II. évfolyam. 6. szám 2001. május., ISSN 1404-7780

[vissza]

A Koppenhagai Lap
2. évfolyam, 4. szám 2001 / 2.


Dániai napló - egy felvidéki szemével
Padlovics Ágnes

A dániai Európa Mozgalom meghívásának köszönhetően - huszonnégy szlovákiai újságíróval és politikussal együtt - részt vehettem egy kéthetes tanulmányúton a Dán Királyságban. Vendéglátóink kedvessége, szervezőképessége, valamint a gazdag és tartalmas program lehetővé tette, hogy megismerkedjünk a számunkra kissé ismeretlen ország adó-, oktatási, szociális ellátási és önkormányzati rendszerével, helyzetével az Európai Unióban, valamint történetével és jelenével egyaránt. Dánia Európa egyik legősibb királysága, fennállását 960-tól datálják. Jelenleg II. Margaréta királynő áll az alkotmányos monarchia élén. Területe és la-kosainak száma szempontjából a kis országok közé soroljuk. Dánia a Jütland (Jylland) félszigeten, a Fyn, Lolland és Sjhaelland, valamint további 406 szigeten fekszik amelyek közül csupán 97 lakott. Az országhoz tartozik Grönland, valamint a Feröer-szigetek - mindkettő autonóm régió Dánián belül. Milyen is Dánia és milyenek a dánok? Az első benyomás - azt mondják - tartós. Az óriási kompról kiszállva - két órát töltöttünk a tengeren - tisztaság, rendezettség, nyugalom vett körül bennünket. Csodálatos kis házak, apró farmok övezték utunkat az Absolon püspök által alapított Koppenhágáig, a Sjhaelland szigetén fekvő fővárosig. Maga Koppenhága csodálatos város, számos gyönyörű történeti épülettel, széles, hosszú sétányokkal, sok-sok csatornával és hangulatos, kiskocsmákkal teli kikötővel. És nem volt hideg! A Golf-áram ugyanis nem enged teret a nagy fagyoknak, a telek enyhék, csapadékosak. A nyarakat viszont állítólag nem jellemzi a kánikula, az átlagos júliusi hőmérséklet 17 Celsius fok körül A dánok pedig kedvesek, szívélyesek, vendégszeretők.

És szeretnek kerékpározni. Reggelente - ott még január végén is csak nyolc után virrad. Biciklik hada indul útnak városszerte, így aztán forgalmi dugóval nemigen találkozik az ember lánya. Sőt, a dán parlament előtt hosszú-hosszú kerékpár-tartó ékesedik, telis-teli a képviselők és a miniszterek bringáival. Azt mondják, Dánia a társulások országa. És a dánok nagyon büszkék erre. El akarsz érni valamit, meg akarod valósítani ötleteidet? Szervezz és társulj! - mondják. Kevés az olyan dán, aki nem tagja valamilyen polgári társulásnak, illetve politikai pártnak.

Az állam igazgatásában való részvétel, a szükségleteik érvényesítése természetes velejárója életüknek. Nem passzívak. Kiindulva a skandináv demokrácia alapelvéből, mely fordítottja a Kelseni piramisnak és minden kezdeményezést a néptől származtat, a lakosok, azok csoportjai indítványozzáka változást, ha szükségesnek tartják. Ebből adódik az a tény is, hogy a dán parlamentben kevés törvényjavaslatot vetnek el. Mielőtt ugyanis megszületik egy-egy törvény, széles körű egyeztető tárgyalások folynak az érintett civil szervezetekkel, társulásokkal. Így aztán a szavazni készülő politikus tisztában van azzal, hogy egy, a társadalom által elfogadott konszenzusra voksol. A 19. század derekán zajlott belső háborúk kivételével Dánia nem vett részt háborúban, így történelme békés, nyugodt, a hangsúly a fejlődésen, az egyén és az ország gazdagodásán van - így manapság gazdag ország, valódi jóléti állam. Mosolyogva mondják, hogy ebben az országban nehéz is lenne forradalmat kezdeményezni, mivel a dánok utálják az esőt. S mivel az országot körös-körül tenger övezi, éghajlata igen nyirkos, szinte naponta esik. És nincs olyan dán, aki szívesen ázna az utcán. Érdeklődéssel hallgattuk az előadásokat a dán adórendszerről, hiszen ebben az országban a lakosok jövedelmének több mint felét elviszi az államkassza.

Dán különlegesség a kisgazdák, farmerek számára létesített népi iskolák (Folk High School), a dán demokrácia - erre külön szavuk is van: folkestyre -, a jóléti államuk. Dánia politikai rendszerét nem a törvény határozza meg, hanem elsősorban a hagyomány és a szokás. Alkotmányuk elolvasása után nem kapunk képet arról, hogyan is működik valójában az állam. Érdekességként említeném meg, hogy az alkotmányban egy szó sem esik a pártok jogállásáról. Mégis működnek, dolgoznak - a hagyomány alapján. Dániában is elkülönül a három hatalmi ág: a törvényhozás, a végrehajtói és a bírói hatalom. A törvényhozás színhelye az egykamarás parlament, a törvényeket a királynő szentesíti aláírásával. Az országházban 179 honatya ül, ketten-ketten képviselik az autonóm Grönlandot és a Feröer szigeteket. Mivel a bejutási küszöb szokatlanul alacsony - csupán 2% -, sok párt vesz részt a parlament munkájában... Közismert, hogy Dániában nagyon magas az adó. A magánszemélyek és vállalatok jövedelmének közel hetven százaléka kerül vissza a közös kasszába annak érdekében, hogy az évszázadokon át épített jóléti állam el tudja látni feladatait. Az adózással pedig szorosan összefügg az önkormányzati rendszer. Dániában ugyanis nem létezik párhuzamosan állami és önkormányzati igazgatás. A maximális decentralizáció elvének megfelelően helyi szinten teljes mértékben a járási önkormányzatok (kommune) igazgatnak - ezekből 275 van -, a második lépcsőfokot a régiók (amt) adják - számuk 14 -, a harmadik szint pedig az állam. A járások politikailag és igazgatásilag teljesen önálló, szuverén egységek intézi. ... A dánok fizetnek járási, kerületi és állami adót. A járási adó mértéke általában - a járás meghatározása szerint - a jövedelem 16-22 %-át teszi ki, a kerületi adó mértéke 10 % körül mozog.

