Az idei
őszi tábor kissé furcsára sikeredett, műbarlanglakók
lehettünk az egyik hétvégén. Eddig az Egyháznál
vendégeskedett a SOMIT népe a táborok alkalmával,
most viszont az Egyház részéről vendégeskedhetett,
nálunk Jordáky Béla, Egyházi főfelügyelő,
valamint Magyari Köpe Gábor "az utazó lelkész".
Miért utazó? Mert nagy kiterjedésű országban és
szórványban élünk, ezért aztán kénytelen
minden kisebb-nagyobb közösséghez eljutni. Menetrend lapul
a zsebében, fogkefe és váltóruha a válltáskájában.
Nálunk léte igen rövidre sikeredett volna, ugyanis bibliaórára
várták még aznap Ljungbyba. Erre is volt megoldás,
akadt közöttünk egy rendes ember, (úgy általában,
mindig Ő a SOMIT ügyeletben lévő taxisa) aki autóba ült
és felszáguldott bibliaórára, meg vissza, a Tiszteletes
úrral. Ez csak egy banális példa lenne arra, hogy az
együttműködéssel csak hatékonyabbak vagyunk, és
az összetartás mindenki megelégedését szolgálja.
Minden önös érdek a közösség megbontásához,
romlásához vezet.
A táborhely
Negatív tartalommal szolgált Jordáky
úrral folytatott beszélgetésünk, mely a Magyarok
Világszövetsége körül zajló háborúskodásra
terjedt ki, noha az eredeti téma inkább a Világszövetség
és tevékenységének a bemutatása lett volna.
Akarva-akaratlanul is, ha magyar szervezetről, vagy közösségről
van szó, nagyító alá téve a helyzetet,
mindig kiderül, hogy "homok van a gépezetben". A "homokszem" meg
általában egy ambiciózus ember, vagy .egy érdekcsoport,
mely saját szájíze szerint szeretné irányítani
az adott közösséget, illetve szervezetet Sok esetben, annak
teljes szétverése sem nehéz feladat az ilyen emberek
számára. Jelenleg a Magyar Világszövetség
is mélypontra került, anyagi értelemben is, az ilyesfajta
hatalmi harcocskák miatt. Ez igen elszomorító. Még
inkább ledöbbentő Jordáky úr egyszerű számolgatásának
az eredménye. Ha minden nyugaton élő magyar kb. két doboz
cigaretta árát beleadná egy közös kasszába,
a Világszövetség székházát nem
kéne eladni, sőt még maradna is a pénztárban.
Hát nekem bizony megérné lemondani két doboz cigiről,
annak ellenére, hogy eddig sem volt semmilyen személyes előnyöm
abból, hogy létezik a Világszövetség. Az
alapszabályzatát soha nem olvastam (amint időm engedi...), de
így látatlanban is elmondhatom, hogy ha nem Hitler, vagy Sztálin
fajtájú emberek irányelveit melengetik, akkor nekem
teljesen megfelel, mert romboló nem lehet. Azonban nem éppen
tegnap létrejött szervezetről van szó (hivatalos bejegyzési
éve 1938). A világ csúfsága lenne, ha egy olyan
szervezet menne teljesen tönkre, amely lehetett bármilyen társadalmi
rendszer az anyaországban, mindent túlélt, sírjára
pedig az lenne írva, hogy belehalt a nagy demokráciába
(?).
Az őszi tábor
Az őszi tábor időbeli elcsúszása miatt, a tábor keretén
belül rendezett "halloween" bál is odacsalogatott néhány
rég elveszettnek hitt, hajdani SOMIT- tagot és közelben
lakót. Erről újra eszembe jutott a gondolat amely a vezetőséget
emészti, és örökzöld téma, valahányszor
a szervezet jövőjét próbáljuk felidézni.
Nem igazán szívderítő, a helyzet ezen a téren
sem, ugyanis már rég felismertük, hogy nincs utánpótlás,
a tagok meg igencsak haladnak előre a korban, ezért minden évben
valaki elmaradozik, mert családalapítás után a
gólya látogatja az embereket, a kis jövevénynek
meg legalább 18 évet kell várnia a SOMIT-tagságra.
