operatőrök: Berend Lajos ( Burger Lajos), Eiben István, Eduard Höss, Vanicsek János, Segédoperatőrök: Benedek László; Filmrendezők: Gaál Béla, György István, Kertész Mihály, Korda Sándor, dr. Lázár Lajos, Székely István; Gyártásvezetők: Lévay Béla, gróf Zichy Géza Lipót; Fővilágosítók: Bolykovszky Béla; Foratókönyvírók: Bethlen Margit, Gosztonyi N., Hunyadi Sándor, Martonffy Emil; Hangmérnökök: W. F. Dussmann, Lohr Ferenc; Koreográfusok: Dienes Valéria; Zeneszerzők: Angyal László, Eisemann Mihály; Továbbá: Bánky Vilma, Bolváry Géza, Lukács Pál, Rudi Máté, Szőke Szakáll

Hunnia Biográf Társaság
A Vígszínház leányvállalata volt. 1911. október 24-én alapította Faludi Miklós. Vezetői: Faludi Miklós és Erényi Béla voltak. Faludi Gábor támogoatta fiát, Faludi Miklóst a ~ létrehozásában. Programnyilatkozatukban mozgófényképek készítését és árusítását tűzték ki célul. 1912 októberére épült fel a Pannónia utca és a Sziget utca sarkán egy 50 m hosszú, 25 m széles üvegcsarnok műterem. 1912 decemberében munkába állt a pozitív telep a közeli Tátra utcában. A ~ emblémája fekete alapon egy színész álarc volt H.B. monogrammal. Főrendezőnek Góth Sándort, műszaki vezetőnek Monsieur Simone-t bízták meg. Szerződtették a német Pierre Paul Guilmans-t rendezőnek, és Raymond Pellerint a Gaumont-tól, aki valószínűleg operatőrként működött közre. A szerepekre elsősorban a Vígszínház színészei közül kaptak lehetőséget, és Vígszínház díszleteit használták. Ezért kisebb tőkével is működni tudott.

A játékfilmek mellett néhány híradó jellegű anyagot és bérmunkában szkeccsek filmrészét is elkészítettek. Első önálló játékfilmjüket, Egy csók történet címűt 1912. május 13-án mutatták be. Utolsó produkciójuk, a Küzdelem a boldogságért, befejezetlenül maradt. Az anyagi csőd bekövetkezte előtt Faludi Miklós igazgató kivált a Vígszínházból, és az adósságokat magára vállalta. 1913. október 23-án felszámolták a csődbe ment ~-t. A Sziget utca és Pannónia utca sarkán állt műtermük, amelyet 1914-ben a Kinoriport szerzett meg.

A ~ filmjei ismeretlen rendezőktől: Takács aviatikus temetése (1912); Jehova(?) (1912); A rákosi akadályverseny (1912); Budapest látképe (1913).

Hunyadi Sándor
Forgatókönyvíró. A Hunniánál dolgozott. ~ darabja alapján készült a Fekete szárú cseresznye című film, melyet irredenta szelleme miatt 1934-ben Jugoszláviában betiltanak.

Huszka Jenő, dr.
A Magyar Filmiroda Rt. igazgatósági tagja volt.

Hüttner Lajos
Mozgófénykép-mutatványos volt, felesége vendéglőjében, a budapesti VII., Damjanich u. 51. szám alatt működhetett 1906. november végétől.

Icsey Rezső
Operatőr. A Magyar Filmirodánál készült és 1935-ben a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert Magyar falu című kultúrfilmet fényképezte.

Ihász Aladár
Színész. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalatnál állt alkalmazásban.

Illés Aladár
Tudós. Az Uránia Magyyar Tudományos Színház ~ tudományos előadásához vetítette első mozgóképét.

Illés Jenő (1877-1951)
Rendező. 1914-ben tért haza külföldről, és a Kinoriportnál főrendezőként dokumentum- és játékfilmeket készített. Együtt dolgozott Fröhlich Jánossal és Fodor Aladárral.

~ dokumentumfilmjei: Csonka és béna katonák között (900 m) (Kinoriport, 1915); Egy hétig a trónörökös pár (Károly és Zita) kíséretében (kb. 1000 m) (Kinoriport, 1915, Fröhlich Jánossal közösen); Hőseink diadalútja Galicíában (Kinoriport, 1915, Fröhlich Jánossal és Fodor Aladárral közösen).

~ játékfilmjei: Romlott emberek között (Kinoriport és Schwarzenberg, 1915); A grófnő betörői (Kinoriport, 1915); Házasság a Lipótvárosban (Kinoriport, 1915); Monna Vanna (Kinoriport, 1915); A világ csak hangulat (Kinoriport, 1915); Az újszülött apa (Kinoriport és Schwarzenberg, 1915 v. 1916); Jobb erkölcsöket! (Kinoriport és Schwarzenberg, 1915 v. 1916); János vitéz (Kinoriport és Star közösen, 1915).

Intim Színpad mozi
1905-1906-ban épült üzlet- és társulati helyiségek, vendéglő Budapesten a VIIL, Főherceg Sándor tér 4. szám alatt.

