Illés György

Régebbi történet
(Az I. rész a 25. számban jelent meg. )

II. Fénykísérleti laboratórium

A laboratórium főmérnökével, Szokolova elvtársnővel folytatott beszélgetés alapján ismertük meg a labor munkáját.

A laboratórium feladatát úgy határozta meg, hogy a filmgyár fénytechnikai felszerelésének fejlesztését és állandó ellenőrzését kell ellátniok. A MOSZFILM kísérleti laboratóriumának feladata azonban ennél szélesebb: mint az ország legnagyobb központi helyet elfoglaló filmgyárának laboratóriuma, a termelésben felmerülő szükségleteknek megfelelően, új világítási berendezésekre és műszerekre tesz javaslatot, és segít azok megtervezésében, valamint azoknak gyakorlati kipróbálásában és szükség esetén tökéletesítésében. Erre az a laboratórium sokkal alkalmasabb, mint pl. az NIKFI (Film és Fotókutató Intézet), amely nincs állandó kapcsolatban a mindennapi termeléssel.

Mivel foglalkozik a laboratórium?

1. A szeneslámpák különböző új típusainak kísérletezésével,
2.
pánlámpák új konstrukcióival,

3.
izzók tervezésével,

4.
kondenzor lencsékkel,

5.
lámpa tüllökkel,

6.
szűrőkkel,

7.
fénymérőkel,
8. szenekel,
9. elektromos áram- és lámpaszükséglet normáinak megállapításával.

1. A szeneslámpák

A MOSZFILM műtermeiben, minden szeneslámpát amit láttam, a kísérleti labor javaslatai alapján a konstrukciós iroda (NIKFI) szerkesztett meg.

a) Itt dolgozták ki a KPD 90-es típust is. KPD (Kinoprozsektor Dugovaj) 90-es azt jelenti, hogy 90 cm az átmérője a kondenzornak.

b) KPD 50-es típus, ez megfelel a nálunk használatos 150 A-es lámpának.

c) KPD 50 M, ez az előbbinek a modernebb formája, itt a változás annyi, hogy nem két szénrúd van, hanem három. A harmadik az ún. elektród, amelyik a negatívval érintkezik és a bekapcsolásnál nem húz ívet, tehát bekapcsolja a lámpát, ez egy mágneses kapcsolóvak van ellátva, és amikor bekapcsolt, az elektródot visszarántja a negatív széntől. A jelentősége az, hogy kíméli a pozitív szenet, s így az hosszabb időtartamú. Ezt a típust a moszkvai Reflektorgyár készíti.

d) KPD 35, ez megfelel a mi 120 A-es lámpánknak. Ennek a konstrukciója azonos a KPD 50 M-el.

e) KPD 25, 75 A-es lámpa. Ez a típus most van kísérletezés alatt. A saját mechanikájuk csinált 10 darabot próbára. Véleményük szerint még a negatív szén vezetéke nem jó, még búg is a lámpa. A kievi gyár fogja gyártani a közeljövőben.

f) KPD 15, 35 A-es. Ez egészen kis lámpa, kb. a mi 2000 W-os lámpánknak felel meg. Ebből csak egy kísérleti darab van készen. Ez nem automata, mint az eddig említett típusok, hanem kézzel kell a szenet utána állítani. Azért nem tervezték automatára, mert ebből csak pár darabot akarnak gyártani sajnos. Pedig ez az utóbbi két típus nekünk nagyon kellene.

g) R.P.S. (DUAHC) az elektromos sémája azonos a miáltalunk ismert típuséval. A kievi gyár készíti.

2. Pánlámpák

A pánlámpák általában ugyanazok a típusok, amelyeket mi használunk, kivéve az első típust, ez a

a) K.P.L. 10-ES 300 w-os izzóval, ehhez most kísérleteztek ki 150 W-os izzót, és ezzel is fogják használni.

b) K.P.L. 15, 500 W-os, itt a változás annyi, hogy az izzó és a tükör fixen áll és a kondenzor mozog előre és hátra (szór, szűkít).

c) K.P.L. 25, 2000 W-os. Ezt a lámpát a közeljövőben a kievi gyár fogja gyártani tökéletesítés után.

d) K.P.L. 35, 5000 W-os. Szokolova elvtársnő véleménye szerint ez a legjobb lámpatípusuk. A moszkvai gyár készíti. Ezenkívül használnak még külföldi gyártmányokat is, de újakat már nem vesznek.

