Lapozgató

ANNO 1913

A KÖZÖNSÉG MÁR CSAK MOZIT ISMER

Kevésbé köznapi tárgyat választott március 30-án az Élet: "A ťmoziŤ szónak, amelyet nem is olyan régen, alig tíz évvel ezelőtt csinált Heltai Jenő, máris nagy a presztízse, sokkal nagyobb, mint számos magyar szónak, amely helyet foglal a nyelvtörténeti szótárban. Egy példa. Az apró mozi-színházak közt - tudvalevően - nagy a konkurencia. Gomba módra nőnek fel az emeletes házak alján, ordító reklámokkal, színes lámpákkal csalogatják magokhoz a közönséget, az igazgatók fejgörcsöt kapnak, hogy egy új trükköt eszeljenek ki. Mi történt? Néhány mozi-igazgató a moziját ťkinoplasztikonŤ-nak, ťmozgófénykép-színházŤ-nak, ťkinemáŤ-nak keresztelte el. Az igazgatók vártak-vártak, de a közönség nem szokott a színházba. Ennek pedig csak egyetlenegy oka volt. Az, hogy a pesti közönség már konzervatív, csak mozit ismer és arról a színházról, amelyet másképpen hívnak, egyszerűen nem vesz tudomást. Most aztán látjuk, hogy a direktorok sorra változtatják meg a ťkinoplasztikonŤ-ok és ťmozgófénykép-színházŤ-ak nevét mozivá. Ez korjelenség, amelyet talán érdemes észrevenni és lejegyezni. Nálunk manapság egyetlenegy varázsszó van, és ez a: mozi."

D.GY.

ÁLLÍTSUK MEG A BESZÉLő FILMET!
A kismozisok ellenállása fogadta Pesten az új technikát

Koltai Róbert újraforgatja az első sikeres magyar némafilmet, a Hyppolit, a lakájt. Csortos Gyula, Kabos Gyula, Haraszti Mici, Fenyvessy Éva, Gózon Gyula és Jávor Pál szerepeit mai sztárok játsszák, a történetet is egy kicsit aktualizálták, de a kevés híján hetvenéves darab legismertebb poénjai ebben a feldolgozásban is elhangzanak. Talán ennek kapcsán érdemes felidézni a hangosfilm hazai diadalútjának hőskorát.

A némafilm megszólaltatását már Edison is megkísérelte a múlt század végén - eredménytelenül. A hangot gramofonlemezre vette, de hol a gramofon maradt le és a film szaladt előre, hol pedig fordítva, a kép és a hang nem akart szinkronba kerülni. A kulcs Lee de Forest amerikai mérnök találmánya, a fotocella volt, és persze kellett hozzá az akkoriban nagy tőkét mozgósító amerikai filmgyárak, a Warner Brothers, a Metro és a Paramount kíméletlen versenye.

A Fórum mozi, ahol először mutattak be hangosfilmet

1927-ben a Warner mutatta be az első hangosfilmet New Yorkban. A Jazzénekes főszerepét egy ismert jazzénekes, Al Jolson játszotta. A fogadtatás azonban vegyes volt. Az új csoda közönségsikere persze biztosítottnak látszott, a szakma ugyanakkor némafilmesekből állt. Színésznőkből, akik színpadon sohasem szerepeltek, kipróbált módszerekkel dolgozó rendezőkből, és persze mozisokból, akiktől horribilis befektetést kívánt az átállás az új technikára. Még Chaplin is kijelentette, hogy visszavonul, ha elterjed a hangosfilm. Az ugyanis, bárki láthatta, nem alkalmas művészi érték létrehozására.

Ha külföldön kétkedve fogadták a hangosfilm népszerűségét, Budapesten egyenesen ellenségnek tekintették. Optimista számítások is százezer pengő körül becsülték a vetítőgépek árát. Elérhetetlen, mesebeli összeg volt ez a külvárosi kis mozisoknak, akik sokszor az áramdíjjal is hátralékban voltak. A Magyar Mozgóképüzem-engedélyesek Országos Egyesülete ebben a helyzetben úgy döntött, hogy "egyelőre bevárja a hangosfilm külföldi hatását, és ha úgy látja, hogy külföldön beválik, áttér a hangosfilmre". A változástól rettegő pesti mozisok gépvásárlási bojkottot szerveztek, az egyesület törzshelye a New York kávéházban - Lajta Andor leírja - siralomházzá alakult át.

