EGYETÉRTÉS

 FILMVÁLLALAT Rt.

 

 

RÁKOSI BÉLA

(Lányi Viktor dr.-Radó István-Held Albert: A 25 éves mozi. Bp, 1920.)

  moziszakma tulajdonképpen két ágra oszlik gazdasági tekintetben: az eladók és vevők ágára. Az eladók a filmkölcsönzők, a vevők a mozgószínházak tulajdonosai. Az az elv, hogy ha a vevő közvetlenül a termelőtől szerzi be áruit, akkor olcsóbban jut hozzá a szükségleteihez, természetesen a filmkereskedelem terén is megállja a helyét. Ez a megoldás indított néhány mozitulajdonost arra az elhatározásra, hogy 1918 nyarán megalapítsa az Egyetértés magyar mozgószínház-tulajdonosok filmkölcsönző vállalat részvénytársaságot. A vállalat háromszázezer korona alaptőkével alakult meg és különösen a kisebb budapesti mozgószínház-tulajdonosok vettek benne részt igen nagy számmal.(Valamennyi kiemelés tőlünk származik. (A szerk.))

A vállalat igazgatóságának elnöke Rákosi Jakab volt, aki nagyszerű kereskedői érzékével, kitűnő szaktudásával sokban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat, amelynek első ügyvezető igazgatója Radó István, e könyv társszerzője volt, csakhamar megnyerte a filmszakma rokonszenvét.

Az idei szezon elején Rákosi Jakab elnökigazgató agilis munkával tovább fejlesztette a részvénytársaságot, az alaptőkét egymillió koronára emelte fel, amivel a részvénytársaság egy csapásra a magyar filmvállalatok első sorába lépett.

A vállalat ügyvezető igazgatója 1919 szeptember eleje óta Rákosi Béla, aki fiatalon jutott ilyen magas posztra. Pályáját a Star-filmgyárnál kezdte, ahol a kölcsönzőosztály vezetője volt. Szorgalmával, szakértelmével csakhamar feltűnt ebben az állásában és a kibővült

Egyetértés élére került. Rákosi Béla hozzáértése meg is mutatkozott a részvénytársaság idei munkásságán.

Az Egyetértés terjeszkedését mutatja az is, hogy nemrégiben testvérvállalat alakult egymillió korona alaptőkével, Egyesült Mozgóképszínház-tulajdonosok részvénytársasága címmel, amelynek a Váci úton még a tavasszal megnyílik 1200 személy befogadóképességű palotája.

 

WIRTSCHAFTER SÁNDOR

udapest filmpiacán a háború utolsó éveiben egymásután nyíltak meg a bécsi filmvállalatok fiókjai, köztük az Engel H. cég is, amely 1917 júniusában, tehát a világháború befejezte előtt néhány hónappal jutott arra az ötletre, hogy Budapesten fiókot alakít. A cég igazi szolíd üzleti bázison alakult meg. Nagy forgalom, kevés haszon. Ezt a régi, tisztességes kereskedői elvet kívánta megvalósítani. Kifogástalan, finom és értékes normálprodukciót hozott a budapesti piacra. A cég általános produkciói közül kimagaslottak főleg azok a filmek, amelyekben Maedy Christians játszott. Ezt a finom arcélű, bájos művésznőt az Engel H. cég hozta Budapestre. Filmjei pompásak, gördülékenyek és érdekesek. Az Engel H. filmvállalatának köszönhetjük azt is, hogy Lia Marával, egy másik rendkívül értékes művésznővel is megismerkedhettünk. Ugyancsak a cég hozta Friedrich Zelniknek legtöbb képét, valamint a Lotte Neumann-filmeket.

Az elmúlt szezon végén a budapesti fiók vezetését Wirtschafter Sándor vette át és új lendületet hozott a vállalat ereibe. Wirtschafter Sándor egyike a szakma legérdekesebb pályafutású tagjainak. Alexander Walter néven a világháború kitöréséig tizenöt éven keresztül színész, dramaturg és rendező, sőt színigazgató is volt a legelsőrangú német színpadokon. Közben impresszárió is volt és bejárta Amerikát, Oroszországot, Hollandiát, Svédországot. Négy fivére már évek óta vezető pozíciót töltött be Bécsben a moziszakmában és a világháború végével Wirtschafter is átkerült a színházzal rokon moziszakmához, ahol csakhamar bebizonyította rátermettségét, mint az Engel H. cég budapesti fiókjának vezetője.

Az idei évben a cégnek különösen Leontine Kühnberg és Berndt Aldor filmjei keltenek és keltettek igen nagy feltűnést. A cég története a budapesti piacon mindössze kétéves, de e két év a vállalat számára azt az eredményt hozta, hogy a legjobb cégek közé küzdötte fel magát.


SCHUCHMANN ANTAL

ég ha akadna is valaki, aki kétségbe vonja, hogy a mozi 25 éves, annak a számára minden más adaton kívül, ékes bizonyíték volna a Gaumont-filmgyár története. A Gaumont-filmgyár őse tulajdonképpen az 1883-ban Párizsban alakult Comptoir Général de Photographie Leon Gaumont & Cie, mely a francia fővárosnak, de talán egész Európának legnagyobb hírű fényképező vállalata. Ez a vállalat 1895-ben elhatározta, hogy kinematograph és phonograph-készülékeket fog előállítani és ebből a célból Lumiére testvérekkel, Marey és Deménnyel lépett összeköttetésbe. 1906-ban a vállalat Société des Etablissements Gaumont név alatt részvénytársaság lett, melynek a világ majd minden nagyobb városában nagyszabású fiókvállalata és ötvennél több ügynöksége van, nem is szólva nagyszámú mozgószínházairól, melyek között első a párizsi Gaumont-Palace 6800 ülőhelyével.

A filmszakmának nincs az az ága, amelyet a Gaumont-cég ne vont volna vállalata körébe. Hatalmas gyárában előállított filmjein kívül különösen a saját rendszerű vetítőgépei konstruálásával érte el a filmiparban egyik legnagyobb sikerét. Az ő nevéhez fűződik az első beszélő film és a színes filmek létrehozása is.

