Múlt és Jövő

ISMERTETŐ



Múlt és Jövő

Az új Múlt és Jövő folyóirat (ahogyan gyakran rövidítik: MéJ, s tudományos közleményekben hozzáteszik: ÚF, azaz: új folyam) 1988 decemberében jelentette meg első számát, egy antológiát. 1989-ben két folyóiratszámunk látott napvilágot, majd 1990-től rendszeresen, évente négyszer jelentkezünk.

Esszé, történelmi, szociológiai és judaisztikai tanulmány, szépirodalom, képzőmuvészet, riport, interjú: ezek a fő mufajaink. Fotó- és illusztrációs anyagaink kisebb része kerül csak föl az internetre, de tervezzük egy illusztrációs archívum létrehozását, amellyel szeretnénk mindazok segítségére lenni, akik hasonló témákkal foglalkoznak, mint mi. Külföldi előfizetőink tábora nő, ezért számaink végén angol nyelvu contentst és summaryt is közlünk; ez feltétele annak is, hogy a külföldi egyetemi könyvtárak megrendeljék lapunkat. Számainkat többnyire tematikus elvek szerint szerkesztjük.

Az utóbbi évek egy-egy ország (izraeli, lengyel, francia, német) zsidóságára koncentráló kiadványainak egyik funkciója, hogy az ottani zsidó szellemi fórumokkal és személyiségekkel felvegyük a kapcsolatot. Az 1998-as és '99-es évet mind folyóiratunk témáiban, mind könyvkiadásunkban az 1848-as magyar szabadságharc és forradalom 150. évfordulója, valamint Izrael Állam születésének 50. évfordulója határozta meg.

Figyelő rovatunk a magyar nyelven megjelent, zsidó témájú könyvek, cikkek annotált bibliográfiája - ezért a magyar judaisztikával foglalkozók számára megkerülhetetlen a Múlt és Jövő folyóirat ismerete. Kellemes böngészést, kellemes olvasást kívánunk


A Múlt és Jövő múltja és jövője

A Múlt és Jövő folyóirat, majd könyvkiadó az egyik legrégibb, és legtovább fennálló magyar lap- és könyvkiadó. 1911-ben alapította Patai József, és 1944 márciusáig, a német megszállásig folyamatosan működött. Az akkor közel egy milliós magyar zsidóság kulturális és művészeti orgánuma volt. 1988-ban, a magyarországi rendszerváltozás történelmi eseményét kihasználva újította fel Kőbányai János. A folyóirat 1994 óta egészült ki könyvkiadóval, amelynek műszámai évről évre dinamikusan nőnek. A folyóirat és a könyvkiadás közös szerző és szerkesztői gárda, s részben közös olvasóközönség révén kölcsönösen kiegészítik egymást. Olvasóink és a legkülönbözőbb nyelveken magyar emlékekből táplálkozó, vagy magyar témákkal foglalkozó szerzőink - diaszpóra a diaszpórában - a világ legkülönbözőbb pontjain élnek, Magyarországon kívül: legtöbben Izraelben, Nyugat-Európában és az USA-ban.

A Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó programja szorosan kapcsolódik a magyar zsidóság rendszerváltozás utáni talpra állásának szociológiailag is megragadható igényeihez. Kiadja az új, a koruk változásaira reagáló új zsidó irodalmat, a magyar zsidó történelem kutatásainak eredményeit, valamint az elmúlt száz év zsidó szellemi termésének az újrafelfedezése során összegyűjtött és aktualizált szellemi kincseket becsatolja az egyetemes magyar (s ezen keresztül) a világ szellemi vérkeringésébe. Ez annál is inkább fontos, mert valaha a judaizmus egyik legjelentősebb központja Magyarország volt, s olyan szerzők, mint, Vámbéri Ármin, Goldziher Ignác, Bacher Vilmos, Blau Lajos, Heller Bernát, Scheiber Sándor, Hahn István és még sokan mások, az egész világon ismertek. S az ő emlékük, szellemi pozícióik ébrentartása, örökségük gondozása és továbbépítése mind itthon és mind a világban gazda nélkül maradt. Erről a szellemvidékről indultak olyan nemzetközileg is ismert jelentős szerzők, mint Molnár Ferenc, Arthur Koestler, Efraim Kishon, Georges Mikes, vagy számos világhírű hoolywoodi filmforgatókönyv író, vagy rendező. A holocaust nemcsak a magyar zsidóság történelmét pusztította el, de megannyi ragyogó karriert tört derékba a koncentrációs táborokban. Az ő munkájukat és szellemüket folytatjuk, azzal is, hogy nevüket és művüket szeretnénk megismertetni az egész világgal. Ilyen Pap Károly a prózaíró, s Ámos Imre a festő: ők az egyszerre zsidó és modern ősök, akikre szellemi azonosságunkat visszavezetjük.

A kiadó a világ friss judaisztikai műveiből, a legkülönfélébb nyelveken született zsidó irodalmat magyar fordításokban adja közre. A szorosan vett zsidó tárgyú témákon túl érdeklődik a tolerancia, a multikulturalizmus és a nonfiction irodalom iránt is. A negyedéves lap tematikus számai is egy-egy könyv-antológia igényével lépnek fel. Az utóbbi évek egy-egy ország zsidóságára koncentráló számainak egyik funkciója, hogy az ottani zsidó szellemi fórumokkal és személyiségekkel kapcsolatot teremtsünk. Ennek egyik legjobban sikerült momentuma az izraeli, a lengyel, a francia, a német zsidó, vagy zsidó érdeklődésű értelmiséggel és műhelyeikkel való kapcsolatfelvétel. Az 1998-as és 99-es évet - mind a folyóiratunk témáiban, s mind a könyvkiadásunkban - az 1848-as magyar szabadságharc és forradalom 150-es évfordulója, valamint Izrael állama születésének 50-es évfordulója határozta meg. A 150-es évforduló egyúttal a magyarországi zsidók magyar zsidókká válásának a mozzanata is. Ez az egész magyar történelem egyik meghatározó eseménye, mert a felszabadított-felszabadult zsidó energiák lökték Magyarországot a modernitás sínjére. Ez a tény legalább olyan meghatározó, mint a sínpár végállomása: a magyar holocaust.

Az új évezred első éveit szeretnénk kellő méltósággal kezdeni, s egyúttal minél több külföldi partnerral közreműködni a szellem tartományaiban (szféráiban) annak érdekében, hogy a jövő évezred és a jövő század békésebb és humánusabb legyen, mint az előzőek.