Lajta Andor 1914-ben újságíróként került Budapestre, itt jegyezte el magát a filmmel. A budapesti mozik történetéről szóló kiadatlan kéziratában közli Gerő Istvánnak, a Fórum mozi akkori bérlőjének visszaemlékezését az ellenzék igazi mozgatóiról.

A hangosfilm legádázabb ellenfele a moziegyesület elnöke, mellesleg az Apolló mozi bérlője, Tasnády Szüts András volt. "Amikor megtudtam - írja Gerő -, hogy a Royal Apolló csak azért igyekszik Tasnády elnök révén a moziegyesület égisze alatt meggátolni a gépek behozatalát, mert a Royal szállodával nem tudott megegyezni a bérleti szerződés meghosszabbításáról, elhatároztam, hogy én nem írom alá a bojkott-szerződést. Elutaztam Berlinbe a gép azonnali beszerzése céljából. Amikor Berlinbe mentem, már eleve lekötöttem az akkor létező két hangosfilmet: a Singing Foolt és a Noé bárkáját, opcióval a régebbi, de kezdetleges Jazz Singerre. Ez egy hosszú berlini telefonbeszélgetés során történt, és itt Pesten írtuk alá a szerződést a Warner film jogtanácsosával, így nem kellett attól tartanom, hogy amíg a vonaton ülök vagy a gépre alkuszom, a filmet a Royal Apolló elhalássza." A Metró és a Corvin mozik akkori tulajdonosa, a német UFA-cég szintén bejelentette, hogy nem ír alá semmiféle megállapodást, mondván: a világ legjelentősebb találmányát úgysem lehet néhány pesti mozis szerződésével megállítani hódító útjában.

Ilyen előzmények után került sor 1929. szeptember 19-én hajnalban a régi Fórum, a mai Puskin moziban az első próbavetítésre. Hogy a közönség elé kerülhessen, a filmnek másnap délelőtt át kellett esnie a cenzúrán. A Magyar Mozgóképvizsgáló Bizottsággal együtt nézte a filmet Scitovszky Béla belügyminiszter is. "Nagyon meg vagyok elégedve a Singing Foollal. A beszélő film jövője elé a legnagyobb optimizmussal nézek, annyira, hogy a magam részéről elkövetek mindent, hogy a magyar beszélőfilm-gyártás is minél előbb megkezdődjék" - nyilatkozta a vetítés után.

Még aznap este megtartották a díszbemutatót. A Kossuth Lajos utcát az Astoriáig díszegyenruhás lovas rendőrök zárták le, kocsival csak a Ferenciek tere felől lehetett a helyszínt megközelíteni. Rendőrposztok álltak a mozi előtt is. Fél hatkor már gyülekezett a közönség a mozi előterében, miniszterek és államtitkárok, sajtócézárok és pénzmágnások, szmokingban az urak, estélyi toalettben a hölgyek. Pontban hatkor megkezdődött az előadás, az ajtókat gondosan bezárták.

A moziban a zenekar szokásos helye üres volt, a zongora fedelét senki sem nyitotta ki, nem égtek a zenekari lámpák sem. Két kedvcsinálóval kezdődött a műsor. Először Abe Lymann, Amerika egyik legjobb jazz bandje játszott, majd Benjamino Gigli énekelte a Parasztbecsület nagyáriáját. A közönség lenyűgözve hallgatta, de nincs idő a csodálkozásra - kezdődik a nagyfilm, a várva várt Éneklő bolond. Az Estet Karinthy Frigyes tudósította: "A zene véget ér és egyszerre beszélni kezdenek. Tökéletesen és nagyszerűen, hogy libabőrös lesz mindenki háta. - Hiszen ez egy szerelmi dal! - Igen, egyszer én is lehetek szerelmes! Persze mindez angolul. Egyszerre csak a film alsó részén megjelenik diszkréten, cseppet sem zavaróan a magyar felirat, az, amit angolul mondanak. A megoldás nagyon jó."

Azért pár nap múlva hozzátette: "Mi van a szagos filmmel, már bocsánatot kérek. A vászonról miért nem érezzük a mező illatát, az asztalra került rostélyosból hol marad az ínycsiklandozó szagocska. Mert hogy a fejlődés utolsó fázisa, a huszadik századról lévén szó, mi lesz - az úgy is nyilvánvaló. Látó és halló és szagló szerven kívül ízlő szerv is van a világon, a végső kifejlődés az ehető film lesz. A feltalálók kezdhetnek hát gondolkozni rajta, milyen anyagból készítsék el, hogy a gyomrunkat el ne rontsuk vele."

