Lélekgondozó
"Kövess engem!"

1 Sám 9.1-4, 17-19; 10.1 a
Mk 2.13-17

   Az evangéliumi rész szervesen összekötődik az őt megelőző olvasmánnyal. Párhuzam születik a Sámueltől felkent Saul és az Emberfia között. Az előbbi feladata az, hogy szabadítsa ki a választott népet a környező ellenség kezéből (1Sám 10, 1a), míg az utóbbinak az, hogy - átlépvén kora elavult társadalmi struktúráin - figyeljen a vámosokra és a bűnösökre, és mindenkit hívjon meg az örök életre.
   "Kövess engem!"
   Isten népe veszélyben van. Istennek szüksége van egy olyan emberre, aki képes a kaotikus társadalmi- és politikai állapotok között tisztán látni; aki nemcsak mondja, de cselekszi is az igazságot; aki nemcsak beszél, de látja és megoldja a nép problémáit. Istennek szüksége van Saulra. Aztán Isten népe újra veszélybe kerül. Az Emberfia inkarnálódik és belép az emberiség történelmébe. Isten nem hagyja magára az embert. Nem hagyja magára azt az embert, aki vakon javakat javakra halmoz, miközben emberek tömegeit zsákmányolja ki.
   "Kövess engem!"
   Az emberi történelembe belépő Isten egészségesek helyett betegeket, igazak helyett bűnösöket, gazdagok helyett szegényeket keres. Jól tudja, hogy az embert harcban a kard, békében pedig a fényűzés sebzi meg. Társakat hív maga köré, mert a megváltásban az egyén is szerepet kell vállaljon. Az egyénnek feladata van. Feladata, hogy tisztán lásson, használja a fülét és a szemét, fogja fel kora társadalmi, erkölcsi és politikai problémáit. Ne legyen vak és süket; ne legyen érzéketlen és értelmetlen; ne legyen pénzéhes, és ne ittasodjon meg illanó hatalma mámorában.
   "Kövess engem!"
   A társadalmi helyzet ma sem jobb, mint Jézus korában. A hatalom mámorában megittasodott politikai vezetőknek ugyanaz az üzenet: ne add el az embert a pénzért és a hatalomért. Feladatod és kötelességed van. Láss tisztán, használd a szemed és a füled, fogd fel korod társadalmi, erkölcsi és politikai problémáit. Ne légy vak és süket, ne légy érzéketlen és értelmetlen, ne légy pénzéhes és ne ittasodj meg illanó hatalmad mámorában.
   "Kövess engem!"
   Ez a felhívás túlszárnyal téren és időn. Vedd komolyan társadalmi, erkölcsi és politikai feladatodat és egy olyan társadalom felépítésén munkálkodj, ahol az ember visszanyeri méltóságát, a szó a szentségét, az ígéret a komolyságát; ahol az egyén - társadalmi, erkölcsi és politikai hívatásának a tudatában - nem dől be minden kommunikációs blöffnek és komolyan veszi saját- és embertársai méltóságát.
Szakács Ferenc Sándor


Természettudomány és Isten igéje*

   A termelékenység minden határon túl növelhető. Ezt a mechanikai berendezésekről vett elvet, ahol a sebesség és a teljesítőképesség tényleg, szinte korlátlanul növelhető, megpróbálja az ember a mezőgazdaságra és az élet már területeire is átvinni.
   Természetesen a növények és az állatok növekedési idejét nem lehet lerövidíteni. Ennek a törekvésünknek határt szab maga a természet, amely a szaporodást és a növekedést a "maga fajtájának megfelelően" szabályozza. (1 Móz. 1:11)
   Az ember nem adja fel termelékenységi törekvéseit. Megkerüli a természet szabályait, s ha a fejlődés idejét nem is tudja megrövidíteni, megpróbál manipuláni, hogy a terméshozamot növelje. Ezzel aztán felborul a régi egyensúly, s olyan folyamatok és anyagok látnak napvilágot, amelyek régebben nem léteztek, s amelyeknek a természetre és az életre gyakorolt veszélyeit még ma sem ismerjük eléggé megbízhatóan. (vegyszerek, atomszennyeződés, nehézfémek, műanyagok stb.)
   Az ember mindenhez hozzászokik.
   Egyike a legnagyobb hazugságoknak, amellyel betegségkeltő technikát és különböző árukat igyekeznek az emberiségre rákényszeríteni.
   A rossz technikát nem megszokni kell, hanem elutasítani.
   Egyes ökológusok szerint egy bizonyos technikai műveletet, vagy berendezést akkor is meg kell tiltani és meg kell tiltatni, ha az emberek egy része "fél" vagy idegenkedik tőle, anélkül, hogy az veszélyes, vagy káros lenne.
   Csereeszközünk a pénz, céllá és hatalommá lett.
   Kennedy Margit, Interest an inflation free money (Érdek és inflációmentes pénz) című könyvében olyan csereszközt keres, amely mindenki számára hasznos lehetne. Mai pénzrendszerünk nem alkalmas a környezet megvédésére, mert kis befektetéssel nagy hasznot akar elérni, ez pedig a tönkretett környezet esetében, lehetetlen. A részvénytársaságok rendszere is káros és Írás ellenes; a részvényes nem tudja ellenőrizni, hogy a pénzét valóban a meghirdetett célra fordítják-e.
   Szemfényvesztés és tivoli-hatások.
   A technika gyakran produkál nagyhatású dolgokat, amelyekről elhiteti, hogy minden ország számára elengedhetetlenül szükséges. Nélküle nincs fejlődés, boldogulás. Ilyenek például az atomerőművek. Tiszták, nem szennyezik a természetet, olcsóbbak stb., aztán kiderül, hogy nem számoltak az atomszemét nagy mennyiségével, veszélyességével.
   A komputerek gyorsak, minden idők legnagyobb találmányai, megkönnyítik a munkát, még az emberi intelligenciát is helyettesíthetik. Aztán kiderül, hogy "sugárzás veszélyesek" stb.
   A génmanipuláció a tivoli-hatások legfiatalabb terméke. Négyezer súlyos betegség leküzdését várják tőle, nagyobb terméshozamot a mezőgazdaságban stb. De nem tudni nem lesz-e belőlük hatalmas "génbomba", amely örökletesen tönkreteszi a már amúgy is megrontott életeket a földön. A génmérnökök szerint ennek előállítására megvan a recept, csak pénz és hatalom szükséges hozzá. A génmanipuláció sorsa ezek szerint már csak morális jellegű lehet. Ugyanúgy, ahogyan az atomerő, az atombomba meggátlására ugyanúgy nincs az embereknek lehetőségük, eszközeink, mint a génekkel való káros manipulációkra.
Bartha István

* Elhangzott a szerző a Magyarországi Református Egyház Debreceni Teológiai Akadémiáján, 1991. február 18-án tartott előadásán.
(Folytatása következő számunkban)