UNGERLEIDER ADOLF

(Lányi Victor dr. - Radó István - Held Albert: A 25 éves mozi. Bp., 1920.)

annak a budapesti filmszakmában vállalatok, amelyek csöndesen, különös feltünés nélkül dolgoznak, mint szorgalmas munkásai ennek a szakmának és amelyek mégis nagy és értékes sikereket mondhatnak a magukénak. Ezek közé a vállalatok közé tartozott éveken keresztül a Metropol-filmvállalat, amelynek vezetője Ungerleider Adolf, a moziszakma legrégibb szakemberei közé tartozik. A Metropol-filmvállalat szolíd üzleti felfogásával, csöndes munkájával - már régen megnyerte a szakma minden tagjának szimpátiáját és most, a szakma jubiláris évében nagy átalakuláson ment keresztül. A vállalatból, amely eddig egyéni cég volt és amelynek minden sikere Ungerleider Adolf komoly és szorgalmas munkájához fűződött, idén Royal néven filmkereskedelmi részvénytársaság lett. A részvénytársaság vezetése, természetesen, továbbra is Ungerleider Adolf szakavatott kezében lesz, kit, miként a Metropol, úgy a Royal részvénytársaság sem nélkülözhet az igazgatói polcon. A részvénytársaság már egész nagy tömeg kiváló külföldi attrakciót vásárolt meg, amelyek most és a jövő szezon elején fognak sorban megjelenni. A slágerek és attrakciók közé tartoznak a Fantomas-filmek is, amelyek a legkedveltebb szalondetektívfilmek. Úgy ezek, mint a többi nagyszerű slágerek bizonyára meg fogják hódítani a közönséget az új mezben, új névvel jelentkező régi tradíciókban gazdag filmvállalat számára.

SCHWARTZ FÉLIX • GUTMANN MANÓ

a a Schwarzenberg és Társa Részvénytársaság történetét akarjuk megírni, a magyar kinematografia iparrá fejlődésének legelső etappjaira kell visszagondolnunk. Akkor, amikor még egyáltalában nem volt magyar fi1mkereskedelem, a magyar filmszakma úttörői átvették néhány o1asz vagy francia filmgyár képviseletét és a szó legszorosabb értelmében hónuk alá véve a megérkézett filmeket, házaltak egyik irodából a másikba. Akkor még csak irodák voltak, vállalatok nem. Az irodákban megnézték a filmeket, ha megfelelt, azonnal kifizették és ezzel készen volt az üzlet. Ott nem volt levelezés, úgy vették és adták a filmeket, mint ahogy - mit tudom én - a pék adja a kenyeret.

De a kinematografia fejlődött. A képviseletek szaporodtak és mindig több és több filmet küldtek Magyarországra. Ekkor történt, hogy Schwarzenberg Izidor társas viszonyba lépett Schwarz Félixel és 1906-ban megalapították a Schwarzenberg és Társa céget. Ekkor hozta a cég a Quo vadis? című grandiózus filmet, amely a világ egyik legnagyobb filmsikere volt. Meg kell emlékeznünk arról az érdekes tényről, hogy a filmet a cég bemutatta az összes budapesti filmvállalatoknak és a legnagyobb pesti moziknak és nem akadt rá vevő. Azt mondták, hogy az ilyen képeket, történelmi drámákat nem szereti a közönség. Erre a cég maga kölcsönözte ki a képet, mely aztán világsikerré lett.

Ez a véletlen arra indította a céget, hogy átalakuljon filmkölcsönző vállalattá. Amit eddig az olasz gyárak megbízásából eladott, azt most megtartotta magának és kölcsönözni kezdte a filmjeit. Hivatalosan 1913. december 1-én alakult át a Schwarzenberg és Társa cég kölcsönvállalattá. Ekkor lépett be a céghez Guttmann Manó, aki a legtapasztaltabb legszélesebb látókörű szakembereink közé tartozik és aki lelke a vállalatnak.

A Schwarzenberg és Társa cégnek az volt az elve, hogy minden új irányt, minden új zsánert, sőt mondhatnók, minden új művészt és művésznőt, aki a kinematografiában feltűnik, ő mutasson be elsőnek a magyar moziközönségnek.

A cégnek ez az elve diadalmaskodott eddigi munkásságában. A Schwarzenberg-cég mutatta be az első nagy történelmi attrakciót, a Quo vadis?-t és utána a Nílus királynőjét. Az első kalandorfilm, a Grant kapitány gyermekei, valamint az első hatalmas dzsungelfilm, Az ismeretlen tartomány és a Sivatag rabjai a Schwarzenberg-cégtől kerültek ki. E cég mutatta be a közönségnek először Mária Carmit, aki a Ha az asszonyok gyűlölnek című filmben P. Menichellivel együtt először lépett a magyar közönség elé. Nem sokkal később Lidya Borelli első filmjét, a Meztelen nőt mutatta be a cég és Francesca Bertini az Egy féltékeny asszony című filmben is először a Schwarzenberg-márkával lépett elibénk. Az első iroda1mi filmet, Schildkraut Rudolf Shylockját, Menichelli két híres filmjét, a Meztelen férfit és a Csókos éjszakákat szintén ez a cég hozta forgalomba.

Ami a külföldi produkciókban vezette a vállalatot, ugyanaz vezette a magyar filmek készítésénél is. A vállalat sorozta be a filmszínészek közé Rott Sándort, a legjobb magyar burleszkomikust, a cég teremtett a filmfeliratokban is új zsánert, megbízva a feliratok elkészítésével Szőke Szakállt, az ismert humoristát.

1918. március 22-én a cég, amelyben eddig csak magántőke volt érdekelve, átalakult részvénytársasággá. A részvénytársaság adminisztratív igazgatója Schwarz Félix lett, ügyvezető igazgatója pedig Guttmann Manó. A részvénytársaság a Kakuk herceggel egy egészen új irodalmi filmműfajt tett ismertté, a Dicky-képekkel pedig egy páratlanul tökéletes amerikai komikust ismertetett meg a közönséggel. A cég még egy új nevet is tartogat a fiókjában. A legközelebb jelennek meg Dustin Farnum filmjei és bizonyos, hogy ez a művész egycsapásra épp oly híres lesz Budapesten, amilyen már az egész külföldön.

A múlt év szeptemberében Schwarzenberg Izidor kilépett a részvénytársaság kötelékéből és önálló vállalatot alapított, úgyhogy a vállalat jelenlegi főrészvényesei és igazgatói Schwarz Félix és Guttmann. Manó, akinek most alkalma van az azóta megszűnt Uniónál és a Pathé-cég budapesti telepénél tizenkét éven keresztül szerzett nagyszerű tapasztalatait a vállalat és a moziközönség javára egyaránt értékesíteni.