"Kétségtelen, hogy azok a nagy mozgóképszínházak, amelyek a hangosfilmmel kezdtek, nagy üzleteket csináltak, ezzel szemben a némafilmszínházak, valamint a közép- és kismozgóképszínházak helyzete napról napra rosszabbodott" - szűrte le az első év tanulságait a Filmművészet című szaklap. Sok mozis tönkrement, de többségük hamarosan újra kinyitott. A gépek ára egyre olcsóbb lett, már hat-nyolcezer pengőért fel lehetett szerelni egy kisebb mozit. Ez a feladat azonban már az új tulajdonosokra várt. A hangosfilm felforgatta a mozivilágot, kiszorította a kicsiket - és végül két nagy érdekcsoport kezére játszotta a pesti mozikat. Egyikük vezetője a fórumos Gerő István lett.

(NÉPSZABADSÁG, 1999. július 22.) Szatucsek Zoltán

IRÁNY HOLLYWOOD!

Amikor egy film szövegkönyvére vagyunk kíváncsiak, vagy annak zenéjét szeretnénk hallgatni, legegyszerűbb, ha rögtön a neten kezdjük a keresést. Filmrészleteket, sőt teljes filmeket szintén letölthetünk a hálóról, persze csak ha megfelelő gépünk és gyors kapcsolatunk van.

Szövegkönyv és Soundtrack

Az interneten a legnagyobb filmforgatókönyv-adatbázis a http://www.script-o-rama.com/. Több mint 600 ismert film fogatókönyvének az URL-jeire lehet innen ráklikkelni. Egy másik jó forrás a http://www.geocities.com/Hollywood/7024/index2.html . A nagy monológok a http://www.lclark.edu/-ryono/mono.html oldalon rendszerezve találhatók. Ugyanitt megtudhatjuk, hogy az oldal látogatói melyik rendezőt szeretik a legjobban. A http://us.imdb.com/Sections/Quotes/ rész alatt filmidézetekben keresgélhetünk, de az anyag régi és nem teljes.

A http://us.imdb.com/Sections/Soundtracks/ cím nagyszerű hely arra, hogy megtudjuk, melyik film soundtrackjében mely zenészek szerepeltek, illetve ki a zeneszerző. A filmhangok kereséséhez szintén nagyon jó oldal a http://www.movietunes.com/ és a http://www.cinemasounds.com/ egy internetes rádió, ahol filmzenéket játszanak. Ugyanitt archívum is található. A http://www.soundtrackmusic.com/URL alatt szintén nagy gyűjteményre bukkanunk. A legnépszerűbb tévésorozatokból csendülnek fel hangok a http://wso. williams.edu/~mgarland/sounds/ alatt.

Részletek és Trailerek

Az internet nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy olyan filmekbe kukkantsunk bele, amelyeket az itthoni mozik nem játszanak, vagy nem tudtunk annak idején megnézni. A filmanyagok általában .mpg, .mpe, .avi, .mov vagy Quick Timet(qt.) formátumban vannak. A lejátszáshoz egy Windows Mediaplayer megteszi (letölthető: http://tucows.euroweb.hu), ez a .qt formátumú filmek kivételével mindent le tud játszani. A QuickTime mozik megtekintéséhez egy Quick Time For Windowst kell felinstallálnunk, a Tucowsról szintén beszerezhető, installáláskor önműködően beírják magukat a browserünkbe. Ha mégsem tennék ezt, akkor az első használatkor felbukkanó menüből válasszuk a "pick application" pontot, és keressük meg a program.exe file-ját. A Macintosh tulajdonosok könnyebb helyzetben vannak, ők a .qt-ket alaphangon kapják.

A http://deathstar.rutgers.edu/people/bochkay/movies. html URL alatt régebbi tévésorozatból találhatók részletek, de csak dél és este hat között nézhetők meg. Sok sci-fi anyag szerepel a http://www.uslink.net/~edgerton/ tv-movie.html cím alatt, de a Beavis and Butthead linkek nem működnek.

A trailerek a filmek előzetesei, amiket egy másik film előtt játszanak. A http://dir.yahoo.com/Entertainment/Movies-and-Film/Multimedia/Video-Clips /Trailers/ cím felvilágosítást ad a trailereket kínáló homepage-ek címeiről. A http://www.apple.com/quicktime/trailers/ cím alatt stúdiók szerint rendszerezve tekinthetők meg a QuickTime formátumú előzetesek. Ez a site néha igen lassú. A http://www.screeenclips.com/ alatt a legújabb filmekről tudhatunk meg érdekes dolgokat. További hasznos URL-ek: http://www.petesmoviepage.com/trailers.html, http://www.movie-trailers. com/Main/main/html.