Csak természetes, hogy egy ilyen hatalmas intézet fiókjai sem maradhatnak el stílus, vezetés szempontjából az anyavállalat mögött, amit a cég budapesti fiókjának egész története igazol. Jelentős momentuma volt a magyar filmszakmának, amikor a hatalmas párizsi cég észrevette a magyar moziipar fejlődését, életképességét és Budapesten fiókot létesített. Tulajdonképpen itt kezdődött a magyar mozik műsorának európai színvonalra emelkedése.

A gyárnak a háború előtti idők legnagyobb filmalkotása Párizs gyermeke volt. Az Orkán című film diadallal járta be az egész világot.
AFantomas kalandor
sorozat sikere még ma is sokkal frissebb a mozilátogatók előtt, mintsem hogy erről bővebben kellene megemlékezni. A háborús esztendők alatt, természetesen, nélkülözte a budapesti piac a Gaumont filmeket, de alig hogy az összeköttetés megindult Párizs és Budapest között, a cég egyik legkiválóbb alkotását hozta ki a magyar piacra, a Judex és Judex új megbízatása című, 5-5 részből álló nagy sorozatot. E filmek többek között arról is nevezetesek, hogy a róluk készült másolatok számával tartják a világrekordot. Eddig a legjobb film is 20-25 példányban került forgalomba Franciaországban, a Judex filmek másolatainak száma már eddig is meghaladta az ötvenet.

A Gaumont-cég magyarországi fiókintézetének vezetője Schuchmann Antal, a filmszakma egyik legszimpatikusabb és képzett tagja. Szaktudását Párizsban, a Gaumont-gyárban szerezte. 1912-ben a bécsi fiókintézetnél működött. 1915-ben került a budapesti fiókintézet élére. Az akkori viszonyok nagyon megnehezítették Schuchmann munkáját és a kimondottan francia készítmények helyett olyan filmeket volt csak módjában forgalomba hozni, melyek Gaumont németországi gyárában készültek. Ezek között mindenekfölött állottak a Fern Andra képek.

A szakmában úgynevezett "szeria" vagy másként sorozatfilmek forgalomba hozatala Schuchmann Antal érdeme és hogy ezzel mily sikert ért el, mutatja a követők által azóta forgalomba hozott sorozatfilmek nagy száma. A propagandafilmek merész újításával is Schuchmann lepte meg a magyar filmpiacot, az első ilyen zsánerű film a Legyen világosság volt.

A budapesti fiók vezetésében Schuchmann Antal mellett tevékenyen részt vesz Gottlieb Béla is, aki a szakmának szintén régi, közismert tagja.

A most kezdődő békés korszak végre Schuchmann Antal részére is megteremti annak lehetőségét, hogy tudásával a Gaumont mozgófénykép- és vetítőgépgyár magyarországi fiókintézetét a legvirágzóbb telepek sorába emelje, amit a cég különösen a nagyszerűen bevált sorozatos filmek forgalombahozatalával óhajt elérni, amelyek közül Tih-Miuh, Barabás, Ultus, Ultus új küldetése lesznek már legközelebb közismertté és népszerűvé.

 

GIGANTIC

FILMFORGALMI VÁLLALAT

ügyvezető igazgató:

KORMOS GÉZA

egvalljuk őszintén, mielőtt a Gigantic filmvállalatot ismertetnők, hogy tulajdonképpen nehéz volt belekapcsolni a budapesti filmpiac történetéről szóló fejezetbe. Ennek a filmvállalatnak még nincs története. Csak az idén alakult, de máris hozzátartozik a budapesti piac teljes történeti arcképéhez. Hozzátartozik, mert érdekes különössége van. A Gigantic-filmvállalatot Kormos Géza alapította, akinek atyja, Kormos Zsigmond, a Kinema-filmvállalatnak volt múlt évben az igazgatója. Kormos Zsigmond nem volt szakember, egészen más kereskedelmi téren működött és a múlt évben a Kinema-filmvállalatból mégis egyik legproduktívabb vállalatunkat fejlesztette. A múlt év végén a vállalat kötelékéből fiával együtt kilépett és a két úr, akik mindketten tulajdonképpen self made manek a szakmában, megalapította a Giganticot. Az idei szezonban csak néhány filmet hozott a vállalat, köztük a Századok legendái című magyar művészi nívójú attrakciót, de az idén kihozott filmek már a legjobb auspiciumokat jelentik a vállalat számára a jövőre nézve.

 

FORGÁCS ANTAL ÉS NEJE

supán a múlté már azon téves hit, hogy a mozi kártevő vetélytársa a színháznak, vagy megfordítva. Mert miként a mozik a közönség nagy és új tömegét nevelték színházlátogatókká, épp úgy helytelen az a felfogás, hogy az élőszínpadon előadott mű után senki nem oly kíváncsi, miként hat ugyanaz a mű a néma vásznon. Ennek semmi sem oly csattanó cáfolata, mint éppen a Glória-filmgyár működése. Alig hogy a hazai operett színpadán megjelent egy-egy őszinte sikert aratott mű, már a Glória-filmgyár készen állott, hogy a színművet filmre vigye. S hogy ebben a speciális műfajban milyen eredményt tudott elérni, csak Luxemburg grófja, Leányvásár és Tatárjárásra kell gondolnunk.

Ebben a sikerben az első hely a Glória-filmgyár igazgatójáé, Forgács Antalé. Az ő neve régi, népszerű ismerőse a szakmának. Színművész volt s már tizenöt évvel ezelőtt az akkor még teljesen újszerű kinemaszkeccsével lepte meg a közönséget.

Kezdő vállalkozói sikerein felbuzdulva, egy elsőrendű darabot, a "Könnyelmű asszony" című drámát filmesítette meg, mellyel egyúttal megvetette alapját a ma már külföldön is jól ismert, kedvelt Glória-filmgyárnak. Ettől kezdve évről-évre megörvendeztette a filmpiacot két-három kiváló film-művel, mint a Jehova, Érdekházasság, Színésznő stb.

A tevékeny Forgács igazgató nem csupán mint kitűnő szervező erő és adminisztrátor szerzett elismert nevet magának, hanem mint rendező is nagy tudásának és sokoldalúságának adta tanújelét, aki azonkívül nejében is lelkes és ügyes munkatársra talált. Forgács Antalné szintén színészi pályán volt, és szerzett ott is elismerést.