3. Izzók

Komoly kísérletezések folynak ezen a téren. Különös tekintettel arra, hogy a közeljövőben teljesen át akarnak térni a színesfilm forgatásnál a pánlámpákra. Az NIKFI új színes nyersanyaggal kísérletezik, amely nyersanyag kifejezetten belső anyag lesz: 5000 Kelvin fok helyett 3300 Kelvin fok. A nyersanyagból már csináltak próbát, és nagyon jónak ígérkezik. Jóval érzékenyebb lesz, mint az eddigi anyagok. A pánlámpára való áttérés főokai azok, hogy a szeneslámpák konstrukciói túlkomplikáltak, a gyártásuk drága. A műteremben a hangzúgást nem tudják teljesen kiküszöbölni. A füst képződése folytán rossz gázok keletkeznek, amelyek károsak az emberi szervezetre, másrészt pedig a füst zavarja a képet.

Az izzókkal való kísérletezések eredményeképpen most a kisegységeknél 150 W-tól 3000 W-ig új foglalatú izzókat hoztak létre, az ún. bajonett foglalattal. Ennek előnye az, hogy a cseréje nagyon gyors, de döntő fontossága abban van, biztosan a fókuszba állítható, aminek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a lámpa kihasználhatósága szempontjából. Szokolova engem is megtanított egy nagyon praktikus fogásra, amivel nagyon egyszerűen le lehet állítani az izzókat. A leírása túl komplikált, és így meg sem próbálom.

4. Kondenzor

A kondenzorokat az összes lámpatípushoz a kísérletiben tervezték és a moszkvai Optikai gyár készítette.

A kondenzor a feltaláló német tudós Frenellről nyerte elnevezését, a nálunk is ismert fokozatos lencse. Itt most újfajta üvegből, ún. Pajrexből készítik. Hosszú kísérletek eredményeképpen ez az újfajta kondenzor olyan, hogy a középpontjából kiküszöbölték a fekete foltot, s így nagyobb és tisztább fényt ad a lámpa. Most készítettek kísérleti darabként egy pár olyant, amely három darabból áll. Ennek célja, hogy a nagy hő által okozott gyakori töréseket teljesen kiküszöböljék.

5. Lámpatüll

Rendkívül hasznos anyagot talált a kísérleti, lámpaüveg helyett. Ez üvegből készült textilanyag, amely nem ég. Itt a Dusro lámpán van többek között üveg (matt) helyett. Nagy előnye, hogy rendkívül olcsó. '0 rubel egy négyzetméter. Hátránya, hogy valamivel több fényt nyel el, mint az üveg. Miután ebből különböző sűrű és ritka szövésű anyagokat készítenek, felhasználják lámpára tüll helyett, hangszigetelésre és azonkívül függönyöket és más, ehhez hasonló tárgyakat is készítenek belőle. Az anyag neve: ESZTB. Mintának küldünk két darabot.

6. Szűrők

A celofán szűrőkkel is állandó kísérletek folynak, mert nincsenek megelégedve élettartamukkal. Különösen a kék és a sárga volt az, amelyik hamar elvesztette a színét. Most egy új anyaggal sikerült ezt is kiküszöbölni.

7. Fénymérők

Itt a feladat, hogy a náluk lévő precíziós fénymérők alapján ellenőrizni tudják az operatőrök fénymérőjét, mert ennek nagy jelentősége van a fénynormák helyes betartásánál.

8. Szenek

A filmgyár 16 féle speciális filmszenet, az ún. KSZI szeneket használja. Itt a feladatuk az, hogy a gyár által szállított szeneket ellenőrzik, és javaslatokat adnak az esetleges hibák esetén.

9. Az elektromos áram- és lámpaszükséglet normáinak megállapítása

A norma kialakításának munkáját Szokolova elvtársnő készítette. Részt vett öt színesfilm minden felvételi napján. A módszere a következő volt: elkérte a díszlet pontos alaprajzát, amelyet aztán ő a gyakorlatban ellenőrzött és pontosan felmérte. Pontos rajzokat készített a gépállásokról, lerajzolva az objektívek látószögeit, az összes beállított lámpát színszűrőkkel, mattüvegekkel együtt. A rajzon jelezte a figurákat. A díszlet egyes pontjait a rajzon bejelölte, és ezeken a helyeken lemérte a fényt. Majd minden beállításról fényképet kapott az operatőrtől, és a lemért helyeket berajzolta a fényképen is. Ennek alapján részletes számítást végzett és megkapta, hogy egy bizonyos alapterületű díszlethez mennyi lámpa és mennyi elektromos energia szükséges. A lámpa mennyiségi adataira alapvetően a totál beállítások átlaga volt a mérvadó. Az elektromos energia adatait pedig az összes felvétel, tehát a totálok-közeliek összességének a lámpák égési összidejének középarányosa adta meg.

