Dokumentumok a Provinciában
Törvényjavaslat a szomszédos államokban élő magyarokról
Dokumentum 
A határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvénytervezetet, melyet a magyar kormány 2001 márciusában fogadott el, az Ország-gyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, integrációs és külügyi bizottsága általános vitára alkalmasnak találta. Ez április 19-én, Martonyi János parlamenti expozéjával el is kezdődött. A jobbközép kormánykoalíció támogatja, az MSZP kiegészítésekhez köti a törvény megszavazását, míg a Szabad Demokraták Szövetsége koncepcionálisan is elutasítja. Az SZDSZ úgy gondolja, hogy a határon túli magyarokat az adott országokban működő intézményeken keresztül kell támogatni. Másik kifogása arra vonatkozik, hogy kerettörvényről van szó, amely csak később elfogadandó jogszabályok megszavazásával lép érvénybe, így ma még nem lehet igazán megállapítani, mi fog belőle megvalósulni. Az MSZP szerint meg kell teremteni a törvényhez a magyar társadalom támogatását, ami a parlamenti vita során még elérhető. A szocialisták azt kérik, hogy bővítsék a szülőföldön nyújtandó támogatások körét és azok ellenőrzését, a javasolt három hónapos magyarországi munkavállalás idejét növeljék öt-hat hónapra, és hogy nevezzenek ki országgyűlési biztost, aki a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozna. A kormány valószínűleg elfogadja a szocialisták módosítójavaslatainak többségét, így a törvény - melynek elfogadásához egyszerű többség is elegendő volna - várhatóan a legerősebb ellenzéki párt képviselőinek támogatását is megkapja. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint az idén és jövőre 8-9 milliárd forintot (kb. 800 milliárd lejt) fordítanak a költségvetés általános tartalékaiból a státustörvény biztosította oktatási, kulturális, egészségügyi, utazási és egyéb kedvezmények fedezésére. Miután a törvényt - minden bizonnyal még a tavaszi ülésszak alatt - elfogadják, a kormány október 31-ig rendeletet készít a törvény költségvetési vonzatairól. A kormány szándékai szerint a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba, tehát még mielőtt a Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalások befejeződnének. A magyar külügyi államtitkár rámutatott, hogy a legkésőbb 2004-ben várható EU-csatlakozás után a törvényt a mindenkori uniós szerződéssel összhangban fogják alkalmazni. (M. G.)

Törvényjavaslat a szomszédos államokban élő magyarokról

Budapest, 2001. március
Az Országgyűlés
- a Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése érdekében,
- Magyarországgal való kapcsolataik ápolásának előmozdítása céljából,
- tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
- figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseire, továbbá az Európai Unió jogának az emberi jogok tiszteletére, a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó alapelveire, valamint a jogállamiság követelményeire,
- tekintettel a közép-európai térségen belüli regionális kapcsolatok fejlesztésére,
- a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása végett,
- a világ más részein, a határon kívül élő magyar nemzetiségű személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül
a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya
1. §
1 A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Osztrák Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú magyar nemzetiségű személyre terjed ki, aki

a) magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá
b) nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint
c) rendelkezik a 20. §-ban meghatározott igazolvánnyal.

(2) E törvény hatálya abban az esetben is kiterjed az (1) bekezdés-ben meghatározott személy együttélő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek.

(3) E törvény hatálya - az azokban foglaltak tekintetében - kiterjed továbbá az 5. §-ban, a 18. §-ban, valamint a 19. §-ban meghatározott szervezetekre is.

2. §

(1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, illetőleg a szomszédos államokban lévő állandó lakóhelyén az e törvényben meghatározott feltételek mellett jogosult egyes kedvezmények alanyi jogon történő igénybevételére, illetőleg egyes támogatások igénylésére.

(2) A törvénynek az egyes kedvezményekre, illetőleg az egyes támogatások igényelhetőségére vonatkozó rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(3) Az e törvényben foglalt kedvezmények, illetőleg igényelhető támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és elnyerhető támogatásokat.