A Glória-gyárnak eddigelé is sikerült Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Ukrajnában, Oroszországban, Csehországban és Lengyelországban elhelyezni filmalkotásait s így a budapesti Glória márka diadalt arat országunk szűkre szabott határain kívül is.

 

KISS SÁNDOR
FILMKERESKEDELMI VÁLLALATA

ülönös sajátsága a mozinak, hogy fejlődésének első szakában az egyébként mindig kiváló előrelátással rendelkező vállalkozói szellem távol tartotta magát tőle, és inkább csak egy-két idealista, rajongó, leginkább bohém színházi emberek, akik benne már akkor a szépet, a művészetet látták, vették oltalmukba. Ilyen idealista volt Kiss Sándor is, aki tíz évvel ezel tt még a miskolci, majd a nagyváradi színháznak volt titkára, később gazdasági főnöke.

Kiss Sándor a filmért elhagyta a színházat, Budapestre jött és itt a két Ganz fivérrel együtt, akik közül az egyik időközben bécsi filmkereskedő lett, megalapította a Központi filmkölcsönzőt. Később a Ganz testvérek megváltak a cégtől, Kiss Sándor azonban - de már a saját neve alatt - tovább vezette a vállalatot. Különösen francia és olasz képeket hozott a magyar piacra. Még a háború előtt, egyik olaszországi útján akadt rá "nagy szerelmére", Franceska Bertinire, kit szinte ő fedezett fel úgy a magyar, mint az osztrák közönség előtt. Az Odette című film egy új korszakot jelentett a filmművészet fejlődésében, éppúgy, mint a Za la morte.

Kiss Sándor mint filmgyáros is működött. Az ő nevéhez fűződik az első magyar színes film is, aminek titkát kezdetben csak a párizsi Pathé ismerte. Anyaszív volt a címe ennek a filmnek, amelynek második szenzációja az volt, hogy abban mutatkozott be először Góth Sándor mint moziszínész és filmrendező.

Kiss Sándor azonban nem az a vállalkozó, ki megelégszik egyetlen nagy sikerrel. Amíg mi még egyre az idei év szenzációját várjuk, ő már megszerezte a jövő szezon Madame Dubaryját, a leghatalmasabb alkotást, a Tänzerin Barberinát. Ha Kiss Sándorról nem tudtuk volna eddig is, hogy mindig nagyot, szépet, művészit kapunk tőle, a Tänzerin Barberina nem hagyna kétséget ez iránt. A jövő év ennek a csodafilmnek csillagzata alatt fog lezajlani.

 

ROBOZ ALADÁR

alán egy filmvállalat története sem oly érdekes, mint éppen a Korona-filmé. A vállalatot Neumann József, a magyar a filmszakma egyik előharcosa alapította meg akkor, amikor az első általa alapított vállalattól, a Projectographtól megvált. Neumann József igen szép célt tűzött ki. Nemcsak elsőrangú külföldi filmeket óhajtott behozni az országba, hanem magyar filmeket is akart készíteni. E programpontját meg is valósította és rendezőül szerződtette Korda Sándort, aki itt kezdte rendezői pályáját. Korda Sándor első filmje A tiszti kardbojt volt.

A Korona-filmvállalat kezdte Magyarországon az aktuális riport-filmek készítését is, de a vállalat második évében Neumann teljesen visszavonult a kinematográfiától és a vállalatot átadta a szakma egyik legügyesebb fiatal tagjának, Roboz Aladárnak. Roboz Aladár eleinte a Projectograph laboratóriumának volt a vezetője, később a cég kölcsönosztályának vezetését vette át és innen, mint a szakma összes ágaiban jártas szakember került a Korona igazgatói székébe. Roboz Aladár szorgalma és agilitása friss vért öntött a Korona-filmvállalat ereibe, nagyszerű újdonságokat hozott piacra, de az igazi fellendülés csak a múlt szezonban következett be, amikor a vállalat részvénytársasággá alakult át és egyik főrészvényese és igazgatója Egőd Andor lett, aki hosszabb időt töltött Amerikában és ott megismerkedett az amerikai üzleti zsenialitással.

A vállalat különben most visszatért az alapítása idején kitűzött célhoz is és elhatározta, hogy magyar filmeket is fog készíteni. A Korona-filmvállalat átalakult Korona-filmgyárrá és két olyan magyar sztárt szerződtetett filmjei főszerepéhez, akik már internacionális nevet szereztek maguknak. Az egyik Lenkeffy Ica, a másik pedig Várkonyi Mihály. A filmeket különben Márkus László rendezi, a szcenáriumokat Vajda László írja.

Rövidesen a legnagyobb magyar filmvállalatok közé fog emelkedni.

 

KRUPPKA ANDRÁS

agyváradon születtem és színész lettem. Kilenc éven át a vidéket jártam, aztán Pestre kerültem a Bonbonnier-kabaréhoz, ahol felvettem a Kovács Andor művésznevet és sikerrel játszottam a Hunyadi és Vitéz László pantomimben és kétszázötvenszer egymásután Luxemburg grófjának Brisard festő szerepét. Ez időben lett Pesten divatos a moziszkeccs. Megváltam a Király-színháztól és Martos-Bródi a "Feleségem hű asszony" című szkeccsében léptem fel az akkori Apolló-moziban. Egymás után játszottam ott Martos-Bródi "A gyilkos", Faragó Jenő "Weisz Pista a huszár" és Molnár Ferenc "Gazdag ember kabátja" című szkeccsében.

A Molnár-darab keltette fel bennem, a szegény színészben, a gazdagságra vágyó gyárost és saját vállalkozásomban Karinthy Frigyesnek "Robinson Krausz" című szkeccsét hoztam színpadra, illetőleg vászonra a Liszt Ferenc-mozgóban s ezzel a darabbal bejártam a vidék nagyobb városait is.

A mozgófényképeken való gyakori szereplésem közben nemcsak a filmrendezést, hanem a mozgófényképészet ipari részét is elsajátítottam és ez érlelte meg bennem azt az elhatározást, hogy leteszem a színpadi nevet és megalakítom a _ Kruppka-gyárat.

Két fivéremmel, Kovács Gusztávval és Kruppka Józseffel társulva, 1915. február 15-én kezdte meg a Kruppka-laboratórium működését.