A javaslatát az operatőrökkel és a gyár vezetőivel, a minisztériummal megvitatták, s így született meg az alábbi táblázat.

Normák színesfilmre:

40 m2
padlófelületig
180
kW

  50-75m2

"
290
"
100-125 m2

"

400
"
150-175 m2
"
550
"
200-225 m2
"
655
"
250-275 m2
"
750
"
300-350 m2
"
840
"
375-425 m2
"
930
"
450-500 m2
"
1090
"

525-575 m2

"
1260
"

600-650 m2

"
1440
"

675-725 m2

"
1610
"

750 m2-en felül minden 50 m2-re még 60 kW-ot adnak.

Amikor belsőben külső díszlet áll, vagy nagy tömegfelvétel van sötét ruhában, akkor a fenti adatokra 10%-ig még rá lehet adni. A fenti adatok úgy vannak megállapítva, hogy a lámpák napi 2,5 óra hosszat égnek. Tehát pl. ha a díszlet alapja az ablak és az ajtó hátterekkel együtt 40 m2, akkor azt megszorozzuk 2,5-tel és megkapjuk, hogy 450 kW elektromos áramot lehet ebben a díszletben felhasználni naponta. Ezek az adatok természetesen csak hozzávetőleges adatok, amelyek azonban feltétlen alkalmasak arra, hogy költségvetési adatként szerepeljenek.

Ezek az adatok Szokolova elvtársnő véleménye szerint nálunk is alkalmazhatók megfelelő ellenőrzés alapján.

Normák fekete-fehér filmre:
   
Fényes nappal
Közepes nappal
Éjjel
40 m2

padlófelületig

50 kW

  40 kW

30 kW

  50-75 m2

"
100 "
85 "
70 "
100-125 m2
"
150 "
135 "
105 "
150-175 m2
"
210 "
185 "
150 "
200-225 m2
"
280 "
240 "
200 "

250-275 m2

"
330 "
280 "
220 "

300-350 m2

"
390 "
335 "
265 "
375-425 m2
"

440 "

280 "
200 "

450-500 m2

"
500 "
410 "
325 "

525-575 m2

"
540 "
440 "
350 "

600-650 m2

"
585 "
470 "
375 "
675-725 m2
"

630 "

500 "
400 "

750 m2-en felül minden 50 m2- re hozzáadnak
40 kW
30 kW
25kW

Kombinált felvételeknél ahányszor gyorsabban megy a felvevőgép a normálnál, annyival szorzódik az alapmennyiség.

Színes külső felvétel:

1. Nappali külső 70 kW,
2. Alkony, napfelkelte és felhős idő esetén 130 kW,
3. Alkony, napfelkelte és felhős idő tömegfelvétel 200 kW.

Fekete-fehér külső felvétel:

1. Nappali külső 45 kW,
2. Alkony, napfelkelte és felhős idő esetén 90 kW,
3. Alkony, napfelkelte és felhős idő tömegfelvétel 190 kW.

Maszkműhely - arcfestőszoba

A Moszfilm egyik első emeleti folyosójáról megy be az ember a sminkszobába. Először egy nagyon szép tágas előszobafélében megyünk be. Itt asztalok, fotelek vannak, az asztalokon különböző folyóirat található. Ebből a helyiségből három ajtó nyílik. Az első szemben, egy sminkszoba. Itt nyolc ún. fogorvosi szék, emelhető, süllyeszthető van, Nyolc tükörrel, a tükrök fölött beépített neoncsövek. A másik ajtó a statiszta sminkszobába vezet, ahol kb. 20 sminkelő hely van.