3. §

A Magyar Köztársaság

a) a folyamatos kapcsolattartás biztosítása,
b) az e törvényben foglalt kedvezmények és támogatások igénybevételének lehetővé tétele,
c) a kulturális, gazdasági és családi kapcsolatok zavartalansága,
d) a személyek és eszmék szabad áramlásának érvényesítése
érdekében a területére történő beutazás és ott-tartózkodás tekintetében az e törvény hatálya alá tartozó személyek számára a nemzetközi jogi kötelezettségek figyelembevételével az adott helyzetben legkedvezőbb elbánást biztosítja.

II. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL IGÉNYBE VEHETŐ KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

Művelődés, kultúra, tudomány
4. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság biztosítja számukra különösen

a) a közművelődési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét,
b) a kulturális javak hozzáférhetővé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,
c) a műemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét,
d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történő kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi egyezménynek*.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó személy jogosult bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyen illetik meg a következő alapszolgáltatások:

a) a könyvtárlátogatás,
b) a könyvtár által kijelölt gyűjteményrészek helyben használata,
c) az állományfeltáró eszközök használata,
d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,
e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(3) Az állami fenntartású muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, e törvény hatálya alá tartozó személyeket megillető további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.

5. §

Az a szomszédos államban jogszerűen működő nem nyereségérdekelt szervezet, amelynek tevékenysége

a) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet ápolása és fejlesztése,
b) a magyar nemzeti hagyományok megőrzése, támogatása, kutatása
c) vagy más, a nemzeti azonosságtudat megőrzése szempontjából hasznos művelődési, kulturális és tudományos tevékenység, pályázat útján kérelmezheti tevékenységének támogatását az e célból létrehozott közhasznú szervezettől. A támogatás iránti igény elbírálásával kapcsolatos szabályokat a 26.§ tartalmazza.

6. §

A törvény hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai, illetőleg köztestületi tagjai lehetnek.

Kitüntetés, ösztöndíj
7. §

(1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetőségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetőleg a miniszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.

(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetőségét.

Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás
8. §

(1) A 16. §-ban foglaltak alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében a Magyar Köztársaság területén munkát végző, e törvény hatálya alá tartozó személyek - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A járulék megfizetésével a munkavállaló saját személyében a magyar állampolgárságú biztosítottal megegyező egészségügyi és nyugdíjszolgáltatásra szerez jogosultságot. E jogosultságok körét külön jogszabály tartalmazza.

(2) A egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére az (1) bekezdés szerint nem kötelezett, e törvény hatálya alá tartozó személy által a Magyarországon - saját költségtérítés mellett - igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítését - előzetesen - az e célból létrehozott közhasznú szervezettől (25. §) pályázat útján igényelheti.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon az azonnali egészségügyi ellátást igénylő esetekben a kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények rendelkezései szerinti feltételekkel jogosult az ellátásra.

Utazási kedvezmények
9. §

(1) A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközökön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekre jogosult.

(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult

a) a 6. életévét be nem töltött gyermek,
b) a 65. életévét betöltött személy.

(3) 90 %-os utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközön

a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal,
b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.

(4) Az utazási kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(5) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Oktatás
10. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek - az e §-ban meghatározott feltételek mellett - jogosultak a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben

a) egyetemi, főiskolai szintű alap-, kiegészítő alap-, teljes vagy részképzésben,
b) doktori (PhD) és mesterképzésben,
c) általános, illetőleg szakirányú továbbképzésben,
d) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben
részt venni.

(2) Az államilag finanszírozott képzésben nappali tagozaton részt vevő hallgató a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói normatívára, a hallgatói előirányzat részét képező pénzbeni és természetbeni juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megtérítésére jogosult. A további támogatások körét az oktatási miniszter külön jogszabályban határozza meg.

(3) Államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott számú hallgató folytathat tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben.

Diákigazolvány
11. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy, aki Magyarországon közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tanulója, hallgatója, diákigazolványra és az ahhoz kapcsolódó kedvezményekre jogosult.

(2) A szomszédos államban tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló, magyar nyelven tanuló, az e törvény hatálya alá tartozó személy magyarországi tartózkodása során mindazon kedvezmények igénybevételére jogosult, amit a diákigazolvány a Magyarországon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező személynek biztosít. A részére kibocsátandó diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szomszédos államban fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását a "Magyar igazolvány" (20. §) e célra rendszeresített részébe tett bejegyzés igazolja.