BALLA SÁNDOR

ét dudás egy csárdában nem fér el, mondja a magyar közmondás és a Standard-filmvállalat hét évi fennállása után az idei szezonban bebizonyította, hogy két dudás nemcsak hogy elfér egy csárdában, hanem igen jól megférnék egymással, csak a dudának kell összehangolva lennie. A Standard-filmvállalat a budapesti filmpiac legismertebb és legkedveltebb vállalatai közé tartozik 1913 óta, amikor Balla Sándor, régi és kiváló szakember, megalapította. Balla Sándor mintegy tizenöt éve dolgozik a magyar filmszakmában, vezette a Fortuna, Pannonia és Edison-filmvállalatokat, amelyek az ő idejében élték meg virágzásuk korszakát és végül 1913-ban önállósította magát. Azóta egyedül irányította a vállalatot, amelynek alapelve mindig az volt, hogy keveset, de elsőrangút hozzon a piacra.

Az idei szezon elején Balla Sándor a szakmának egy másik régi szakemberével, Bolgár Somával társult. Bolgár Soma a Pathé-cég budapesti fióktelepénél kezdte meg szakmai pályafutását és hogy jó iskolába járt, bizonyítja az, hogy a szakma legtekintélyesebb, legmérvadóbb tagjai közé tartozik, aki egyideig az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület elnöki székében is ült. Bolgár Soma a nagystílű vállalkozó szellemek közül való, aki, mikor a Standard-filmvállalat társtu1ajdonosa tett, oda is átplántálta elveit. Az ő üzleti elve is az, hogy csak elsőrangút, de nem keveset, hanem minél többet. És a Standard-filmvállalat az idei szezonban már ezen az alapon működik. Hogy csak azokat a filmeket említsük, amelyek minden színházlátogató számára emlékezetesek maradnak, a cég hozta ki idén az összes Fern Andra filmeket, amelyek a bájos művésznő legkedveltebb alkotásai, továbbá a Claudius mester felesége, a Bűnhődés, a Láthatatlan ellenfél című attrakciókat és még sok mást.

A régi Standard-filmvállalat, amely például többek között Mario Bonnarddal ismertette meg a magyar moziközönséget, most is hű maradt a régi elvekhez, a jóból is csak a legjobbat hozza.

A Standard most újult erővel indul neki a jövő szezonnak és bizonyos, hogy jövőre is meglepetésben fogja részesíteni a közönséget.


 

GEIGER RICHÁRD

gazában akkor kezdődött meg a magyar filmgyártás nagyarányú fejlődési korszaka, amikor a háború kemény ércfalakat állított az egyes országok közé. Magyarország talán a legizoláltabb volt Európa valamennyi országa között s így kénytelen volt pusztán a maga gazdasági erejére támaszkodva megkísérelni a boldogulást. Bizonyos iparágakra nézve ez nagy fejlődési lehetőséget jelentett s így történt, hogy a magyar filmgyártás, amely a háború kitöréséig meglehetősen kezdetleges volt, benső kényszerűségi okoknál fogva a komoly fejlődés útjára lendült. Nem lévén külföldi produkció, a magyar piacot el kellett látni hazai termékekkel. Ekkor született meg a Star. Voltaképpen ez a ma már hatalmas filmgyári üzem is egyéni kezdésből, alkalmi alakulásnak indult. 1915 októberében Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár feldolgozta Petőfi János vitéz című költeményét egy 6 felvonásos filmkölteményben. A darab rendkívüli sikere arra indította, hogy 1916-ban báró Eötvös József Karthausi című regényét vigye vászonra. Ennek megtörténte után lett csak komoly alapítás a Star, amikor Geiger Richard nagykereskedő az akkor még tekintélyes összegnek számító 100.000 koronával segítette a vállalatot s mikor kitünő érzékével rájött arra, hogy ez az új iparág nemzetgazdasági szempontból is mennyire jelentős tényezője lehet a magyar iparnak. 1917. február 1-én megalapította egymillió korona alaptőkével a Star-filmgyár és Filmkereskedelmi Részvénytársaságot, és már 1918. május 20-án a Magyar Általános Takarékpénztár égisze alatt egy bank-konzorcium igénybevételével az alaptőkét 5 millióra emelte. Ugyancsak a Star érdekeltsége 1917. december 15-én megalakította a Corso mozgóképszínház Rt.-ot félmillió korona ataptőkével és megvásárolta a Váci-utcai Corso mozgóképszínházat.

Az anyagi megerősödéssel párhuzamosan természetszerűleg a gyár

üzemi felszereltsége is szédületes arányban fejlődött. A Pasaréti-út 80. szám alatti villatelken, amelyet a főváros környékének legpompásabb természeti szépsége övez, rohamosan jutott tető alá a Star gyári telepe. Előbb egy hatalmas üvegműterem a hozzákapcsolódó laboratóriumi épülettel, gazdasági épülettel, raktári helyiségekkel, azután egy nagy emeletes igazgatósági épülettel, majd a gyári produkciók emelkedésével egy újabb hatalmas üvegműterem külön raktári helyiségekkel, öltözősorral. Virágzó gyári telep képét mutatja ma a Star pasaréti üzeme, amely fel van szerelve a legmodernebb technikai eszközökkel.

Ilyen nagyarányú felkészültség mellett természetes, hogy máról-holnapra a Star nemcsak magyarországi értelemben, hanem európai értelemben is az első filmgyárak sorába emelkedett. Produktumai meghódították a magyar közönséget a Star "denevér" márkájának világhírt szereztek a külföldi piacon.


NAMÉNYI MIHÁLY

A gyár munkájában nagy segítség volt az a hatalmas személyzet, amely az első pillanattól kezdve a céltudatos vezetés szolgálatába állott. A gyár lelke, üzleti szelleme Geiger Richard vezérigazgató volt, aki a maga kereskedelmi tudását párosította a művészlelkű ember áldozatrakész lelkesedésével. A gyár kereskedelmi vezetője Naményi M. Mihály igazgató, aki kereskedelmi és közgazdasági tudásával a társaság üzleti vezetését is arra a magas polcra állította, amit a gyár fokozott művészi fejlettsége is megkívánt; irodalmi vezetője pedig Pakots József, a kiváló iró, aki egyúttal a gyár művészeti igazgatója és dramaturgja. A gyár főrendezője Balogh Béla. A dramturgia adminisztrációját Szegő Béla vezeti. Egy nagy művészgárda, irodaszemélyzet, műszaki alkalmazott, laboratóriumi, műtermi műhelymunkás egészíti ki a nagyszámú személyzetet.

A Star csodálatos teljesítő képességéről tanúskodik az 1919. év végéig forgalomba hozott 49 elsőrangú nagy attrakció és slágerkép, melyeken kívül még igen jó kisebb vígjáték és egyéb kisérőkép is készült.