és mi van az érett kor küszöbén lévőkkel? Két
dolog tartja kezdve, svédül is nagyon jól értekezett
a játszótéren, az iskolában. A gyermekkori barátaik
emlékképe is svédül merül fel bennük,
szemben a mostani tagokkal, akik még hordozzák magukban az "őshaza"
emlékét. A második nagy probléma az, hogy valaki(k?)
már jó ideje alá-, fel-, és körülaknázták
a SOMIT-ot.
|
|
Alapos partizánmunka lehetett, hiszen az elmúlt
hetekben is, barátommal, egy magyar egyesületben járván,
nagy vidáman, rögtön az elején megjegyeztük,
hogy hol is vagyunk mi tagok. Aztán, már annak is örültünk,
hogy kezet fogtak velünk. Nem hagyott nyugodni a hirtelen mosolyszünet,
ezért kis idő elteltével, bátorságom összeszedve,
ennek oka után kutakodtam. Az illető válasza roppant egyszerű
volt: Sok "jót" lehet hallani a táborozásaitokról.
Reszkessetek
Húsz éves,
viszonylag új tagunk, már nem egyszer szállt vitába
szüleivel táborra készülvén, mivel a jóemberek
csupa rosszat hallottak a SOMIT-ról. Furcsamód pont ez az ifjú
hölgy volt az, akinek, az érdeklődését igencsak
felkeltette Gábor tiszteletes előadása, és további
kérdésekkel nyaggatta még előadás után
is. Történt mindez az utolsó tĺngagärdei táborozáskor.
Kérdései tisztán kimutatták, hogy még alapvető
elképzelései sem voltak, ami a hit kérdését
illeti.(Legyen az bármilyen irányú is.) Hát szóval
ilyen az, amikor az ember felül a pletykának. Ha tegyük fel,
a lány szülői intésre hallgatva, nem jön el, sok
kérdése válasz nélkül marad mind a mai napig.
Minderre már csak hab a tortán, amikor Erdélyből (!)
hallja vissza az emberfia, hogy a SOMIT pénztárosa nem jár
SMOSZ gyűlésére. Ugyan mi a bánatot keresne ott, amikor
a szervezetet képviseli a vezetőség, a pénztáros
meg vezeti a könyvelést csendben és rendben. Ha nemesebb
eszmék és az úr szava is ilyen jól terjednének
"szájhagyomány" útján és megfogannának,
igencsak valószínű, hogy kissé jobb világot élnénk
most.Ha jól megnézzük a tagokat, végül is nagy
megelégedéssel kell megállapítanom, hogy igencsak
színes társaság, Van közöttük mérnök,
kutató, számítógépzseni, színész,
egyetemista, vállalkozó, akiknek névjegykártyáján
többek között Ericsson, Scania, Lundi Atomkutató Központ
cégjelzése áll és munkájukkal a magyarok
jó hírnevét öregbítik. Kétlem, hogy
világhírű cégek léha embereket alkalmaznának.
A tábor most is, mint általában, jól
sikerült, hiszen a találkozás öröme mindnyájunkban
benne van. Kis csoportok alakulnak spontánul, eszmecserék minden
téren, politika, számítástechnika, mindenki megtalálja
beszélgetőpartnerét. A viccmesélő pillanatokban viszont
mindenki hagyja az érdeklődési területét, mert
a humor az a legrövidebb út két ember között.
Még egy fontos említenivaló
talán az lenne, hogy az Egyház kész támogatni
a SOMIT-ot, szerény keretei között, hisz ember és
időhiánnyal küszködik, ehhez viszont a szervezetnek jó
előre jeleznie kell a táborozás idejét.
Most ő volt az ördög
Akkor más nem marad hátra, mint Kellemes
ünnepeket kívánni mindenkinek és Boldogabb újévet!
Jövőre? Veletek? Tĺngagärdén?
Szarka András
Bölcsességtár
"Istenért -ne gyanakodjunk, s ne gyanúsítsunk.
Ki nem megy velünk mindig ugyanazon úton -ne tartsuk, ne híreljük
mindjárt ellenkező úton s más célra törekvőnek.
Ugyanazon célra több utak is vezetnek, s ugyanazon út
nem mindennek való. Nagy s szükséges polgári erény:
mások iránti türelem s mások cselekvésének
méltánylása."
Wesselényi
"De a város naggyá hogy fejlődhetik, ha mint
Tavasszal éretlen kalászt, az ifjakat
S minden merészebb kezdeményt elfojtanál?"
Euripidész
|
