vers
« Vissza

Az anyukád

inas lucsok zománcmagánya
hiába pancs ereszt a kád
de míg lubickra döng a ráma
a t helyett pakolni dráma
az ontológiába k-t

lazíts poéta int a kád
ne szappanozd tovább a dolgot
habot bugyogva forr a vád
igen nehéz gyomornak árt
jogos ne húzd tehát az orrod

poéta csüccs e szókra kecmec
fölötte angyalok ruhák
terítve csend ki vagy ki csesztetsz
találd ki mondd utánam ecpec
ki lenne más az anyukád