Az idei program további hatalmas lépésekkel viszi a Start minden téren előre. Felcsigázott érdeklődés kíséri művészi és kereskedelmi körökben egyaránt az eddigi új felvételeket, melyeknek nagyszabású, elsőrangú díszletezési és rendezési munkálatai nálunk még soha meg nem nyilvánult áldozatkészséggel folynak és mindenképpen igazolják a Starhoz fűzött nagy várakozásokat.

A gyár külföldi összeköttetései pedig olyan nagyarányúak, hogy nemzetgazdasági szempontból nagy értéket jelent a Star a magyar ipar számára. Bécsben, Prágában és Berlinben vannak fiókjai, más külföldi városokban pedig képviseletei. Képei már Amerikát is járják.

Minden téren elsősorangú eredmény - méltó a magyar filmipar "Star"-jához.


 


TSUK IMRE

Belváros közönségénél fogalmat jelent a Corso mozi, amely előkelő és intim, mintha valóban csak kiválasztottak számára épült volna...

A Corso úgy architekturális szépségek, mint művészi műsorok dolgában egyaránt különlegessége a pesti szórakozóhelyeknek. Ez a finom, művészi interierű mozgóképszínház, amely a Váci-utca 9. szám alatt van, naponta a Belváros legelőkelőbb közönségét látja vendégül és figyelme főképp arra terjed ki, hogy műsora is megfelelően stilszerű legyen: amit ugyanis finomság és művészi nagyszerűség terén a modern kinematografia nyújtani tud, az a Corso vásznán mind megelevenedik a képhatásoknak valami fenomenálisan gazdag és látványos keretében. A Corso különben a legnagyobb magyar filmgyárnak, a Star-nak képezi tulajdonát és ez a gyár a főváros és az ország számára ebben az előkelő mozgóképszínházban mutatja be azokat a filmeket, amelyek szétfutnak a keskeny, omlós filmszalagban a világ minden tája felé, hogy hirdessék a magyar kultúrát...

A Belváros közönsége szeretetével és ragaszkodásával tűnteti ki állandóan a Corsót, amely elegáns foyer-jával, praktikus garde-robe-jával és különösen pompás büféjével nagy népszerűségre emelkedett. És ha már erről a népszerűségről megemlékezünk, nem mulaszthatjuk el idejegyezni annak az embernek a nevét, akinek a mozgóképszínház előkelő nívójának megteremtése körül komoly érdemei vannak. Ez: Tsuk Imre, a Corso igazgatója, aki tizenöt esztendő óta lelkes és kítűnő szakember és aki izlésesen és avatottsággal kiválasztott filmjeivel mindig ki tudta elégíteni közönsége legkényesebb igényeit is...

RÉVÉSZ ARTHURNÉ

z az angol név egyik legfiatalabb, de egyben legnagyobbra hivatott filmkölcsönző vállalatunk címe. Tulajdonképpen ki is kivánkozik a budapesti filmpiac történetéből e filmvállalat, mert teljesen amerikaias stílusban kezdte meg munkáját 1919 szeptember elején, azonban két cégfőnökének munkálkodása már évekre visszamenőleg szoros kapcsolatban áll a magyar kinematografia történetével. Az egyik cégfőnök Révész Arthur György, akinek eddigi működéséről a Kertmoziról írott ismertetésünkben emlékezünk meg bővebben. Az ő fáradhatatlansága, nagykaliberűsége és eredeti gondolkodása, melynek legfényesebb tanujelét adta az első és egyúttal leghatalmasabb nyári mozgóképszínház megvalósításával, - a kölcsönvállalat keretein belül is meglepő s a hazai filmpiac érdekében rendkívül jelentős eredményeket produkál.

Ugyanilyen agilis a vállalat cégfőnöke, Révészné, akit a szakemberek kivétel nélkül ismernek. Büszkén és bátran mondhatjuk, hogy a finom és szeretetreméltó úrasszony, a pesti előkelő társadalom kedvelt tagja, úgy ismeri a filmkölcsönzés bonyolult technikáját és a belső struktúráját, mint kevesen mások. Ezen a téren első nagy sikere a híres "A rezervista álma" című pompás filmhez fűződik. Majd később az Uher-filmgyár hatalmas kölcsönosztályának vezetését vállalta s ebben az időben valóban hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar filmtermékek terjesztése terén.

Teljesen új terrénum nyílott meg azonban Révészné kitűnő munkássága számára a The Orient Film Co.-nál. A kiváló filmkölcsönzővállalat igazi művészi érzékkel válogatta meg anyagát. Legutóbb áldozatok árán egy mozgófényképkolosszust hozott forgalomba. Miss American ennek a csodafilmnek a címe, amely a világhírű amerikai Pathé-filmgyár mesterműve és négy részből, 21 felvonásból álló film regény. A gigantikus filmalkotást május 10-től kezdve négy héten át mutatta be a Kertmozi.

Ilyen kedvező körülmények kísérik új útján a The Orient Film Co.-t, amely a jeles filmek egész sorozatát iktatta programjába.

 

RÉVÉSZ ARTHUR

yors ütemben épült fel a Városligeti-fasor és Aréna-út sarkán lévő telepen, a Velodrom helyén Budapest legnagyobb befogadóképességű mozgóképszínháza, a Kertmozi, amelynek megnyitó előadása ez év április 24-én zajlott le impozáns ünnepség keretében. Az 1800 személyre berendezett nézőtér, amely lombos fák és virágzó növények pompás környezetében terül el, az újdonság ingerével hat a pesti publikumra, amelynek egyszeribe kedvenc szórakozóhelye lett a Kertmozi. A pesti közönség eddig nem ismerte a fedetlen mozit, amely előadásait nem falakkal és tetővel határolt épületben, hanem teljesen a szabad ég alatt tartja meg. Nálunk, Magarországon mindössze két ilyen praktikusan berendezett mozgóképszínház van. Az egyik Szegeden, a másik Pécsett épült. A külföldön már régóta meghonosodott a kertmozi. Budapest is büszke lehet, hogy akadt végre merész és ügyes vállalkozó, aki fölépítette a város számára az első kertmozit. Révész Arthur Györgyé, a Kertmozi igazgatójáé az érdem, aki páratlan technikai tudással és művészi érzékkel váltotta valóra régi ideáját. Révész Arthur György eredetileg vasútépítő volt a Balkánon, Észak-Afrikában és Kisázsiában és mint ilyen került a szakmába, zászlósi rangban, a háború elején, amikor az olasz irredentavidékeken 18 mozit épített és vezetett.