Vállalkozásom hézagpótló volt, mert a hazai filmszakmában akkor még alig akadt laboratórium. Első önálló munkám pár politikai, harctéri és társadalmi vonatkozású humoros trükk-kép volt, melyek a gyár akkori technikai berendezésének fejletlensége dacára, szimpátikus fogadtatásra találtak még a külföldön is.

1916-ban megvettem fivéreim tulajdonjogát s azóta egyedül vezetem a laboratóriumot.

Működésemhez számos technikai újítás kapcsolódik. Többek között a filmmegmunkáláshoz használt kereteket úgy alakítottam át, hogy bár méretük megmaradt, azonban még egyszer olyan hosszú filmet lehet most rájuk rakni, mint a régiekre.

1918-ban a szövegföliratoknak gyors és gazdaságos elkészítésére a használtaknál praktikusabban, a villanyerővel működő fölvevőgépet szerkesztettem. Ugyancsak 1918-ban vezettem be egy olyan eljárást, mely a fölvevőgép kapujában használatos különféle alakzatú betéteket nélkülözhetővé teszi.

Szabadalmi eljárás alatt van jelenleg egy gépkonstrukcióm, mely gyorsaság és tökéletesség szempontjából az eddigi gyakorlattól elütő módon végzi a filmelőhívást, rögzítést, mosást, festést és a szárítást, továbbá egy colorirozó készülék, mellyel egyszerre 10 példány pozitívot lehet a legapróbb részletekben és finom színárnyalatokkal kidolgozni.

Gyáramban számos szakember nőtt fel mellettem, többek között: Kató-Kiszli István, Nagy Zoltán rajzolóművészek, öcsém Kovács Gusztáv, a Corvin-filmgyár jelenlegi operatőrje. Laboratóriumomban tanult és szabadult föl Juhász Béla operatőr és Klein Arthur laboráns, aki Droppán Berta laboránsnővel és két tanulóval jelenleg is nálam dolgoznak.

Bevezettem a szakmába még Szegedy Lajos műasztalost is, aki utasításaim alapján készített keretek, kádak stb. előállítását a tökélyre vitte; ő ma az egyetlen magyar fényképészeti műasztalos.

Eddig két önálló képet készített laboratóriumom, az egyfelvonásos "Éhenkórászok" és a kétfelvonásos "Pisze kisasszony" bohózatokat. Rajtuk kívül több trükk-kép vár a befejezésre.

A filmgyárak közül állandóan dolgozom az Astra, Corvin, Hungária, Kinema, Lux és a Starnak. Ezeknek többnyire föliratokat és másolatokat csinálok. Munkáltatóim továbbá az Atlantic, Colussi, Edison, Engel H., Royal, Modern film, Oberländer, K., Pathé Fréres és a Poló filmkölcsönző vállalatok.

A szakmában eltöltött félévtizedes munkálkodásom eredményei, ha nem is nagy dolgok, de a maguk helyén értékesek. Újításaim az egész szakmára kihatók, s talán nem kell szégyenkeznem azon, hogy minden idegen támogatás nélkül, pusztán a saját erőm és tapasztalataim segítségével lettem a szegény színészből gyáros.

 

DR. LÁZÁR LAJOS

magyar kinematográfiában kezdetben volt néhány vállalat, amely rövid fennállása után csendesen jobblétre szenderült. Az első pillanatban ilyennek nézte a szakközönség a Lux-filmgyárat is, amely 1916-ban alakult viszonylag kis alaptőkével, 200 000 koronával. Azonban a Lux-filmgyár mindjárt első bemutatkozása alkalmával bebizonyította, hogy itt valóban komoly és céltudatos vállalatról van szó.

A Lux-filmgyár két év alatt 16 elsőrangú filmdrámát hozott piacra, köztük volt a Tűzpróba, Drasche Lázár Alfréd híres regénye, a Taifun, Lengyel Menyhért világhírű drámája, a Drótostót és a Bob herceg, a legjobb operettek és még sok más művészi nívójú attrakció.

A Lux-filmgyár működése és márkája valósággal összeforrott igazgatójának, Lázár Lajos dr.-nak a nevével és személyével. Lázár dr. jogász, hírlapíró, festőművész és ezeken kívül rutinozott és elsőrangú szemű filmrendező. Eleinte Lázár dr. csak a gyár anyagi ügyeivel törődött, de közben tanulmányokat folytatott és az első három film után átvette a gyár művészi vezetését. Első magyar rendezése a Taifun volt, amelynek előkészületeinél súlyos gondokat okozott Lázárnak, hogy Tokeramo nehéz szerepét ki játssza el, míg végre Rajnaira esett a választás.

A gyár természetesen maga kölcsönzi a filmjeit és a kölcsönosztály vezetője a vállalt megalakulása óta Heller Gyula, aki a szakmának egyik legrégibb és legszakavatottabb tagja. Az ő tervei szerint kerülnek forgalomba a gyár filmjei, amelyek közül idén komoly sikert arattak: Párizs királya, Az ördög hegedűse, az Arany borjú, Isten fia - ördög fia stb.

A gyár most a jövő szezont készíti elő, mégpedig három igen nagy attrakcióval, a Gül Babával és még két török tárgyú filmmel, amelyeket Konstantinápolyban fognak elkészíteni. Lázár Lajos dr. maga vezeti a filmek előkészületeit és ez már maga is garancia lesz a tökéletes munkához.

MAGYAR KINEMA FILMKERESKEDELMI RT.

ülönös, de úgy van, hogy a Magyar Kinema Filmkereskedelmi Részvénytársaság később született meg, mint maga A 25 éves Mozi, amely most mégis a Magyar Kinema történetét óhajtja megörökíteni. Ez a furcsa helyzet azonban csak látszólagos, mert a Magyar Kinemának csak a neve új, de a vállalat már néhány esztendős.

E könyv más helyén emlékezünk meg arról, hogy a Kinema-filmgyár és kereskedelmi r.t.-ot Colussi Béla alapítota, amit azután a Hungária Bank égisze alatt Kormos Zsigmond fejlesztett tovább. Ezt a vállalatot ez év május havában egy nagyobb konzorcium vette át, mely a régi Kinemából csak az ő közismert jó üzleti elveit tartotta meg, de úgy a nevét, valamint a társaság vezetőjét újjal cserélte le. A Kinemából Magyar Kinema Filmkereskedelmi Rt. lett, melynek igazgatói székébe dr. Lányi Victor, A 25 éves Mozi szerkesztőbizottságának vezetője ült.