A határon túli magyar pedagógus továbbképzése
12. §

(1) A szomszédos államban magyar tannyelven oktató határon túli magyar pedagógus (a továbbiakban: határon túli magyar pedagógus) jogosult - az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszámban - magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára

a) a szállásköltségének megtérítését,
b) az útiköltségének megtérítését, továbbá
c) beiratkozási költségeihez történő hozzájárulást igényelni a külön jogszabályban meghatározott mértékben.

(3) A határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

13. §

(1) A határon túli magyar pedagógusok határon túli magyar pedagógusigazolványra (a továbbiakban: pedagógusigazolvány), a szomszédos állam felsőoktatási intézményeiben magyar nyelven oktatók (a továbbiakban: határon túli magyar oktatók) oktatói kártyára jogosultak.

(2) A pedagógusigazolványhoz, illetőleg az oktatói kártyához kapcsolódó, a határon túli magyar pedagógus és oktató által Magyarországon igénybe vehető kedvezmények megegyeznek a jogszabályban a magyar állampolgárságú pedagógus, illetve egyetemi és főiskolai oktató számára biztosított kedvezményekkel.

(3) A pedagógusigazolvány és az oktatói kártya tartalmára, kiállításának és nyilvántartásának módjára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Határon túli kihelyezett képzés
14. §

(1) A Magyar Köztársaság az akkreditált magyar felsőoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történő kihelyezésével, szervezésével és működtetésével is elősegíti a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megőrzését, ápolását.

Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét a Magyar Köztársaság költségvetése célelőirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az oktatási miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmények (tagozat, szak stb.) létesítését, működését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás az e célból létrehozott közhasznú szervezettől (25. §) pályázat útján igényelhető.

A szülőföldön nyújtható oktatási támogatás
15. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy oktatási támogatás iránti pályázatot nyújthat be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez (26.§), amennyiben legalább két, saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról az állandó lakhelye szerinti szomszédos állam területén működő oktatási intézményben magyar tannyelven gondoskodik.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó személy tankönyv- és taneszköz-támogatás iránt pályázatot nyújthat be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez (26. §), amennyiben saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról az állandó lakhelye szerinti szomszédos állam területén működő oktatási intézményben magyar tannyelven gondoskodik.

Munkavállalás
16. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki.

(2) Az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra adható meg. Külön jogszabály hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti.

17. §

(1) A munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások, így különösen az ahhoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, a munka-egészségügyi alkalmasság előzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek megtérítését az érintettek az e célból létrehozott közhasznú szervezettől ( 25. §) pályázat útján kérelmezhetik.

(2) Az engedélyezési eljárás, továbbá a nyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A közszolgálati hírközlő szervek feladatai
18. §

(1) a) A magyarországi közszolgálati hírközlő szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyűjtéséről és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról.
b) Ezek az információk szolgálják
ba) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,
bb) a tárgyilagos kép kialakítását Magyarországról és a magyarságról,
bc) a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzését.

(2) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízióműsor készítését és sugárzását az e célra létrehozott közhasznú szervezet létrehozásával és működtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.

Nyereségérdekelt gazdálkodó szervezetek támogatása
19. §

(1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő - valamely szomszédos államban működő - nyereségérdekelt gazdálkodó szervezetek létrehozását, illetőleg működését.

(2) A támogatások elnyerése érdekében az e célból létrehozott jogszerűen működő közhasznú szervezethez (26. §) pályázatot nyújthat be az az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezet, amelynek célja különösen

a) a határon túli magyar nemzeti közösség által lakott területen a hátrányos helyzetű települések népességmegtartó erejének javítása, a falusi turizmus fejlesztése,
b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népművészet megőrzése, ápolása (pl. könyvkiadás, újság, folyóirat megjelentetése, a népművészeti ipar fejlesztése),
c) a Magyar Köztársasággal való kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése (internetkapcsolat, híradástechnikai feltételek stb.),
d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó műemlék helyreállítása, hasznosítása (üzemeltetése),
e) egyéb, az (1) bekezdésben foglalt célokat elősegítő gazdasági vállalkozás.