A Kertmozi, a főváros egyetlen nyári premierszínháza, a legfrissebb és legtökéletesebb filmattrakciókat iktatta repertoárjára. Gazdag, változatos és meglepetésszerűen nagyszabású műsorán a modern mozgófényképkultúra versenyen felüli remekművei foglalnak helyet. A gonddal megválogatott műsordarabok, a teljesen újszerű, csodaszép és előkelő miliő, a legtisztább és legnagyobb vetítési lehetőség, a lugasszerűen megalkotott páholysorok, az a körülmény, hogy a nézőtéren dohányozni is lehet, a művészi zenekar, az elsőrangú büfé: - mind előreláthatóan azt fogják eredményezni, hogy a Kertmozi a nyáron át a fővárosban időző közönségnek kedves, kellemes és leglátogatottabb szórakozóhelye lesz.

 

TÓTH BÉLA

magyar publikum régente minden egyébben; úgy iparcikkekben, mint művészeti produktumokban a külföldiért rajongott - így volt ez a filmnél is. Igaz, hogy a moziban könnyen kielégíthette a közönség a külföld iránti vágyakozását, mert magyar film eleinte nem is létezett. A magyar filmgyártás csak nagyon sokkal a francia és amerikai filmgyártás után próbálkozott először. De az úttörők között ott állott első sorban Uher Ödön, aki akkor már mint fényképész, a legelsőrangúak közé tartozott. ő volt a szakemberek között a legelső, aki felismerte Magyarországon a filmgyártás lehetőségeit és jövőjét és megalapította az Uher-filmgyárat. Egészen kicsi kezdet volt ez a magyar filmgyártás terén és bizony a filmek sem voltak tökéletesek, de magyarok voltak és a magyar kinematografia mindig meg fogja őrizni Uher Ödön nevét, mint a legelső úttörők egyikét. Az első film, amely Uher-márkával a közönség elé került, a Nővérek című dráma volt, amelyet a Finish című dráma és A végzetes nyakék című színmű követtek. A külföldi nívóra való emelkedés kezdő momentumait mutatta az Uher-gyár működése, midőn az akkor is népszerű Fedák Sáriról megcsinálták az első filmet, a Márta című drámát. Nádas Sándor írta ennek a filmnek a sujetjét és Fedák Sári valami halvány mását adta annak, amit a külföldi starok produkáltak.

De még a Fedák-film sem hozott sikert a gyárnak. A közönség, de maguk a mozitulajdonosok is idegenkedtek a magyar filmektől. Látták a gyengéit, sőt csak a gyengéit látták és miután a századrésze sem volt bennük annak az idealizmusnak, amely Uher Ödönt és fiát, a rendezőt fűtötte, nem szívesen vették műsorra e filmeket.

Az Uher-márka első igazi sikere a második Fedák-film volt - Fedák partnere Rátkai Márton volt -, a Rablélek, amely a magyar kinematográfia első éveinek egyik legtökéletesebb alkotásaként fog a magyar mozi történetébe belekerülni.

A Rablélek után egymást érték az Uher-gyárnak olyan filmjei, amelyek nemcsak egyszerűen jó magyar filmek voltak, hanem egyéb szempontokból is attrakciószámba mehettek. Ilyen volt például Az aranyhajú sphinx, amely Herceg Ferenc tolla alól került ki és amelynek főszerepét Márkus Emília játszotta el, majd az első Jókai-film, a Mire megvénülünk.

További útján már nehéz kisérni az Uher-filmgyárat. A következő években az Uher-filmgyár mind nagyobb tőkeérdekeltséggel dolgozott és filmjei különösen a művészi rendezés és fotografia tekintetében váltak ki a magyar gyárak alkotásai közül.

Különösen nagy figyelmet fordított az Uher-gyár a filmek témájának megválasztására és ebben nagy szerepe volt Sas Edének, az ismert kiváló írónak, aki a gyár dramaturg-igazgatója. ő dolgozta fel Bársony Istvánnak Az ingovány, Herceg Ferencnek A kivándorló és Bourgetnak A hazugság című regényét, amelyek mindegyike egy-egy remekmű volt. Sas Edét nem az üzleti szellem, hanem az irodalom és a művészet vezette a témák megválasztásában és azok feldolgozásában és ez a felfogás jó befektetésnek bizonyult, mert hiszen az Uher-gyár ma is a legelsők közé tartozik.

Az Uher-gyár üzleti életében különben a múlt év nagy változásokat hozott, amennyiben Peter Hauser, a legnagyobb német filmtrösztök egyikének a vezérigazgatója, nagyobb érdekeltséget vállalt a gyárnál. A gyár múlt év óta külföldi filmeket is forgalomba hoz, többek között az Olaf Fönss-filmeket.

Az idei szezonban a gyár eddig csak egy kiváló filmjét hozta ki. Bulwer Éj és virradat című hatalmas filmregényét, amely nagy sikert is aratott, de az idei nehéz esztendő elmúltával a jövő évre igen nagyszabású előkészületeket tett.

Ifj. Uher Ödön, a gyár eddigi főrendezője, ugyan megvált a vállalattól, de helyét elfoglalta Gerőffy J. Béla, aki rövid két év alatt a legszorgalmasabb és legambiciózusabb rendezőink egyikévé küzdötte fel magát.

A gyár kereskedelmi vezetése dr. Szűcs Ernő és Tóth Béla avatott kezeibe van letéve. Szűcs Ernő egyike a legrégibb moziszakembereknek. ő volt az Omnia mozgóképpalota megalapítóinak egyike és az ő ötlete volt Jókai filmrevitele, valamint az ő vezetése alatt egyesült az Uher-filmgyár a Hauser-konzernnel. Tóth Béla sem újonc a filmszakmában. Hosszú ideig működött Berlinben, ahol szakíró is volt és mint ilyen került a konzern képviseletében Budapestre. Mindkét kiváló szakember most minden erejét arra fordítja, hogy az Uher-filmgyár számára a jövőben, amikor a rendes gazdasági viszonyok visszatérnek, ugyanazt a helyet biztosítsa, amelyet a vállalat már első magyar filmjeitől kezdve e szakmában elfoglalt.

 

ARCKÉPCSARNOK
ARCKÉPEK NÉLKÜL

önyvünk kiegészítéséül itt adjuk egybefoglalva pompásan felsorakozva azokat a neveket, amelyek üzleti vagy művészi téren sikerhez segítették a huszonötesztendős magyar kinematográfiát.

Az olvasó most egy arcképcsarnokt kap arcképek nélkül. Ez kétségtelenül meglepetés lesz, mert eltér az eddigi szokástól, de viszont figyelmet érdemel a kezdeményezés, mert érdekes és eredeti ujitás. Elvégre nem az a fontos, hogy egy kitünő üzletember vagy ismert művész arcképét stílusos illusztrációban lássuk, hanem a lényeg a fontos: szerepe volt-e az üzletembernek vagy művésznek a magyar kinematografia fejlődésének előmozdításában vagy sem. Azoknak, akikről itt megemlékezünk, komoly szerepük volt. És ezt a szerepet e helyen részletesen kívánjuk ismertetni.