Janovics Jenő dr. (1872-1946)
Kolozsvári színigazgató, rendező. 1912 októberében mozivá alakítatta az 1200 fős kolozsvári színházépületet. Az egyik elképzelés szerint a francia Pathé céghez fordult Csepreghy Ferenc népszínművének, A sárga csikónak francia fordításával. A Pathé cég Kolozsvárra küldött egy rendezőt, Felix Vanylt és két operatőrt. Ennek eredményeként a Pathé-Janovics közös produkciójaként megszületett a Sárga csikó című film. Mások szerint ~ úgy kötött szerződést a Pathé céggel, hogy a forgatás alatt módja legyen elsajátítani a filmkészítés fortélyait. Ezért ~ vállalta a színészek fizetését és az előállítás költségeit. A következő produkciót (A dollárkirály leánya címűt) már ~ forgatta Robert Montgobert rendező segítségével. 1914-ben stúdiót hozott létre a Kolozsvári Nyári Színházban, ezzel lehetővé vált a filmgyártás, de ez még csak szükségmegoldásnak bizonyult.

1915-ben ~ megegyezett a Projectograph Rt.-vel, ez a cég vállalta a filmek terjesztését és a költségek egy részét. 1916 márciusában ~ a Projectograph Rt.-vel való összekülönbözés után új filmgyárat alapított: Corvin Filmgyár és Kereskedelmi Vállalatot, amelynek tulajdonosa és igazgatója lett. Ezt 1917. május 14-én állítólag 1 millió koronáért adta el Pásztory M. Miklósnak. A pénzből újabb filmvállalatot hozott létre, ez lett a Transsylvania, amely 1917 és 1920 között működött Kolozsvárott. ~ moziparkot szervezett filmjenek, és amikor a filmgyártás helyébe a filmkölcsönzés lépett, ~ kezében maradt a két legnagyobb kolozsvári mozi.

A ~ gyártású filmeket művészi igényesség jellemzi, és jelentős abból a szempontból is, hogy vidéken teremtett virágzó filmipart. A filmkészítésben a kolozsvári színházra és annak gárdájára támaszkodott. A Tolonc című filmje miatt perben állt a népszínművek jogait megszerző Pásztory M. Miklóssal. Később neki adta el ~ a Corvin Filmgyárat. ~ kolozsvári filmjeit -~Proja néven 1914-15-ben a Projectograph Rt. forgalmazta. A Magyar (Világ) Híradó számára 1934-ben kolozsvári felvételeket készít. 1936-ban Szegedre hívja valamikori tanítványát, Korda Sándort, hogy a szabadtéri játékok Bizánc és Az ember tragédiája előadásokról rövidfilmeket készítsen a londoni világhíradó számára. A tervből csak Janovics londoni tanulmányútja valósul meg.

~ dokumentumfilmje: Az oláh dúlta Erdély (506 m) (Kinoriport, 1916).

~ játékfilmjei: A dollárkirály leánya (Janovics kolozsvári filmvállalata, 1913, társrendező: Robert Montgobert); Leányfurfang (540 m), (Proja, 1915); Ártatlan vagyok (Corvin, 1916); A dolovai nábob leánya (Corvin, 1916); Méltóságos rabasszony (1210 m), (Corvin, 1916); Liliomfi (Corvin, 1916); Öt Petőfi vers (A magyar nemes - 250 m, Lopott ló - 160 m, A kisbéres - 85 m, Befordultam a konyhára - 70 m, Falu végén kurta kocsma - 250 m) (Corvin, 1916); Mágnás Miska (1325 m), (Corvin, 1916); A gyónás szentsége (1060 m), (Corvin, 1916); Ciklámen (1330 m), (Transsylvania, 1917); A tanítónő (1500 m), (Transsylvania, 1917); A névtelen asszony (1300 m), (Transsylvania, 1917); A vasgyáros (Transsylvania, 1917); Sarah grófnő (Transsylvania, 1918); A szerzetes (1490 m); (Transsylvania, 1918); Hotel Imperial (2075 m), (Transsylvania, 1918); Falusi madonna (1441 m), (Transsylvania, 1918); A megbélyegzett (Transsylvania, 1918); Serge Panine (1303 m), (Transsylvania, 1918); A vadorzó (1179 m), (Transsylvania, 1918); Az utolsó éjszaka (2000 m), (Transsylvania, 1918); A szerelem haláltusája (955 m), (Transsylvania, 1918); Palika (1987 m), (Transsylvania, 1918); A medikus (Transsylvania, 1918); Csaplárné a betyárt szerette... (Corvin, 1917); A méltóságos rabasszony (Corvin), A peleskei nótárius (Corvin).

Janzen Antal
Mozgófénykép-mutatványos volt. 1906 decemberétől működött Budapesten, a VIII. kerületben.

Japán mozi
Még az első világháború előtti mozit építette a Schwarczer család.

Jávor Pál
Színész. A Hunniánál dolgozott. Szerepelt a Székely István rendezte Hyppolit, a lakáj c. filmben.

(Folytatjuk)