III. FEJEZET
A KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE


Magyar igazolvány
20. §

(1) Az e törvényben meghatározott kedvezményeket és támogatásokat igénybe venni kívánó személy a Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtől (a továbbiakban: elbíráló hatóság) a (2) bekezdésben meghatározott igazolvány kiállítását kérheti.

(2) Az elbíráló hatóság a kérelmező számára arcképes "Magyar igazolvány"-t, vele együtt élő nem magyar nemzetiségű házastársa, illetőleg közös háztartásában nevelt kiskorú gyermeke számára "Magyar hozzátartozói igazolványt" (a továbbiakban együtt: igazolvány) állít ki, amennyiben

a) a kérelmező megfelel az 1.§ a)-b) pontjában meghatározott követelményeknek,
b) a 21. §-ban meghatározott ajánló szervezet az ajánlást kiadta,
c) akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat, illetőleg kiutasítást nem rendelt el a vonatkozó különtörvényben meghatározott okok miatt, illetőleg vele szemben Magyarországon büntetőeljárás nincs folyamatban.

21. §

(1) Az elbíráló hatóság az igazolványt akkor állítja ki, ha

a) a kérelmező személy olyan ajánlással rendelkezik, amelyet a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánló szervezetként elfogadott szervezet állított ki, továbbá
b) az ajánlás tanúsítja a kérelmező magyar nemzetiséghez tartozását, és tartalmazza:
ba) az ügyfél kérelmét;
bb) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, állandó lakóhelyét, anyja nevét;
bc) az ajánló szervezet nevét, hivatalos bélyegző lenyomatát, a nevében eljáró személy aláírását;
bd) az ajánlás kiállításának helyét, idejét.
c) A törvény hatálya alá tartozó személy nem magyar nemzetiségű házastársa, illetőleg kiskorú gyermeke (1. § (2) bekezdés) számára kibocsátott ajánlás kizárólag a kérelmezőnek a határon túli magyar személlyel fennálló családi kapcsolatát tanúsítja.

(2) A Magyar Köztársaság Kormánya azt a szomszédos államok valamelyikében élő magyar nemzeti közösség képviseletében az adott államban eljáró szervezetet fogadja el ajánló szervezetként, amely képes

a) képviselni az adott államban élő magyar nemzeti közösség egészét,
b) gondoskodni az ajánlások iránti kérelmek fogadásának és elbírálásának szervezeti és személyi feltételeiről.

22. §

(1) Az igazolvány olyan közokirat, amely az e törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételére, illetőleg támogatások iránti kérelem (pályázat) előterjesztésére jogosít.

(2) Az igazolvány érvényességi ideje

a) a 18-60 életév közötti személy esetén 5 év;
b) a 60 év feletti személy esetén határidő nélküli;
c) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napja.

(3) Amennyiben az igazolvány érvényességi ideje lejár, a 20. §-21. §-ban meghatározott eljárást - kérelemre - ismételten le kell folytatni.

(4) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha

a) az ajánló szervezet az ajánlását visszavonta azért, mert az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az ajánlás igénylése során,
b) annak tulajdonosa állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyt kapott, vagy magyar állampolgárságot szerzett,
c) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították, vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el,
d) vele szemben Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, illetőleg
e) az igazolvány tulajdonosa azt maga kéri.

(5) Az igazolvány visszavonását elrendelő jogerős határozatról annak tulajdonosát, továbbá az ajánló szervezetet az elbíráló hatóság értesíteni köteles.

23. §

(1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A kérelmező az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerős államigazgatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat.

(3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjéről, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról külön jogszabály rendelkezik.

A kedvezmények igénybevétele a Magyar Köztársaság területén
24. §

(1) A határon túli magyar személy a 4. §-ban, a 8. § (2) bekezdésében, a 9. §-ban, a 11. §-ban, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. §-ban foglalt kedvezményeket - az azokban meghatározott feltételek mellett - igazolványának (20. §) bemutatása mellett - Magyarországon való jogszerű tartózkodása esetén - alanyi jogon veheti igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés biztosítja.