*

GALÁNTHAI BALOG BÉLA. Színész és szinigazgató volt, majd művészi vágya a filmhez vitte, ahol eleinte mint filmszinész játszott a Lotti ezredesei és Az elitélt című filmeken. Az igen ambiciózus és komoly tudású ember később rendező lett. Az Astra-filmgyár mai nivóját az ő filmjei alapozták. Ma a Star kötelékébe tartozik és egyike a legértékesebb magyar rendezőknek. Felesége a magas műveltségű Balogh Béláné lelkes segítőtársa férje művészi törekvéseiben.

BOLVÁRY GÉZA. Sokoldalu tehetség. A háboru alatt huszártiszt volt. Bolváry egyébként festőnek készült, gyönyörű képeit sok előkelő művész csodálta meg. Elegáns megjelenése a filmszinészi pályára predesztinálta, ahol komoly sikerei voltak. Hat kitünő szerepet játszott eddig és irodalmi képzettsége folytán a "Start" második dramaturgjául szerződtette. Bolvárí, aki rövid idő alatt hat filmdarabot irt, gyönyörű karrier előtt áll...

DAMÓ OSZKÁR. Már békeidőben foglalkozott sokat a mozival és ő volt az, aki évek előtt Gárdonyi Géza "Göre Gábor" témáit vitte filmre. Közben ujságiró lett, pesti lapok munkatársa. Egyszer azután visszavágyott a filmélet berkei közé és megrendezte jól Bródy Sándor "A dada" című drámáját. Azután itthagyta Pestet. Most megint ujságiró, lapot szerkeszt Miskolcon...

DÉNES OSZKÁR. Dénes közismert sportember: a legjobb magyar műugró, uszó, boxoló. Igazi typusa az amerikai filmszinésznek, ezenkivül igen talentumos és rokonszenves ember, ami sok sikeres szereplésének magyarázata. Dénes Oszkár állandóan játszik "Star" és "Corvin" filmeken.

FALK RICHÁRD + A legelmésebb és legtermékenyebb irók sorát díszitette, amíg élt. Színdarabot, novellát, verset, krokit és százszámra cikkeket írt, melyek kedves humoráról tanuskodnak. Falk néhány hónap előtt halt meg és tehetségét sokáig fogják hirdetni azok a kitünő filmdarabok, amiket oly pompás művészi érzékkel írt. Minden filgyárunknak van néhány sikeres Falk-filmje. Legszebbek azok a posthumus alkotások, melyek ebben az évben kerülnek a közönség elé...

FARAGÓ REZSő FILMVÁLLALATA. Néhány év óta filmkölcsönző-vállalata van, amely különösen a német Harry Piel-filmeket hozza forgalomba. Faragó egyébként szerény keretek közt dolgozik. Említésre méltó az, hogy az első között volt, akik magyar irodalmi témát vittek filmre. ő csináltatta meg Bródy Sándor "Hófehérke" című regényét és a közismert Farkas Imre operettet, "Az iglói diákok"-at a mozi számára.

FEJÖS PÁL. Fiatal, művészlelkű ember, aki ifjú korát meghaladó erővel, lelkesedéssel ír, szceniroz, diszleteket fest, tervez és ujabban rendez is. "Pán" cimen egy ismert mythologiai legendát kapcsol bele modern miliőbe. A filmet Fejös a "Mobil" gyárnak rendezi. Utána egész sor Fejös-film következik.

FELNER DÉNES PÁL. Művészkörökben és külföldön Peter Paul néven ismerik. Jelenleg Berlinben filmrendező. Sok darabot írt és rendezett, itthon első sikereit "A Karthausi" cimű filmmel aratta, melyet Kertész Mihállyal együtt készített. A háborut mint tüzértiszt küzdötte végig.

FENYő EMIL. A Vigszinház tagja. Ami a filmszinész-gárdát illeti, a legelsők sorába való. A legtöbb nagystílü magyar filmen játszott a Lux, Uher, Corvin és Star filmgyárnál. Nagytehetségü művész, aki kiforrott játékával, hallatlanul előkelő és fölényes alakitásával kelt feltünést. Jelenleg a Star szerződtetett szinésze.

GARAS MÁRTON. Eleinte pesti szinész, első sikereit a "Tháliá"-ban, majd a "Magyar Színház"-ban aratta. Emlékezetes volt az ő "Metternich" alakítása. Később kikerült Németországba, ahol szinész és rendező volt. Magyarországon az Astra-, Hungária- és Uher-filmgyárak számára dolgozott, jelenleg pedig a Corvin rendezője. Garas Márton eddig körülbelül száz mozidarabot rendezett Magyarországon, Németországban, Amerikában. Igen alapos és rutinnal dolgozó művész-ember...

GOLDENWEISER E. FILMVÁLLALATA. A háboru előtt Goldenweiser Ernő a párisi Pathé-filmgyárat képviselte, a háboru alatt, hogy régi összeköttetéseit fenntartsa, saját nevében nyitott filmvállalatot, ahol kizárólag képek kölcsönzésével foglalkozott. Hosszu időn keresztül — még a háboru alatt — igen jó francia filmeket hozott forgalomba és vállalatát Goldstein Ernő, egy régi, ismert moziszakember akkor is a neve alatt vezette, amikor Goldenweiser Ernő átvette a "Star"-filmgyár bécsi fiókjának irányitását.

GOMBASZÖGI FRIDA. A híres szinpadi diva keveset játszott filmen, de mindannyiszor kitünően érvényesült művészi egyénisége. Első filmje volt Molnár Ferenc "A farkas" cimű álomképe, melyet Kertész Mihály rendezett. A "Vorrei morir" cimű film, valamint Korcsmáros Nándor "Tiáni hercegnő" cimű mozidarabjai érdekes állomása Gombaszögi filmművészi pályafutásának. E két filmet Lajtai Károly rendezte.

ILLÉS JENő. Az első nagy magyar mozidarabot, Petőfi híres "János vitéz"-ét ő rendezte évek előtt, amikor még Pesten volt. Több sikere után azonban megirigyelték a magyar filmgyártást a berliniek és elhódították. Illés, aki nagy tehetségét számos filmmel igazolta be, a berlini "Neutral"-filmgyár főrendezője és egyik művészi vezetője.