Dr. Lányi Victor ügyvédnek készült, az egyetem elvégzése után hírlapíró lett. Közben irodalmi munkásságot fejtett ki, több színművét vidéki színházak adták elő. Mint színműíró ismerkedett meg a színházzal és ezzel kapcsolatban került a mozihoz, melynek ágában az irodalmi résznél, úgy látszik, többre becsülte a kereskedelmi szakot, mert iparigazolványt váltott és filmkereskedő lett. Az ő éles látóköre, képzettsége is külföldi, különösen az olasz filmgyárakkal létesült összeköttetése a biztosítéka annak, hogy a mozi második negyedszázadában méltó helyet foglal el a kinematográfiában a Magyar Kinema.

A részvénytársaság filmkölcsönző osztályának vezetője Ernyei Árpád, aki már a régi Kinemánál is vezetőszerepet töltött be s aki a szakmának ismert, kedvelt tagja.


GÖNCZI JÓZSEF

z alakuló filmkölcsönzőknek és filmgyáraknak sok, nehéz fejtörést okoz már a vállalat nevének kigondolása is. Mindegyik szeretne valami különöset, valami újszerűt, egy "ilyen még nem volt"-ot belevinni az elnevezésbe, amely alkalmas arra, hogy azt a nagyközönség könnyen emlékezetébe véshesse s emellett a vállalat célját is szabatosan körülírja. Ez a kettős törekvés aztán rendesen oda vezet, hogy az elnevezés egyik célnak sem felel meg.

A Modern Filmkereskedelmi Részvénytársaság ebben a tekintetben igazán ritka és követésre méltó példa. Neve nemcsak jóhangzású, hanem valóban fedi is a vállalat célját, hogy mindenkor modern, újszerűt produkáljon.

Ki ne emlékeznék a mozinak arra a valóságos forradalmára, amikor a Szabadalmakat és Találmányokat Értékesítő Részvénytársaság, melyből a Modern Filmkereskedelmi Vállalat alakult, hirtelen, világszenzációt keltve csapott le Edison nevével, megszerezvén Magyarországra Edison Kinetophonjának, a szinte tökéletes beszélőfilmnek az előadási jogát.

Ebben a sikerben oroszlánrésze volt Gönczi Józsefnek, a Modern Filmkereskedelmi Részvénytársaság igazgatójának. Gönczi kezdetben szabadalmak és találmányok értékesítésével foglalkozott és ebben a minőségében terelődött figyelme Edison nagytehetségű találmányára, amelyet a monarchiában, sőt egész Európában ő mutatott be elsőnek. Az ő kiváló üzleti érzéke azonban még Edison mellett sem nyugodott meg, rajta is túl akart tenni, ami sikerült is neki, mert Edisonnak angolul beszélő filmjeit ő magyarrá tette és az ő vezetése alatt történtek meg azok a szenzációs felvételek, amelyeken Edisonnak erre a célra hozzánk küldött operatőrje Medgyaszay Vilmát, Szoyer Ilonkát, Komlóssy Emmát, a magyar beszélőszín


pad e kiválóságait örökítette meg. A világháború és különösen a tengeralattjáró harc azonban megakadályozta, hogy ezek a beszélő magyar filmek hazakerülhessenek. Reméljük nemsokára viszontlátjuk őket.



HOROWITZ RICHÁRD

űvészfilm-kölcsönző vállalat... A cím egyúttal a programot is adja; elsőrangú, valóban művészi filmekkel kedveskedik ugyanis a cég a mozi-szakmának, amely ezért kellően méltányolni is tudja a Művészfilm-vállalat üzleti törekvéseit. A vállalat eddig sohase fektetett súlyt képanyagának kvantumára, hanem mindig a filmek színvonalát tartotta szem előtt.

Ez a magyarázata annak, hogy a "Művészfilmek"-ből aránylag kevés jelent meg a piacon, de ami a közönség elé került, az mindig a legjobb volt. Régen például ő hozta forgalomba a híres "Pompei utolsó napjai" című filmet, amely az olasz Ambrosio-gyárból került ki és annak idején a nagy szenzáció erejével hatott. Ma is csupa előkelő mozi tűzi műsorára a vállalat nagyszerű képeit, amelyek azután igazolását adják a név népszerűségének is...

A vállalat kiváló vezetője Horowitz Richárd, aki hét év óta él a szakmában. A szakmát tulajdonképpen Franciaországban és Angliában tanulmányozta, ahol évekig tartózkodott. Pompás gyakorlati ismereteit Bécsben szerezte az ottani központi intézetben. (A pesti cég ugyanis a bécsi Központ egy telepe, és filmérdekeltsége van ezenkívül Prágában is.) A háborúba önként ment bátyjával, dr. Horowitz Ernővel, aki a bécsi Központ vezetője, Horowitz Richárd a háborúban néhány kitüntetéssel mint főhadnagy tért vissza.

Horowitz Richárd nagyszerű szaktudását és hivataláért való lelkesedését akarta honorálni az Országos Mozgóképipari Egyesület, amikor őt a fontos titkársággal bízta meg egyhangúlag. Meg vagyunk győződve róla, hogy szorgalmát, tudását még bőségesen fogja kamatoztatni a szakma javára.



 

ERDŐS VILMOS - SCHWARZENBERG BERNÁT

osszú ideig a kinematográfia legnépszerűbb márkája a Pathé-cég védjegye, a gall kakas volt. De a kakas nem sokáig örvendhetett egyeduralmának, nemsokára megjelent a mozik vásznán a jegesmedve, a Nordisk Films Co. világhírű védjegye és rövid időn belül elérte népszerűségben a gall kakast, úgy, hogy a világháború éveiben a német, magyar és nagynéha becsempészett olasz, francia filmeken kívül idegen filmet nagy tömegben csak a Nordisk Films Co. juttatott el semleges helyzeténél fogva Budapestre és Magyarországra.