Ez az összeg nem kerül az államkasszába, hanem "helyben marad" - a járásban, illetve a kerületben. Ami az államkasszába vándorló adó mértékét illeti: törvény mondja ki, hogy adóban maximálisan a bevételek 67%-a vonható el. ... Dánia fejlődésében mindig is jelentős szerepet játszottak a kisgazdák. Az ő számukra alapították meg 1844-ben az első Népi Iskolát annak érdekében, hogy minden gyerek tanuljon meg írni és olvasni. Az új iskola alapgondolata az egyenlőségről és az életük irányításáról szólt, a közös értékek kereséséről, a gondolataik kifejezéséről. Az ott tanuló emberek közösen gondolkodtak, terveztek. A Népi Iskolák rendszere ma is működik, s igen népszerű annak ellenére, hogy az itt-tartózkodásért fizetni kell - de a farmerek művelődni akarnak.

Tipikusan dániai oktatási forma létezik országszerte. Ezekben az iskolákban "szezon-tanítás" van, hiszen a kisgazdának tavasztól őszig sok a dolga. Így amikor októberben beszedik a termést, bevonulnak a Népi Iskolába, s itt töltenek 4, 6, illetve nyolc hónapot. ... Jellegzetesen felnőttoktatás ez, mely az életre tanít A másik ilyen informális tanulási lehetőség az Ifjúsági Iskola, melyet 13-21 éves fiatalok látogatnak. Törvényből kifolyólag minden járásnak létre kell hoznia és fenn kell tartania egy ilyen iskolát. .... Dániában törvény mondja ki: amennyiben 12 ember tanulni akar egy konkrét dolgot, az állam köteles a tantárgy oktatásához biztosítani az anyagiakat. Joggal mondhatják: a dán oktatási rendszer az egyik legliberálisabb és legjobb a világon.

A járás jelenti a közvetlen kapcsolatot a lakossággal. A legfontosabb feladatai közé tartozik a gyermekgondozás (óvodák), az alapiskolák, a helyi kulturális intézmények működtetése, a helyi vízellátás, a környezet- és természetvédelem, a nyugdíjas gondozás. S milyen forrásokból látja el a járás feladatait? Egyrészt a lakossági adóból (a lakosok járásukban is készítenek jövedelemadó bevallást, az ingatlanadóból, az illetékekből, valamint az állami célirányos támogatásokból. ... Az ingyenes formális, állam biztosította oktatáson kívül léteznek ún. informális tanulási lehetőségek, melyeket egyre több fiatal használ ki annak érdekében, hogy megtalálja helyét a társadalomban, megvalósítsa önmagát. Két ilyen intézményt látogattunk meg dániai tartózkodásunk során: az első a Kronborgban lévő ún. Népi Iskola (Folk High School), a másik a koppenhágai Ifjúsági Iskola (Youth School) volt.

A népi iskolák alapítója Grundtvig Lutheránus lelkész és író volt. S még egy érdekesség - Dániában a választások után nincs tömeges "hivatalnok-csere", itt úgy tartják, a hivatalnok szakember, aki a politikust szolgálja - elbocsátása csak akkor következhet be, ha törvénytelenséget követ el. Ami a hivatalvezető személyét illeti, tisztjét nyilvános pályázat útján nyeri el, és 6 éves időszakra kap szerződést. A dánok ezen a téren is azt vallják: nem a parancsokkal kezdik - első a gondolat, melyet meg kell tárgyalni.

A dánok már több mint másfél évszázada vallják: a tudás hatalom. S nemcsak beszélnek erről, hanem ezen mondás szerint is cselekednek.

ooo

Lázár Ervin János megjegyzése:
Igazán jó volt egy újabb (Szlovákiából) átutazó magyar szemével látni otthonunkat, Dániát. Természetesen sok-sok, kisebb-nagyobb 'ki-igazítanivalót' tudnék, tudnánk felsorolni, de nagyjából tényleg stimmel a beszámoló. Gratulálunk!
Egyik legkomolyabb szívügyünk, a "ún. Népi Iskola (Folk High School)" - vagyis a NÉPFŐISKOLA esetében azonban úgy érzem kötelességem elmondani, hogy a kb. 100 népfőiskolában, már vagy 100 éve nem "kisgazdák", hanem minden rendű, rangú és korú (sőt igen változatos nemzetiségű) ember megfordul-.
A világon egyedülálló szabad felnőtt-ember-dán-képző szellemi erőműhálózat ez. Egy sor írásban foglalkozunk különben a témával a honlapunkon.

Hamvas Béla Klub
Koppenhága
http://hjem.get2net.dk/hamv.la


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.