KERTÉSZ MIHÁLY. Szinész volt a Magyar Szinházban. Azután külföldre ment és a Nordisknál tanulta meg a filmcsinálás művészetét. Hazajött, tele lelkesedéssel, ambicióval, csinált néhány gyönyörű filmet már akkor, amikor technikai felszerelésünk kezdetleges volt. Eleinte a "Kino-Riport"-nál és a "Star"-nál, majd később a "Phönix"-nél rendezett. Ma a bécsi "Sascha" főrendezője és leírhatjuk, hogy Kertész neve a filmművészet történetében ma fogalmat jelent...

R. LENKEFFY ICA. A legszebb magyar moziszinésznő... Eleinte a Vigszinházban és az Apolló Kabaréban játszott, amikor rájöttek arra, hogy szépsége és tehetsége legjobban a mozinál érvényesül. Sok gyönyörü Phönix-filmen játszott, közben egy berlini, bécsi filmgyár és a Nordisk akarta szerződtetni, de ő inkább itthon maradt. Jelenleg a "Korona"-filmgyárban játszik hat nagy filmen. Lenkeffy Ica, aki Roboz Imre felesége, oly népszerü, hogy felesleges nagy sikereit részleteiben ismertetni...

LUCY DORAINE. Ez művészi álneve Kertész Mihály, a hires filmrendező feleségének, Kovács Loncynak. Eleinte Pesten játszott kisebb szerepeket, majd átment Bécsbe és jelenkezett a "Sascha"-filmgyárnál. Azt mondta, hogy Lucy Doraine és moziszinésznő. A szépsége elős pillanatban is feltünt és a próbafelvétel után azonnal szerződtették. Csak később, amikor nagy sikereit aratta, derült ki, hogy tulajdonképpen Kertész felesége. Lucy Doraine ma fejedelmi gázsit kap a "Saschá"-nál és filmjeit ismerik Olaszországban, Franciaországban és Amerikában is... Filmjeit férje rendezi...

OBERLANDER KÁROLY FILMVÁLLALATA. Régi, kitünő szakember Oberlander Károly, aki európai müveltségű ember és a modern üzleti szervezést gakorlati oldaláról ismeri. Egyébként idegenből került Magyarországba, de három évtized alatt becsületességével és tisztes üzleti elveivel elismerést szerzett nevének. Különös figyelmet érdemel a film terén, mert békében a hires amerikai Vitagraph, Kalem, Edison stb. filmek kizárólagos képviseletében mő működött Magyarországon.

PAKOTS JÓZSEF. Novellát, szindarabot, regényt írt. Sokat és szépet. Mindenütt kitűnt szines képzelőerejével és elmésségével. Egyébként a legtermékenyebb filmíró, aki a Star megalakulása óta a filmgyár állandó dramaturgja...

PETHEÖ ATTILA. A Belvárosi Szinház tagja. Emellett filmen is játszott és eleganciája, előkelő megjelenése számos Lux-filmen aratott sikert. Emlékezetesek azok az alakításai, melyekben a tragikus életü Szentgyörgyi Márthának volt a partnere.

"PROJECTOGRAPH". Az elsők között volt a Projectograph vállalat, a magyar kinematografia uttörői névsorában. Husz év óta áll fenn, hatalmas vállalattá fejlődött: kilenc mozi kapcsolódik bele üzleti érdekkörébe, köztük a Royal Apolló, amelynek dr. Pollák Gyula a társtulajdonosa és az Omnia, melynek eddigi vezetője, Cantor Ferenc, ebben az esztendőben vált meg Budapesttől, hogy üzleti terveit Belgrádban valósítsa meg. Üzleti érdekkörébe tartozik még a "Phönix"-filmgyár, amely csak három éven keresztül készitett elsőrangú magyar filmeket, ma pedig Sziget-utcai műtermét vállalatoknak adja bérbe. Az övé az "Apolló Kabaré" is, melynek helyiségében évek előtt az "Apolló" mozi tartotta emlékezetes előadásait. A Projectograph sokmilliós tőkéjének nagyrésze a berlini "Uta" koncerné. A vállalat mai színvonaláért elismerés illeti Roboz Imre igazgatót és nagybátyját Ungerleider vezérigazgatót, aki a Projectograph alapítója volt Neumann Józseffel egyetemben.

IFJ. RADÓ ANTAL. Dr. Író és hírlapíró. Komoly tehetség, aki különösen háborus írásaival keltett feltünést. Egy szcenáriuma, a Corvin-gyár egyik igazgatójának kezébe került, mire azonnal leszerződtették dramaturgnak. Radó doktor nagy lelkesedéssel dolgozik és a magyar moziirodalom sokat vár az ő munkásságától...

RÁKOSI TIBOR. Tanár volt, de művészi vágya a filmhez vonzotta. Sok lelkes fáradozás után megalapította a Star-filmgyárat és az első két nagystílű magyar film: "János vitéz" és "A Karthausi" az ő önfeláldozó munkásságához fűződik.

SIKLÓSI IVÁN. Érdekes karriert futott meg. Eleinte a Projectograph hivatalnoka volt, később a Corso mozi üzletvezetője. Egy gyors lendülettel átkerült ismét a Projectograph-hoz, ahol a titkári ügyeket intézte. Közben szcenáriumokat írt a a Phönix-filmgyárnak. Ma a "Sascha" egyik dramaturgja.

SOMLAY ARTHUR. Ahhoz a gárdához tartozik, amely még a kezdetleges magyar filmeknél is komoly sikereket tudott felmutatni. ő volt egyébként Medgyaszay Vilma egyetlen filmjében a művésznő partnere. Több szerepet játszott a Kino-Riportnál, majd az Uhernél. Somlay a Nemzeti Szinháztól a jövő szezonra a berlini "Neutral"-filmgyárhoz szerződött.

SZENTGYÖRGYI MÁRTHA. + Élete legszebb éveiben, ifjusága virágjában hunyta le szemét és tragikus életéről néhány diadalmas szinpadi siker és néhány nagyszerű mozidarab emléke tanuskodik. Három legjobb filmjét a Lux-gyárban játszotta el, ezek: "Az aranyborju", "Páris királya" és "Istenfia — Ördögfia". Ezeket a filmeket a magyar filmművészet könyvében aranybetűkkel örökíti meg a krónikás tolla...

SZÖREGHY GYULA. Egyike a legrégibb magyar moziszinészeknek, aki eredeti tehetségével az elsők közé küzdötte fel magát. Játszott itt az Uher és Corvin sok kiváló filmjében. Most Bécsben él és egy uj nagy filmgyár főrendezője.

VAJDA LÁSZLÓ. Tizenkét év óta rendezője a Magyar Szinháznak és egyike a legalaposabb tudásu magyar íróknak. Először a Phönix-filmgyár dramaturgja volt, majd a Corvinhoz szerződött. Jelenleg a Korona-filmgyár szcenáriumait írja és meg kell emlékeznünk arról, hogy az ő filmdarabjai aratták eddig a legnagyobb sikert.

