Dokumentumok a Provinciában
Platform Vajdaság Autonóm Tartomány Alkotmányos Hatáskörének Érvényesítéséről...
Kilátó 
Az újvidéki Tartományi Képviselőház március 29-én fogadta el a Vajdaság alkotmányos hatáskörének és autonómiájának megvalósulására és a tartomány jövőbeni alkotmányos berendezésére vonatkozó platformot. A dokumentumot 86 képviselő támogatta, a Kostunica által vezetett Szerbiai Demokrata Párt tíz képviselője ellene szavazott, ketten tartózkodtak. A Tartományi Végrehajtó Tanács (helyi kormány) által javasolt dokumentum a szerbiai alkotmányban foglalt megoldásokon alapul, tehát teljes mértékben tiszteletben tartja az alkotmányosságot és a törvényességet. A legtöbb képviselő ugyanakkor egyetértett abban, hogy feltétlenül szükséges megalkotni az új szerbiai alkotmányt, mert a tartomány csak ily módon szerezheti vissza a valós autonómiát. Djordje Djukics, a tartományi kormány elnöke (Djindjics Demokrata Pártjának tagja) a vita során elmondta, hogy a platform a politikai realitást tükrözi, és a hatalom decentralizációjának a kezdetét jelenti. Korhecz Tamás kisebbségi és közigazgatási titkár (tartományi miniszter) a budapesti Teleki László Intézetben tartott előadásában idézte a Tartományi Végrehajtó Tanács által megrendelt friss közvéleménykutatás eredményeit. Eszerint a 2 millió lakosú tartomány polgárainak 12 százaléka a teljes függetlenség, 60 százaléka a Jugoszlávián belüli, lényegében szövetségi állami szintű autonómia híve, míg 10 százalék egyértelműen unitarista nézeteket vall. A felmérésből kiderül, hogy a tartomány lakosságának 16 százalékát kitevő magyarok és az 1915 előtt is ott élt szerbek leszármazottai az erős autonómia hívei. Az autonómiát ellenző 10 százalék a frissen bevándoroltak közül került ki, akik eddig többnyire Seselj Radikális Pártjára szavaztak, most pedig tömegesen iratkoznak át Kostunica pártjába. Korhecz szerint, ha a szerbiai hatalmi harcnak végül is a pragmatikus Djndjics miniszterelnök lesz a győztese, van remény Belgráddal a megegyezésre. (M. G.)

SZERB KÖZTÁRSASÁG -
VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY KÉPVISELŐHÁZA

Platformvajdaság Autonóm Tartomány Alkotmányos Hatáskörének Érvényesítéséről‚ a Tartomány Jövőbeni Alkotmányos Berendezésére Vonatkozó Elvekkel


Újvidék‚ 2001. március 29.

Abból a felismerésből kiindulva‚hogy Szerbia és Jugoszlávia decentralizálása és regionalizálása‚ valamint a helyi önkormányzatok fejlesztése és erősítése a tényleges demokrácia és hazánk európai integrálódásának elengedhetetlen előfeltétele;

Méltányolva‚
hogy Vajdaság civilizációs‚ kulturális‚ gazdasági és multietnikai öröksége folytán európai régió és Szerbia Európára nyíló "kapuja"‚ hogy Vajdaság autonómiatörekvései a demokratikus és decentralizált jogállam Szerbia keretében politikai‚ gazdasági‚ demokratikus és civilizációs kérdés;

Azon fáradozva‚
hogy Vajdaság tényleges autonómiát kapjon‚ amely polgárai számára lehetővé teszi‚ hogy önállóan szabályozzák a vajdasági viszonyokat e régió gazdasági‚ vallási‚ etnikai‚ civilizációs‚ földrajzi‚ kulturális és történelmi sajátosságaival összhangban‚ hogy Vajdaság autonómiája biztosítsa a polgárok szuverenitását‚ emberi jogait és szabadságát‚ továbbá valamennyi itt élő nemzeti közösség kollektív jogait;