A Magyar Köztársaságban igénybe vehető támogatások igénylésének rendje
25. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) által pályázat útján igényelhető támogatások elbírálására és folyósítására a Kormány közhasznú szervezetet (szervezeteket) hoz létre.

(2) A közhasznú szervezet tevékenységének célját, az általa elbírálandó pályázatok körét, döntéshozatalra feljogosított vezető szervét - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a létesítő okirata tartalmazza.

(3) Az e törvény alapján igényelhető támogatás iránti - nyilvánosan meghirdetett - pályázatot az annak tárgyköre szerint illetékes közhasznú szervezethez lehet benyújtani.

(4) A pályázathoz csatolni kell az abban meghirdetett, a közhasznú szervezet által igényelt adatokat és dokumentumokat.

(5) Kedvező döntés esetén a kérelmező és a közhasznú szervezet polgári jogi szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás teljesítésének feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.

(6) A közhasznú szervezet (szervezetek) számára a tevékenységükhöz szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés évenkénti bontásban külön előirányzat-csoportban biztosítja.

A szomszédos államokban igénybe vehető támogatáso igénylésének rendje
26. §

(1) Az e törvényben foglalt támogatások iránti kérelmet (pályázatot) az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) az állandó lakóhelye (telephelye) szerinti szomszédos államban e célból létrehozott, jogszerűen működő, nem nyereségérdekelt szervezethez (a továbbiakban: külföldi közhasznú szervezet) nyújthatja be.

(2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet (25. §) és a külföldi közhasznú szervezet között megkötött polgári jogi szerződés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges - okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott - adatok körét.

(3) A Magyarországon működő közhasznú szervezet (25. §) a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerződésben foglalt adatok és a külföldi közhasznú szervezet véleménye alapján elbírálja.

(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet (25. §) polgári jogi szerződés alapján folyósítja a kérelmezőnek. E szerződés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.

IV. FEJEZET
VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

27. §

(1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása időpontjától a törvény jogosultságot, kedvezményt, illetőleg támogatást biztosító rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállamának állampolgárságával rendelkező személyre a csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni.

28. §

(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) az igazolvány kiállítására, visszavonására, illetőleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve kijelöléséről, hatáskörének meghatározásáról szóló előírásokat,
b) az e törvény hatálya alá tartozó személyek utazási kedvezményeinek részletes szabályait,
c) az e törvény 11. § (1) bekezdésében meghatározott személyek részére kibocsátandó diákigazolvánnyal kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) A Kormány gondoskodik az e törvény által kérelmezhető támogatások elbírálását és folyósítását végző magyar közhasznú szervezet(ek) ( 25. §) létrehozásáról, illetőleg az ilyen céllal már működő közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítő okiratának megfelelő módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról.

29. §

(1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg az igazolvány kiállítására, visszavonására, nyilvántartására, valamint tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.

(2) A gazdasági miniszter

a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a határon túli magyarok munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges nyilvántartás és eljárás szabályait, továbbá az e feladatok ellátásáért felelős közigazgatási szervezetet,
b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra vagy azok meghatározott körére az e törvény 16. §-ban meghatározott időtartamnál hosszabb időre szóló munkavállalási engedély kiadásának feltételeit - a hivatásos sportolókat érintő kérdésekben az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza.

(3) A külügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény 20. §-ban meghatározott ajánlást a 21. §-ban megjelölt elbíráló hatóság eljárása során rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, továbbá a 21. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akadályozottsága esetén az ügyek folyamatos intézésének biztosítása érdekében nyilatkozatával pótolja.

(4) A nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben határozza meg a határon túli magyarokat az állami fenntartású nyilvános könyvtárak, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevétele során megillető kedvezmények részletes szabályait.

(5) Az oktatási miniszter - a külügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a törvény hatálya alá tartozók képzésére, illetőleg a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére, továbbá az e törvény 10.§; 12.§; 13.§-aiban foglalt kedvezményekre vonatkozó részletes szabályokat, ide értve az egyes támogatások mértékét is.

Jegyzet
(*) Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. törvény.

2001.04.07.