Egyéb filmes érdekességek

Ha folyton az az érzésünk támad a mozikban, hogy már előre tudjuk, mi történik a mozivásznon, látogassunk el a http://www.like.it/vertigo/cliches.html-re, és megismerhetjük az amerikai filmek leggyakoribb kliséit. A http://www.maddogproductions.com/plotomatic.htm oldalain a Plot-O-Matic gép segítségével saját hollywoodi mintájú forgatókönyvet írhatunk. Felnőtt olvasóink a http://www.maddogproductions.com/porn-enter.htm oldalakon kipróbálhatják a Porn-O-Matic masinát, amivel a felsőpolcos alkotások forgatókönyveit lehet elkészíteni. Irány Hollywood!

(Computertechnika, 1999. augusztus 3.) Sípos Ákos
zak@ emc.elte.hu

BEZÁRTAK AZ AUTÓSMOZIK

Budapesten már nincs autósmozi. Erre a felismerésre akkor juthatunk, amikor netán amerikai mintájú szabadtéri filmnézéshez támad kedvünk. A programújságból hiányoznak a budapesti autósmozik, a Sztráda, a Panoráma vagy a Colosseum. Sőt, városkörnyékieket is egyre kevesebbet találni. Szentendrén, a műfaj egyik volt fellegvárában az idén már nem nyitott ki az autósvetítő.

BUDAPEST KÖRNYÉKI AUTÓSMOZIK:

Ring autósmozi Mogyoród Hungaroring

Aszódi autósmozi Aszód Vásártér

Dunaharaszti autósmozi Dunaharaszti az új piactér parkolója mellett

Blero autósmozi Pilisszentiván Csali csárda mellett

Rodeo autósmozi Tura vásártér

Tókert autósmozi Ráckeve HÉV-végállomás mellett

Dabasi autósmozi Dabas Iskola u. 1.

Nagytarcsai autósmozi Nagytarcsa Ikarus- próbabálya

Az autósmozizás valamikor a nyolcvanas évek közepén vert gyökeret nálunk. Az első vetítést Szentendrén rendezték 1984-ben. Óriási sikerrel. Ezután gomba módra szaporodtak a vállalkozások, egészen a kilencvenes évek elejéig. Aztán jött a videokorszak, jöttek a multiplexek, drága lett a benzin, és még számtalan kedvezőtlen hatást sorolhatnánk, amely ártott az ügynek.

Gáspár Sándor, a műfaj egyik hazai megteremtője, aki egykor hat autósmozit működtetett, ma csak a nagytarcsait üzemelteti. Itt áprilistól szeptember végéig mindennap vetítenek. Az üzemeltető szerint csak az a baj, hogy négy-hathetes késéssel kerülnek ki hozzájuk az országba behozott filmek, mert a forgalmazók előbb heteken át a saját mozijaikban, multiplexeikben vetítik a kópiákat, s csak ezután kaphatják meg ők. Akkor pedig már nem annyira érdekesek a néző számára. Az autósmozik hangulata azonban még mindig vonzó. Az este kilenckor kezdődő előadásokra naponta hatvan-száz néző jár ki Nagytarcsára.

Mostanában talán a Hungaroringen működő autósmozi a leglátogatottabb. Már 1987 óta üzemel, sokan ismerik. Jó is, hogy közel vannak Pesthez, meg rossz is - állítja Schummer Miklósné mozivezető. Jó, mert naponta legalább százan kijárnak, de rossz, mert a multiplexek elszipkázzák a nézőket. De a ringen extraszolgáltatásokkal, hatalmas vetítővászonnal, büfével próbálják megtartani vendégkörüket, sőt jövőre minigolfpályát is építenek.

A ráckevei Tókert autósmozi 1986 óta működik. Jelenleg egy pedagógus, Dárdai Ildikó bérli az önkormányzattól, aki szívügyének tartja a mozizást. Ezért vetítenek itt még filmeket. A bérlő szerint idén az eső nemcsak a gabonát verte el, hanem a nézőt is. Alig várják, hogy augusztus 19-én, 20-án vetíthessék már az idei nyár nagy durranását, A múmiát, azzal talán javítanak eredményeiken. Dárdai Ildikó mint pedagógus érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a most moziba járó korosztály még az úgynevezett "macis módszerrel" tanult olvasni, ezért nem igazán kedveli a feliratos filmeket. Manapság pedig szinte kihalt a szinkron, alig vannak "magyarul beszélő" alkotások. Ez is okozhatja a nézőszám esését.