A dokumentum szerzői külön hangsúlyozzák‚
hogy az e dokumentumba foglalt kezdeményezések kizárólag az érvényes alkotmány keretében maradnak az alkotmányosság és a törvényesség elveinek maradéktalan tiszteletben tartásával‚ azzal a céllal‚ hogy a legalizmus és a demokratikus politikai eljárás elveivel összhangban Vajdaság AT Képviselőházának képviselői‚ majd pedig a Szerb Köztársaság illetékes szervei véleményt nyilvánítanak Vajdaság AT Végrehajtó Tanácsának dokumentumáról‚ hogy ez a platform a polgároknak tett választási ígéret teljesítésének kezdete legyen‚ és kifejezze Vajdaság polgárai többségének az autonómia‚ a decentralizálás és Szerbiában a demokratikus viszonyok megteremtése iránti óhaját‚ és mindezt a polgárok szociális és gazdasági körülményeinek javítása‚ valamint a közhatalmi intézmények rendes működése érdekében‚ hogy Vajdaság Autonóm Tartomány szervei nem oldhatják meg a polgárok felhalmozódott problémáit a fenti platformba foglalt változások nélkül.

A fentiekben ismertetett elvek alapján elfogadjuk az alábbiakat:

I. Vajdaság alkotmányos‚ jogi és politikai státusa 1990-től napjainkig
Annak érdekében‚ hogy könnyebben megérthessük a jelenlegi állapotokat, és meghatározhassuk áthidalásuk lehetséges módját‚ röviden össze kell foglalni Vajdaság autonómiájának és a Szerb Köztársasággal való viszonyának tekintetében pillanatnyilag uralkodó helyzet fő jellemzőit.

Jogelméleti és politológiai szempontból szemlélve a területi autonómián általánosan és a legcsekélyebb mértékben értendők a demokratikusan megválasztott autonóm szervek és leggyakrabban az alkotmányban vagy nemzetközi szerződésben szavatolt hatáskörök‚ a normatív‚ végrehajtó és ritkábban a bírósági szervekben. A politikai területi autonómiát egyrészt meg kell különböztetni a hatalom közönséges decentralizálásától(1)‚ másrészt a föderális berendezéstől.(2)

A Szerb Köztársaság 1990. évi alkotmánya 108-112. szakaszának rendelkezései értelmében az autonóm tartományok alkotmányban szavatolt hatáskörrel rendelkeznek a gazdasági‚ szociális és demográfiai fejlesztés‚ valamint az egészségügy‚ a környezetvédelem‚ a gyermekekről való társadalmi gondoskodás‚ a szociális és betegbiztosítás‚ a kultúra‚ az oktatás‚ a tájékoztatás és a nemzetiségek hivatalos nyelvhasználatának normatív szabályozása és végrehajtása területén és más területeken. Ezenkívül Vajdaság AT önállóan alakítja szerveit, és szabályozza megválasztásukat‚ továbbá rendelkezik saját közbevételekkel.

Jogi és normatív tekintetben ezek az alkotmányos rendelkezések alaposan megkérdőjelezhetők‚ mert az autonóm tartomány számára nem irányoz elő törvényhozó hatalmat (még azokon a területeken sem‚ amelyeken a tartományok az alkotmány értelmében autonóm normatív hatáskörrel vannak felruházva). A tartomány valamennyi döntésének összhangban kell lennie nemcsak az alkotmánnyal‚ hanem az összes köztársasági törvénnyel is. Az alkotmány nem definiálja pontosan‚ hogy az alkotmányos hatáskör területén melyek azok az "egyes kérdések"‚ amelyeket a tartományok saját aktusaikkal önállóan szabályoznak. Az alkotmányos megfogalmazásból következik‚ hogy a vonatkozó területeken nem minden kérdés tartozik a tartomány hatáskörébe‚ ebből kifolyólag tehát az említett területeket köztársasági törvénynek kellett volna szabályoznia.

Az elmúlt tíz évben azonban a tartomány hatáskörébe tartozó területeket szabályozó megfelelő köztársasági törvények a tartományok alkotmányos jogait megszegve normatívan szabályozták az egyes területeket, és ezzel mintegy semmibe vették még a Vajdaság Autonóm Tartomány létezését is. A szóban forgó alkotmányellenes gyakorlatból következik‚ hogy Vajdaság AT-nak saját forrásbevételei sincsenek‚ jóllehet azt az alkotmány előirányozza.

II. A változások irányvétele
Vajdaság AT alkotmányos hatáskörét‚ valamint Vajdaság AT hosszú távú alkotmányos berendezését szakaszonként kellene megvalósítani.

Első lépésként a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a jelenlegi alkotmányba ütköző állapotot‚ és a köztársasági törvények módosítása és kiegészítése útján lehetővé kell tenni a tartomány számára normatív és végrehajtó hatáskörének ellátását.

