A dél-svédországi magyarok családi lapja
3. évfolyam 10. szám 2002/1
Malmöi Lap
Női kisebbség Akik mellettünk járnak: Dr. Somogyvári Ferenc
     Hír: A Svéd Nőpárt kezdeményezésének köszönhetően megünnepelték március 8-án, a Nemzetközi Nőnapot.
     A Svédországba bevándorolt nők társadalmi háttere nagy változatosságot mutat. Közöttük több az olyan fiatal nő, aki kislány korában érkezett ide szüleivel, iskoláit itt végezte és hibátlanul beszéli a svéd nyelvet. Számos olyan ötven év körüli nő érkezett ide mintegy húsz évvel ezelőtt Dél-Európából, azzal a céllal, hogy kemény munkával jelentős összegű pénzt gyűjtenek, miközben arról álmodoztak, hogy egyszer visszatérhetnek hazájukba. Közülük többen is belefáradtak a küzdelembe, képtelenek a változtatásra, gyermekeik belegyökereztek a svéd társadalomba és már a családban is inkább svédül beszélnek. Álmuk, hogy hazatérjenek ilyenformán szertefoszlott.
     Azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők, akik kénytelenek voltak Svédországba menekülni, nehezen tudták otthon szerzett képesítésüket itt elfogadtatni, átképzéseken vettek részt, majd a politikai életben is kipróbálták képességeiket.
     De jöttek Svédországba olyan istenhátamögötti, elszigetelt falvakból is számosan, akik alig iskolázottak voltak, és csak azért szánták rá magukat hazájuk elhagyására, mert csatlakozni akartak az ide kivándorolt gyermekeikhez. Az ilyenek nemcsak távolságban, hanem az időben is nagyot léptek, hiszen számukra idegen, összehasonlíthatatlanul magasabb civilizációs környezetbe kerültek.
     A különféle környezetből idekerült nők problémái azért számosak, mert különféle életkörülmények, különböző felkészültségük és családi körülményeik határozzák meg a svéd társadalomban életlehetőségeiket. 1975-ben a svéd parlament a bevándorlási politikai irányelveinek meghatározásakor elismerte az állampolgárok egyenlő jogait, a bevándorlók számára ugyanolyan jogokat biztosítottak, mint amelyek a svédeket is illetik. Ilyen alapokról indulhat és javítható a bevándorló nők helyzetének és közérzetüknek a jobbítása.

A VÍDÁM SZÍNPAD Malmőben

     Az IGMAN Resor utazási iroda szervezésében Svédországba látogató - Csala Zsuzsa, Forgács Gábor, Gbúr Timea és Straub Dezső összeállítású társulata először, - április 12-én, pénteken 19.30-kor, a malmői KOCKUMS FRITID, V. Varvig. 4 alatti termében lépnek fel. Jegyelővétel a 040 22 48 60 vagy a 040 23 96 70 telefonszámon.
     Malmői társaságban ismerkedtem meg a mindenkin segítő, szerény kutató-orvossal. Somogyvári Rudolf 1956-ban hagyta el Magyarországot. Jeles érettségije után szerette volna a budapesti Orvostudományi Egyetem folytatni tanulmányait. Nem vették fel. Átirányították a fogorvosi karra. Tanulmányait ösztöndíjasan, majd tanulmányi hitellel, a malmöi egyetemen fejezte be. Svéd lányt vett feleségül. Jó családapaként négy gyermeket nevelt. Húsz esztendeje, hogy felesége meghalt. Malmöben lakik, de Lövestadban rendel. Egyik fia Afrikában dolgozik, svéd vállalati megbízottként.
     Dr. Somogyvári Rudolf szerint az orvos feladata, hogy mindenféle, a betegek számára előnyös módszerrel gyógyítson. Indokolatlannak tartja az orvostudomány és a természetgyógyászat többek által alkalmazott elkülönítését. Az orvoslás évszázadokon át a megfigyeléseken alapuló tapasztalatokon alapult. 1981-ben a Svéd Egészségügyi Minisztérium engedélyével forgalomba hozta növényi eredetű természetes érzéstelenítőjét. A PRONOPAIN fogcsepp növényi gyökérkivonat. A kínzó fogfájás ellenszere. Elviselhetővé teszi a fogfájást, amíg az utazó üzletember, az orvostól rettegő gyermek és minden más beteg, a véglegesen gyógyító fogorvoshoz kerül.

Pepperkakor és bájgli

     Ezt sajátosan svéd süteményt először Karlsson Anna készítette 1929-ben. Tőle származik az az alaprecept, amelynek alapján országszerte kedvelté vált ez a gyömbéres ünnepi sütemény. Legutóbb a Malmői Magyar-Svéd Klub a tavalyi Luca- napon tartott ünnepségén válogathattunk a Kardos Árpás által sütött hazai mákos -diós és a svéd különlegesség között. A "pepperkaka" hatását kívánta növelni a nápolyi Santa Lucia fülbemászó dallam, amely Hajabács Ernő, egykori ludovikás tiszt zongorakíséretével hangzott el, és amelynek sikeréhez leginkább a legbátrabban éneklő Jancsák Ilona, az egyesület elnöknője járult hozzá, aki ilyenformán kiérdemelte a klub Luciája szerepet. Tetézték a hangulatot a hagyományos magyar karácsonyi énekek és "bájgli", úgy hogy az ünneplők egyszerre voltak jelen a kellemes svéd jelenben és otthoni édes múltban is.

    
Összeállítás Dr. Szalontai Éva írásaiból