Az autósmozik jó részét filmmel ellátó Moveint Bt. munkatársa, Balogh Mária szerint néhány mozi a vetítési napok ritkításával próbál egy ideig talpon maradni, vagy a szezont rövidítik le. Nem nyitnak ki áprilisban, és nem októberben zárnak be, mint régen. Néha már ez se segít.

Hova mehetünk még autósmoziba Budapest környékén? Tudomásunk szerint a Hungroringen, Nagytarcsán és Ráckevén kívül Pilis-szentivánra, Aszódra, Dunaharasztiba, Turára és Dabasra.

(NÉPSZABADSÁG 1999. 08. 12.) Cs.L.

Budapest: kamera indul!
Párizstól a Harlemig itt minden helyszín megtalálható

Cyrano, Egy jenki Arthur király udvarában, Dr. Jekyll és Mr. Hyde, Maigret, Citizen X, Az operaház fantomja, Evita - csupa ismert filmcím. Közös bennük, hogy olyan külföldi produkciókat jelölnek, amelyeket Budapesten forgattak az elmúlt években. Ennél jóval terjedelmesebb címlistát is lehetne idézni, bizonyítandó: a magyar főváros kedvelt forgatási helyszínnek számít az európai és az amerikai filmkészítők körében.

- Budapest nagy múltú filmes ország fővárosa, ahol kellő számban találhatni filmes szakembereket. Velük a nyugatiakénál kicsit alacsonyabb bérért, tehát gazdaságosabban lehet elkészíteni egy-egy filmet. Ez az egyik ok, amiért a külföldiek szívesen hozzák ide produkcióikat - magyarázza a Focus Film nevű hazai magánproduceri iroda egyik vezetője, Szekeres Dénes. A másik ok maga a város: Európa egyik legszebb metropolisa, ahol szép régi épületek, külső és belső terek kínálkoznak "díszletként" történelmi témájú vagy korábbi időkben játszódó filmekhez.

Talán meglepő, de itt hitelesen filmre vihetőek a századforduló, a harmincas vagy akár az ötvenes évek párizsi, berlini vagy bécsi helyszínei - no igen, a New York-i Harlem részletei. Ez utóbbi azért mutatja, hogy fővárosunk eme filmes patinájához hozzátartoznak az ütött-kopott házak, a lerobbant kerületek is, amelyekkel másutt ritkábban találkozni. - A Néprajzi Múzeum, az Operaház, a minisztériumok vagy a fürdők azonban nem ebbe a kategóriába tartoznak - jegyzi meg Szekeres Dénes. Cége gyakran használja fel az utóbbi helyszíneket is, amikor külföldi partnerek kérik közreműködésre - akár játék-, akár reklámfilmekhez. A közelmúltból egyik szép élménye a Studio Hamburggal közösen forgatott Szomorú vasárnap című játékfilm, amely - kivételesen - a forgatókönyv szerint is a két világháború közötti Budapesten játszódik, hiszen a világszerte ismert, hasonló című híres sláger szerzőjéről, Seres Rezsőről szól. (A filmet a hazai TV 2 magántévé is sugározni fogja.) Ezenkívül számos igényes reklámfilm helyszínét találták meg Budapesten, egyebek között a Cinzano vagy a Volvo számára.

Az Evita egyik jelenete a Szépművészeti Múzeumnál
Forrás: SHOOT IN HUNGARY

A reklámfilmekhez nemritkán luxuskörnyezetet igényelnek, amelyet ma már magánvillákban is megtalálni. Sőt, vannak villatulajdonosok, akik szinte erre a szolgáltatásra "szakosodnak".