E célból mintegy száz köztársasági törvényt kell módosítani és kiegészíteni‚ illetve a vonatkozó területeket szabályozó új törvények elfogadása alkalmával tekintetbe kell venni a tartomány alkotmányos hatáskörét.

Vajdaság AT legjelentősebb hatáskörei‚ amelyeket a köztársasági törvények módosításával kellene visszaállítani, az alábbi területeket ölelik fel:

1. Igazgatás

A nemzetiségek nyelvének hivatalos használata

Vajdaság AT Képviselőháza: a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelv- és íráshasználatával kapcsolatos egyes kérdések részletes szabályozásában való normatív hatásköre van‚ különös tekintettel a tartományi szervekre a törvényes lehetőségek keretében.

A Tartományi Titkárság: a törvény végrehajtása felett közigazgatási felügyeleti ellenőrzést végez.

3. Egészségvédelem

4. Betegbiztosítás

5. Szociális védelem

6. A gyermekekről való társadalmi gondoskodás

7. Nyugdíj- és rokkantsági biztosítás

8. Munkaviszony és foglalkoztatás

9. Oktatás

Vajdaság AT Képviselőháza: tartományi és regionális érdekű középiskolákat alapít‚ megállapítja az egyetemek‚ az iskolák és fakultások számát és területi megoszlását‚ a középiskolák székhelye szerinti község véleménye alapján dönt a középiskolákba‚ illetve a főiskolákra és egyetemekre való beiratkozásról‚ kinevezi a főiskolák‚ fakultások és egyetemek igazgatóbizottságainak és számvizsgáló bizottságainak tagjait.

Vajdaság AT Végrehajtó Tanácsa: részletesen meghatározza az általános iskolák és középiskolák működéséhez szükséges feltételeket (hely‚ felszerelés és taneszközök)‚ összeállítja a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás tanterveit és óraterveit‚ jóváhagyja a főiskolák és fakultások jogállásváltozását‚ kinevezi a főiskolák igazgatóit, és jóváhagyja a főiskolák‚ fakultások és egyetemek alapszabályát.

A Tartományi Titkárság: valamennyi szinten az oktatási intézmények feletti igazgatási és szakfelügyeletet végez‚ jóváhagyja a nemzeti kisebbségek nyelvén tagozatok megnyitását abban az esetben‚ ha a beiratott tanulók száma a törvényben meghatározott minimum (15) alatt van‚ megállapítja‚ hogy az általános és középiskolák‚ főiskolák és fakultások eleget tesznek-e a munkájuk megkezdéséhez szükséges feltételeknek‚ meghatározza a minősítő és a felvételi vizsgák tartalmát‚ jóváhagyja a tankönyveket és a taneszközöket‚ meghatározza a tanítási napok számát és az iskolaszünetek tartamát‚ megoldja a tanárok vagy szakmunkatársak megválasztására vonatkozó határozat miatti kifogással kapcsolatos kérdéseket‚ honosítja a külföldön szerzett általános iskolai és középiskolai bizonyítványokat és egyetemi okleveleket‚ előírja az okmányok űrlapjait‚ valamint az általános iskolai‚ középiskolai és a felsőoktatási nyilvántartások vezetésének módját‚ biztosítja a tartomány általános és középiskoláiban a keresetekhez és más járandóságokhoz szükséges eszközöket.

Községek: a decentralizálás keretében a községek válnának az általános iskolák és a középiskolák alapítóivá‚ megállapítanák a beiskolázás területeit‚ és a demokratikusan megválasztott iskolaszékek egyetértésével neveznék ki és mentenék fel a község által alapított iskoláskor előtti intézmények‚ általános iskolák és középiskolák igazgatóit‚ felügyeleti ellenőrzést végeznének az általános és középiskolákban.

10. A tanulók és az egyetemi hallgatók életszínvonala

11. Művelődés

Vajdaság AT Képviselőháza: a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet visszaállítása‚ az ingatlan kulturális javak megállapítása‚ a Matica srpska könyvtára‚ a Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet‚ a Vajdasági Levéltár‚ a Vajdasági Múzeum központjának visszahelyezése Vajdaság AT területére‚ minden védelemmel megbízott intézmény vonatkozásában‚ valamint mindezen intézmények hatáskörének visszaállítása‚ hogy a tartomány területén végezzék azokat a feladatokat‚ amelyekkel a köztársasági védelmi intézmények voltak megbízva‚ az általános érdek megállapítása a kisajátításoknál.