 

IFJ. UHER ÖDÖN
MOZIAKADÉMIÁJA

égre egy komoly intézmény, amelyben filmre alkalmas és tehetséges növedékek a leghivatottabb művészi erők vezetése mellett tanulják meg a filmjáték művészetét... Az Uher-moziakadémia fölötte áll azoknak a törekvéseknek, amelyek mindenkinek befogadást és elhelyzést igérnek, akinek az érvényesüléshez csak az ambíciójuk van meg. Itt ugyanis csak a tehetségeseket tanítják: a jelentkezők százai közül kiválogatják az erők javát és a rostálás után olyan nagyszerű filmszínészanyag marad, amelyre a moziakadémia büszke lehet...

El kell ismernünk, hogy a moziakadémia kiváló és szakszerű vezetés alatt áll. Igazgatója ifj. Uher Ödön, a művészlelkű, sok sikert aratott filmrendező, akinek irányítása mellett a növendékek valóban a legszebb érvényesülés előtt állnak. Ép ilyen kiváló a többi tanár: Márkus László, a sokoldalu művész, jelmeztant ad elő, Gellért Lajos gesztuskulturát, Fenyő Emil előadást és játékot tanít, Révész Ilonka táncot, Ifj. Gellért szertornát és Santelli lovag vívást...

Azt hisszük, hogy ez a gazdag tanítási programm felöleli mindazt, amire egy filmszínésznek szüksége van. Hogy a növendékek azokon a filmeken játszanak, amiket ifj. Uher rendez és itt gyakorlati oktatásban részesülnek, az csak tökéletesítése annak a pompásan bevált oktatási rendszernek, amely oly ideális formák közt indult meg az Uher-akadémia első előadásain...

Biztosak vagyunk benne, hogy az Uher-moziakadémia népszerű tanárai lelkes fáradozásának meg lesz a kellő eredménye: a legjobb moziszinészek és moziszinésznők innen fognak kikerülni...


 

SÁTORI LIPÓT

ikor az Uránia-szinház a kimondottan tudományt szolgáló intézetek között elsőnek látta a mozi jövőjében rejlő hatalmas erőt s kapuit kizárólag a mozgófényképek számára nyitotta ki, mindenben, ami a mozival összefügg, kereste a nagyot, a szépet, a művészit. S amikor az első megnyitó mozielőadást hirdető plakátot óhajtotta elkészíttetni, olyan művészembert keresett, aki méltóan tud megfelelni egy tudományos színház nagyszabású igényeinek. Választása a sok művész között egy igénytelen külsejű, szinte ismeretlen rajzolóra esett, akinek az Uránia megnyitó előadását hirdető plakátját ámulva néztük. Bámultuk a rajz nagyszerűségét, de még inkább annak alkotóját, akinek nevét, bevalljuk, addig sosem hallottuk. Azóta ez a művész megalkotta a Pál-utcai fiuk hiressé vált plakátját és még vagy hétszáz jobbnál-jobb , szebbnél-szebb plakátrajzot s akinek neve ma már összeforrott különösen a mozi-plakátrajzolás művészetével.

Ez a művész — Sátori.

Sátoriról ebben a könyvben életrajzot írni több, mint felesleges. E könyv minden lapja az ő nevét hirdeti. Az ő invencióját, biztos járásu vonalait, zsenialitását kiáltja szerte e könyvnek minden egyes rajza, amiknek egytől-egyig ő az alkotó mestere.

A mozi első huszonöt esztendeje emelte fel Sátorit a megérdemelt magaslatra. Ezt A 25 éves Mozit viszonzásul Sátori tette művészi alkotássá.

 

A SZAKLAPOKRÓL

inden szakmának, mihelyt a "szakma" vagy "ipar" nevét felveheti kiterjedtsége, érvényesülése és fejlettsége révén, megteremnek a maga szaklapjai. Nem ismerem a magyar szaklapirodalom statisztikáját, de tudom, hogy még a cipőfelsőrészkészitők között is akad egy szerkesztő-talentumot magában érző cipőfelsőrészkészítő, aki legalább négyoldalas szaklapot csap össze szaktársai részére.

A moziszakmának és a filmmszakmának is vannak természetesen ujságjai, amelyek szorosan hozzátartoznak a magyar kinematografia történetéhez és mai képéhez. De amiképen a moziszakma magasabb kulturáju és technikáju szakma például a fentebb már tetemrehivott cipőfelsőrészkészitésnél, ugy a szaklapjai is felülmulják terjedelemben, komolyságban, irói és ujságirói tökéletességben a hazai egyéb szaklapokat. Természetes, hogy a nagy művészekről, nagy írók műveit feldolgozó iparágról nem írhatnak kritikákat, cikkeket politikus suszterek. A magyar moziszaklapok mindegyikét hivatásos ujságiró szerkeszti, munkatársai ujságirók.

Az első szaklap, amely Magyarországon mozival és kinematográfiával foglalkozni kezdett, az Artiste-Revue című német artista lap volt, amelyet Kiss Dávid szerkesztett és adott ki, aki e könyv más lapjain mondja el ebből a korból való érdekes emlékezéseit.

Az első magyar moziszaklap A kinematograf volt, amelyet Lenkei Zsigmond inditott meg. Vékony volt és primitiv, de nagy lelkesedéssel karolta fel az akkor gyermekcipőben járkáló fiatal magyar kinematografiát. Lenkei Zsigmod teljes odaadással szerkesztette a lapot, amelynek dr. Vári Rezső, a Mozgóképipari Egyesület ügyésze, Falk Richárd, a nemrégiben elhunyt író és Roboz Imre, a Projectograph igazgatója voltak a főmunkatársai. A magyar kinematografia azonban akkoriban még fiatal volt ahhoz, hogy egy szaklapot kibirjon, annak életet, támogatást tudjon nyujtani. A kinematograf rövid fennállás után megszünt.

Ugyanez a sors érte a következő magyar moziszaklapot. Cinema volt a cime ennek a szaklapnak, amelynek főszerkesztője Borhegyi János, az Olympia-mozgószinház jelenlegi tulajdonosa és szerkesztője Antal József mostani filmkölcsönző volt. A lap már merészebb hangot honosított meg, kritizált, verekedett, mindig idealizmusal, hozzáértéssel és lelkesedéssel.

1908-ban indult meg azután egyike azoknak a szaklapoknak, amelyek még ma is fennállanak. Mozgófénykép-Hiradó volt ennek a lapnak a cime, megalapítója, szerkesztője és kiadója egy személyben Roboz Imre, a Projectograph vezérigazgatója. Akkor még ujságirói ambiciók hevítették Roboz Imrét, aki az első, valóban komoly és nivós szaklapot éveken keresztül vezette és nevelt néhány szakirót a magyar kinematografiának.