De vajon miért nem otthon, a saját épületeiket fotografálják a német, olasz vagy amerikai filmesek? A magyar producer szerint főként azért nem, mert más nagyvárosokban gyakran kevésbé készségesek a tulajdonosok és a hatóságok a közterek átengedésében, másrészt az ezért járó díj is magasabb. Legalábbis magasabb volt eddig. Manapság már egyre kisebb a különbség, hovatovább elérjük a világszínvonalat - teszi hozzá. Különösen mióta a házak gazdái a lakók lettek, és egyes kulturális intézmények is rájöttek, fenntartásukhoz nagyon jól jön a bérbeadás. Van olyan pesti múzeumépület, amelyért napi tízórai forgatásra 2,5 millió forintot kérnek. Ehhez hozzájárul a filmesek által lefoglalt közterület (utca, tér) bérlete, amely a patinásabb helyeken, például a Várkerületben ezer forint is lehet négyzetméterenként. Másutt 300-500 forint között van, júniustól a 700 forintot is el lehet érni, mert éppen emelték a tarifát. Ehhez járul még a helyszínbiztosítást ellátó fizetett őrök bére. A külső forgatás tehát nem olcsó mulatság, ráadásul körültekintő szervezőmunkát igényel. Engedélyeket kell beszerezni; a helyszínt meg kell "tisztítani" az oda nem illő tárgyaktól (autók, lámpaoszlopok, reklámok), és úgy kell elhagyni, hogy a filmesek semmilyen kárt ne hagyjanak maguk után.

Nagy könnyebbség volna, ha a forgatáshoz szükséges külső feltételek megteremtését erre szakosodott központi szervezet végezné - mondja a Focus Film szakembere. A külföldi filmek forgatásainál legtöbbször ugyancsak partnerként közreműködő Mafilmnél is így gondolták, ezért a közelmúltban javaslatot tettek a kulturális ügyekkel foglalkozó főpolgármester-helyettesnek: állítsanak fel a fővárossal közösen egy koordináló szervezetet. Szitner Károly, a főpolgármester-helyettes tanácsadója szerint a javaslatot elvben kedvezően fogadták a Városházán, hiszen Budapest kétféleképpen is érdekelt a bérforgatásokban: részint a bevétel miatt, részint pedig azért, mert a város jó hírét, szépségét terjesztik az itt elkészült filmek, és ez az idegenforgalomra is kedvező hatással lehet.

Ben Kingsley a Bűn és bűnhődés budapesti forgatásán

Meggondolandó azonban - teszi hozzá a tanácsadó -, hogy a főváros milyen szervezeti keretek között, milyen partnerekkel együtt próbáljon egy ilyen új szolgáltatást kialakítani. Alkalmas szervezetnek kínálkozik akár a Fesztiváliroda, akár a Szabad Tér Kht. A versenysemlegesség viszont megköveteli, hogy a Mafilmen kívül másoknak is meghirdessék a filmes koordinációban való közreműködés lehetőségét. Hamarosan erről tárgyalnak a javaslattevő filmgyárral

(NÉPSZABADSÁG, 1999. június 5.) Varsányi Gyula

Forgatás a Bécsi kapu téren

Budavári helyszín egy indiai filmen - Szabó Bernadett felvétele

Mehbooba a címe annak a filmnek, amelynek néhány jelenete miatt tegnap terelőúton járt a várbusz. A film - egy szerelmi történet - indiai produkcióban készül, az André Szőts vezette cég, az ASP közreműködésével. A Párizsban élő világhírű producer lapunknak elmondta: a történet egy - részben - ugyancsak Budapesten forgatott produkció folytatása. Az első részt, amelynek nagyjából ez a címe: A szívem másé, júniusban mutatták be Indiában, Angliában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában, egy indiai sztár főszereplésével. Az alkotás az évad legnagyobb sikere a Hindusztán-félszigeten, naponta kétmillióan kíváncsiak rá. André Szőts megjegyezte: A szívem másé plakátjain a főhős mögött a Lánchíd látható; az indiaiak máris valósággal szerelmesek a hídba. A producer szerint azért esett a magyar fővárosra az indiaiak választása, mert az itteni árak elfogadhatóak, ugyanakkor Budapest minden ízében európai város. Szőts ugyanakkor megjegyezte: a forgatások engedélyeztetési procedúrája meglehetősen bonyolult.

Bécsi vagy prágai mintára nálunk is létre kellene hozni egy központi irodát, amely csak ezzel foglalkozna. Hozzátette: a külföldiek által forgatott filmeknek óriási a hozadékuk, hiszen a több millió néző kíváncsi a helyszínre, ahol a sztárok megfordulnak. Indiából is rengetegen kelnek útra, hogy megnézzék, hol készült A szívem másé és a Mehbooba.

