A dél-svédországi magyarok családi lapja
3. évfolyam 13. szám 2002/4
Fiatalok
A SOMIT Lapja 1. évfolyam 3. szám 2002/3
Az őszi táborozásról
     Az idei őszi tábor kissé furcsára sikeredett, műbarlanglakók lehettünk az egyik hétvégén. Eddig az Egyháznál vendégeskedett a SOMIT népe a táborok alkalmával, most viszont az Egyház részéről vendégeskedhetett, nálunk Jordáky Béla, Egyházi főfelügyelő, valamint Magyari Köpe Gábor "az utazó lelkész". Miért utazó? Mert nagy kiterjedésű országban és szórványban élünk, ezért aztán kénytelen minden kisebb-nagyobb közösséghez eljutni. Menetrend lapul a zsebében, fogkefe és váltóruha a válltáskájában. Nálunk léte igen rövidre sikeredett volna, ugyanis bibliaórára várták még aznap Ljungbyba.  Erre is volt megoldás, akadt közöttünk egy rendes ember, (úgy általában, mindig Ő a SOMIT ügyeletben lévő taxisa) aki autóba ült és felszáguldott bibliaórára, meg vissza, a Tiszteletes úrral. Ez csak egy banális példa lenne arra, hogy az együttműködéssel csak hatékonyabbak vagyunk, és az összetartás mindenki megelégedését szolgálja. Minden önös érdek a közösség megbontásához, romlásához vezet.
    


A táborhely

     Negatív tartalommal szolgált Jordáky úrral folytatott beszélgetésünk, mely a Magyarok Világszövetsége körül zajló háborúskodásra terjedt ki, noha az eredeti téma inkább a Világszövetség és tevékenységének a bemutatása lett volna. Akarva-akaratlanul is, ha magyar szervezetről, vagy közösségről van szó, nagyító alá téve a helyzetet, mindig kiderül, hogy "homok van a gépezetben". A "homokszem" meg általában egy ambiciózus ember, vagy .egy érdekcsoport, mely saját szájíze szerint szeretné irányítani az adott közösséget, illetve szervezetet Sok esetben, annak teljes szétverése sem nehéz feladat az ilyen emberek számára. Jelenleg a Magyar Világszövetség is mélypontra került, anyagi értelemben is, az ilyesfajta hatalmi harcocskák miatt. Ez igen elszomorító. Még inkább ledöbbentő Jordáky úr egyszerű számolgatásának az eredménye. Ha minden nyugaton élő magyar kb. két doboz cigaretta árát beleadná egy közös kasszába,  a Világszövetség  székházát nem kéne eladni, sőt még maradna is a pénztárban. Hát nekem bizony megérné lemondani két doboz cigiről, annak ellenére, hogy eddig sem volt semmilyen személyes előnyöm abból, hogy létezik a Világszövetség. Az alapszabályzatát soha nem olvastam (amint időm engedi...), de így látatlanban is elmondhatom, hogy ha nem Hitler, vagy Sztálin fajtájú emberek irányelveit melengetik, akkor nekem teljesen megfelel, mert romboló nem lehet. Azonban nem éppen tegnap létrejött szervezetről van szó (hivatalos bejegyzési éve 1938). A világ csúfsága lenne, ha egy olyan szervezet menne teljesen tönkre, amely lehetett bármilyen társadalmi rendszer az anyaországban, mindent túlélt, sírjára pedig az lenne írva, hogy belehalt a nagy demokráciába (?).
    


