társadalom
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Merényi-Metzger Gábor

„Nagysándor” József keresztelési anyakönyvi bejegyzése

A Nagysándor József tábornokról szóló legújabb és legteljesebb életrajzi monográfia1, valamint a legfrissebb hadtörténeti szakirodalom2 azt írja, hogy a Bihar vármegyei Nagyváradon, 1804. október 17-én látta meg a napvilágot. Ez a hitelesnek vélt születési dátum azonban nem fedi a valóságot! Hogy miért? Lássuk csak!

Nagysándor tábornok az 1849. augusztus 27-i kihallgatásakor azt vallotta, hogy „Nevem Nagysándor József, Nagyváradon, Bihar megyében, Magyarországon születtem, negyvenhárom éves vagyok, katolikus vallású, nőtlen”3. Ugyancsak ezek az adatok szerepeltek az 1849. szeptember 26-án hozott ítéletében is, kivéve, hogy ott 45 évesnek írták.4 Az aradi halotti anyakönyvi bejegyzése szerint szintén nagyváradi születésű és 44 éves volt, igaz, itt református vallásúként tüntették fel.5 Végül pedig a cs. kir. katonai törzskönyvében az áll, hogy Nagyváradon, 1804-ben született és katolikus vallású.6

Váradon akkoriban három római katolikus egyházközség, a várad-olaszi (melynek az anyakönyvei a plébánia irattárában találhatók), a várad-újvárosi és a várad-velencei működött – az utóbbi kettő iratai az Országos Levéltár Bihar Megyei Igazgatóságának (Arhivele Naţionale, Direcţia Judeţeană Bihor) a birtokában vannak. Ezen plébániák 1803 és 1805 közötti keresztelési anyakönyveiben azonban nem szerepel sem a Nagysándor József, sem a Nagy-Sándor József, sem pedig a Nagy Sándor József név. Nem található bennük továbbá olyan 1804-ben született József keresztnevű törvénytelen gyermek sem, akinek a személyes adatai a későbbi tábornokra utalnának.

A keresett bejegyzés nincs továbbá a nagyváradi görög katolikus parókiák, valamint az evangélikus és a református egyházközségek anyakönyveiben sem – melyek mind az Országos Levéltár Bihar Megyei Igazgatóságának az őrizetében találhatók.7

Ezután felmerült bennem a gyanú, hogy Nagysándor József tábornok talán nem is Nagyváradon született. Igaz, hogy mind az aradi vallomásában és ítéletében, mind pedig a halotti anyakönyvi bejegyzésében ez az adat szerepel, de ezekben a dokumentumokban – mint például Lahner György esetében, akinél Besztercebányát említik születési helyként, valójában pedig Necpálon látta meg a napvilágot – előfordulnak hibák, elírások.

Egy ilyen, lehetséges születési helyként a Szatmár vármegyei Szatmárnémeti neve merül fel a forrásokban. Húga, Kovács Jánosné született Nagysándor Johanna 1869. december 26-án kelt halotti anyakönyvi bejegyzésében ugyanis az szerepel, hogy „szatmári származású”.8 Ugyancsak a szatmári származást erősítették nagybátyjának, Nagysándor Imre kalocsai érseki orvosnak és feleségének a halotti anyakönyvi adatai. A források szerint ugyanis ők is szatmári származásúak voltak.9

Ebből az időszakból azonban a szatmári római katolikus anyakönyvek nincsenek meg. Nem találhatók sem a Szatmári Római Katolikus Püspöki és Káptalani Levéltárban, sem az Országos Levéltár Szatmár Megyei Igazgatóságán (Arhivele Naţionale, Direcţia Judeţeană Satu Mare), sem pedig a székesegyházi plébánián. Szerencsénkre az utóbbi helyen megvan az 1783 és 1976 közötti születések névmutatója, ebben azonban Nagysándor József neve nem szerepel.

Ekkor a kezembe került egy monográfia, mely a bécsi hadmérnöki akadémia történetéről szól, és amelyet az iskola anyakönyvei alapján állítottak össze, és ebben a következő bejegyzés olvasható: „Nagy-Sandor, Karl von. Geboren am 26. Jan. 1806 zu Grosswardein. Vater ist Advocat in Pest... Karl von Nagy-Sandor diente bis zum Rittm. [Rittmeister] in der k. k. Armee. Später General in der Honvéd-Armee. Er wurde hingerichtet zu Arad am 6. Oct. 1849.”10

Először azt hittem, hogy csak a keresztnevet írták el. Később azonban kiderült, hogy a fenti forrásnak mindössze az utolsó három mondata vonatkozik Nagysándor Józsefre. A születési adatok és a Károly keresztnév egy másik Nagy-Sándorra, a tábornok – eddig ismeretlen – öccsére utalnak. Hogy a két személy nem egy és ugyanaz, azt az is bizonyítja, hogy 1830-ban mind a ketten szerepelnek az osztrák katonai schematismusban. „Jos. v. Nagy-Sándor” mint a cs. kir. 2. huszárezred alhadnagya, „Carl v. Nagy-Sandor” pedig mint a cs. kir. 6. huszárezred kadétja.11 Ráadásul ez a Nagy-Sándor Károly 1836-ban kilépett a hadseregből12, míg József egészen 1846-ig szolgálta a császárt.


A szerző további írásai

1 / 2 arrow

impresszumszerzői jogok