Információink szerint a Városházán készült egy jelentés, amely szerint nem éri meg külföldi stábokat fogadni, mert a forgatások akadályozzák a közlekedést, és nem is hoznak túl sok bevételt. Varga Péter, a Városháza vállalkozási és vagyonkezelési osztályának vezetője nem cáfolta értesüléseinket, de szerinte szívesen kellene fogadni a külföldi filmeseket, még ha ez kellemetlenségekkel jár is. A közterületi filmforgatás tarifája négyzetméterenként és naponként százhúsztól hétszáz forintig terjedhet. A hidak a legdrágábbak. A dunai átkelőket csak éjszaka hajlandó lezáratni a főváros, nappal csak hétvégén és csak néhány percre. A Városháza kasszájába az elmúlt négy évben csaknem tízmillió forint folyt be a forgatásoknak köszönhetően. Az engedélyezésről a főváros egyik szakbizottsága dönt. A fél óránál rövidebb forgatásokhoz nem kell bizottsági engedély, ha nem bolygatják meg a főváros közlekedését.

Budapestre két-három cég hozza a külföldi produkciókat, ezek egyike a TMA, amely néhány éve a Michael Jackson-féle History-klipforgatást, majd az Evita-filmcirkuszt telepítette ide, nagy feltűnést keltve a városban. De ők csábították ide többek közt a Raszputyint, a Josephine Baker Storyt és a Jákob, a hazug című filmet (Robin Williamsszel a főszerepben), a közeli Fótra pedig A púpost és az Egy jenki Artúr király udvarában című játékot, Whoopy Goldberggel. A cég egyik producere, Cirkó József szerint az amerikai filmesek körülbelül öt-hatszázmilliót fizetnek ki különböző helyszínbérletekért produkciónként, de van, aki egymilliárdot is itt hagy. Ez belefér a költségvetésükbe, amely általában hat- és húszmillió dollár közötti. Budapest tehát megfizethető nekik, de nemcsak ezért vonzó, hanem változatos építészete miatt is. A kelet-európai fővárosok közül csak Prága vetekszik velünk, ott is körülbelül öt-hat külföldi játékfilmet forgatnak évente, és száznál is több reklámfilmet.

A legkedveltebb helyszínek: a budai Vár, a New York-palota, a Néprajzi Múzeum, a Lánchíd. A bérleti díjak napi ötvenezer és kétmillió-ötszázezer forint között változnak. Egy igényesen berendezett magánlakás négy-ötszázezer is lehet, a New York kávéház napi hét-nyolcszázezer, a Néprajzi Múzeum két és fél millió, a budai Vár négyzetmétere naponta ötezer forint. Ahhoz, hogy egy utcaképet felvehessenek, legalább kétezer négyzetmétert kell kibérelni.

Információink szerint a városházi jelentés még elképzelés szintjén sem tartalmazza, hogy létrejöjjön-e - mint mondjuk Prágában - egy központi filmiroda. Az engedélyezés menetének módosításáról a Fővárosi Közgyűlésnek kellene határoznia.

NÉPSZABADSÁG, 1999. július 30.

Uránia, nemzeti filmszínház?

A pesti Uránia mindig egy-egy korszak kiemelt fontosságú szórakozóhelye volt. A múlt században mulatónak épült, 1916-tól filmszínházként működött. Mostanra a nézők elfogytak - a 650 férőhelyes terembe utóbb már csak 20-25 néző váltott jegyet -, és június elején bezárták.

Lapunk úgy tudja: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában azt tervezik, hogy késő ősztől Uránia-Magyar Nemzeti Filmszínház néven újra nyitják a mozit. Elsősorban a magyar filmek reprezentatív bemutatóit és vetítéseit rendezik meg benne, továbbá klasszikus európai alkotásokat tűznek műsorra. A mozi részt venne a mozgóképes oktatási programokban is. Szakmai gazdája a Mokép lenne.

Értesülésünket tegnap megerősítette Várhegyi Attila politikai államtitkár. Minden művészeti ágnak van reprezentatív, nemzeti bemutató intézménye, kivéve a filmet - indokolta a tárca elképzelését. Tájékoztatása szerint novemberben nyitna újra az Uránia. A valószínűleg veszteséges üzemeltetéssel kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, hogy "ez nem piaci kérdés".

Tóth Erzsébet, a múlt héten kinevezett filmszakmai miniszteri biztos érdeklődésünkre megjegyezte: az Urániát műemléki jellege, filmes múltja predesztinálja erre a szerepre. A Színház- és Filmművészeti Főiskola gazdasági főigazgatója, Hámori Annamária szerint az intézmény kész tárgyalni a minisztériummal, annál is inkább, mert az Uránia bérbeadásából származó bevételre nagy szükségük lenne. Bereczki Csaba, a Mokép igazgatója csak péntek este értesült a tervről, és a jövő hétre alakítja ki elképzelését az Uránia célszerű üzemeltetéséről.