Röviddel a Mozgófénykép-Hiradó után indította meg Lenkei Zsigmond uj lapját, a Mozi-Világot, amely ugy tipografia tekintetében, mint szerkesztés, élénkség és változatosság dolgában felülmulta a Mozgófénykép-Hiradó t. Lenkei Zsigmond lapjának segédszerkesztője, később éveken keresztül felelős szerkesztője Radó István volt, akivel együtt Lenkei Zsigmond tökéletes és belletrisztikai szempontból is érdekes lapot csinált.

A Mozi-Világ után alakult meg a Film-Ujság, amelynek Antal József volt a kiadója és szerkesztője és amely ismét ebben a merész és uttörő szellemben dolgozott, amelyben egykor a Cinema. Antal József bátran mondta meg a hibákat, ugy szakmai ügyekben, mint egyes személyekről.

A háború kitörése ujabb változásokat hozott a magyar kinematografia szaksajtójában. Antal József bevonult katonának és a Film-Ujság megszünt, hogy egy ujabb, kiállitás és szerkesztás szempontjából annak idején egyaránt feltünést keltett szaklap, a Mozi-Hét foglalja el a helyét. A Mozi-Hét szerkesztői Korda Sándor és Várnai István voltak és a két fiatal ujságiró, akik előbb már Pesti Mozi cimű közönségnek szánt lapjukkal arattak sok sikert, teljes ambicióval, minden tehetségükkel nekiláttak a lapszerkesztésnek és friss, élénk, érdekes és szépen kiállitott lapot csináltak.

A háborus évek különben is igen nagy sikereket hoztak a magyar moziszaklapoknak. A szaklapok heti számai hatvan-nyolcvan oldalas terjedelemben jelentek meg, mig ünnepi, karácsonyi és husvéti számaik néha a háromszáz oldalt is elérték. Politikusok, szinészek nyilatkoztak a szaklapoknak, a legkiválóbb irók és ujságirók keresték fel a lapokat cikkeikkel és a háborus idő hosszu ideig a magyar moziszakirodalom, illetve szaksajtó fénykorához fog számittatni.

Öt évfolyamon keresztül kéthetenként jelent meg a Mozgófényképkezelők Közlönye, mely nevét később Kinotechnikára változtatta. Ennek kiadója Farkas Jenő József, a gépkezelők egyesületének egykori elnöke volt, főmunkatársa, majd szerkesztője pedig Castiglione Henrik, aki a Mozi-Világ főmunkatársa és különösen technikai, valamint statisztikai cikkeivel tesz jó szolgálatot a szakma fejlődésének.

A mai sulyos papir és gazdasági viszonyok természetesen erősen éreztetik hatásukat a szaklapoknál is, de viszont olyan gárda áll ma már a magyar moziszaksajtó szolgálatában, hogy rövidesen fel fog lendülni ismét a szaksajtó kedveltsége és nivója.

E gárdának egyik legrégibb tagja Váci Dezső, aki a Mozi-Hét segédszerkesztője és egyike az irodalmilag és művészileg legjobban képzett szakujságiróknak. Minden problémát, amely elébe kerül, a tiszta kultura és művészet szemszögéből néz és ezen az alapon boncolgatja jelenségeit.

A szakirodalom egyik igen alapos művelője Lajta Andor hírlapíró is, aki intervjukkal, élénk riportokkal járul hozzá a szaklapok érdekességéhez. Ujabban az évente megjelenő Filmművészeti Évkönyvet szerkeszti.

Nem oly régi, de annál alaposabb és szorgalmasabb munkása a mozisajtónak Pék Dezső, aki a Mozgófénykép-Híradó felelős szerkesztője és mint ilyen, alapos és értékes cikkeivel kelt igen sokszor feltünést.

A szaksajtó munkásainak teljes névsorát igazán nem tudjuk itt hirtelen felsorolni. Sokan vannak, akik a nyomtatott betű hatalmával igyekeztek hozzájárulni a mozi első huszonöt esztendejében a magyar kinematografia emeléséhez és fejlesztéséhez.

 

A JÓ MOZIPLAKÁT

filmnek szinte elengedhetetlen kisérője a plakát. Jó film jó plakát nélkül el sem gondolható. Sőt gyakran a jó plakát menti meg a gyenge filmet.

Kezdetben a magyarországi mozik csupán a külföldi filmekkel együtt érkezett plakátokat használták fel hirdetésre s azokat is csak a szinházak bejáratánál függesztették ki.

Az első magyar gyártmányu figurális moziplakátot 1911-ben az "Apolló Projectograph" mozgóképvállalat jelentette meg a "Fekete golyó" cimű filmhez. Ennek eredetijét Földes Imre festette, a sokszorositást a Seidner chromolitografiai Műintézet végezte. Abban az időben a plakátgyártás technikája nálunk még kezdetleges stádiumban volt s egy plakátsokszorosítás heteket vett igénybe. A Seidner-cég felismerve a moziszakmára való jelentőséget, nagy erővel vetette magát erre a gyártási ágra s technikai felszerelését oly magas fokra emelte, hogy az azelőtt heteket igénylő sokszorsitási munkálatokat ma már néhány nap, sőt sürgős esetekben órák alatt is képes elvégezni. Sikerült a legnevesebb festőművészeinket a plakátművészetnek megnyerni, ugy, hogy azoknak a sokszorositási technikához való alkalmazkodásával a sokszinű plakátok ugy gyors előállitásában, mint művészi hatásában jelentékenyen előbbre vitte, s ezzel a feltünő és érdekes hirdetések terjesztésének legtágabb utja nyilt meg. Festőművészeinknél a plakáttervezés régebben, érthetetlenül, bizonyos ellenszenvvel találkozott, a tapasztalatok azonban beigazolták, hogy az e téren kifejthető művészi működés mellett a festőművészet legszélesebbkörü népszerűsitésének legalkalmasabb módja. Plakátművészeink: Vadász Miklós, Garay Ákos, Bíró Mihály, Földes Imre, Bednár János, Faragó Géza, Tuszkay Márton, Major Henrik, Barta Ernő, Gara Arnold, Ékes Árpád, Honty Nándor, Pán József és e könyv müvészi tervezője, Sátori Lipót.

A magyar sokszorositó ipar legszebb termékei: Vadász Miklós: Psylander, Bestia. Bednár: Ahasvér, Az arany ember. Garay: Csikós. Tábor: Félszüzek. Horthy: Homunkulusz. Biró: Harison és Barison. Major: Jönnek az oroszok. Földes-Sátori: Vörös boszorkány. Sátori: Pál-utcai fiúk; valamennyi a Seidner-cég remeke.

VISSZA