A Nordisk Films Co. kétségtelenül az a filmvállalat, amely a legnagyobb népszerűségnek örvendett mindenkor a mozi laikus közönségénél is, nemcsak a szakembereknél és ezt a népszerűséget meg is érdemelte. A koppenhágai Nordisk-filmgyárat Ole Olsen alapította, aki még ma is vezérigazgatója a gyárnak. A részvénytársaság eleinte csak filmek gyártásával és eladásával foglalkozott, de még a háború előtt rátért arra, hogy maga nyit fióktelepeket az egyes nagyobb európai városokban és így saját maga látja el a mozikat műsorokkal. Már egész Németországot behálózta szervezeteivel a Nordisk, amikor Magyarországon még mindig másodkézből, a Projectograph Rt. útján kaptuk a Nordisk-filmeket. Csak a háború második évében vette észre a Nordisk Magyarországot is és ekkor állított fel Budapesten is fiókot.

A fiók élére Budapesten Erdős Vilmos került. Szakavatott, széles látókörű ember, aki egy évtized óta működik a magyar filmszakmában és megszerezte az összes ismereteket, amelyek predesztinálták őt egy olyan nagy vállalat vezetésére, amilyen a Nordisk-fiók. Először a Budapesti Filmkölcsönzőnél kezdett dolgozni, majd csakhamar a párizsi Eclair-cég budapesti telepének, amely akkor még csak eladással foglalkozott, lett a kereskedelmi vezetője, az Eclair-fióknak filmköl csönzővé való átalakulásakor a cég igazgatja lett és innen került a Projectograph-hoz, mint kölcsönosztályvezető, ahonnan a Nordisk igazgatói székébe ült át. Az ő hozzáértése tette azt, hogy a Nordisk-fiók kedvelt vállalat lett.

Erdős Vilmos nemcsak a Nordisk élén, de a magyar filmszakmában is vezérszerepet visz, az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesületnek alelnöke.

Hűséges segítőtársa volt Erdősnek a nagy munka elvégzésében Schwarzenberg Bernát, aki a Nordisk főpénztárnoka, de ezenkívül a magyar filmszakma nesztora. Máshelyütt emlékszünk meg részletesen a Schwarzenberg és Társa cégről, amelynek alapítója éppen ő volt. A magyar filmszakma legrégibb, legöregebb tagja ő, aki ott volt a magyar kinematográfia bölcsőjénél és azóta is odaadó szeretettel kíséri a szakma fejlődését.

A Nordisk történetéről nehéz dolog újat mondani a nagyközönségnek. A Nordisk nevével szoros kapcsolatban van a mozik legnépszerűbb hősének, Psylandernek a neve. Psylander viszont igazi népszerűségét azóta élte meg, amióta a Nordisk-telep fennáll. Az utolsó években jöttek ki Psylander legpompásabb, legértékesebb filmjei, amelyek közül a legnagyobb sikert, Psylander egész életének legnagyobb sikerét, Az élet komédiása című művészi színvonalú, minden tekintetben tökéletes film aratta. Psylander halála óta sem áll azonban a Nordisk nagynevű színész nélkül. Psylander zsánerének utóda támadt és az utód még jobb, mint elődje. Gunnar Tolnaess ez az utód, akinek minden egyes filmjét rajongással várja a közönség és akinek hírnevét A maharadzsa gyöngye című film alapozta meg.

Nehéz volna a Nordisk összes művészeinek nevét felsorolni, hiszen Else Fröhlich, Betty Nansen, Clara Vieth, Carlo Vieth, Aage Hertel, a kilencujjú ember hírneves főszereplője, Alf Blütecher, ezek mind a Nordisk gárdájához tartoznak. A Nordisk budapesti fiókja hozta ezenkívül Rita Sacchetto filmjeit, Dorrit Weixler bűbájos vígjátékát, ő ismertette meg a közönség Erica Glaessnerrel és sok más neves művésszel.

De nemcsak a névsorral hódított közönséget a Nordisk, hanem néhány páratlanul tökéletes attrakcióval is. Ilyen volt például a Circus Wolfsohn, amely a legmesteribb filmrendezőnek, Alfréd Lindnek legújabb és legremekebb alkotása volt, továbbá a Béke és az Utazás a Marsba című rendkívül finom és művészi filmdrámák.

A Nordisk az idei szezonban is hű maradt eddigi elveihez, ismét egy nagy, sujetjében, megjátszásában, kiállításában és szereposztásában egyaránt kimagasló filmmel, a Veritas vincit című kortörténeti festménnyel tette emlékezetessé idei szezonját.

A Nordisk-fiók Budapesten a világháború éveiben valóságos missziót teljesített, mert hiszen dán és olasz filmjeivel változatossá tette a német filmekbe belefáradt közönség számára a mozikat és kétségtelen, hogy a normális idők visszatértével tovább fogja folytatni e misszióját, amelynek fő célja éppen az, hogy művészi filmjeivel ízlést, műértést neveljen bele a moziközönségbe.


MÁRKUS LÁSZLÓ - ifj.UHER ÖDÖN

ét művészember fittyet hányva az anyagias világnak, nem törődve a gazdasági helyzet nehézségeivel, a súlyos viszonyokkal, tiszta idealizmustól fűtve, új filmgyárat alapított. A két művészember Márkus László és ifj. Uher Ödön, a filmgyár pedig az Omega-filmgyár. Márkus László a magyar művészi életnek egyik sokoldalú tehetsége. Író, hírlapíró, scenikus, rendező és dramaturg. Márkus László orvosnak készült, majd a jogi fakultásra tért át és ennek elvégzése után hírlapíró lett. Mikor Beöthy László átvette a Magyar Színházat, hazahívta Párizsból Márkus Lászlót és a Magyar és Király színházak sceniai vezetőjévé szerződtette. Nagy műveltsége, széles látóköre és pompás kompozíciói egyenesen ráutalták őt a filmre, ahol szabad tere van a munkásságnak. A magyar filmnek nagy nyeresége volt az, amikor 1919-ben a Phönix-filmgyár scenikusa lett, ahonnan a Corvin-gyárhoz szegődött. A Faun, az Aranyember, Ave Caesar, Twist Oliver, Tékozló fiú, Yamata és sok más film dicséri Márkus László hozzáértését és tudását.