Alap létrehozása a Vajdaság AT területén élő minden nemzeti kisebbség népművészetének‚ amatőrizmusának és művelődési intézményének finanszírozására.

Vajdaság AT Végrehajtó Tanácsa: azon területi és városrendezési tervek végrehajtásának leállítása‚ amelyek nem biztosítják eléggé a kulturális és védett javak védelmét‚ a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet‚ a Matica srpska Könyvtára‚ a Matica srpska Képtára‚ a Vajdasági Levéltár‚ valamint a Szerb Nemzeti Színház igazgatójának‚ igazgató- és számvizsgáló bizottsága tagjainak kinevezése és felmentése.

Tartományi Titkárság: a törvény alkalmazásának ellenőrzése a művelődés területén‚ annak kivizsgálása‚ hogy teljesültek-e a feltételek a védelmi intézetek tevékenységének kifejtésére‚ a kulturális javak nyilvántartása módjának előírása‚ a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet végzéseire beadott fellebbezésekről való döntés‚ a szakvizsga előírása és megszervezése a könyvtárban‚ a múzeumban vagy az intézetben dolgozók részére.

12. Terület- és településrendezési terv

12a. Építészet

13. Lakásügyi és kommunális tevékenység

14. Közfinanszírozás

A Szerb Köztársaság alkotmányával összhangban változtatni kell a meglévő nem alkotmányos helyzeten‚ melynek értelmében a Vajdaság AT-nak nincs saját jövedelme, és közvetlenül a Szerb Köztársaság költségvetéséből finanszírozzák. Törvényben kell meghatározni a Vajdaságnak járó százalékot a lakosság jövedelmi adójából‚ vagyoni adójából‚ a korporációk nyereségéből‚ az akcízákból és a forgalmi adóból‚ amelyek Vajdaság AT területén folytak be, mégpedig a Vajdaság AT kötelezettségeivel és közköltségeivel összhangban‚ amelyek Vajdaság AT hatáskörétől függnek.

Lehetővé kell tenni külön vajdasági illeték bevezetését, és meg kell határozni a Vajdaság AT-nak járó részt a tartózkodási illetékből.

Vajdaság egyéb fontosabb jövedelme lenne: az ingóságok eladásából származó jövedelem‚ azoknak az ingatlanoknak az eladásából származó jövedelem‚ amelyeket a tartománynak jogában volt használni‚ a Vajdaság területén lévő általános érdekű javak használata után járó térítés egy része‚ azok az eszközök‚ amelyeket annak a tőkének az eladásából valósítottak meg‚ amelyek alapítója a Vajdaság AT‚ a Vajdaság AT szervei tevékenységéből befolyó jövedelmek‚ a donációból származó jövedelem‚ Vajdaság AT részvénytőkéjének eladásából származó jövedelem stb.

15. Mezőgazdaság

16. Tájékoztatás

Vajdaság AT Képviselőháza: az Újvidéki RTV‚ valamint a szerb nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő nyomtatott sajtó alapítói joga.

A Vajdaság AT statútumával összhangban rendezi a tájékoztatást a nemzeti kisebbségek nyelvén.

Vajdaság AT Végrehajtó Tanácsa: a tájékoztatás állapota figyelemmel kísérése a Vajdaság AT területén.

Tartományi Titkárság: nyilvántartja a tájékoztatási eszközöket a Vajdaság AT területén‚ figyelemmel kíséri állapotát, és felügyeli a törvények betartását.

17. Tulajdoni és vagyonjogi viszonyok

18. Sport

19. Környezetvédelem

III. A Vajdaság AT és az SZK viszonyának hosszú távú alkotmányos rendezése
A köztársaság és az autonóm tartomány viszonyának hosszú távú rendezésekor abból az elvből kell kiindulni‚ hogy mindaz‚ amit a Szerb Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alkotmánya nem sorol fel a szövetségi állam és a köztársaság illetékességének‚ az autonóm tartomány illetékességébe tartozik‚ amit pedig a tartomány statútuma nem határoz meg a tartomány illetékességének‚ a községek illetékességébe tartozik.