A harmadik ajtón bejutunk egy hasonló előszoba helyiségbe, amely ugyanúgy van berendezve, mint a másik. Ebből nyílik a harmadik sminkszoba, kilenc hellyel. Az ülésekkel szemben levő falon szekrények vannak, ahol az éppen forgatás alatt levő produkciók maszkjait, parókáit, festékjeit tartják a mesterek. Minden helyiség fehér olajjal van lefestve, a bútorok szintén. Ragyogó tisztaság jellemzi az egész osztályt.

A világítást mindenütt neoncsövek adják. A neoncsöveket színük szerint keverik. Úgy használják, hogy egy fehér színű neoncső van a plafonon, utána ugyancsak ott az ún. nappali fénynek megfelelő halványkék színű. Ezeknek keveredése olyan színtemperatúrát ad, mint a műtermi fény. Ez rendkívül fontos, különösen színesfilmnél az arcszínek szempontjából.

Az arc festésére 10 árnyalatú festékük van. Minden árnyalathoz ugyanolyan tónusú púder. A festékek számai 101-110-ig vannak. A férfiak festésére általában a 106-107-es színeket használják. Természetesen itt alapul kell venni elsősorban a játszó színész arcszínét és a játszandó figurával szembeni követelményeket.

A nők festésére általában a 103-104-es számokat használják. A szájat a nőknél 34-35-tel, a férfiaknál 33-mal csinálják.

A belső és külső felvétel közötti különbség kiküszöbölésére a külsőben 2 számmal sötétebb színeket használnak.

A festékek eltávolítására nem vazelint használnak, hanem egy új pasztát, amely kitűnően bevált. Különösen a nők kedvelik, - mondja a mester - mert az arcbőrnek nagyon jót tesz. Ezt itt általában csak a külső felvételek esetén használják. Belsőben vízzel szedik le a festéket. A paszta neve: Paszta deja sznatyija griuma. Ezen a néven lehet megrendelni. Ezen kívül kitűnő testfestékük van, amely száradás után nem fog. Ezt szintén nagyon ajánlom. A neve: Fonovoj grimen. A parókát ritka tüllre dolgozzák fel, majd a homlok felé eső részen muszlin van. Nagyon panaszkodnak, különösen az operatőrök, hogy nagyon rosszak a tüllök, Természetesen állandóan kísérleteznek újabb és újabb tüllanyagokkal. A csomagban küldök egy kis tülldarabot, ez már új, de még ennek a színe sem megfelelő. Addig azonban, amíg nincs véglegesen kikísérletezve ez a tüll, a muszlint használják. Mintát ebből is küldtem. Ehhez a muszlinhoz azonban a masztiksz ragasztószerük nem jó. Itt van egy ragyogó új ragasztóanyag. Nagy előnye, hogy a színész arcát nem kínozza, a bőrt nem zavarja és kitűnően ragad. A neve: Szondaracsnij lakk.

Ezután megnéztük a maszkműhely munkáját. A falakon felakasztva látjuk az össze élvonalbeli színész gipszmaszkját, amelyről aztán a gumimaszk készül. Ennek a munkafolyamatát nem írom le, mert tudomásom szerint ez az anyag már otthon van. Az ajtó mellett, a falon egy nagy tábla, amelyen az összes festékminta számukkal együtt, mind a színes, mind a fekete-fehér megtalálható. A különböző arcszínező festékek, hajszínminták, plasztikus maszkrészletek és egész maszkok vannak itt kiállítva. Egyébként ilyen kiállítási táblát - amelyen az illető osztály munkaeszközei és munkájának eredményei vannak feltűntetve - minden osztályon láttam. És ha már itt tartunk azt is elmon
dom, hogy ugyancsak minden osztályon láttam az ún. dicsőségtáblát, amelyen az osztály legjobb dolgozóinak fényképei vannak.

Felvételi technikai osztály

Az osztálynak 4 alosztálya van:

1. Szinkronfelvevő gép,
2. Némafelvevő gép,
3
. Kránok, fahrtkocsik stb.,

4.
Kísérleti laboratórium.

1. A szinkronfelvevő gépek állandó karbantartása és javítása a fő feladata ennek az alosztálynak. Minden nap du. 13 órakor diszpécser értekezleten közlik velük a produkció igényeit, és ennek alapján a legnagyobb gonddal készítik elő a gépeket a felvételre. Minden egyes felvevőgép mellett van egy füzet, amelyet pontosan vezetnek és amelyet az operatőrnek minden nap alá kell írnia. A produkció szerkezete itt olyan, hogy minden produkcióhoz erről az osztályról, végig egy-egy produkción keresztül bemegy egy ember, aki az operatőr mellé van beosztva, aki az esetleges kisebb hibákat menet közben kijavítja. ő vezeti az előbb említett könyvet is. Nagyon büszkén mondta el az elvtárs, hogy géphiba miatt emberemlékezet óta nem volt leállás.