Méltó társa lesz a munkában ifj. Uher Ödön is, aki hosszú éveken keresztül az Uher-filmgyárnak szerezte a sikereket, de most megvált eddigi sikereinek színhelyétől és társult Márkus Lászlóval. Ifj. Uher Ödön 1912 óta foglalkozik a filmgyártással, amikor még nem voltak segéderők; dramaturg, rendező, operatőr, laboráns és filmragasztó egyszemélyben maga Uher Ödön volt. Első filmje a Nővérek című négyfelvonásos dráma volt, amelyre a nagyközönség ma már nem emlékszik. Uher első népszerűséget elért filmje, az első Fedák-film, a Márta volt, de igazi sikert csak a második Fedák-film, a Rablélek aratott. Utolsó filmje, amelyet az Uher-filmgyár kötelékében rendezett, az Éj és virradat. Most Uher Ödön is önállósította magát és Márkus Lászlóval társult az új filmgyár megalakítására.

Ennek a két nagyszerű embernek a munkái bizonyára a legnagyszerűbbek lesznek.


GERŐ GYULA

gy régi vállalat, amelynek üzleti vezetését ma azonban már a modern szellem irányítja.

A régi Pátria-filmekből nem maradt egy sem, sok százszor pergették le már pesti és vidéki mozik, amelyek sikerei népszerűséget hoztak. Ez a népszerűség ma fokozottabb mértékben jelentkezik, mert a filmeket Faragó Tivadartól egy kiváló vállalkozó szellemű ember, Gerő Gyula vette át, aki tulajdonképpen újságírónak készült, az írás mesterségét azonban csak a háborúig folytatta. A világháború véres küzdelméből mint rokkant tért haza, lemondott írói ambícióiról és inkább a kereskedői pályán akarta megvalósítani nagyratörő terveit. Ezek a tervek most vannak kialakulóban, aminek sikerét előre is biztosítja az, hogy a lelkes munkatársa fiatal felesége, aki sok tudással és üzleti elmésséggel teljesíti hivatását.

A Pátria-vállalat ma már az előkelő cégek sorába tartozik. Az új cím alatt eleinte csak néhány filmet hozott forgalomba, de mindegyik a művészi és technikai tökéletesség mintaképe. Az első Pátria-kép a megkapó regényességű olasz dráma: Álomvarázs, mely az Omniában jelent meg. Utána a Mozgókép-Otthon hozta ki A pásztor madonnája címen Bruno Decarli csodás miszteriumát, amely az Asszony fenséges tragikumát adja. Harmadik megjelenés egy világhírű kép volt, Ravengar című amerikai attrakció, mely a Mozgókép-Otthonban négy hétig biztosította a telt házakat. Utána a Royal Apolló hozta ki a világhírű olasz Cines márkájú és megkapóan szép biblikus témájú Redencionét. Mindegyiket páratlanul nagy sikerrel mutatták be.

A vállalat a jövő idényben is megtartja jól bevált üzleti elvét: kevés filmet hoz, körülbelül nyolc-tíz darabot, de mindegyik grandiózus és mesterien művészi.

A Pátria-filmvállalat képanyaga és üzleti vezetése feleslegessé tesz minden különös reklámot: a filmeket a művészi nívó és a vezetést a kereskedői alaposság jellemzi...

 

FARKAS MANÓ

Polo filmforgatási vállalat bécsi cég. Bécsben a vállalat éveken keresztül nem foglalkozott filmkölcsönzéssel, csak eladással. A legjobb és legkiválóbb amerikai gyárakat, a Selig, Lubin, Kalem, AB stb. gyárakat képviselte és azok termékeit adta el Ausztria és Magyarország területén. Mikor a világháború megindult, még igen nagymennyiségű amerikai áruja volt Bécsben. Abban a reményben, hogy a világháború nem fog hosszú ideig tartani, a háború első évében áttért a kölcsönzésre és 1915-ben fiókot nyitott Budapesten is. A monarchia azonban teljesen el volt zárva a külföldtől, különösen Amerikától.

A budapesti fiók tehát a legnagyobb nehézségekkel vette át a bécsi telep munkáját. E nehézségek áthidalásában igen nagy érdeme van Farkas Manónak, a budapesti fiók igazgatójának, aki egyike a legrégibb és legtapasztaltabb szakembereknek. Farkas Manó tíz éve munkása a magyar filmkereskedelemnek és legelőször az első európai színvonalú magyar filmvállalat, az azóta megszűnt Budapesti Filmkölcsönző vezetője volt, azután a Monopol-filmvállalat vezetését vette át és 1915 februárjában megalapította a Polot. Kitűnő szakismerete olyan nívóra emelte a fiókot, hogy 1918-ban önálló magyar céggé alakította át a bécsi főnökség.

A Polo hozta ki és ismertette meg a magyar moziközönséggel Pola Negrit, Maria Widalt, az utóbbi évek Asta Nielsen filmjeit, Friedrich Zelniket és sok más művészt és művésznőt, akik ma már népszerűek. A vállalat két legnagyobb sikerét a Dr. Imhoff és De profundis című irodalmi filmekkel aratta.

Idén, hogy a háború befejeződött és az amerikaiakkal az összeköttetés feltétele lehetővé vált, Loebenstein Lipót, a Polo bécsi vezérigazgatója, kiutazott Londonba és útjának eredménye már meg is van. A Polo már számos elsőrangú attrakciót kapott, melyekről elég annyit megemlítenünk, hogy az első szállítmány számlaértéke 12 millió koronát tett ki. 

 

PRESSBURGER ARNOLD

világháború kitörése előtti fülledt, izgalmas hetek levegőjében a magyar moziszakmának nagy eseménye volt. A budapesti piac egy új céggel szaporodott, amely minden tekintetben a legnagyobb reményekre jogosította fel a magyar szakembereket. A cég a bécsi Philipp és Pressburger budapesti fiókja volt. Két magyar ember, Philipp Zsigmond és Pressburger Arnold, hosszú idő előtt elszármaztak Bécsbe, ott a filmkereskedelemmel kezdtek foglalkozni és 1914. évben már olyan naggyá növelték a vállalatot, hogy budapesti fiókot alapíthattak. Akik ismerték e két szakember agilitását, azok biztosra vették, hogy a budapesti fiók valóban nagyszerű attrakciókkal fogja gazdagítani a magyarországi mozik műsorát, akik pedig nem ismerték, azoknak mindent elárultak azok az előzetes jelentések, amelyeket a cég első évi produkciójáról a szaklapok hasábjain közzétett.