Az őszi tábor

     Az őszi tábor időbeli elcsúszása miatt, a tábor keretén belül rendezett "halloween" bál is odacsalogatott néhány rég elveszettnek hitt, hajdani SOMIT- tagot és közelben lakót. Erről újra eszembe jutott a gondolat amely a vezetőséget emészti, és örökzöld téma, valahányszor a szervezet jövőjét próbáljuk felidézni. Nem igazán szívderítő, a helyzet ezen a téren sem, ugyanis már rég felismertük, hogy nincs utánpótlás, a tagok meg igencsak haladnak előre a korban, ezért minden évben valaki elmaradozik, mert családalapítás után a gólya látogatja az embereket, a kis jövevénynek meg legalább 18 évet kell várnia a SOMIT-tagságra. és mi van az érett kor küszöbén lévőkkel? Két dolog tartja kezdve, svédül is nagyon jól értekezett a játszótéren, az iskolában. A gyermekkori barátaik emlékképe is svédül merül fel bennük, szemben a mostani tagokkal, akik még hordozzák magukban az "őshaza" emlékét. A második nagy probléma az, hogy valaki(k?) már jó ideje alá-, fel-, és körülaknázták a SOMIT-ot.
Alapos partizánmunka lehetett, hiszen az elmúlt hetekben is, barátommal, egy magyar egyesületben járván, nagy vidáman, rögtön az elején megjegyeztük, hogy hol is vagyunk mi tagok. Aztán, már annak is örültünk, hogy kezet fogtak velünk. Nem hagyott nyugodni a hirtelen mosolyszünet, ezért kis idő elteltével, bátorságom összeszedve, ennek oka után kutakodtam. Az illető válasza roppant egyszerű volt: Sok "jót" lehet hallani a táborozásaitokról.
    


Reszkessetek

     Húsz éves, viszonylag új tagunk, már nem egyszer szállt vitába szüleivel táborra készülvén, mivel a jóemberek csupa rosszat hallottak a SOMIT-ról. Furcsamód pont ez az ifjú hölgy volt az,  akinek, az érdeklődését igencsak felkeltette Gábor tiszteletes előadása, és további kérdésekkel nyaggatta még előadás után is. Történt mindez az utolsó tĺngagärdei táborozáskor.  Kérdései tisztán kimutatták, hogy még alapvető elképzelései sem voltak, ami a hit kérdését illeti.(Legyen az bármilyen irányú is.) Hát szóval ilyen az, amikor az ember felül a pletykának. Ha tegyük fel, a lány szülői intésre hallgatva, nem jön el, sok kérdése válasz nélkül marad mind a mai napig.    Minderre már csak hab a tortán, amikor Erdélyből (!) hallja vissza az emberfia, hogy a SOMIT pénztárosa nem jár SMOSZ gyűlésére. Ugyan mi a bánatot keresne ott, amikor a szervezetet képviseli a vezetőség, a pénztáros meg vezeti a könyvelést csendben és rendben. Ha nemesebb eszmék és az úr szava is ilyen jól terjednének "szájhagyomány" útján és megfogannának, igencsak valószínű, hogy kissé jobb világot élnénk most.Ha jól megnézzük a tagokat, végül is nagy megelégedéssel kell megállapítanom, hogy igencsak színes társaság, Van közöttük mérnök, kutató, számítógépzseni, színész, egyetemista, vállalkozó, akiknek névjegykártyáján többek között Ericsson, Scania, Lundi Atomkutató Központ cégjelzése áll és munkájukkal a magyarok jó hírnevét öregbítik. Kétlem, hogy világhírű cégek léha embereket alkalmaznának.
     A tábor most is, mint általában, jól sikerült, hiszen a találkozás öröme mindnyájunkban benne van. Kis csoportok alakulnak spontánul, eszmecserék minden téren, politika, számítástechnika, mindenki megtalálja beszélgetőpartnerét. A viccmesélő pillanatokban viszont mindenki hagyja az érdeklődési területét, mert a humor az a legrövidebb út két ember között.
     Még egy fontos említenivaló talán az lenne, hogy az Egyház kész támogatni a SOMIT-ot, szerény keretei között, hisz ember és időhiánnyal küszködik, ehhez viszont a szervezetnek jó előre jeleznie kell a táborozás idejét.


Most ő volt az ördög

    Akkor más nem marad hátra, mint Kellemes ünnepeket kívánni mindenkinek és Boldogabb újévet!
Jövőre? Veletek?  Tĺngagärdén?
Szarka András
Bölcsességtár

     "Istenért -ne gyanakodjunk, s ne gyanúsítsunk. Ki nem megy velünk mindig ugyanazon úton -ne tartsuk, ne híreljük mindjárt ellenkező úton s más célra törekvőnek. Ugyanazon célra több utak is vezetnek, s ugyanazon út nem mindennek való. Nagy s szükséges polgári erény: mások iránti türelem s mások cselekvésének méltánylása."
Wesselényi

     "De a város naggyá hogy fejlődhetik, ha mint Tavasszal éretlen kalászt, az ifjakat S minden merészebb kezdeményt elfojtanál?"
Euripidész