A Moszfilmben e pillanatban kizárólag "Mitchell" BNC modellt használnak belső felvételre. Külsőre ugyancsak "Mitchell", de NC modellt. Szektor 175° Objektiv Baltar f. 2.4. Itt még a gépállványok javításával és Dollyval foglalkoznak csak. Az állványok szintén Mitchell gyártmányúak. A Dolly az általunk ismert rendszerű, az itt elkészített változata. Lényegileg ugyanaz.

2. A némafelvevő gépet hasonló módon kezelik. Ez a rész inkább raktárszerű helyiség, mint javítóműhely.

3. A műhelyt, ahol a fahrtkocsikat és síneket készítik nem láttuk, egy helyiségben voltunk, ahol tárolják. Itt megkaptuk a pontos méreteit a síneknek. A cső átmérője 33 mm, a fal vastagsága 1,5 mm. Általában 3 m-es darabokban készítik el. Rendkívül nagy gondot fordítanak az egyes sínek összeillesztési felületeinek a kidolgozásánál.

Itt a kocsizást külön e célra készített kocsikkal végzik. A "Dolly"-t csak statív helyett használják, fix beállítások esetén. A fahrtkocsi rendkívül könnyű, egyszerű kis kocsi, olyasmi, mint a mi régi fahrtkocsijaink, csak kivájt kerekekkel. A kerekekre eddig a gumit öntötték, majd utána megfelelően esztergályozták. Most már a jövőben préselni fogják a gumit a kerékre. Ez a módszer tartósabbá teszi a gumit. Ezen az osztályon láttam egy körlapot, amely alul domborúra van kiképezve. Ez azt a célt szolgálja, ha pl. egy jelenet hajón játszódik, akkor a gépet erre a lapra szerelik fel. és a hajó ringását ennek ide-oda mozgatásával érik el.

1. ponthoz. Utólag derült ki, hogy ide tartozik még a mechanikai műhely is. Ez két helyiségből áll. Az egyikben 10 munkapad van, ahol egy-egy műszerész dolgozik. Itt történik tulajdonképpen a hangos- és némafelvevő gépek javítása. Amikor én ott voltam, akkor készült ebben a műhelyben a Gorbacsov-féle vándormaszkhoz egy új felvevőgép. A gép elkészítésének ideje 6-8 hónap. A másik műhelyben esztergálási munkák folynak.

4. Laboratórium (kísérleti).

A laboratóriumot csak nemrég szervezték meg. Feladata, hogy a gyártás számára a gyárak által készített nyersanyagot (negatív-pozitív) és objektíveket ellenőrizze és ezeknek állandó tökéletesítésén dolgozzon. Ezen kívül felvevőgép elé szűrőket is készítenek. Lámpaszűrőket ők nem készítenek.

A nyersanyagot (színes) saját gyártmányú szenzitométerrel ellenőrzik, amely egyszerű 150 A-es szeneslámpákból áll, amelyet kitűnő volt- és ampermérővel ellenőriznek. 115 V feszültséget kap a lámpa. A két szénrúdnál 65 V kell legyen.A felvevőgépben van az ék. Erre a pontra 7500 lux kell hogy essen. A fény színhőmérséklete 5500 k, a felvevőgép 1/25-öt exponál. Minden emulziónál több próbát vesznek. Így minden beérkezett nyersanyagot ellenőriznek, és az illető nyersanyag minden adata a próbával együtt egy albumba kerül. Ebből választja ki aztán az operatőr, hogy milyen nyersanyagra akar dolgozni. A gyárak által szállított objektíveket optikai padon és különböző módszerrel ellenőrzik. Az élesség ellenőrzésére szolgáló rajzot mellékelten küldjük.

Az objektívnél fellépő hibákat és az új igényeket aztán közlik az objektívet gyártó vállalattal. A fénykísérleti laborral együtt és az NIKFI-vel kísérleteznek új nyersanyaggal (színes) és új lámpák bevezetésével.

(Folytatjuk)