A vállalat első filmje a Moulin Rouge című artista-dráma volt. Megjelenése augusztus 18-ra volt kitűzve, és e megjelenés közlése arra a napra esett, amikor a világháború kitört. A film természetesen augusztusban nem jelent meg. Hiszen akkor még senki sem tudta, hogy mi lesz, mi fog történni. Háromszor is ki volt tűzve e film megjelenési napja, végre szeptember végén a közönség elé került és igen nagy sikert aratott. E filmmel kezdődött a Philipp és Pressburger-cég magas ívelésű, ragyogónak mondható pályája.

Az első évben már egymásután hozta a legértékesebb külföldi attrakciókat. Főprodukciója a berlini Union és Messter-gyárak termékeiből állott. A Philipp és Pressburger-cég már az első évben hat Henny Porten-filmet hozott és ez a kiváló művésznő igazi népszerűségét éppen a Philipp és Pressburger-cég nagyszerű propagandájának köszönheti. Mellette Erna Morenát és Mia Mayt kell csak felemlítenünk, akinek nevét a Philipp és Pressburger tette leginkább ismertté.

A vállalat szolíd elveivel és reális üzletvezetésével lett mindjárt működésének első évében ismertté. A budapesti fiókot Kovács Emil vezette az első perctől fogva és benne a Philipp és Pressburger igen értékes munkaerőt nyert. Kovács Emil ez állása előtt a Léon Gaumont-cég budapesti fiókjának volt a vezetője és európéer modorával, abszolút finomságával nyerte meg a szakma minden egyes tagjának szeretetét és becsülését. Nehéz Kovács Emil életéből adatokat hozni. A szorgalom és munka valóságos megtestesülése ő, akinek az elmúlt években egyéb gondja nem volt, mint hogy a Philipp és Pressburger céget naggyá és tekintélyessé fejlessze. E munkáját oly tökéletesen végezte, hogy a vállalat ma egyike a budapesti piac leghatalmasabb cégeinek, viszont ő a maga részére munkája közben megszerezte a szakma becsülését annyira, hogy legutóbb az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület elnökévé választották.

Az alapítás évében a Philipp és Pressburger-cégnek és igazgatójának egyéb célja nem volt, mint hogy teret szorítson magának a budapesti piacon. A következő évben azután már olyan szenzációkkal szolgált a szakmának, amelyek egy csapásra a legelső vállalatok közé emelték.

A mozik hívő közönségében nem hisszük, hogy akadna olyan valaki, akinek ne maradtak volna meg emlékezetében azok a filmek, amelyekkel a Philipp és Pressburger-cég annak idején legnagyszerűbb sikereit aratta. Legelső kimagasló sikere a cégnek Conan Doyle A sátán kutyája című filmjével volt, amely heteken keresztül tartotta lázban Budapest és az ország moziközönségét. A sátán kutyáján kívül még nagyon sok elsőrangú és értékes detektívfilmet hozott piacra a cég, azonban magának a cégnek is azok a sikerei a legkedvesebbek, amelyeket irodalmi remekművekkel ért el. Ilyen volt például az Alagút, Bernhard Kellermann világhírű regénye, A rókaút, Sudermann remekműve, Salambo, Gustav Flaubert klasszikus munkája és sok más irodalmi alkotás.

Aki nevezetes, aki értékes munkása, színésze és színésznője az internacionális kinematográfiának, az mind helyet talált a Philipp és Pressburger szárnyai alatt. Paul Wegener nagyszerű filmjei, a Gólem kivételével, szintén a Philipp és Pressburger attrakciói közé tartoznak, aminthogy a cég hozta elsőnek a sorozatos filmek legnagyszerűbbjét, a Homunculust, megismertetve a magyar moziközönséggel Olaf Fönsst.

A háború befejezte után a Philipp és Pressburger bécsi háza nagy átalakuláson ment keresztül. Fuzionált a legjobb hírnevű bécsi gyárral, a Sascha-filmgyárral. A gyár alaptőkéjét rendkívül magas összegben határozták meg és ezzel kapcsolatban a budapesti céget is megváltoztatták. A budapesti Philipp és Pressburger-cégből önálló magyar részvénytársaságot csináltak Rádius magyar filmgyár és filmforgalmi részvénytársaság néven, két millió korona alaptőkével, laboratóriumot rendeztek be Budapesten és ma a Rádius-filmgyár nemcsak külföldi produkciók szempontjából első a piacon, hanem komoly aspiráns is arra, hogy a magyar filmgyárak sorában kapjon megfelelő helyet.

Az idei szezonban egyéb szokásos és fentebb ismertetett produkcióin kívül, amilyenek a Henny Porten és Ossi Oswalda-filmek, nagy olasz drámákat is hozott a cég. Így például a Karnevált Lidia Borellivel, a Piovrát Francesca Bertinivel és egyebeket.

A Rádius-filmgyár további intézkedésének nevezetes etappeja, hogy kibérelte a Télikertet, ahol a világvárosok, különösen Párizs mozgóképpalotáihoz hasonlóan hatalmas etablissementet kíván megteremteni.

A Rádius-filmgyár történetéről megemlékezve, nem szabad elfeledkeznünk a vele szoros kapcsolatban lévő Sacha-filmgyárról, mert ennek fejlődése, emelkedése vissza fog hatni a Rádius jövőjére is. A Sascha-filmgyárnak nagyszerű lombosodása viszont a magyar filmgyártásra is igen jelentős kihatással lesz. A gyár ugyanis a legutóbbi hetekben a magyar filmgyártásnak három erősségét hódította el tőlünk. Az egyik Siklósi Iván, aki a Phönix-filmgyár dramaturgja volt, a másik Kertész Mihály, az ismert magyar filmrendező és Korda Sándor, aki legutóbb a Yamata és az Ave Caesar rendezésével írta be nevét a magyar kinematográfia történetébe. Mindhárman Bécsbe szerződtek a Sascha-filmgyárhoz, amely rajtuk kívül még a legjobb magyar filmoperatőröket is magához vette. Remélnünk kell a magyar filmgyártás érdekében, hogy ezek a pillanatnyilag elvesztett szakemberek majd a Rádius-filmgyár révén nemsokára visszakerülnek hozzánk.

A Rádius fejlődése tehát nemcsak egyszerű ipari, de művészeti érdek is számunkra.

VISSZA