Várad

ISMERTETŐ




Indig Ottó
Várad

Várad a Hit . Az itt voltunk, itt vagyunk és itt leszünk meggyőződését tápláló és erősítő Hit .

Várad a Remény . Hogy méltó módon tudod ápolni az örökséget. Hogy méltó módon építesz a hagyományokra.

Várad az Otthonod . Ahol bármikor és bárhonnan hazatalálsz. Ahol tártkarokkal fogadják a szebbet, a jobbat, a holnapot akarót.

Várad az álmaid forrása . Szellemi múltjából inspirálódik képzeleted, jövőképedet alakítja, életérzésed meghatározója.

Várad a korszerű . A modern mindenkori keresője. A hétköznapi és a szürke itt perem vidékekre szorul. Várad ezért is a lehetőségek városa.

Várad maga az ezeréves történelem . Szent László városa. Itt Rogerius, Vitéz János és Pannonius emléke vigyáz kultúrát, magyar iskolát, irodalmat. Itt őshonos a keresz ténység. Itt elfogadott az együttélés.

Várad magunk, sokunk szerelme . Rajongunk érte, zsörtölődünk vele. Felemel és meg aláz. Biztat és elkedvetlenít. És szeret vagy sem: nem tudunk meglenni nélküle.

Várad a váram . Hit és remény gazdag forrása. Álmokat tápláló otthon. Tudatot formáló történelem. Életforma és életérzés meghatározója.

**

Várad irodalmi múltú város. Költők és múzsák születtek itt és leltek otthonra. Ősi scholái, diákszínjátszói, első nyomdái is híressé tették nevét. 1870-től virágzó újságírásának magas színvonalát mindig író-szerkesztők, költő-publicisták jelenléte határozta meg. Redakciói irodalmi műhelyek is voltak, Várad alkotóit kapcsolták az irodalom vérkeringésébe. A vers, a próza, a kritika és a művészetek a napilapok irodalmi mellékleteinek hasábjain éltek önálló életet.

A XIX. és XX. századi fejlődés azonban hamar szétfeszítette a meglévő kereteket.

A költő és a prózaíró saját fórumot remélt, politikától és gazdasági érdekektől független irodalmi lapra vágyott. Az erőtlen kezdeményezéseket azonban nem kísérte siker. A váradi publicisztikát 1900 és 1904 között elsőként forradalmasító Ady Endre is csak 1908-ban, A Holnap ot szervező Juhász Gyula folyóiratálmait támogatva hallathatta önálló irodalmi kiadványért szavá t. Sonnenberg, a nyomdatulajdonos nem látott üzletet javaslatukban, de A Holnap két antológiáját (1908, 1909) mégis kiadta, s a hét holnapos irodalomtörténeti fejezetet nyitott a két versgyűjteménnyel. Velük és történetükkel korszak kezdődött és zárult. Példaképpé nőttek, magas mércét emeltek az utánuk jövő nemzedékek elé.

Majd Trianon fagyos szele Váradot is megérintette. A holnapos álmok azonban nem hunytak ki. Néhány Ady-rajongó fiatal: Zsolt Béla és Tabéry Géza megindították Várad első irodalmi lapjait - a Magyar Szó és a Tavasz 1919-20. évi küzdelmes helytállása, egyesztendős, olykor párhuzamos élete a tenniakarás és a kezdeményezés győzelmét is jelentette. Anyagi nehézségek és cenzúragondok miatt halkult el szavuk.

Majd ismét bátortalan próbálkozások, egy-két lapszámot megélő kezdeményezések kudarca jellemezte az elkövetkező évtizedeket. Két rendszerváltás (a bécsi döntés, majd a visszacsatolás utáni román kommunista diktatúra) sem hozott újat e tekintetben: a váradi alkotó magyar értelmiség nem tudott magának saját fórumot teremteni. Újabb változásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy kilencven év után (1990 februárjában) megszülessen az első váradi magyar irodalmi hetilap, a Kelet-Nyugat.