Abból kiindulva‚ hogy Vajdaság egyenjogú állampolgárai, államalkotó és egyenjogú nemzetei és nemzeti közösségei elidegeníthetetlen jogaik alapján úgy döntöttek‚ hogy Szerbia közös államban élnek‚ Vajdaság elfogadja‚ hogy Szerbia és a szélesebb társadalmi és állami közösség - Jugoszlávia‚ együttesen a következő területeket szabályozza: honvédelem‚ állambiztonság‚ monetáris rendszer‚ a gazdasági rendszer alapjai‚ egységes piac‚ vámrendszer‚ külpolitika‚ büntetőjogi és peres eljárás‚ polgári és kötelmi jog‚ a büntetőjog általános része‚ polgári jogi peres eljárás.

Vajdaság AT illetékességének szabályozása

Az SZK alkotmányában pontosan meg kell határozni azokat a területeket‚ amelyekben a Vajdaság AT normatív aktusaiban (tartományi törvényekben) önállóan és teljes mértékben szabályozhatja a viszonyokat.

Ezeken a területeken a köztársasági törvényeket a tartomány területén nem kell alkalmazni.

A tartományi aktusok alkotmányosságát a köztársaság egységes alkotmánybíróságának kell elbírálnia‚ a többi köztársasági szerv a tartományi határozatok alkotmányosságát nem bírálhatja el.

A területek, amelyeken a tartomány önállóan szabályozza a viszonyokat, főként a következők: egészségügy, rokkantsági és nyugdíjbiztosítás, egészségvédelem, társadalmi gyermekvédelem, munkaviszony, foglalkoztatás és szociális védelem, az adórendszer és a közbevételek - kivéve a forgalmi adót és a vámilletéket -, a hivatalos nyelvhasználat, a Vajdaság területén élő nemzeti közösségek oktatása, tájékoztatása és kultúrája, az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra, az erdőgazdálkodás, az útgazdálkodás és a többi általános érdekű javakkal való gazdálkodás, környezetvédelem, határ menti és regionális nemzetközi együttműködés, mezőgazdaság (a mezőgazdasági termékek szavatolt felvásárlási ára, a szubvenciók stb.), a vízgazdálkodás, a családi jog, a tartomány illetékességét érintő tartományi szabálysértés előírása, a településrendezés.

A tartomány illetékessége az említett területeken nem zárja ki a köztársasági kerettörvények meghozatalát azokon az alkotmányban megállapított területeken‚ amelyekkel biztosítják a köztársasági és a tartományi jogszabályok átláthatóságát‚ valamint a jogszabályoknak a nemzetközi egyezményekkel és az európai integrációs folyamatokkal való szinkronizációját.

Az SZK jövőbeli területi berendezésének keretében komolyan meg kell tárgyalni egész Szerbia regionalizációját‚ illetve új területi egységek - régiók, autonóm tartományok - esetleges létrehozását a már meglevő területi autonómiákon‚ Vajdaságon és Koszovó-Metohiján kívül. Ha Szerbia egész területét autonóm tartományokra és régiókra osztanák fel‚ lehetővé kellene tenni az autonómiák különböző fokát‚ a helyi körülményektől‚ lehetőségektől és követelésektől függően. Jogtechnikailag ezt úgy lehetne megtenni‚ hogy a köztársasági törvények egyes fejezeteit a tartományokban kell alkalmazni‚ amennyiben a tartományok meghatározott területet a régió sajátosságaival összhangban nem szabályoznak tartományi jogszabályokban. Ezzel a technikával az egyes régiók esetében nagyobb autonómia válna lehetővé az egyenlőség és egyenjogúság elvének veszélyeztetése nélkül.

Jegyzetek

(1) Decentralizálással a központi hatalom meghatározott‚ leggyakrabban végrehajtó hatáskörét átruházza a demokratikusan megválasztott helyi testületekre. Ezeket a hatásköröket leggyakrabban törvény vagy törvényen alapuló aktus ruházza át‚ és újból szabadon központosíthatók‚ ugyanakkor az autonóm hatáskör a központi hatalom egyszerű és egyoldalú akaratával nem központosítható. A másik lényeges különbség az‚ hogy a decentralizálás legtöbbször az állam egész területén azonosan történik‚ míg a területi autonómia bizonyos sajátos régió(k)hoz fűződik.

(2) Az állam föderális berendezésének fő jellegzetessége az‚ hogy a föderális egységeknek legalább egy szuverén hatáskörük van‚ amelytől a központi hatalom semmilyen feltételekkel sem foszthatja meg őket.

2001.04.07.