Alkony Szent László városában
1. ejtőernyőként
hull reánk
az alkony
Várad
a fényeit
mutogatja
halkul a szó
halkul egyre
virágzik a kín
a sebre
2. tebenned bízunk Szent Király
már nagyon régóta
s most mégis úgy vagyunk itt
elnehezült végtagokkal
mint az aki az ördög foglya
mire ítéltetünk még
e lassú pusztulásban?
ó vétkünk vétkünk
mi igen nagy vétkünk
didergés a lázban
3. elolthatatlanul
ég bennünk
gyertyája
a jövőnek
ó Várad
te utódainknak is otthona
pislákold fényeid
a magasba
bim bam
bim bam
zúgnak a harangjaid
életünk harangjai
s hetedíziglen
emészt a fáma
ó Várad
te mostoha
te árva
•