(NÉPSZABADSÁG, 1999. SZEPTEMBER 18.) Varsányi Gyula

Gaál Franciska emlékezete

Az Örökmozgóban szombaton kezdődött 3. Filmemlékezet Fesztivál plakátjáról egy magyar filmsztár, a külföldön világhíressé lett színésznő, Gaál Franciska, kezében pezsgővel, csillagszemekkel mosolyog ránk. A nagykörúti filmmúzeum előterében berendezett kiállítás az itthon csak némafilmekben játszó sztár alakját és pályáját idézi vissza. (...) A Gaál Franciska-gyűjtemény relikviáinak bemutatása egy kiállítássorozat második darabja. Az előzmény egy hasonlóan szép tárlat volt (tavaly a Goethe Intézet kávézójá-ban), amely Lya de Puttira, a némafilm magyar származású világsztárjára emlékeztetett. (...)

A század első felének sztárjaihoz hasonlóan a színésznő élete számtalan legenda sorozata: nevét például állítólag úgy kapta a századelőn született Silberspitz Fáni, hogy dacból felvette egyik színitanára nevét, aki folyton eltévesztette az övét. Gyors színházi karriert futott be Pesten. (...) Öt hazai filmje elveszett, miként a magyar némafilmtermés kilencven százaléka. Eddig egyetlen töredék őrizte alakját a húszas évek elejéről: Az egér felújított tekercsét be is mutatták szombaton az Örökmozgóban. És előkerült nemrégiben egy nyolcperces tekercs, amely egy szekrény alsó fiókjának belső oldalához szorult papírdobozkában bújt meg hetvenöt évig.

A magyar sztárok mondhatni szokásos útját járta be Gaál Franciska: a harmincas években sikerfilmekben játszott Németországban, majd sikertelen hollywoodi kitérő következett: 1941-ben hazatért, majd 1947-ben ismét Amerikába utazott. Párszor fellépett a Broadwayn, aztán véglegesen kiszorult a nagy sztárok sorából, 1973-ban bekövetkező haláláig napjait New York-i visszavonultságban töltötte.

A szombati kiállításmegnyitó után a 1933-as Pardon, tévedtem című magyar-német-amerikai koprodukcióban készült filmet adták, amelyben Gaál Franciska mint pofozkodó dzsentrilány volt látható, felejthetetlen, egyszerű bájával, huncut, kislányos mosolyával.

A hónap végéig tartó fesztiválon a Gaál Franciska-filmek és -kiállítás mellett a nagyközönség számára csak ott vetített, felújított kópiákat is láthatnak az ínyencek: 24-én, pénteken adják például Várkonyi Zoltán 1956-ban készült filmjét, a Keserű igazságot, amely harminc évig volt dobozban. Fellini Casanovájának pedig - szemben a nálunk látható agyonjátszott tekercsekkel - egy olyan kópiáját vetítik (27-én, hétfőn), amelyet a belga archívum adott kölcsön, és amelyen teljes egészében, eredeti kép- és színvilágában látható az 1976-os film.

NÉPSZABADSÁG, 1999. szeptember 22.) Sós B. Péter

A film halottai

A magyar film ősapja és egyik úttörője: Zsitkovszky Béla szeptember hó 16-án hunyt el hosszas szenvedés után 63 éves korában. Zsitkovszky Béla igazi, komoly harcosa volt a magyar kinematográfiának, amely csecsemőkorában egyre-másra lepte meg újításokkal és találmányokkal a világot. A régi Paedagógiai filmgyár egyik alapítója volt, a régi gyár laboratóriuma tele volt Zsitkovszky konstrukciós dolgaival, terveivel, szakkönyveivel. Saját szerkezetű fölvevőgépe, kopírozógépe sokáig értékes technikai alkotás volt a régi Paedagógiai filmgyárban, amelynek naggyá fejlesztése az elhunyt érdeme. Sajnos nem sokáig élvezte úttörő munkáját, abban az új Paedagógiai filmgyárban, amelynek megteremtésében neki volt elsősorban része, neki már nem jutott hely. E fölötti bánatában, családi és anyagi gondjai felőrölték idegzetét, úgyhogy kénytelen volt elmegyógyintézetbe visszavonulni. Ez azonban már nem használt, közel másfél évi szenvedés után szeptember 16-án elhunyt. Temetésén nem vett részt a filmszakma, amely sokat köszönhetett technikai tudásának. Csöndben, elhagyatottan helyezték sokat szenvedett testét nyugovóra...

Filmkultúra, 1930:10: 11.

VISSZA