Ami nem sikerült a holnaposoknak, majd követőiknek, azt a kedvező történelmi pillanatban létrehozta a kortárs értelmiség maroknyi lelkes csapata, és ez az "irodalmi-művészeti-közéleti" hetilap megszakítás nélküli 22 hónapig (1991 novemberéig) élt a nagyváradi és a partiumi olvasó örömére. Az irodalmi hetilapot ekkor adminisztratív és gazdasági bajok késztették pillanatnyi elhallgatásra, de átszervezéseket követően, kiadó váltással, nyolc hónapos szünet után (1992 augusztusában) a lap III. évfolyama a régi formátumban ismét olvasó elé került. Ez az újrakezdés azonban tiszavirágéletűnek bizonyult. További összefogások és erőfeszítések után 1993 áprilisában a Kelet-Nyugat IV. évfolyama új alakban havi megjelenéssel került a régi olvasó elé. Az új főszerkesztő új koncepciói jellemezték a kiadványt, és a további anyagi nehézségek ellenére is 1994 végéig havi rendszerességgel került olvasó elé, majd a VI. évfolyamát (1995-től) ismét szerkesztő- és szerkesztőségváltással és szaporodó gondokkal élte Várad eddig egyetlen irodalmi fóruma. 1996 márciusáig tartott útja, a VII. Kelet-Nyugat -év már csonka maradt?

A Kelet-Nyugat történetét, értékelését talán majd megírja valaki, de egyik érdeme elvitathatatlan: Várad eddig egyetlen irodalmi fóruma volt, megszakításokkal tűzdelt hét esztendeje, újrakezdései jelezték, hogy olvasói igényeket szolgált, műhelyévé lett a város, a régió író-költőtársadalmának.

**

Volt egyszer egy Kelet-Nyugat , de lesz-e utóda, akár más néven, más elképzelésekkel küldetést vállaló újabb laptestvére? A létező űrt be kell tölteni! A gondolatot éltetők között e tekintetben nem voltak véleménykülönbségek - de az önszerveződés és az önerőből történő épülés sokáig tartott, váratott magára. Mindeddig.

2002 első hónapjai hoztak rég várt fordulatot. Lapot, folyóiratot vágyók akarata hozta meg gyümölcsét. Elhatározássá lett a szándék: Várad címmel, egyelőre kéthavi megjelenéssel, "irodalmi-művészeti-társadalmi-tudományos" folyóiratot adunk ki, A Holnap városához, a mai Váradhoz méltó kiadványt. Vállaljuk a megmérettetést. Leszünk a születő vers, a születő próza otthona. Kritikát, irodalomtörténetet közlünk. Értékeket mentünk, hagyományt ápolunk. Emlékezünk és emlékeztetünk. Történelem, társadalom, tudomány felé nyitunk. Felkaroljuk a művészeteket. Mindezt Várad kísérletező szellemiségét vállalva-folytatva, a rangos sajtóhagyományok igenlésével képzeljük el.

Szerepünket az eszmefrontok, a vélemények, a különbözőségek ütköztetésével is vállaljuk. Közös célunk, hogy városunk most életre kelt fóruma, a Várad mindenkori támogatója legyen az alkotónak, a gondolkodó embernek, a teljesebb és igazabb holnapot vágyó-váró polgárnak. Váradi arculattal, egyetemes művelődési elkö te le zettséggel szolgáljon nemzeti és irodalmi tudatot. Értékek hordozójalegyen.

Indig Ottó irodalom történész, kritikus, nyug. egyetemi tanár (Gyertyámos, Temes m., 1936). A kolozsvári egyetemen szerzett magyartanári diplomát (l975), a tanügyben dolgozott 1990-ig, majd szerkesztőként, publi cis taként nagyváradi la poknál. A filológia doktora, nyug. egyetemi tanár. Tíz kötete jelent meg, legutóbb a Kemény szavak kövével (Convex Kiadó, 2001).